Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-08-14 / 33. szám

Melléklet a „ZiLAMEGYE" 1892. évi 33-ik számához. Ezzel az intézkedéssel a miniszter célja volt a gazd. tanintézetek külső és belső állapotát, melyet eddig bizonyos bürokratikus homály vett körül, a nyilvános­ságnak minél teljesebben kitárni, nem takarva el a hiányokat sem, hogy első sorban maga a miniszter s aztán a gazdaközönség is azokat nem hivatalos szem­üvegen át megismerhesse s a mutatkozó hiányok pótlá­sáról vagv orvoslásáról gondoskodjék. Eljárván ez érdekes megbízatásban, őszinte öröm­mel hozom tapasztalataimat nyilvánosságra, első sorban azért, mert a nevezett tanintézetnél mind a tanári kar ban, mind a tanulóknál, kellemes külső alakban, a leg­jobb testületi szellemet találtam. A gazdas. tanintézetek (Keszthely, Kassa, Debre­czen és Kolosmonostor) rendeltetése középbirtokosok fiainak, kik majd gazdaságaikat maguk akarják kezelni és a középfokú gazdatiszti pályára készülő ifjaknak kiképzése. Ehhez képest a felvételnél megelégesznek kisebb minősítéssel (bevégzett VI. gyinnaziumi osztálylyal) s az első tanév legnagyobb részben a gyakorlatnak van szánva, s ehhez alkalmazkodik az elméleti oktatás is, a középutat tartva meg a töldmives iskola és az akadé­mia között. Tagadhatatlan, hogy ily jellegű gazdas. tanintézetek nálunk nemcsak indokoltak, de igen kiyá natosak is, minthogy ezekben csekélyebb módú szülők nek is megadatik a mód fiaikat a gazdas. pályára szak szerűen előkészíttetni s ez iutézetek, talán kisebb ambí­ciójú, de az életre mindenkép kielégítő, elméletileg és gyakorlatilag képzett szakembereket nevelnek. I Ezt tapasztaltam én a keszthelyi vizsgákon is, me­lyeken jelen voltam; nein valami tündöklő tudományos­ságot láttam ott, de nem is egyoldalú praxist, hanem a keltő közt a középutat s azt hiszem, hogy az erre jól elkészült fiatal emberek a gazdas. pálya követelményei­vel szemben mindenkor meg fogják helyüket állani. Talán egyben másban még a gyakorlatnak óhajtanék nagyobb tért juttatni, a mint ezt alább kifejtendem. A tanintézet külső állapotát, a statisztikai adatok­kal, az évi jelentés hiven bemutatván, ezekre itt nem terjeszkedem ki (miután a jelentést bárki megkaphatja) s csakis a látottak birálatára szorítkozom. — Szivesebben foglalkozván azzal, a mi szép és jó, mint ezek ellenke­zőjével, első sorban amazokat mondom el. Szépek és jók a tanintézetnek tudományos gyűjte­ményei, szakkönyvtára, muzeuma, állat- és növény-, élet- és bonctani eszközei és produktumai, a vegytani és a természettani felszerelés, amelyek mind a tanári kar szakértelméről és nemes buzgalmáról tanúskodnak. Ugyanezt mondhatom az intézet gazdaságáról s ennek felszereléséről: a szép és célszerű majorról, a kitűnő gazd. állatokról, a gépekről, trágyakezelésről, a földmivelésről s talán még kiválóan az igazgató közvet­len vezetése alatt álló szőlőről. — Ezek mind a tanú lásnak bőséges kutforrásai, amelyekben a tanulók gya­korlatilag is foglalkoztatnak. Hasonlóul kitűnőek a fennálló intézmények a tanu­lók közt a kellő felügyelet és fegyelem gyakorlására, mint szintén a nyilvántartás és klasszifikálás ellenőrzé­sére, amelyek mellett minden esetleges részrehajlás ki van zárva. A legnagyobb szigor gyakoroltatik az első évesekkel szemben, amikor is azok. akik akár tehetsé­geikkel, akár erkölcsi magukviseletével nem válnak be, csakhamar kiselejteztetuek s az intézetből eltávolíttat nak, mely rendszer bizonnyal feltétlenül helyeselendő. Az intézet beladmmisztrációját a tanári testület vezeti s a tanári ülések jegyzőkünyyei hiven tanuskod nak az erős és alkotmányos testületi szellemről, mely Keszthelyen uralkodik. Es végre még a tanuló ifjúság által feutartott önsegélyző és önképző egyletek is teljes elismerésre méltók, az első a mult iskola évben is öOu frtot osztván ki a szegénysorsu tanulók között, mint szintén a gazdas. könyvtár használata körül tapasztalt nagy forgalom s a tanulók által szabadon készített és kiadott szakértekez­letek jelessége. Ilyen lévén a keszthelyi tanintézet s annak szel leme, bízvást elfogadhatjuk a tanári karnak tapasztalás ból merített abbeli közlését, hagy az ott végzett ifjak a gazdasági pályán kellőkép beválnak, a mire mutat az a körülmény is, hogy évei.kint onnét többen azonnal jó állásokra szerződtetnek, sőt már előre is lefoglaltatnak. Es ezeken kivül ez intézet növendékei közül már töb beu a gazd. tudományos pályán is kiváló helyet tölte­nek be. Ez az eredmény bizonyára a legjobb bizonyít­vány, melyet maga az élet egy iskoláról kiállíthat. Vannak azonban a keszthelyi gazd. tanintézetnek külső és belső hiányai is. A legnagyobb külső hiány a tanintézet helyiségeinek elégtelensége. Három tanfo­lyamra csak két tanterem van; a muzeum s a labora tóriumok oly szűkek, hogy azokba aiig 1—2 tanuló fér el, boncterme épen nincs s igy a szemléleti oktatás s a gyakorlat, de még a tanárok munkálkodása is nagyon meg van nehezítve; hasonlókép hiányzik a technológiai osztály s a könyvtárhoz egy megfelelő olvasóterem. E nagy hiányon — mely persze főképen pénzkér dés — segíteni az intézőt fejlődhetése tekintetében sür gősen szükséges s nagyon kívánatos, hogy ezzel a kor­mány és törvényhozás mielébb foglalkozzanak. Második kiilhiány a gazd. kert célszerűtlen fekvése, a min azonban már legközelebb segítve lesz. Nem titkolom el pedig még azt sem, hogy mind a konyhakertészetre, miud a küzépgazdákra annyira fontos baromfitenyésztésre a meglevőnél nagyobb figyelmet sze retnék kifejtve látni, mint szintén kívánatosnak hinném, hogy a tanuló ifjak a gazdasági gépek és eszközök kezelése s általában a földmunkák körül az eddiginél még uagyobb gyakorlatban részesüljenek. De e hiányok dacára is bízvást kimondom, hogy bárki nyugodtan biz­hatja a gazdasági pályára készülő fiát. a heszthelyi gaz­dasági tanintézetre. Perlaky Elek. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. A nagym. m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur m. leirata szerint az Olaszország és Svájez közötti, 1. évi junius 19 én életbe lépett kereskedelmi szerződésben e két állam egyes termékeinek kölcsönösen több oly vám­mérséklések biztosíttattak , melyek a mi államunk és Olaszországgal illetőleg Svájczczal fennálló szerződések­ben nem foglaltatnak, melyek azonban az ezen államokba való bevitelünknél bennünket szerződésszerüleg meg­illetnek. Ezen áruezikkeknek lajstromát az érdekeltek alul­írott kamaránál betekinthetik. Továbbá ugyanezen fentemlített, Olaszország és Svájez között fennálló szerződés alapján a Svájczba vitt tojás és lószőr küldemények mellé származási bizonyít vány ezentúl nem lévén csatolandó, ezen intézkedés a mi államuukból Svájczba kivrtt hasouló küldeményekre is alkalmazandó. Sopron, 1892. augusztus hóban. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa által felhi­vatnak mindazon egyének, a kik saját házuknál netán öléssel foglalkoznak, hogy tekintettel a beállott melegebb időre s a közelgő kolera veszélyre ; addig is, míg külön szabályrendelet ez ügyben máskép nem rendelkezik, a netán ölés alkalmával keletkezett, könnyen romlásnak induló anyagokat, vér és bélsárt — a lehelő legszigo­ruabban — azonnal carbolsóval fertőtlenítsék ; mert ellen esetben ellenük a legszigorúbb eljárás fog togana­tosíttani. Zala Egerszeg, 1892. augusztus 7-én. Kovács Károly sk., polgármester. Helyi, megyei és vegyes ÍM. Magas latoyatas. F. hó 6-án a muraszombati bir­tokán időző gróf Szapáry Géza főudvarmester őnagy­méltósága, Zalamegyének köztiszteletben és szeretetben állt egykori főispauja, kedves családjával együtt, ez idén is megtisztelte magas látogatásával a Bellatinczon nyugalombau élő Mocsáry János járásbirót és egykori szolgabiráját. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést : Takács Zsigmond a maga, ugy kiskorú gyermekei: Eda, Gyula és Zsiga, továbbá Katki és Salamontai Bartho deiszky Gyula és neje Balázsíalvi Orosz Emília, mégis Barthodeiszky Emil és Gábor, valamint özvegy Takács Jánosné és az összes rokonság nevében fájdalomtól meg­tört szívvel jelenti felejthetetlen kedves jó neje — illetőleg édes anyjuk — szeretett leányuk, testvérjük és menyének és rokonuknak Barthodeiszky Matildnak élte 34-ik évében hosszú és súlyos szenvedés utáu, f. hó 8-án reggel történt csendes elhunytát. A meg boldogultnak hült tetemei f. hó 9-én d. u. ti órakor fognak a sümegi sirkertben a róm. kath. hitvallás szer­tartása szerint örök nyugalomra helyeztetni, az engesz­telő szent-mise áldozat pedig f. hó 10-én d. e. 1U óra­kor fog az Urnák a sümegi plébánia templombau bemu­tattatui. Sümeg, 1892. augusztus 8 án. Béke poraira! Örök áldás emiékén! Jotekonysag. Skublics Jenőné őnagysága elnöklete alatt megtartott jótékonycélu mulatságra utólagosan Budapestről gróf Széchenyi Béla őméltósága 5 frtot volt szives küldeni, miért ez utón mond hálás köszönetet a rendezőség. Kitüntetés. Stern Lar/cas kis-eőrsi szőlőbirtokos kiállított boraiért, újabban ismét két helyen is kitünte­tésben részesült. A berlini nemzetközi borászati kiállítá­son a juri elismerő oklevéllel és első osztályú ezüst éremmel tüntette ki; ugyanezen kitüntetésben részesült a temesvári borászati kiállításon is. Zala , Somogy es Veszprém vármegyék balaton­parti érdekeltségei f. hó 10-én B.-Füreden értekezletet tartottak, melynek tárgyát a Balaton jelenlegi vízmagas­ságának fentartása, vagy apasztása képezte. A zalaiak a jelenlegi állapot fenntartása, a somogyiak az apasztás mellett harcoltak. Végre reá találtak az arany- közép­utra; egyik is, másik is engedett egy keveset álláspont­jából. Ezen értekezleten a keszthelyi érdekeltséget Reischl V. vbiró, Schadl János és Szallós Mihály mérnökök képviselték. Gyűlés után Reischl V. tisztelgett Vaszary Kolos hercegprímásnál, ki szülővárosának érdemekben gazdag, agg város bíróját a legnagyobb előzékenység­gel és barátsággal fogadta, megígérvén, hogy Keszthelyt rövid idő múlva meglátogatja, de bejelentés nélkül! A zala-egerszegi onk. tíizolto egylet t. hó 7 én tartotta meg nyári mulatságát a közönség részvétlen­sége mellett. Valóban sajnos dolog, hogy ezen humánus egylet náluk nem részesül a kellő pártfogásba, mit eléggé bizonyít a megtartott nyári mulatság és a pártoló tagok névsora. Dacára hogy a mulatságnak ked­vezett az idő, mégis oly kevesen voltak jelen, hogy belépti díjból 32 frt 60 kr., felülfizetesekből pedig 14 Irt 95 kr. folyt be; a tekejegyek is csak fele részben lettek elárusítva. — Ily pártfogás mellett az egylet vagyona nem nagyon gyarapodhatik, — ami pedig igen is kívánatos, mert szükségessé válik rövidesen uj sze­rek beszerzése, mivel a meglevők nagyon is szomorú állapotban vannak. Már pedig az a fődolog, hogy a sze rek legyenek jók, mert rosz szer mellett a jó tűzoltó is rosz lesz. Ezúttal bátorkodom a tűzoltó egyletet a m. t. városi közönség szives pártfogásába ájánlani. Különö­sen mindazon házi urakat, akik az egyletnek nem pár­toló tagjai, ez alkalommal tisztelettel felkérem, hogy legyenek az egyletnek pártoló tagjaivá, s járuljanak a tagsági dijakkal az egylet gyarapításához. A mulatsá­gon felülfizetni szívesek voltak : Bjschán Gyula, Ber­j lalan Endre, özv. Krizmanits Jánosné, özv. Lóránt Lisz­lóné I — 1 frtot, itj. Hagymásy János 95 kr., Faugler Mihály, Kaszter Sáudor, Kummer Gyula, Part Sándor, Stefanecz József, Vizy Géza 75—75 krt, Horváth Ist­ván, Pintér Gergely, Lóránt Gábor, ifj. Hagymásy Ist­ván, Vapper Ignác 60—60 krt, Tahy Rozália, Heinrich Pál 50—50 krt, Graner Béla 45 krt, Heigli János 40 krt, Farkas János 25 kr., Buday N. 20 krt, Öszterecher Sándor, Vincze őrmester 10 — 10 krt, összesen 14 frt 95 kr. Fogadják a szives adakozók az egylet köszönetét. A végleges elszámolás a jövő számban lesz közzétéve; a tekeverseny e hó 14 én foly tattatik. Gombás István e. pénztárnok. Meghivo. A róm. kath. iskola javára Zalabérben Teke József kerthelyiségében hétfőn, 1892. augusztus hó 15 én tombolával egybekötött táucvigalom rendezte tik. A rendezőség: Rákosy János, Popp Béla, Mayer János, Szabó Lajos, Miró Antal, Szedeltuayer J., Tamaskó János, Zsámár Lajos. Belépti díj személyenkínt 50 kr. 1 tombolajegy ára 10 kr. Kezdete délutáu 3 órakor. Nyeremény tárgyak a rendezőség címére küldhetők. Ezek, valamint a felülfizetések, köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kinevezes. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Berky Erzsébet okleveles tanitónőt a perlaki állami elemi iskolához rendes tanítónővé nevezte ki. Munkakiallitas bezarása. A zalaegerszegi iparos tanoncok munkakiállítása f. hó 7 én Hélelőtt 9 órakor záratott be. Kovács Károly polgármester, mint a munka­kiállítás elnöke, üdvözölvén a megjelenteket, örömének adott kifejezrst, hogy a kiküldött szakbiráló bizottság jelentése szerint a kiállítás oly szépen sikerült, amennyi­ben a kiállításban részt vett 36 növendék közül 10 kitüntetéssel, 14 jeles és 12 jó osztá 1 yzattal kapott elismerő iratot kiállított tárgyáért s egyúttal a fokozat szerint 2 frtos, 1 frtos, valamint 50 kros jutalomban részesültek. A jelen volt növendékeket további szorgal­mas és kitartó munkásságra buzdítván s a közönség tanúsított érdeklődését megköszönvén, a le állítást bezárt­nak nyilvánította s végezetül a növendékeknek az oda ítélt jutalmakat — mint a megjutalniazottak névsorát lapunk előző számában közöltük — kiosztotta. Iskolai ertesités. A sümegvárosi r. kath. elemi és a telsó'leányiskolába beiratkozni Sümegen a fiú iskola irodájában f. évi szept. l -tó'l lehet, az előadások 5 én kezdődnek. 1. A felső leányiskola első osztalyába oly tanulók vétetnek föl, kik a népiskola VI ik, vagy a polgáriskola Ifik osztályát elvégezték. Ha erről bizo­nyítványt előmutatni nem tudnának, tartoznak felvételi vizsgát tenni, úgy szintén a népiskola V-ik osztályát végzett tanulók is. 2. A II ik osztályba felvételnél meg­kívántatik a felső I. iskola első, vagy a polgári iskola III ik osztályáról kiállított bizonyítvány előmutatása. A felvételi vizsgálat dijiueutes. 3. A kor keresztlevéllel igazolandó. 4. Vidéki tanulók a f. I. iskolára 6 frt tan­dijat fizetnek. Az izr. hittan tanításért külön mérsékelt díj, könyvtár illeték cimen pedig 50 kr. szedetik. 5. A felső-leányiskolát végzett növendék bizonyitványa posta, távíró, vasúti, nőikereskedelmi tanfolyamokra, — tovább i óvó, ipartanitú, valamint tanitóképezdékhez való felvételid jogosít. 6. Lakás és élelmezés olcsó áron kapható. A lakást adó neve beiratásnál bejelentendő ; szállásra vo natkozó felvilágosítással szivesen szolgál az igazgatóság. Köszönet nyílvanitas. A vég.-di önk. tűzoltó egylet­nek a t. hó 7 én tartott nyári táncmulatságán felültizettek : dr. M. D. 1 fit, Payer Antal 70 kr., Bic.hler Dénes, Bichler Soma és N. N. egyenkint 60 kr., Kiss János, N. N. 40—40 kr.. Fekete József 30 kr., Kunsági Á., Giinsberger Lőrinc 20—20 kr, Kiss N. 10 kr. Fogadják az illetők az egylet hálás köszönetét. Pozsogár Gyula főparancsnok. A zalamegyei alt. tanitntestJlet folyó évi aug. hó 23. és 24-ik napjaiban Keszihelyen tartandó köz­gyűlésén részt venni óhajtó vidéki kartársak felkéretnek, miszerint elszállásolásuk tekintetében egy levelező lapon alulirthoz, vagy közvetlen Poliz Pál fogadó bizottsági elnök úrhoz forduljanak. Keszthelyen, i892. aug. hó 7 én. Csathó Alajos járásköri elnök. Adomány. A balaton-füredi kórházra dr. Toldy Béla 5 frtot, Munkácsy Zsigmond, dr. Mangold Herichné, Lóskay Fidél 2—2 frtot, Halá z Nándor, Pokorny Fri­gyes í — l frtot adakoztak. Lemondás a tanítónői aliásrol. Súlyok Mariska csabrendeki állami eleiui iskolai tanítónő férjhez mene tele folytán állomásáról lemondott A zalavarmeqyei tanítói testület tagjait Keszthe­lyen fogadó é.s elszállásoló bizottság a keszthelyi taní­tók köréből megalakult s Csalhó Alajos és Pöltz Pál elnöklete alatt mindent elkövet, hogy a közgyűlésre menő tanítók és tanítónők Keszthelyen otthon érezzék magu­kat. Eddigi megállapodás szerint az előértekezlet az elemi fin iskolai épületben lesz, utána ismerkedési estély a „Nemzeti szálloda" kerti helyiségében, ugyanitt lesz másnap, a közgyűlés után a társas-ebéd is. A közgyű­lés a városház nagy tanácstermében tartatik. Kirándu lások Hévízre és Balaton fürdőhöz; csónakozás a Bala­tonon stb. stb. Szóval Keszthelyen kellemesen szórakoz­hatik mindenki, kinek ereiben pezsgő vér kering s lelkét életkedv dagasztja. A dunántúli helyi érdekű vasula't Csömidér és Rédics állomásai között fekvő Lenti n ÍVŰ megállóhely augusztus 1 étől kezdve, mint rendes jegykiadóállomás működik s ezen állomással való forgalomban a Rédics állomásra érvényes menetdíjak szedetnek. Polvasar lesz Csáktornyán t. hó 25 én a f. hó 3 án a rossz időjárás miatt inog nem tartottt vásár helyett. Kossuth az Esterházy co^nacról. Esterházy Géza gróf, az angyalföldi cognac é.s pezsgőbor-gyár tulajdo­nosa, nehánv első töltésű palackkal küldött gyártmá­nyából Kossuth Lajosnak. Kossuth a küldeményt levél­ben köszönte meg. Megírja, hogy a küldött cognacot igen jónak találja és buzdítja Estorházyt, hogy töreked­jék tovább is arra, hogy Magyarországon meghonosítsa a cogn.tc gyáriás ' asznos iparát. Kossuth ievele igy hangzik: Via dei Mille Turin, 1892. junius 17. Méltó­ságos Esterházy Géza gr. urnák Budapesten. Tisztelt gróf ur! Becses küldeménye megjött, gyártmányát kitű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom