Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-07-17 / 29. szám

engedte, miszerint f. évi október 1-ével Páka községben egy őrsvezető és négy csendőrből álló új őrs állít- ; tassék fel s tudatja egyúttal, hogy a parancsnokság a ; szükséges intézkedéseket megtette t.z iránt, hogy az új j őrs szolgálati működését október 1 ével megkezdhesse, j Ovastatott és tudomásul vétetett a földmivelésügyi miniszternek a közigazgatási bizottság jelentésére I leérkezett rendelete, melyben értesíti a közigazgatási ! bizottságot, hogy a Stájerországból Magyarországba behozott s innen Bécsbe vitt almabornak Ausztriában , magyar bor gyanánt forgalomba hozatalával elkövetett | üzelmek megakadályozása és ha lehetséges, megtorlása j iránt a szükséges intézkedéseknek alkalmas módon való I megindítására nézve a kormány a kellő lépéseket megteszi. Addig is felhívja a közigazgatási bizottságot, hogy az almabor szállításával elkövetett emez üzelmeket a legéberebb figyelemmel kisérje s mihelyt ujabb konkrét eset tudomására jut, arról azonnal jelentést tegyen. Előterjesztetett a pécsi pósta- és távirdaigazgátóság értesítése, mely szerint a kereskedelemügyi miniszter Palin pusztán postahivatal felállítását nem engedélyezte. A közigazgatási bizottság a miniszterhez ujabb elterjesztést tesz — melyben — tekintettel a Paliuban elhelyezett meutelepre, — úgy szolgálati szempontból, mint a lótenyésztés érdekében a póstahivatal felállítását újból fogja kcrelmezui. Olvastatott a dunántúli helyi érdekű vasút részvénytársaság véleménye id. Hagymásy István olai lakós kérvénye ügyében. Érdemleges határozathozatal előtt Hagymásy István szóbeli kérelme folytán a helyszíni szemle megtartásával — egyelőre a vasuti tényezők bevonása nélkül — Háczky Kálmán közigazgatási bizottsági tag elnöklete alatt a szakelőadó kiküldetik. A pécsi pósta- és távirdaigazgatóság jelentése sze rint a kereskedelemügyi miniszter a Bazsiban felállítandó pósta ügyét végleg elejtette. Tekintve, hogy az említett község körjegyzőség székhelye, a pósta felállítása ügyében a közigazgatási bizottság a kereskedelem ügyi minisztert kérveuyileg megkeresi. Lányi Kálmán, a zalavármegyei m. kir. államépitészeti hivatal főnöke, bemutatta, a vármegyében létező törvényhatósági közutakon levő úgynevezett átkelési szakaszok fentartásához a községek által adandó hozzájárulás tárgyában megtartott tárgyalásokról szóló jegyzőkönyvet. A közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t.-c. 14. §-a értelmében azon törvényhatósági útrésznek fentartásához, mely valamely községen keresztül vonul váu illetve annak belterületén levén, egyúttal utcai és gazdasági közlekedésre is használtatik, az illető közsé gek következőleg tartoznak hozzájárulni: 1. minden eső után és hóolvadáskor az útfelületről a vizet levezetni ; 2. az útfelületen képződött port, szemetet és sarat, ahányszor azt az utfentartás érdeke megkívánja, az illető községben tartott országos és heti vásárt követő napon minden esetre, gabona- és takarmányhordáskor pedig minden szombaton, az útfelületről lehúzni, kupa cokba halmazul és a község belterületéről elfuvarozni; 3. az ut melléki sáncokat megásni és folyton vizlevezetésre alkalmas állapotban fentartani. Ezen három pont ban elősorolt munkalatok minden község, melyen keresztül törvényhatósági közút vonul, az első háztól az utolsóig terjedő hosszban foganatosítani tartozik. 4. Azon községekben, melyeknek belterületén a törvényhatósági közút a forgalomhoz képest nem elég széles és ennek folytán az útpálya tatarozásához szükséges és a vármegye által szállított fedanyag az úttestre rendes kupacokban ki nem fuvarozható és el nem helyezhető anélkül, hogy elszóratnék és elkallódnék : a községen keresztül vonuló útrész fentartásához szükséges fedauyag a vármegye által a község belsejében levő téren vagy a községen kivül egy halomba fog raktároztatni. Ily raktárhoz való helyet ingyeu átengedni vagy megszerezni és a térítés alkalmával a fedanyagot a rakhely tői az úttestre ingyen kiszállítani az illető község kötelessége. 5. A fedauyag, valamint a műtárgyak fentartásának többlet költségeihez való hozzájárulás, valamint az úttestre kihordott fedauyag elterítésének kötelezettsége alul a községek teljesen felmentetnek. 6. A köz ségek által ingyeu teljesítendő és az első négy pontban elősorolt munkák az államépítészeti hivatal illetőleg az annak alárendelt utbiztosok és utkaparók felügyelete és ellenőrzése alatt állnak; miért is ennek illetve ezeknek kötefessége a munkák időszerű és az utíentartás igé ; nyeinek megtelelő végrehajtása felett őrködni, a község | elöljáróságát, rendezett tanácsú városokban az erre hivaI tott és az államépítészeti hivatalnak név szerint beje • lentendő közeget a szükséges munkák végrehajtásának eszközlésére ideje korán felhívni illetőleg megkeresni, amely megkeresésnek halasztást nem tűrő munkáknál 4-S óra alatt, egyéb munkánál 8 nap alatt utóbbiak ele| get tenni, a vizlevezetést pedig a felhívás illetve meg! keresés bevárása nélkül haladéktalanéi eszközölni tartoznak. Ha a község vagy rendezett tanácsú város az államépitészeti hivatal vagy közegei felhívásának ezen határidő alatt eleget nem tenne: akkor az államépitészeti hivatalnak kötelessége leend a munkát tizetett erővel első sorban a mulasztást elkövető község illetve rendezett tanácsú város terhére végrehajtani, tentartván a községnek illetőleg rendezett tanácsú városnak azon iogot, hogy a mulasztást elkövető közege ellen visszkelesettel éljen, Eperjessy Sándor bizottsági tag indítványozza, hogy Nagy Kanizsa—Bécsújhelyi vasút vonalán,, Ra]k

u elneve zéssel életbe lépett megállóhely posta leadásra felhasználtathassák. A közigazgatási bizottság — a telhozolt indokok alapján — az indítványt magáévá tevén, ez érdemben a kereskedelemügyi minisztert teliratilag megkeresi. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadja, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszternek ezeu időszakban érkezett rendeletéhez képest a Csáktornyái állami tanítóképezdének több fontos helyiség nyerése és az internátusba felveendő növendékek számának szapori tása miatt célba vett kibővítéséhez szükséges költség, nem különbeu a szóban forgó intézetnél engedélyezett vaskerítés által igényelt összeg a jövő évi állami költségvetésbe felvétetett. — Az alsó lendvai polgári fiú-iskola államosítása esetére a járulmányokról szóló s a törvényhatóságikig jóváhagyott nyilatkozat illetve telekkönyvi jegyzőkönyv, nem különben ujabb terv és költségvetés felterjesztése elrendeltetett. — Ezen időszakban jelen volt a csáktornyai állami tanitóképezdénél megtartott tanképesítési vizsgálatokon, igazgatótanácsi ülésen sa gyakorló iskola vizsgálatán. — Kétszer volt Nagy-Kanizsán. Első alkalommal az izr. hitközség által íeutartott s az 1891. évi szeptemberben megnyitott középkereskedelmi iskola vizsgálatán, második alkalomból pedig az 1892. évi januárban meguyitott polgári leányiskola első vizsgálatán. — Volt Csabrendeken az ottani állami elemi iskola több személyi és dologi ügyében. — Résztvett a zala lövői izr. iskola vizsgálatán. — Volt Gelsén, hogy kerületi esperessel a homok-komáromi r. k. iskola kántortanítói állásának dologi ügyeit megbeszélje. — Segédtanfelügyelő jelen volt a teskáudi r. k. iskola vizsgálatán. — Halász Imre miniszteri iskolalátogató jelentést tett a gondjaira bizott iskolák állapotáról. — \ indornya-Szőllős község r. k. hitközsége beterjeszié az uj ískolaházra vonatkozó költvégvetést. — Végül jelenté, hogy egy kisdedóvónő intézetnek Zalamegyébeu felállítása ügyében a miniszterhez felterjesztést tett. A novai járás főszolgabírójának a marosfai iskola alap érdekében beküldött jelentése jóváhagyólag tudo másul vétetett. Az alsó-lendvai járás főszolgabírójának jelentése Schwarcz Márkus zúgiskolájárak bezáratása ügyében tudomásúl vétetett annak megérintésével, hogy több család gyermekeinek taní'ás céljából csoportosulása, ha az a zúgtaíiító lakásán kivül történik is, zúgiskolázás számába veendő. Kir. tanfelügyelőnek a Babod pusztán felállítandó iskola ügyében tett ama jelentése, hogy a tapolczai járás főszolgabirája által beterjesztett jegyzőkönyvet közvetlenül Somogymegye kir. tan felügyelőségéhez áttette, jóváhagyólag tudomásúl vétetett. Pougrácz Adolt nagy-kanizsai tornatanító feifolyamodása a közigazgatási bizottság végzése ellen, a miniszterhez felterjesztetik. Kir. tanfelügyelő jelenté, hogy a miksavári és drávacsányi iskolázás ügyében a közigazgatási bizottságtól nyert meghatalmazásához képest a zágrábi egyházmegyei főhatósággal érintkezésbe lépett. Bemutatta a káptalani helyuökségtől ez érdemben érkezett választ. Tekintettel ezen ügyben már a boldogult biboros érsek által tett intézkedésekre, az egyházmegyei főhatóság és Rettenetes alku az, mikor valaki már kezét nyújtja annak a vigyorgó csontváznak. Az előtt már nincs semmi becse az életnek. El kezd kéjelegni a halál gondolatával s az elkábított lélek gyönyörrel csüng az elmúláson. Azt a kézfogást, melylyel valaki a halálnak jegyzi el magát, semmiféle földi hatalom föl nem bonthatja. Erős eljegyzés az. Még a jó Isten is csak nagy ritkán szól bele; 0 tudja: miért? Így jegyezkedett el a szép Haday Irén is a halállal. A tudtán kivül hívott orvos megvizsgálta a hervadó beteget. Olyan volt az akkor már, mint a tövéről letépett fehér-liliom. Szépséges arcán már ott lebegett a 6züzies átszellemülés túlvilági fénye. Olyan szép volt. Olyan térdre omlasztó madonnai ártatlanság székelt azon a szobormintának teremtett gyönyörűséges főn. Az orvos is rajt felette tekintetét; hosszan elnézte azt a ritka szép hervadó teremtést, azutáu azt mondta csendesen a véleményét váróknak : — „Itt semmiféle orvosság sem segit a világon. Ilyen esetben csak akkor lehet gyógyulás, ha a beteg maga akarja. O-úgy látszik — meg akar halni s ez az akarat is egy neme az öngyilkosságnak, mely ellen nincs orvosság." És nem is volt. Igy azután Peterdyné consortiumának próféciája is teljesen csütörtököt mondott. A jól kifőzött lakodalmi pompa helyett az a szép Haday Irén azt cselekedte egyik szép napon, hogy fölállittatta a ravatalát azzal a szép érckoporsóval, amit előre megrendelt; magára vette fehér atlasz selyem ruháját; tejére tette azt a pompás i i mirtuszkoszorút, amit ő maga választott ki halotti ékességül. Azutáu belefeküdt a koporsóba; összetette átlátszó habtekér kezeit imára ; nagy árnyas szempilláit lehunyta. Igy indult menyasszonyi díszben egybekelni csontváz jegyesével. Ezt a menyasszonyt mindenki megirigyelhette a haláltól. De hát azé volt ez a szép menyasszony elválaszthatlanul. Azok a lezárt nagy árnyas szempillák nem nyiltak íöl többé soha. Ugy feküdt ott abban a szép menyasszonyi díszben, mintegy mélyen alvó tündér, kinek fehér liliomból van a nyoszolyája. Nem volt olyan szem, mely szárazon maradt volna aunak az ártatlanul kiszenvedett áldott szép teremtésnek temetésén. Nagy fény nyel, nagy pompával ment az végbe. Ugy illett a halál menyasszonyához. Eltemették; megsiratták. Sírját ellepték a koszorúk, miket résztvevő lelkek tettek arra. A koszorúk lassankint elhervadtak; elhordta azokat a szélvész szerte-széjjel. De a sir fölött most is lehet látni késő estenkint egy alakot állani, amint kifeje zéstelen, semmitmondó képpel nézi a feltörhetetlen sírt. A társadalomból kitaszított Kende Béla az. Én is láttam őt — (mert utolsó szóig igaz törté ténet ez, amit leírtam) — a korán lehullt virág sirja fölött állani a semmiségbe veszett iires tekintettel. Egy érzéstelen lény, aki arra, hogy éljen : fölösleges ; arra, hogy meghalni tudjon : gyáva. _y. az érdekelt hitközségek általános óhajára, a járási tőszolga bírónak pártoló ajánlatára, Dráva Csáuy községnek községi pótlék utján megajánlott járulniáuyára, végül azou Körülményre, hogy Dráva Csány község a kisdedvédelein ügyének egy, már meglevő helyiséget fentartva, ezt helyileg ápolni kész és hajlandó: javasolja kir. tan felügyelő, hogy egy kontemplált leányiskolának Miksavárott felállítása most már annál is inkább helyben hagyassék ; mert az esetleges felfolyamodásokkal járó halogatás miatt a uagy számú tankötelesek ügye nagyhiányt szenvedne. A kir. tanfelügyelő javaslata elfogad tátott s az érdekelt községek a járási főszolgabíró utján felhívatnak, hogy a leányiskolának Miksavárott felállí tása iránt haladéktalanul intézkedjék; mivel az oktatás érdekeit veszélyeztető halogatás esetében hatósági beavat kozás utján fog anyagi terhükre eszközöltetni. A megyei kisdedóvás ügyében érkezett 1892. évi 14.774. számú miniszteri rendelet tudomásúl vétetett s egyelőre az 1892. évi XV. t.-c. 158-ában érdekelt ZalaEgerszeg rendezett tanácsú város, mint megyei székhely, az ugyanazon törvénycikk 16. §-ában érdekelt és 15.000 trmál több allami egyenes adót fizető Alsó Lendva, Csáktornya, Keszthely, Perlak, Sümegh, Ta polcza, valamint az ugyanazon 16. §-ban érdekelt, 10—15.000 trtnyi állami egyenes adót fizető B-Füred, Csabrendek, Dráva-Vásárhely, Galambok, Kis Komárom, Kotor, Légrád, Mura-Csány, Nagy-Récse, Pölöske, Sö|tör, Szepetk községek felhívatnak, hogy az 1892-ik évi XV. t.-c. értelmében általuk felállítandó kisdedóvodák illetve állandó gyermek-menedékházak szervezése ügyé ben haladéktalanéi intézkedjenek s eljárásuk eredményéről a közigazgatási bizottsághoz f. évi szeptember végéig jelentést tegyenek. A 10.000 írtnál csekélyebb állami egyenes adóval terhelt, ideigleues (nyári) menedék házak felállítására kötelezett községekben a kisdedvé delem ügyének szervezése 1893. évi tavaszára halasz tatváu, a kir. tanfelügyelő felhivatik, hogy a szervezés előkészítése érdemében javaslatát a f. á. november havi közigazgatási bizottság ülésében mutassa be. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál május végén hátralék volt 2.587, junius hóban beérkezett 2.654 s igy eli ítézés alá került 4.241 ügydarab; ebből junius hóban elintéztek 2581-et s maradt junius végén hátralék 2.660 db. Az irodánál május végén hátralék volt 337, junius hóban leirás végett kiadatott 2.495 s igy elintézés alá került 2.832 ügydarab; ebből junius hóban leirtak és kiadványoztak 2.624 darabot s igy junius végén hátralékban maradt 208 ügydarab. Magyar kisdednevelés nemzeti szellemben. (Foly. és vége ) II. A magyar kisdednevelés a gyermek lelkiíejlődésé nek törvényeiből indul ki s a természetes fejlődést erőszakos beavatkozással tönkre tenni nem akarja. Az ovoda nem tanít, csak a gyermek lelkét és testét igyekszik lehetőleg játszva egyszerre elfoglalni s a benne szunyadozó erőket lassan, fokozatosan és öszhangzatosan fejleszteni. Az ovodai foglalkozások: szemléltetési játék és munka. A 3. éves korban a gyermek már öntudatra ébredt, a kültárgyakra figyel; érzék szervei, melyekkel a külvilág tulajdonságait fogja tel, — kifejlődtek. Ekkor már vannak képzetei a gyermeknek, melyeket szemlé lés által önmaga szerzett; de ezen képzetek homályosak, mert a gyermek csak felületesen szemlélt s csupán azon dolgokat, melyek figyelmét megragadták. Már most, ha a gyermek képzetei homályosak, világos s tiszta fogalma nem lehet, következőkép helyes ítéletet sem hozhat, a mi igazság érzetére lesz káros hatással. De meg szokja még a gyermek a felületességet, a szeles és gondolkodás nélküli tettet is. P z ovoda a képzetek szereztetésénél rendszert alkotott s eljárását természetszerűvé tette az által, hogy a kisded figyelmét kora- és kedélyéhez mért tárgyra irányozza s megérzékelteti azt minden érzékével. A tárgy lényege és tulajdonságai felől való kérdezés által felkölti az érdeklődést. Az ovoda tehát öntudatosan szemléltet. Midőn a gyermek az ő ismeretköréhez tartozó tárgyakról tiszta képzetet szerzett, figyelme is önkényes s határozott lett s megszokta azt állandóan egy tárgyra irányozni. Ekkor már a gondolkodó képesség is működni kezd, a melyet az ovoda ismét fejleszteni törekszik a tárgyaknak egymássali összehasonlítása és megkülönböz tetése által s a kisded önálló gondolatainak bátran ad kifejezést az általa felfedezett hasonlóságok és különbségek elmondásával. Most már a mellett, hogy tiszta fogalmat szerzett a gyermek, emlékező tehetségének működése is nagyobb terjedelmű lett s hivséget, tartósságot nyer, annyira, hogy a megszemlélt, összehasonlított és megkülönböztetett tárgyról emlékezetből is képes beszélni s helyes mondatokban ad kifejezést Ítéletének. Az ily fokonkénti értelemfejlesztés mellett a 6 ik életévben már oda fejlett a gyermek gondolkodó képessége, hogy áttérhetünk vele az erkölcsi fogalmakra is. Megismertetjük vele saját lelki állapotát, az arckifejezésekből következtethető ellentétes indulatokat; felvilágosíthatjuk, hogy mi vau javára, mi kárára. Igy ítélő képessége lassanként működni kezd erkölcsi tekintetben is. A gyermek legelső emlékrésze: — játék. Ez alá vonja össze, ebben ad kilejezést mindennemű törekvéseinek ; azért a játék a legelső természetszerű képző eszköz, mely által a gyermek minden irányban fejlesztetek. A magyar kisdedovoda nagy súlyt fektet a szabad játékokra, ahol a gyermek akarata fejlesztésére is tág tér nyilik, — a hol a kisded kedvére kitombolhatja magát. Dn hogy a szabad játék pajkossággá, rendetlen ' séggé ne fajuljon, időnként felváltjuk azt a rendszeres