Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-12-04 / 49. szám

a nehezebb testi munkák végzésére. A hol a nő- 11 ket erősebb munkára szorítják, a statisztika ki­mutatja, korán elhalnak. — Pszychikai szerveze­tük sem olyan, a mellyel nehéz és komoly ^zellemi munkákat végezhetnének. Szellemi vilá­gukban az érzelmi rész lévén túlsúlyban, mig egyrészről a tárgyakkal minden előítélettől, el­fogultságtól menten foglalkozni nem alkalmasak, másrészről a folytonos siker és elismerés szük­ségét érzik, a mi pedig nem mindig adatik meg. sőt a korszakot alkotó munkák nem ritkán hatá­rozott ellenszenv vei találkoznak és évek sora múlik tova, mig a kellő elismerést nyerik. Általában finomabb, gyöngédebb, egyszerű és minden emócióra fogékonyabb lényük nem az élettel való kemény harcba való. Az a durva­ság, a melylyel itt nem elvétve találkozhatni, menten leütné lábukról, mig a ravasszság kife­szítette hálóba hanyatthomlok zuhannának. De ugyanezen tulajdonságok adnak neki olyan teret, a melyen érvényesülve nincs oka fájlalni, hogy a nyilvánosságtól, a közélettől, uz élet küzdelmeitől elvonják és a hol abszolút becsre is a férfiúéval vetekedő, de viszonylago­san annál értékesebb munkát szolgáltat, mert erre a nehézkes aprólékossal nem törődő férfiú kevéssé, vagy egyáltalán nem alkalmas. Azzal a hullámos körvonalú testtel lesz a nő a világ szebbik fele, a mely női testben fejezik ki a szobrászok és festők a szépséget, csakúgy mint a görögök a tenger habjából felmerült nőben : a Vénuszban istenítik azt. Szépségen kivül a nőnek egyszerűbb, romlatlanabb, az élet küz­delmeitől nem érintett, mondjuk ki : naivabb, a gyermekéhez hasonló természete, a mely sans géne követi minden társodalmi konvenció elle­nére kívánalmait, teszi őt a romanticizmus for­rásává. De nemcsak a művésznek szolgál mo­dellül és a regényírónak keresett tárgyul a nő, hanem a komoly tudós is felhasználja esz­ménye összeállításánál a nő sajátságait. Comte, a nagy társodalmi bölcselő és a modern filozo­tia atyja, szemei előtt társodalmi eszménye meg­alkotásánál, a mely eszménye abban áll, hogy az emberek minden külső nyomás, az állami hata­lomnak minden beavatkozása, bocsánat a drász­tikus és nem illő kifejezésért: minden zsandár, finácz, szolgabiró és hivatalnok nélkül egyedül az emberiség, a mult, a jelen és jövő nemze­dék érdekeit átkaroló fogalomtól vezetve a leg­o o nagyobb együttműködésre, a legnagyobb erőki­fejtésre egyesülnek, mondom ezen eszmény megalkotásánál előtte a nő : a magát megtaga­dó, önzést nem ismerő, lemondó, hűséges te­remtés lebegett. Választottja szelleme vette kö­rül irásközben és ilyenkor írja : je me fundai en larmes : halomra ontám könyeimet. De nemcsak mint anyag, hanem mint nem ugyan a kon­cepció, hanem a kivitel bírálatára hivatott kri­tikusok. első sorban érdemelnek figyelmet. A művészi és költői műveknek a tartalmat elénk öntő alak adja meg a klasszikus tökélyt. Es ha nőknek az aprólékos, mellékes dolgokra érzé­kük finomságánál fogva különösen tekintő lé­nyeknek valamely mű tetszik, bizonyára nyu­o-odt lehet a szerző, hogy műve formája, a mely­nél épen a részleteknek kidolgozása, a kellő elrendezése a fő, a kritika tíízpróbáját meg fogja állni. Ezért látunk sok mii vészt és írót a nő segítségéhez fordulni. Moliére gazda asszonyá­nak olvasta fel először műveit és ezen asszony természetes esze és niesterkéletlensége garanciát nyújtott neki a sikerre, lia a tetszését a mű megnyerte és nem egyszer alkalmazott a maga által használt kifejezés helyett az ez által dik­tált szavakat. Jókainknál" is felesége életében állítólag egy mű sem hagyta el i nélkül az írói asztalfiókot, hogy a feleség approbáczióját el ne nyerte volna. Így a nő igen fontos tényező a magasa bb lényünk által szükségelt táplálék : a szép elő­állításában, de nem kevésbbé fontos szerepe van a nőnek a társodalomban, mint nélkülözhetet­len, hasznos és gyakorlatias tagnak. Nem vesz ugyan annyira részt a javak előállításában, mint a férfi, hanem a háztai tásban, mint azok meg­tartója, okos felhasználója, ép oly érdeme van abban, hogy legyen mit aprítani a tejbe, mint a férfinek. Köznapi tapasztalás, hogy mig ugyan azon jövödelemből az egyedül álló férfi csak teng, adóssággal küzködik, sok családos férfi bizonyos kényelmet engedhet meg magának és még e mellett takarít is. Mert a nő már a renddel és tisztasággal, melyekkel ugyanazon javak két annyi ideig tartanak, sokat megtakarít, azonkívül okosan a férfit sokszor elfogó oktalan költekezés helyett épen csak a szükségesekre és ezekre is szűk marokkal szorítkozik, igy alkotja meg a nő az otthont, a hol elkezdve a legutolsó szegtől a legelső bútorig, minden egy okos, ren­dező teremtmény működését tükrözteti vissza, a hová visszatérve a férfi, arcá~ól a küzdelem ár­kolta ránczok elsimulnak és uj erőt gyűjt elcsi­gázott tagjaiba. Igen, a gondos nő titka az ottho­nosság varázsa, a családi jóllét, a házat körül­vevő tisztelet. A családi tűzhely istene a min­dent személyesítő pogányoknál nő : a Vesta. Legyen a férfi bár legnemesebb ember, tisztelve tekintsen rá akár egy ország, ha oldalához egy Vestának nem kedves papnőt csatolt, házának mi tekintélye sem lehel. Midőn a nőt, mint a csa­lád sarkkövét, tekintjük, ezzel együtt adva van a nőnek majd kizárólagos jelentősége a családok s vele együtt egy egész nemzet sorsában, és pedig nemcsak a megmaradás, hanem a tovább fejlődés tekintetében is. A gyermekek külső ápo­lás tekintetében egészen a nőre bizvák, a meny­nyire ez meg felel a tisztaság és egyéb egész­ségi követelményeknek, a gyermek testi szer­vezete akép fejlődik, mert hiszen a legtöbb gyer­mek épen jön a világra, csupán a gondatlanság oltja bele legtöbb esetben a betegség, a nyo­morúság csiráit. Ugyan az anyától függ a gyermek szellemi képessége. Ha az annak ide­jén, midőn ébredez a gyermek értelmisége, foglalkozik, fáradozik vele, nem bizza tisztán fizetett és rendesen már magukban meghason­lott lelkű gouvernante-okra gyermekét, a gyer­mek értelmisége, impressziókra fogékony lelke kiművelődik. Ezen nevelés ha eliuulasztatott, nincs a világ olyan iskolája, a mely később azt pótolhatná. Történelemből vett tapasztalat az, hogy a nagy férfiak anyái kiváló értelmiséggel bírtak, holott ugyanezt az apáikról nem tud­juk. Goethe legalább csak a teste tartását szár­moztatta atyjától, szellemi tulajdonait, megfigyelő tehetsége finomságát anyja örökségének vallja. Es nem nélkülözi a természetes alapot az az anekdota, hogy egy nem mindennapi tehetség­gel megáldott, de rut külsejű férfiú egy kitűnő szépségű, de ludeszü hölgyet vévén el — akép okoskodva, hogy gyermekei olyan okosak lesz­nek, mint ő, és szépek, mint anyjuk, úgy járt, hogy gyermekei nem csak olyan csúnyák let­tek, mint ő, hanem olyau korlátoltak is, mint anyjok — Az anya adja meg egy szóval a gyer­mek lelkületének és testi szervezetének a tova fejlődésre szükséges és biztos alapot. Az anyá­tól tanulja a gyermek a rendet, a tisztaságot, az illeni első szabályait, mint a boldogulás alap­feltételeit. íme itt van hiányos és halvány körvona­lakban a női munkásság szerepe, a mely annál inkább követelheti tőlünk a lovagias hódolatot, mert mig a férfiú munkáját nyomban követi az eredmény, a dicsőség, a nő munkája mind­ezek nélkül szűkölködik. Es következtetésül áll­jon az előadottakból itt annyi, hogy maradja­nak a nők a részökre a természet által kijelelt családi körben. Az a szépen virágzó, majd utóbb a gyümölcsökkel kedveskedő fa ne akarjon talpfát, gerendát adó tölgyfa lenni. A természet megboszulja magát, hivatását senki sem tagad­hatja meg. Es tényleg látjuk is, hogy vegye körül a nőt az anyagi javak özöne, ha női hi­vatását, a mely a férfiú oldalára utalja, meg nem találja, zséuibes, kedvetlen, beteges, min­denki által rettegett aggsziizzé válik. Mig ellen­ben egy szegényebb sorsú férjes, gyermekes nőn a megelégedettség, a boldogság, a meleg­ség érzete ömlik el. Es ha a nőt a viszonyok egyedül állásra, önfentartásra utalják, akkor is csak megfelelő kört jelöljünk ki neki. Oktatás, betegápolás, a hivatalokban legfelebb a kezelési szakok áll­janak rendelkezésükre. Mert az- mindenesetre kötelessége a társodalomnak, hogy a nőnek is megadja a becsületes munkával való megélhetés lehetőségét. „. „ ° Ifjú StnVusz Sándor dr. Megyei rendkívüli közgyűlés. Zalavármegye törvényhalósági bizottsága Svastits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt november hó 30-án rendkívüli közgyűlést tartott. Elnöklő főispán őméltósága üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, előadja, hogy ezen rendkívüli köz­gyűlés kizárólagos tárgyát a vái megyei választott bizott­sági tagok sorában t. év végén törtéi.ő kilépés, a tagsági képesség elvesztése és elhalálozás folytán megüresedendő, mely, mint alább látni fogjuk, Deák Ferencnek kedvenc olvasmányát képezte. A bölcsészeti tanfolyamban, midőn Deák Ferenc Iső éves bölcsész volt (1817 18-ban), tanárokul működ­t.-k Mollik Ferenc a hittan, — Berta György a magyar történelem, — Verner t/Jzse/^utóbb egyetemi tanár, több bölcsészeti munka özerzője) az észtan, — Brestyenszky Béla (utóbb, 1838 tói 1850-ig tihanyi apát), mint a uennyiség- és mértan tanára. — A II. évben (1818/19 ben) Br--tyenszky Béla a hittan, mennyiség- és mértan, Fessel Zsigmond a magyar nyelv és irodalom, — Gröber í >nnc a természettan, — Berta György az egyetemes történelem, — Verner József az alapbölcsészet tanára. .1 jogi tanfolyamban az első évben (1819/20-ban) Jbenlis-j Mihály a közjog, — Kmety András a sta­t ztika, — Bognár József a hazai jog tanára. A II. t'ben (1820/21 ben) Pendl Alajos sz. Benedekrendü .ilü ,mi hitszónok és bittanár, — Bognár József a magyar magánjog, Beke Farkas a politikai tudományok és váltójog, > ibenliszt Mihály a természeti, egyetemes és magyar közjog, — Kmety András a statisztika és bánya­jog tanára. Hogy tiatal olvasóim Deák Ferencet végig kisér­lie ék tanulói pályáján, feljegyzem a tanjegyeket, melyeket Győrött négy osztályon át nyert. A hivatalos löljegyzes szerint ') mint első éves bölcsész az első fél­évben a hittanból volt „jeles"; a magyar történelemből „első jeles" . a tiszta mennyiségtanból „második jeles" : az esztanból (logica) „első jeles". Szorg„lmi tekintetben : .iz isteni tisztelet látogatásában „szorgalmas"; az iskolai előadásban való megjelenésben „szorgalmas". — A II. félévben a hittanból „jeles"; a magyar történelemből, észtanból, tiszta mennyiségtanból „első jeles". Az isteni tisztelet látogatásában és az iskolai előadásokon való megjelenésben „szorgalmas". A bölcsészeti tanfolyam második évében. Az I. fél­évben: a hittanból „jeles"; az egyetemes történelemből 1) Ft. Teli Anasztáz győri főgymn. tanár űr közlése. „negyedik jeles": az alapbülcsészetből (inetapbysica) „második jeles"; természettanból „ötödik jeles"; alkal­mazott mennyiségtanból (mathesis applicata) „második jeles"; magyar nyelvből második osztályban („classis secundae")-„nyolcadik". ') Az isteni tisztelet látogatásá­ban és az előadásokon való megjelenésben „szorgalmas". — A II. félévben: a hittanból „jeles"; az egyetemes történelemből az első osztályban (classis priinae) „tizen­harmadik"; a természettanból „első jeles"; az alapból csészetből „második jeles" ; az alkalmazott mennyiségtan­ból „első jeles"; a magyar nyelvből első osztályban „negyedik". Az isteni szolgálat látogatásában és az előadásokon való megjelenésben „szorgalmas". A jogi tanfolyamban az első év 1. felében : a ter­mészetjogból „ötödik jeles" ; a statisztikából „első jeles" záradék alatt (sub clausula J). Az isteni tisztelet látoga­tásában és az előadásokra való megjelenésben „szorgal mas"- A II. félévben: a közjogból „második jeles"; a hazai jogból „első jeles" záradék alatt; statisztikából „második jeles"; bányajogból „első jeles" záradék alatt. Az isteni tisztelet látogatásában „hanyag", az előadáso­kon való megjelenésben „szorgalmas". A második év 1. felében: a hazai jogból „első jeles" záradék alatt; a politikai tudományból (scieutia politici) és politikai kereskedelemből (commercii politici) „eh jeles" záradék alatt. Az isteni tisztelet látogatásában „szorgalmas", az előadásokon való megjelenésben „meg­intendő" (monendus). — A II. félévben a hazai jogból „első jeles" ; a pénzügytanból „első jeles"; a kereske delmi jogból „első jeles". Az isteni tisztelet látogatásában és az előadásokon való megjelenésben „szorgalmas". 1) Feltűnőnek látszik, hogy a kitűnő eszű és tősgyökeres inagvar Deák Ferenc a magvar nyelvből secundába eshetett Azon­ban Fessel Zsigmond tanár, kinek ma is vanuak még élő taoit­1 vám ai, ezek bizonysága szerint nagyon szeszélyes amber volt, ki . nem ritkán legjobb tanítványait Petőfi szerint „secundába ponálta," 2) Síi annyit jelent, hogy vele más is vagy többen voltak I első jelesek. Deák Ferenc azon négy iskolai éven át, melyet Győrött töltött, rokonánál Jósa Józsefnél, püspöki jószágigazgatónál, földbirtokosnál, több megye táblabirá­jánál, volt elhelyezve, és pedig két évig, mig Jósa jószágigazgató volt, az úgynevezett káptalandombon a tiszti házban, miután pedig Jósa az igazgatóságról le­mondott és a megyeház melletti saját házába költözött, két éven át ezen házban, ugyanabb in, melyben Fejér György főigazgató is lakott. Találtam ugyan följegyzéseket, melyek szerint Ferencünk szálláson Fejér főigazgatójánál lett volna, de az iskolai hatóság hivatalos följegyzése szerint is kétség teleu, hogy Deák mind a négy éven át Jósáéknál volt elhelyezve. Megerősíti ezt Deák Ferenc egyik levele is, melyet a vasmegyei Rátótról, hol valószínűleg Szél Kál­mánéit vendége volt, 1875. augusztus 28ikán győri nőrokonához: Petz Adolfné úrhölgyhöz írt: „Kedves húgom! Négy évig jártam Győrbe oskolába. 18,7-iki novemberben mentem oda, mint 14 éves ifjú, á hetedik iskolára vagyis logikára; 1821-ik évi augusztusban végeztem a második évi jogtudományi tanfolyamot. Ezen egész idő alatt rokonunknál, az öreg Jósánál laktam. Jósa 1817-ben a káptalan dombján lakott, mint a püspökségi javak igazgatója; de 1819 ben hivataláról lemondván, átköltözött saját házába a megyeutcában, s így én mindenik házban laktam." 1) Győr város emléktáblával jelölte meg a megyeház utcai házat e fölirattal: „Itt lakott Fejér Györgyi kora legtermékenyebb írója, 1818—1824. Deák Ferenc 1819— 1821., és Battyány Lajos." — A bencések győri fő­gymnásium dísztermét Deák Ferenc mellszobra ékesíti, mely Vaszary János festőműsz jeles munkája. 2) Mint a korábbi években, úgy Győrött is, Deák terenc a tantárgyak beemlézésével nem igen foglalko­3? 5 , 1) Deák Ferenc emlékezete. 1822-1875. Budapest 1890. 2) Ft. Bürzsünyi Arnold győri gymn. tanár úr közlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom