Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-12-25 / 52. szám

nyady Imre uyitramegyei mező keszi tenyészdéjében az e célra kiküldött bizottság által, az állat akkor teljesen egészségesnek látszott, mivel azonban ez uiái a 2 ik eset, hogy a Nyitramegyéből hozott tenyész állatoknál itthon tüdővész fejlődik ki, jövőben a legnagyobb óvatosság követendő a bevásárlásoknál s ajánlja, hogy a nyitrsmegyei behozatal teljesen mellőztessék, a kérdéses állat pedig az egyesület által kiküldendő állat orvos által megvizsgálandó legyen. A közgyűlés elhatározza, hogy a nyitramegyei tény észdék bői többé nem vásáról, a zalamihályfaiak bi káját pedig állat orvosilag megvizsgáltatja; ha annak eladása véleményeztetnék, egy, ez ügyben felkérendő egyesületi tag közbeujöttével az állat adassék el ; az érte befolyó összeg pedig fizettessék be az egyesület pénztárába a vétel és eladási ár között felmerülő különbözet pedig azon okból, mert a teuyész bika a község önhibáján kivül lett tenyészképtelcu, elengedtetik. Ezen határozat a folyamodó községnek és az egyesületi pénztárnoknak kiadatni rendeltetik. 79 118. Salomvár "község szinte tenyészbikájának eladlia tását kéri, melynél a kérvényhez csatolt megyei állat orvosi bizonyítvány szerint szinte tüdő bántalom fejlődött ki kérik ; az egyesületet, hogy a mutatkozó ár különbözet a községnek engedtessék el. Minthogy az állatorvosi bizonyítvány szerint arról győződött meg a közgyűlés, nogy a kérdéses bikánál csakugyan gyógyíthatlan tüdőbaj fejlődött ki, annak eladása megengedtetik, az eladási ár az egyesület pénztárába befizettetvén, a mutatkozó különbözet a község terhéről leíratni határoztatik. Ezeu végzés Salomvár községnek és az egyesületi pénztárnoknak kiadatni rendeltetik. 80/119. Murakeresztur, Kollátszeg kérvényt nyújt be, melyben tudatja, hogy az egyesület utján 1890. évben nyert tenyész bikát veszteségre adták el, minek folytán kérik a hátralékos vételár elengedéséi. A közgyűlés Muraiteresztur, Kollátszeg község kérelmét nem teljesíti és pedig azo:i okból : mert a kérdéses tenyész bika már 2'/

2 év előtt helyeztetett ki nevezett községbe, — az állítólagos, de ál at orvosi bizonyítvány által nem igazolt betegség pedig csak uiost jelentetik, de az egyesület szabályrendelete értelmében a községek a kihelyezett teuyész apaállatokat jelentéstétel és hatósági intézkedés nélkül egyáltalán nem is adhatják el ; mert igy az egyesület uagy áldozatokkal hozott fáradozása egyáltalán illuzoriussá válnék. Ezen halározat folyamodó községnek kiadatni rendeltetik. 81/139. Nagy-Lengyel község képviselőtestülete kérvényt nyújt be az egyesülethez, melyben az egyesület utján beszerzett 2 allgatii tenyész bika eladhatását kérik. A mint az előzményekből kitűnik, Nagy-Lengyel község is önhatalmúlag intézkedett s a kérdéses 2 apaállatot az egyesület beleegyezése nélkül adta el; a köz gyiilés mindenek előtt figyelmezteti a községet, hogy jö vőben hasonló szabálytalanságot el ne kövessen, jelen eljárásuk annál kevésbbé helyeselhető, mert Nagy-Lengyelben gazdakör is létezik, nagyobb értelmisége is van, igy mindenesetre tudnia kellett, hogy a tenyész állatok eladását önhatalmúlag nem eszközölhetik. Elhatározza tehát a közgyűlés, hogy habár joggal követelhetné a telje.s vételár visszatérítését, ez egy esetben mégis megelégszik azzal, hogy a 2 tenyész bikáért kapott eladási ár az az 240 frt fizettessék be az egyesület pénztárába. Ezen határozat Nagy Lengyel községgel és az egyesületi pénztárnok úrral közlendő. 82. Svastits Benó főispán ur őméltósága az előző ügydarabok letárgyalása kapcsán felhívja a gazdasági egyesület figyelmét az állattenyésztés nagy fontosságára, mely a mai nyomasztó közgazdasági viszonyok között leginkább jutalmazza meg a tenyésztő fáradozásait. Teljesen elismeri, tudja és méltányolja a gazdasági egyesület buzgalmát és nagy anyagi áldozatait, melye ket az állattenyésztés céljából éveken át tanúsított és a jelenben is tanúsít; de két szempontból iudul ki: annál elsője az, hogy a tenyészapaállatok beszerzésénél le g\ ink lehetőleg óvatosak, nehogy oly anyagot szerze ziínk be, mely által általanosítható nyavalák terjesztesse nek ; célszerűnek tartja a magas minisztériummal tudatni. mely vidékekről szerzett állatoknál mutatkozott valamely öröklő baj ; viszont kérje fel az egyesület a nuiltsgu minisztériumot, hogy a rendelkezésére álló statistikai adatokat az állategészségügyről kegyeskedjék az egyesülettel közölni; másodsorban célszerűnek véli a nagy áldozatokkal beszerzett s kihelyezett tenyészbikákat I bizonyos ellenőrzés alá helyezni; ennek eszköze az, ! hogy telügyelet alatt álljanak a bika állomások és pedig úgy. hogy kérje fel az egyesület a nmltsgu töldmivelés ügyi miniszter urat, hogy az állami állatorvosokat arra utasítsa, hogy a községekbe kihelyezett tenyészbikákat évenkint legalább egyszer megvizsgálják, a megye pedig utasítsa a megyei állatorvosokat, hogy szintén felügyel jenek a bikákra. \z állatorvosokkal évenként, illetve esetről esetre közlendő, hova lettek tenyészbikák kibe lyezve, hogy azok nyilván tartathassanak, a tapasztalatokról pedig jelentés tétessék a gazdasági egyesülethez ; ajánlja egyúttal, hogy a szorgalmasan eljáró állatorvosokat az egyesület évenkint bizonyos jutalomban részesítse, sok visszaélés és az imént tárgyalt esetekhez hasonlók, melyek az egyesületet tetemes anyagi veszteséggel sújtják, lesznek ez által elháríthatók . A közgyűlés az indítványt közhelyesléssel elfogadja és annak értelmében a szükséges intézkedéseket megteszi ; elhatározza továbbá, hogy az egyesület szabályrendeletét, mely az egyesület utján kihelyezett tenyész bikákra nézve irányadó, szükséges mennyiségű példányban kinyomatja s a községeknek megküldi, nehogy azon kifogás emeltessék, hogy a feltételeket és kötelezettségeket nem ismerték. 83. Szily Dező tagtárs indítványozza, hogy a felejthetetlen érdemeket szerzett nagy hazánkfiának, néhai Baro-s Gábor volt m. kir. kereskedelemügyi miniszteri nek felállítandó szobrához az egyesület járuljon 100 frttal s küldje ezen összeget az országos magyar gazdasági egyesülethez. Az inditványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadja s utasítja a pénztárnokot, hogy a szobor létesítésére 100 frtot küldjön az országos magyar gazdasági egyesület igazgatóságához, 84 120. és 135. A tapolczai vincellér iskola felügyelő bizottságának elnöke értesiti az egyesületet, hogy az egyesület ingyenes alapitványi helyeit az 1893 ik tanévre elnyerték: Bakos Mihály tapolczai és Czipp Vendel halápi lakósok ; Kameszovky, illetőleg Kiss József hahóti lakós orvosi bizonyitvány által tanúsított testi fogyatkozása miatt , felvehető nem volt. Tudomásul szolgál. 85/127. Tóth Sándor állami iskolai igazgató tanitó Perlakon, folyamodik az egyesülethez., hogy a gyümölcsészet, illetve fanemesités és nevelés terén több éven át kifejtett működéseért őt némi jutalomba részesíteni kegyeskedjék, különösen azon okból is, mert a nmltsgu földmivelésügyi minisztérium által 1893 ik évben Budapesten, faiskola kezelő tanitók részére tel állítandó póttanfolyamon ismeretei kiegészítése és gyarapítása céljából részt venni kivánna s erre elég költséggel nem rendelkezik. A gazdasági egyesület közgyűlése a bemutatott és hitelesített okmányokból, de egyes tag társainak személyes tapasztalatai alapján is meggyőződött arról, hogy a folyamodó a perlaki községi faiskola vezetése, kezelése és fejlesztése körül csakugyan igen sikeresen és elismerésre méltóan működött és igy további buzdítás és elismerése jeléül az egyesület Tóth Sáudor perlaki igazgató tanitó urnák 50 frt jutalmat megszavaz, s annak kifizetésével az egyesületi pénztárnokot megbízza. Ezen végzés a folyamodónak és az egyesületi pénztárnoknak kiadatik. 86/130. Olvastatik a nmltságu in. kir. földmivelésügyi miniszter ur 55.326/1V. 11/12. sz. alatt f. évi november ! hó 4-én kelt leirata, melyben értesíti az egyesülelet, ha az ur nem tudja kotelesseget, en, mint a tiäz regi lekötelezettje, fogom tudni a magamét . . . — Kálmáu öcsém — kezdi az üreg — megengedi, reménylem, hogy ismét a régi megszólítással éljek; ma újólag mint jó barát, a béke hirdetője, jöttem e házhoz. — Hagyja el jó atyám — szakitá félbe Kálmán — az én szivemben a béke uem üt többé tanyát; sivár az, mint a kiaszott mező, üres, mint őszszel a fészek, nincs aki betöltse. Egyedül az emlékezet az, mely folyton fülembe zúgja: csak a sírban van a bélte . . . uekem talán még ott sem lesz. — Lesz, ha mondom, még az életben is; ön na gyot vétkezett s meg is bűnhődött érette. Bár régi sebeket kell feltépnem, — mégis megteszem, hogy a gyógyítás annál alaposabb legyen. A gyermek, — kit tiz év előtt uagyatyjával együtt ide hoztam, a kiket velem együtt kiutasított, — nem veszett el . . . Várhelyi tágra nyitott szemekkel bámult az agg felé. — Hisz épen ön irta — kiáltá föl, hogy a gyermek meghalt; azóta éget, azóta fáj ide benn valami; azóta viselem a kínzó szenvedések e szörnyű igáját s tudom felfogni gonoszságom okozta vesztességem nagy ságát; oh mondja, ne hagyjon tovább kétségben, igaz é, hogy fiam, az én fiam él — és zokogva borult az ősz lábai elé. — Igen — telelt ez — csakugyan azt írtam, hogy meghalt, de csak önre nézve. Jó emberek gondoskodtak róla s tisztességesen felnevelték; s most midőn tudom, hogy előttem nem a kevély és szívtelen ember, hanem a mindent jóvá tenni kész édes atya zokog, akkor én is levonom a leplet titkomról, melyet tizévé rejtegetek. Emlékszik e Miska inas atyjára, — ő reá bíztam a gyermek gondozását, miután nagyatyját is sirba vitte a bánat; ebből megmagyarázhatja magának régi hű emberének eltűnését. U azért mindenről értesült, amik itt történtek s a gyermeket atyja iránti szeretetben nevelte fel. A gyermek most már élve eszével, keresi sokat emlegetett atyját és sirva kéri az öreg szolgát, hogy vezesse őt ahhoz, aki hozzá legközelebb áll e világon . . Kálmán! öcsém, akarja-e a fiát látni; tudná-e szeretni azt, aki betöltheti önnek szívében azt a helyet, melyet eddig az emlékezet bántó szemrehányásai töltöttek be ? — Atyám — könyörge Kálmán — te Isten kül dötte! hozd, mutasd meg őt nekem, mert igy azt hiszem, hogy minden csak egy szép álom, mely után annál kínzóbb az ébredés; elég tág az én szivem egyetlen szerelmem zálogának befogadására; holt volt az eddig, most újra kezd élni, mert lesz kinek, — lesz kiért . . . Félóra múlva egy boldog csoport ül a kevéssel ezelőtt még oly rideg szobábau; derült arcok, mosolygó szemek hirdetik a béke, a megelégedés angyalának jelenlétét. Atyja ölén a fiu; nem szólnak, de aunál érthetőbben beszélnek könnyeik; . . a mult nagy adóssága törlesztve van s a feledés jótékony nemtője mig a jelen perceit oly ékessé varázsolja, — tekintetével egy még szebb jövő felé mutat. Az éjféli misére felzúgó harang hivó szózata ébreszti fel a boldogság gyermekeit s az agg lelkész ajkai halkan rebegik: mindezekért dicsőség az Istennek a magasságban. Igen atyám — folytatá Várhelyi — és békesség a földön a jószándéku embereknek! Pacsai. hogy a Balaton melléki filloxera által elpusztított vidék lakosságának létfen tartása, illetve megélhetésének biztosítása érdemében tett telterjesztésére, melyben vaiamely ipar, gyár, vagy alkalmas termelési ág meghonosítására kérte tel a minisztert, csak akkor tehet kellő intézke déseket, ha a Balatonmellékeu elpusztult azon szőlők íalaja, a melyeken a szőlőmivelés fenntartása sem szén kéneggel való gyérítés utján, sem az amerikai fajta szőlők mivelésével nem lehetséges, vagy nem jutalmazó : az illető vidéknek a jelzett szempontból figyelembe veendő különböző talajnemei tüzetesen megvizsgáltatnak. A talajvizsgálatok eszközlése céljából Hensch Árpád magyaróvári gazdasági akadémiai tanár és Tus Antal tapolczai vincellériskolái igazgató urakat bocsátja a/, egyesület rendelkezésére, s ha majd kiküldötteinek a vizsgálatok eredményéről szóló jelentése előtte lesz, fogja az abban leirt tapasztalatokon alapuló javaslatok értelmében mindazon intézkedéseket megtenni, melye ket a Balaton mellék lakósságának megélhetése érdekében a vezetése alatt álló minisztérium ügyköréből kifolyólag meglehet. A gazdasági egyesület küzgyüiése hálás köszönettel értesül a kegyes leiratból a nmlts. minister ur atyai jóindulatáról és a nagy fontosságú ügyben teendő további intézkedésekkel egy bizottságot biz meg, enaek elnökéül megválasztja Skublics Gyula p.-dörögdi lakós tagtárs urat, tagjaivá pedig : Bogyay Máté, Hertelendy István, Csigó Pál, Töreky Aladár, Viriusz Vince, Orosz Pál egyesületi tagokat. (Folyt küv.) Közegészségügy. Dr. Mangin Károly kir. tanácsos és megyei t. főorvos a megye területén november hónapban észlelt közegész ségi állapotról és e yéb, a kö egészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság decemberi gyűléséhez: „Időjárás tekintetéből november hónap, elütőleg az ezen időszakbeli viszonyoktól, legnagyobb részben enyhe napokat adott, a hónap első felében némi csapadékkal, míg a másik telében a hőmérséklet hirtelen leszállt és az utolsó napokban a hőmérő — 13'5

U C-t mutatott. A feljegyzett meteorologiai észleletek szerint a légnyomás maximuma volt 766 m/m, minimuma 744 6 m/m, havi közép 753 9 m m. A hőmérséklet maximuma f 19° C, minimuma -— 135" O, havi közép f %C. A ned vesség középértéke 89%- A csapadék havi összege 223 m m. A szelek irányát illetőleg leggyakrabban észleltetett DK, azután ÉNy és E. A felnőttek közegészségi állapota Zala-E

berszeg város és a csáktornyai járás kivételével mindenütt kielégítő, sőt egyes helyeken teljesen kedvező volt; a tnegbetegülések száma apadt és a kóresetek is nagy részben kedvező lefolyásúak voltak; az előfordult betegségek legnagyobb százalékát a légzőszervi bántalmak képezték. Ezen kivül észleltettek hasi hagymáznak, vérhasnak, váltóláznak szórványos esetei; gyermekek közt nagyobb volt a megbetegedések száma, különösen a fültőmirigylob több helyen lett orvosi kezelés tárgya, Tapolczán és Zala-Egerszegen az iskolás gyermekek közt e baj rendkivül nagy számban fordult elő, azonban mindenütt enyhébb lefolyással; itt—ott dyphteritisznek és torokgyiknak is merültek fel egyes esetei, de a baj tovább terje dése mindenütt azonnaí meggátoltatott. íertőző kórok közül a kanyaró Keszthely város és polgárvárosban és Hahóton ütött járványos jelleget 241 kóresettel, melyek közül gyógyulással végződött 214, halállal 10, a hónap végén Keszthely polgárvárosban további ápolás alatt maradt 1 7 beteg. Perlakon és Muravidon a hökhurut uralgott járványosán, de meg is szűnt; megbetegült 149 gyermek, akik mind meggyógyultak. A Salomváron szeptember hónapban fellépett vérhas járvány november hó tolyamáu megszűnt; a járvány egész folyamata alatt megbetegült 67, meggyógyult 53, meghalt 14. Az ország több helyén mutatkozott kolera megyénk területét megkímélte. Boncvizsgálat 4 esetben teljesíttetett, egyszer tüdőlob esetnél rendőri tekintetből, háromszor pedig törvényszéki megbizatás folytán. Ez utóbbiaknál két esetben a halál okáúl belső elvérzés, egyben pedig tiidőlob talál tátott. Külső hullaszemle rendőri tekintetből 7 esetben ejtetett, meg. Súlyos sértés bejelentetett egy. Öngyilkosságot 3 egyén követett el, kik közül 2 (Barát József aranyodi és egy turnischai egyén) magát telakasztá, 1 pedig (Sommer József Türjén) magát agyon lőtte. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 3 egyén lett áldozatává és pedig egy (Herczegh Mihály zala-lövői béres) a kavics halom által agyonnyomatott, egy (Pálti Iván) favágáskor egy uagy fadarab által fejbe sújtatván, koponyatörést szenvedett, egy ismeretlen nő pedig Pózván megtagyott. Elmekórnak két esete lett hivatalos beavatkozás tárgya; mindkét beteg a zala-egerszegi közkórházba szállíttatott." A zala-egerszegi kereskedelmi kör közgyűlése. A zala egerszegi kereskedelmi kör évi rendes köz gyűlését Weisz Izidor alelnök elnöklete alatt saját helyiségében, a tagok élénk részvétele mellett f. hó 18 án délután 2 órakor tartotta. Elnök a megjelent tagokat üdvözölvén, a közgyüi lést megnyitja s azt az alapszabályok értelmében határozatképesnek nyilvánítja. A napi rendre kitűzött tárgyak tárgyalása előtt dr. (>bersohn Mór indítványára a közgyűlés az alapsza bályok módosítását a tárgysorozatról levette s ennek tárgyalására egy rendkivűli közgyűlés tartását elhatározta.