Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-07-24 / 30. szám

val a társadalommal együtt — folyton fejlődő ( szervezet ; esak természetes, hogy minden eszme, , minden mozgalom, mely benne és általa léte- ' sül : keletkezik, bódít, uralkodik és elhal. Ma uj eszmék születésén állunk, s e szülésben vajúdik, vergődik költészetünk ; — mig prózairodalmunk — bár még nem egész biztosan — de már a maga lábán tanul járni. Ne nevezzük a járni tanulást, mely mindannyiszor ismétlődik, valahányszor uj eszmék kapnak szárnyra — irodalmi pangásnak. A „Zalamegyei Gazdasági Egyesület" hivatalos értesítője. Felhívás. A műtrágyák beszerzési ideje elérkezvén van szerencsém a t. tag urakat ezennel felkérni. Iiogy kik az egyesület utján óhajtják ebbeli szükségletűket fedezni, erről az egyesület titkár- I ságát legkésőbben aug. 15 ig értesíteni szives- | kedjenek. | Tájékozásul megjegyzem, hogy a mult évek- , ben is használt A. K. II. jegyű feltárt csontliszt metermázsája bérmentesen szállítva Zala- j l<>erszegre 5 frt 90 krba, Körmendre szállítva , 5 °frt 80 krba kerül ; tartalma ezen mütrágyá- | nak a

1/. — 3"/.. légeny (nitrogén), 13—14% villó (phosforsav), ebből vízben oldódik 12%. K. S. I. jegyű csontliszt superphosphát metermázsája bérmentve Zala-Egerszegre szállítva 5 frt 60 kr., ugyanez Körmendre szállítva 5 50 kr., tartalma 16

r—18% phosphor, '//A, légeny. Z.-Egerszegen, 1892. jul. 18-án. Orosz Pál e. titkár. Jegyzökönyve a Zalamegyei Gazdasági Egyesület" 1892. évi julius hó 4-én Keszthelyen tartott rendes közgyűlésének. Jelenlevők: Háczky Kálmán ügyvezető elnök, Koller István 11 od elnök, Augusz Zsigmond, Koller Ferenc, Skublics Gyula, Csigó Pál, Nagy László, Bottka Ferenc, Riedl Ödön, Sólyomy Lipót, Csertán Károly, Csertán László, Baán Kálmán, ifj. Rajky Lajos, Botka János, Bogyay Máté, Kemény Andor, Kránicz Kálmán, Bezerédj László, itj. Háczky Kálmán, Hegedűs Béla, Deininger Imre, Weltner Adolf, Czakó Béla, Oltay Guidó, br. Putheány Géza, Hertelendy Ferencz, Major Vendel, Hertelendy József, dr. llaudek Adolf, Papp Sándor, Augusztin Ágoston, dr. Csanády Gusztáv, Baranyay Ödön, Thassy Ferenc, Szalay László, Malatinszky Ferenc, Rezsőffy György, Zathureczky Márton, Orosz Pál egyesületi tagok, ez utóbbi úgyis, mint egyesületi titkár. Ügyvezető elnök úr üdvözli a szép számmal meg jelent egyesületi tagokat, az ülést megnyitja. 44. Baán Kálmán egyesületi tag felszólal és kitogásolja az egyesület által utóbbi időben gyakorlatba vett azon szokást, hogy az ügydarabok nem osztatnak ki a szak osztályoknak véleményezés végett, hanem a legfontosabb ügyek egyszerűen csak a közgyűlés elé terjesztetnek ; igy nem is nyujtatik mód, hogy a szakosztályok véle ményt adhassanak; óhajtja, hogy a szakosztályok jövő ben igénybe vétessenek s az ügyek véleményezés végett nekik kiosztassauak. A közgyűlés az indítványt elfogadja és a szakosztályuk kiegészítését az időközben belépett s még be nem osztott tagokkal elrendeli, egyúttal óhajtását fejezi ki, hogy a szakosztályok feladatuknak a jövőben buzgóbban feleljenek meg, mint az utóbbi időben; mert az egyesüJ —— andaloghat és élhet a teljes semmittevésnek. A ki a hosszabb sétától irtózik, vagy ez neki tiltva van, az a Markt Platz és A Ite-Wiese kirakataiban levő értékes tár gvakon legeltetheti szemeit és építhet mellette légvárakat. Itt az élet egyszerűségében nagyszerű ; ki ide indul, mondjon le a mámorító élvezetek gondolatáról, itt nincs az éjt nappallá tevő időbeosztás, inert habár az esti hangversenyeknél tündéiileg világított éttermek lila peluehe ös székein elragad is bennünket a lelkesedés, 9 órakor az utolsó dallam elhangzása után a közönség, mint egy commandó szóra, eloszlik, 10 órakor a város csendes és a kit álmatlanság kínja nem gyötör, zavar talanul nyugodhatja ki a nap fáradalmait. Az évad most tetőfokán van, itt láthatod a nagy világot kicsiben ; képviselve van minden világrész, az idén feltűnően sok az angol és amerikai, ez utóbbiak julius 4 én nagy fénynyel ünnepelték tneg a függetlenség évnapját és természetesen 200 terítékii bankettel fejezték be; az évadnak különös fényt ád felséges királynénk ittléte, kinek első napjait kellemetlenné tette a tátogatok nagy serege ; a polgármester előre felkérte a közönséget, hogy kíméljék ő felsége nyugalmát és ne tolakodjanak körülötte, s e felhívás épen elég volt arra, hogy a kiván- I csiak tömege fokozódjék, ő felsége néhányszor kénytelen volt a tolongók elől mellékutakon menekülni. Talán felesleges is mondanom, hogy a magyar konyha áldoza taiuak száma is tekintélyes és hogy uton útfélen a I sétálók hazánk nyelvén panaszolják egymásnak bajaikat. | Sok elmondani való volua még a kitiinő színházról, a szebbnél szebb kirándulásokról, de nem akarok visszaélni az olvasó türelmével és most veszem észre, a fürdő óra is elérkezett, tehát Isten velünk a viszont látásig. Krix-krnx. let a szakosztályok összehívását csak azon okból mellőzte ; mivel a tagok éppen nem, vagy csak a legritkább esetben voltak összehívhatok s így az ügydarabok néha hosszabb időn át sem voltak elintézhettük ; -- mert vélemény uem adatván be, ülésről ülésre elnapoltattak azok . Ugyan Baán Kálmán úr szólal fel HZ állattenyésztés ügyében ; szerinte nincs haladás, az egyesület eljárását korholja a községek részére kiosztott tenyészállatok kihelyezésénél; tiltakozó nyilatkozattal emlékezik meg az egyesület közgyűlési határozata alapján Zala Egerszegen, — az egyleti kertben tervbe vett s már az építés küszöbén lévő üvegház létesítéséről ; alaptalanul gáncsoló véleménynyel van a „Meszes györöki" amerikai szőlőtelep áldásos és közhasznú működéséről; kitogásolja továbbá, hogy a gyűlési meghívókon az ügydarabok egyenkint felsorolva nem lesznek, hanem csak összesítve. Felszólaló tagnak fennebbi állításai az egyesület számos tagja: igy a megye tekintetes alispánja, az ügyvezető elnök, a Keszthely és vidéke gazdakör elnöke s még számos tag által alaposan s kimerítően megcáfoltatván, a közgyűlés a napirendre tér. 45/77. Az első magyar ált. bizt. társaság válasza, az arató rész biztosíthatása és teljes kár esetén arató és cséplő költségek címén levonásba hozott 15" „ leszállítása tár gyában az egyesület 1892. évi május hó 1 én tartott rendes közgyűlésből telterjesztett megkeresésére : A tekintetes zalamegyei gazdasági egyesületnek Zala- Egerszegen. Válaszképen folyó hó 1-én kelt becses soraira van szerencsénk az azokban megpendített kérdésekre nézve, t. i. az aratórész biztosíthatására és az arató és cséplési költségek leszállítására nézve a jégbiztosítási szövetség felügyelő és vizsgáló bizottságának f. hó 9-én tartott gyűlésére vonatkozó jegyzőkönyvi másolatot megküldeni. Mint ezen jenyzőkönyvből látni méltóztatnak, nagyságos Skublics Jenő szövetségi és felügyelő bizottsági tag úr a zalainegyei gazdasági egyesület nevében a fenti kérdésekre nézve megtette a kellő indítványt, melynek megvitatása, illetőleg a részünkről adott felvilágosítás után határozatilag kimondatott, hogy a kötvényfeltételekben meghatározott aratás és cséplési költségektől eltérni nem lehet. A mi pedig az aratórész biztosítását illeti, — ha annftk kiadására a termelő minden körülmények közt köteles, — az külön kötvény nyel — mint az aratók tulajdona, biztosításra elfogadható. Kiváló tisztelettel: Az első' magyar ált. bizt. társaság. Ennek kapcsán Bogyay Máté, a Keszthely vidéki gazdakör elnöke, az egyesület figyelmét hosszabb beszédben arra hivta fel, hogy a megyei gazdasági egyesülettel szerződési viszonyban álló „Első Magyar Általános Biztosító Társaság" egyik kárbecslő felügyelője jégkár rendezés alkalmával a gazdasági egyesület egyik tagjánál, keszthely vidéki nagy bérlőnél, a vitás kárügy elbirálására szakbizottságot állítván össze, a szakbizottság elnökéül és társasági becsbiróul Abauj Torna meg>ei birto- ; kosokat kért fel. Miután szerinte a társhíág kiküldöttje ezen eljá rással nemcsak bizalmatlanságot fejezett ki a megyei birtokossággal szemben, hanem a szakbizottsági eljárási költségeket is aránytalanul szaporította : úgy a maga, mint gazdatársai nevében azt indítványozza : írjon fel a közgyűlés a társasághoz ezen, a káresetnél felmerült csekély differenciák által nem indokolt, tapintatlan eljárás miatt. A közgyűlés az eljárást szintén helytelennek találván, az indítványt elfogadja s telir a társaság igazgatóságához, hogy a társaság jól felfogott érdekében is intézkedjék, hogy kiküldöttei óvakodjanak hasonló eljárástól; egyúttal felkéri Skublics Jenő egyesületi tag urat, hogy a magyar gazdák jégbiztosítási szövetsége felügyelő és vizsgáló bizottságának ülésén az esetet említse fel s az egyesület nevében kérje fel a bizottságot a társaságigazgatóságánál való intézkedésre. 46/80. A sümeg-vidéki gazdakör elnöki és jegyzői állása lemondás folytán üresedésbe jővén, az egyesület 1892. évi május hó 1 én tartott rendes közgyűlésből ezen tisztségek választás utjáni betöltése céljából tartandó közgyűlés vezetésére elnökül : Skublics Gyula, jegyzőnek Örosz Pál egyesületi titkár küldettek ki a 37/67 892. számú végzéssel. A választás f. évi május 20-ra tüzetett ki elnökileg Sümegre, ott a következő jegyzőkönyv vétetett fel a választás lefolyásáról : Jegyzőkönyv, felvéve Sümegen, a „Sümeg és vidéke gazdakörnek" 1892. évi május hó 20-án tartott rendkívüli közgyűlésén. Jelenlevők : Skublics Gyula kiküldött választási elnök, Gyö- ! mörey Gáspár a kör alelnöke, Takács Alajos, Rezsőffy j György, Zathureczky Márton, ifjú Háczky Kálmán, j Kardos Lázár, Szűcs Zsigmond, Soós Pongrác, Gyömörey Vince, Klasz József, Mojzer József, Sümegi Tivadar, Semetke József, Kohn Henrik, Fahidy Antal, Schnitzler Jakab, Ughy József, Helbek János, Kovács Mihály, Weisz Sándor, Rothschild Sándor, Kohn Mór, Gaál Ödön, Szalay László kör tagok, Orosz Pál anyaegyesiileti titkár, mint jegyző. Skublics Gyula kiküldött választási elnök üdvözli I a szépszámú tagokat, az ülést megnyitja és megbizatá- ' sát előterjeszti. Gyömörey Gáspár a kör 2 od elnöke tiltakozik az anyaegyesület határozata ellen, mely az anyaegyesület, valamint a kör alapszabályaival ellenkezik ; mert azok azt mondják, hogy a kör elnökének akadályoztatása esetében, — a közgyűlést az alelnök hívja össze — nem pedig a kiküldött elnök; tekintve azonban az ügynek j sürgősségét — azon világos kikötéssel, hogy az anya- ' egyesület jövőre úgy saját, valamint a kör alapszabá- j lyainak keretébe hozza határozatait, a kör tagjai nevében | is kijelenti, hogy az esetben a választásba bocsátkozik. ' Mindenek előtt az elnöki állásra történik a választás az alapszabályok értelmében titkos szavazással; ezen állásra főtisztelendő Rezsőffy György tiirjei jószágkor mányzó úr választatik meg nagy szótöbbséggel, 1893. évi május 20-án bevégzendő 3 évi cielusra. Ezután kör-jegyzői állásra történt a választás ; minekelőtt azonban ez foganatosíttatnék, a kör tagjai részéről azon indítváuy tétetik, hogy tekintve a jegyzői tisztséggel járó számos írásbeli teendőket, ezen állás 120 forint évi díjazással legyen összekötve, mely a kör évi költségelőirányzatában legyen felveendő és az anya egyesület által folyósíttassék ; ezen indítványnak, az anyaegyesület részéről leendő elfogadásának biztos reményében, — titkos szavazás utján Szűcs Zsigmond úr dergecsi lakos nagy szótöbbséggel a kör jegyzőének szinte 1893. május 20. tartó időszakra megválasztatik. Választási elnök úr megbízatásának eleget téve, I megköszöni a buzgó résztvételt, az elnöki széket átadja i az ujonan választott kör elnöknek. Kör elnök úr mindenek előtt köszönetet mond a kör részéről, a választás vezetésére kiküldött elnök és anyaegyesületi titkárnak sziyes fáradozásokért; biztosítja egyébként a kört, hogy buzgó odaadással fogja a sümegvidéki gazdakör ügyeit vezetni s lehetőleg annak hala dására törekedni, ezen nyilatkozat közhelyessel találkozik ; egyéb tárgya ezen ülésnek nem lévén, az ülés bezáratván, a jegyzőkönyv aláiratik. — Kmf. Skublics Gyula sk., Orosz Pál sk., vltási elnök. vltási jegyző. A jegyzőkönyv előterjesztetvén, az anyaegyesületi közgyűlés helybenhagyólag tudomásúl veszi. 47/73. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium 24931—i 1V/11-12. sz. alatti rendeletével felhívja az egyesületet, I hogy jelentést tegyen arról, miként használta fel az önmaga által alkotott s államilag segélyezett állattenyésztési alapot. A jelentés elnökileg a számadásokkal telterjesztetvén, a közgyűlés tudomásúl veszi. 48/78. Zala-Mihályfa község az egyesület által hozzájuk kihelyezett gróf Ilunyady-féle eredeti berni tenyészbikákat, mint tenyészképtelent jelentette be a májusi közgyűlésen, a közgyűlés 24. sz. alatti határozattal intézkedett is a tenyészállat mikéuti eltartásáról. Idő közben és pedig, már május 4-én jelenti á község, hogy tévedtek és a tenyész apaállat nem tenyészképtelen s kéri az egyesületet, hogy az náluk meghagyassák, az elnökség a község kívánságához képest azonnal intézkedett, igy a 24. sz. alatti határozat tárgytalanná válván, hatált on kívül helyeztetik. A közgyűlés az intézkedést helyeslőleg tudomásul veszi. 49/81. Olvastatík Viosz Elemér devecseri lakos kérvénye, melyben kér az egyesületet, hogy néhai Viosz Pál édes atyja után fennmaradt 200 forint alapító tőke időközi kamatjait elengedni kegyeskedjék azon okból, mert édes atyja után vagyont mit sem örökölt, hajlandó azonban a 200 frtnyi alapító tőkét megfizetni. A közgyűlés a fenn említett indok alaposságát ismerve s azt elfogadja, ennek alapján a kamatokat törölteti ; a 200 frt tőkének mielőbbi kifizetésére lolya modót végzésileg felszólítja. Ezen határozat folyamodónak és az egyesületi pénztárnoknak kiadatik. 50/83. A „Keszthely és vidéke gazdakörnek" f. évi junius hó 28 án tartott közgyűlésén Deininger Imre alelnök úr által felhozatott, hogy a phylloxera pusztítása folytán a hegyközségek lakói, kiknek főkereset forrásuk a bortermelés, nap nap után nehezebben élnek s máris sokan elhagyják szülőföldjüket, máshová költöznek, leginkább Horvátországban keresnek új hazát. Tekintettel ezen tényállásra, mely káros egyaránt az ország és megyére, indítványozza, hogy a gazdakör tegyen lépéseket az anyaegyesületnél, vagy ha szükséges a kormánynál arra nézve, hogy ezen vidéken is nyujtassék mód és alkalom más karesetforrásokból fenntartania magát a népnek, mire nézve valamely ipar meghonositása, vagy p. o. dohánygyár felállítása volna a legjobb mód. Hosszabb eszmecsere után a közgyűlés elfogadja báró.Putheani Géza tagtárs ur javaslatát, hogy felirati lag kerestessék meg a magas minisztérium, miszerint a már 2 év előtt felterjesztett — hosszabb és beható tanulmányozás eredményeként létre jött és tüzetesen a balatonmelléki hegyvidék érdekeit és megélhetésének módját tárgyaló „Memorandum" felújításával a kérdéses vidék érdekében intézkedni kegyeskedjék. A felirat szerkesztésével az elnökség bizatik meg. A kivándorlás esetének kapcsán Putheani Géza báró felhívja az egyesület és a hatóság figyelmét a kivándorlásra buzdító ügynökökre (ágensekre), ezeknek szigorú megfenyítését és üzelmeik megakadályozását kéri. Deininger Imre gazd int. igazgató ur megjegyzi, hogy mint a kísérletből kitűnt, a Balatonmelléken termelt dohány igen jó minőségű, igy a dohány gyár felállí tása nagyon indicált volna; minden esetre oly iparágról kell gondoskodni, mely a népnek téli foglalkozást és keresetet nyújtana. 51/84. Az országos gazdasági egyesület a felső tiszavidéki gazdasági egyesülettel társulva, Nyíregyházán f. é. julius 9. és iOén kéve kötő és marok arató versenyt rendez, melyre az egyesületet meghívja. A közgyűlés a meghívást köszönettel veszi tudomásul; de mivel Zalavármegye terepe az aratógépek gyakorlatba vételére legnagyobb részben nem alkalmas, a versenyen nem képviselteti magát. 52/85. Ugyan az országos magyar gazdasági egyesület, pártolás és hasonló értelmű felirat szerkesztése céljából leküldi a nagyin, m. kir. pénzügyminiszter és földmive-