Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-12-04 / 49. szám

a nehezebb testi munkák végzésére. A hol a nő- 11 ket erősebb munkára szorítják, a statisztika kimutatja, korán elhalnak. — Pszychikai szervezetük sem olyan, a mellyel nehéz és komoly ^zellemi munkákat végezhetnének. Szellemi világukban az érzelmi rész lévén túlsúlyban, mig egyrészről a tárgyakkal minden előítélettől, elfogultságtól menten foglalkozni nem alkalmasak, másrészről a folytonos siker és elismerés szükségét érzik, a mi pedig nem mindig adatik meg. sőt a korszakot alkotó munkák nem ritkán határozott ellenszenv vei találkoznak és évek sora múlik tova, mig a kellő elismerést nyerik. Általában finomabb, gyöngédebb, egyszerű és minden emócióra fogékonyabb lényük nem az élettel való kemény harcba való. Az a durvaság, a melylyel itt nem elvétve találkozhatni, menten leütné lábukról, mig a ravasszság kifeszítette hálóba hanyatthomlok zuhannának. De ugyanezen tulajdonságok adnak neki olyan teret, a melyen érvényesülve nincs oka fájlalni, hogy a nyilvánosságtól, a közélettől, uz élet küzdelmeitől elvonják és a hol abszolút becsre is a férfiúéval vetekedő, de viszonylagosan annál értékesebb munkát szolgáltat, mert erre a nehézkes aprólékossal nem törődő férfiú kevéssé, vagy egyáltalán nem alkalmas. Azzal a hullámos körvonalú testtel lesz a nő a világ szebbik fele, a mely női testben fejezik ki a szobrászok és festők a szépséget, csakúgy mint a görögök a tenger habjából felmerült nőben : a Vénuszban istenítik azt. Szépségen kivül a nőnek egyszerűbb, romlatlanabb, az élet küzdelmeitől nem érintett, mondjuk ki : naivabb, a gyermekéhez hasonló természete, a mely sans géne követi minden társodalmi konvenció ellenére kívánalmait, teszi őt a romanticizmus forrásává. De nemcsak a művésznek szolgál modellül és a regényírónak keresett tárgyul a nő, hanem a komoly tudós is felhasználja eszménye összeállításánál a nő sajátságait. Comte, a nagy társodalmi bölcselő és a modern filozotia atyja, szemei előtt társodalmi eszménye megalkotásánál, a mely eszménye abban áll, hogy az emberek minden külső nyomás, az állami hatalomnak minden beavatkozása, bocsánat a drásztikus és nem illő kifejezésért: minden zsandár, finácz, szolgabiró és hivatalnok nélkül egyedül az emberiség, a mult, a jelen és jövő nemzedék érdekeit átkaroló fogalomtól vezetve a lego o nagyobb együttműködésre, a legnagyobb erőkifejtésre egyesülnek, mondom ezen eszmény megalkotásánál előtte a nő : a magát megtagadó, önzést nem ismerő, lemondó, hűséges teremtés lebegett. Választottja szelleme vette körül irásközben és ilyenkor írja : je me fundai en larmes : halomra ontám könyeimet. De nemcsak mint anyag, hanem mint nem ugyan a koncepció, hanem a kivitel bírálatára hivatott kritikusok. első sorban érdemelnek figyelmet. A művészi és költői műveknek a tartalmat elénk öntő alak adja meg a klasszikus tökélyt. Es ha nőknek az aprólékos, mellékes dolgokra érzékük finomságánál fogva különösen tekintő lényeknek valamely mű tetszik, bizonyára nyuo-odt lehet a szerző, hogy műve formája, a melynél épen a részleteknek kidolgozása, a kellő elrendezése a fő, a kritika tíízpróbáját meg fogja állni. Ezért látunk sok mii vészt és írót a nő segítségéhez fordulni. Moliére gazda asszonyának olvasta fel először műveit és ezen asszony természetes esze és niesterkéletlensége garanciát nyújtott neki a sikerre, lia a tetszését a mű megnyerte és nem egyszer alkalmazott a maga által használt kifejezés helyett az ez által diktált szavakat. Jókainknál" is felesége életében állítólag egy mű sem hagyta el i nélkül az írói asztalfiókot, hogy a feleség approbáczióját el ne nyerte volna. Így a nő igen fontos tényező a magasa bb lényünk által szükségelt táplálék : a szép előállításában, de nem kevésbbé fontos szerepe van a nőnek a társodalomban, mint nélkülözhetetlen, hasznos és gyakorlatias tagnak. Nem vesz ugyan annyira részt a javak előállításában, mint a férfi, hanem a háztai tásban, mint azok megtartója, okos felhasználója, ép oly érdeme van abban, hogy legyen mit aprítani a tejbe, mint a férfinek. Köznapi tapasztalás, hogy mig ugyan azon jövödelemből az egyedül álló férfi csak teng, adóssággal küzködik, sok családos férfi bizonyos kényelmet engedhet meg magának és még e mellett takarít is. Mert a nő már a renddel és tisztasággal, melyekkel ugyanazon javak két annyi ideig tartanak, sokat megtakarít, azonkívül okosan a férfit sokszor elfogó oktalan költekezés helyett épen csak a szükségesekre és ezekre is szűk marokkal szorítkozik, igy alkotja meg a nő az otthont, a hol elkezdve a legutolsó szegtől a legelső bútorig, minden egy okos, rendező teremtmény működését tükrözteti vissza, a hová visszatérve a férfi, arcá~ól a küzdelem árkolta ránczok elsimulnak és uj erőt gyűjt elcsigázott tagjaiba. Igen, a gondos nő titka az otthonosság varázsa, a családi jóllét, a házat körülvevő tisztelet. A családi tűzhely istene a mindent személyesítő pogányoknál nő : a Vesta. Legyen a férfi bár legnemesebb ember, tisztelve tekintsen rá akár egy ország, ha oldalához egy Vestának nem kedves papnőt csatolt, házának mi tekintélye sem lehel. Midőn a nőt, mint a család sarkkövét, tekintjük, ezzel együtt adva van a nőnek majd kizárólagos jelentősége a családok s vele együtt egy egész nemzet sorsában, és pedig nemcsak a megmaradás, hanem a tovább fejlődés tekintetében is. A gyermekek külső ápolás tekintetében egészen a nőre bizvák, a menynyire ez meg felel a tisztaság és egyéb egészségi követelményeknek, a gyermek testi szervezete akép fejlődik, mert hiszen a legtöbb gyermek épen jön a világra, csupán a gondatlanság oltja bele legtöbb esetben a betegség, a nyomorúság csiráit. Ugyan az anyától függ a gyermek szellemi képessége. Ha az annak idején, midőn ébredez a gyermek értelmisége, foglalkozik, fáradozik vele, nem bizza tisztán fizetett és rendesen már magukban meghasonlott lelkű gouvernante-okra gyermekét, a gyermek értelmisége, impressziókra fogékony lelke kiművelődik. Ezen nevelés ha eliuulasztatott, nincs a világ olyan iskolája, a mely később azt pótolhatná. Történelemből vett tapasztalat az, hogy a nagy férfiak anyái kiváló értelmiséggel bírtak, holott ugyanezt az apáikról nem tudjuk. Goethe legalább csak a teste tartását szármoztatta atyjától, szellemi tulajdonait, megfigyelő tehetsége finomságát anyja örökségének vallja. Es nem nélkülözi a természetes alapot az az anekdota, hogy egy nem mindennapi tehetséggel megáldott, de rut külsejű férfiú egy kitűnő szépségű, de ludeszü hölgyet vévén el — akép okoskodva, hogy gyermekei olyan okosak lesznek, mint ő, és szépek, mint anyjuk, úgy járt, hogy gyermekei nem csak olyan csúnyák lettek, mint ő, hanem olyau korlátoltak is, mint anyjok — Az anya adja meg egy szóval a gyermek lelkületének és testi szervezetének a tova fejlődésre szükséges és biztos alapot. Az anyától tanulja a gyermek a rendet, a tisztaságot, az illeni első szabályait, mint a boldogulás alapfeltételeit. íme itt van hiányos és halvány körvonalakban a női munkásság szerepe, a mely annál inkább követelheti tőlünk a lovagias hódolatot, mert mig a férfiú munkáját nyomban követi az eredmény, a dicsőség, a nő munkája mindezek nélkül szűkölködik. Es következtetésül álljon az előadottakból itt annyi, hogy maradjanak a nők a részökre a természet által kijelelt családi körben. Az a szépen virágzó, majd utóbb a gyümölcsökkel kedveskedő fa ne akarjon talpfát, gerendát adó tölgyfa lenni. A természet megboszulja magát, hivatását senki sem tagadhatja meg. Es tényleg látjuk is, hogy vegye körül a nőt az anyagi javak özöne, ha női hivatását, a mely a férfiú oldalára utalja, meg nem találja, zséuibes, kedvetlen, beteges, mindenki által rettegett aggsziizzé válik. Mig ellenben egy szegényebb sorsú férjes, gyermekes nőn a megelégedettség, a boldogság, a melegség érzete ömlik el. Es ha a nőt a viszonyok egyedül állásra, önfentartásra utalják, akkor is csak megfelelő kört jelöljünk ki neki. Oktatás, betegápolás, a hivatalokban legfelebb a kezelési szakok álljanak rendelkezésükre. Mert az- mindenesetre kötelessége a társodalomnak, hogy a nőnek is megadja a becsületes munkával való megélhetés lehetőségét. „. „ ° Ifjú StnVusz Sándor dr. Megyei rendkívüli közgyűlés. Zalavármegye törvényhalósági bizottsága Svastits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt november hó 30-án rendkívüli közgyűlést tartott. Elnöklő főispán őméltósága üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, előadja, hogy ezen rendkívüli közgyűlés kizárólagos tárgyát a vái megyei választott bizottsági tagok sorában t. év végén törtéi.ő kilépés, a tagsági képesség elvesztése és elhalálozás folytán megüresedendő, mely, mint alább látni fogjuk, Deák Ferencnek kedvenc olvasmányát képezte. A bölcsészeti tanfolyamban, midőn Deák Ferenc Iső éves bölcsész volt (1817 18-ban), tanárokul működt.-k Mollik Ferenc a hittan, — Berta György a magyar történelem, — Verner t/Jzse/^utóbb egyetemi tanár, több bölcsészeti munka özerzője) az észtan, — Brestyenszky Béla (utóbb, 1838 tói 1850-ig tihanyi apát), mint a uennyiség- és mértan tanára. — A II. évben (1818/19 ben) Br--tyenszky Béla a hittan, mennyiség- és mértan, Fessel Zsigmond a magyar nyelv és irodalom, — Gröber í >nnc a természettan, — Berta György az egyetemes történelem, — Verner József az alapbölcsészet tanára. .1 jogi tanfolyamban az első évben (1819/20-ban) Jbenlis-j Mihály a közjog, — Kmety András a stat ztika, — Bognár József a hazai jog tanára. A II. t'ben (1820/21 ben) Pendl Alajos sz. Benedekrendü .ilü ,mi hitszónok és bittanár, — Bognár József a magyar magánjog, Beke Farkas a politikai tudományok és váltójog, > ibenliszt Mihály a természeti, egyetemes és magyar közjog, — Kmety András a statisztika és bányajog tanára. Hogy tiatal olvasóim Deák Ferencet végig kisérlie ék tanulói pályáján, feljegyzem a tanjegyeket, melyeket Győrött négy osztályon át nyert. A hivatalos löljegyzes szerint ') mint első éves bölcsész az első félévben a hittanból volt „jeles"; a magyar történelemből „első jeles" . a tiszta mennyiségtanból „második jeles" : az esztanból (logica) „első jeles". Szorg„lmi tekintetben : .iz isteni tisztelet látogatásában „szorgalmas"; az iskolai előadásban való megjelenésben „szorgalmas". — A II. félévben a hittanból „jeles"; a magyar történelemből, észtanból, tiszta mennyiségtanból „első jeles". Az isteni tisztelet látogatásában és az iskolai előadásokon való megjelenésben „szorgalmas". A bölcsészeti tanfolyam második évében. Az I. félévben: a hittanból „jeles"; az egyetemes történelemből 1) Ft. Teli Anasztáz győri főgymn. tanár űr közlése. „negyedik jeles": az alapbülcsészetből (inetapbysica) „második jeles"; természettanból „ötödik jeles"; alkalmazott mennyiségtanból (mathesis applicata) „második jeles"; magyar nyelvből második osztályban („classis secundae")-„nyolcadik". ') Az isteni tisztelet látogatásában és az előadásokon való megjelenésben „szorgalmas". — A II. félévben: a hittanból „jeles"; az egyetemes történelemből az első osztályban (classis priinae) „tizenharmadik"; a természettanból „első jeles"; az alapból csészetből „második jeles" ; az alkalmazott mennyiségtanból „első jeles"; a magyar nyelvből első osztályban „negyedik". Az isteni szolgálat látogatásában és az előadásokon való megjelenésben „szorgalmas". A jogi tanfolyamban az első év 1. felében : a természetjogból „ötödik jeles" ; a statisztikából „első jeles" záradék alatt (sub clausula J). Az isteni tisztelet látogatásában és az előadásokra való megjelenésben „szorgal mas"- A II. félévben: a közjogból „második jeles"; a hazai jogból „első jeles" záradék alatt; statisztikából „második jeles"; bányajogból „első jeles" záradék alatt. Az isteni tisztelet látogatásában „hanyag", az előadásokon való megjelenésben „szorgalmas". A második év 1. felében: a hazai jogból „első jeles" záradék alatt; a politikai tudományból (scieutia politici) és politikai kereskedelemből (commercii politici) „eh jeles" záradék alatt. Az isteni tisztelet látogatásában „szorgalmas", az előadásokon való megjelenésben „megintendő" (monendus). — A II. félévben a hazai jogból „első jeles" ; a pénzügytanból „első jeles"; a kereske delmi jogból „első jeles". Az isteni tisztelet látogatásában és az előadásokon való megjelenésben „szorgalmas". 1) Feltűnőnek látszik, hogy a kitűnő eszű és tősgyökeres inagvar Deák Ferenc a magvar nyelvből secundába eshetett Azonban Fessel Zsigmond tanár, kinek ma is vanuak még élő taoit1 vám ai, ezek bizonysága szerint nagyon szeszélyes amber volt, ki . nem ritkán legjobb tanítványait Petőfi szerint „secundába ponálta," 2) Síi annyit jelent, hogy vele más is vagy többen voltak I első jelesek. Deák Ferenc azon négy iskolai éven át, melyet Győrött töltött, rokonánál Jósa Józsefnél, püspöki jószágigazgatónál, földbirtokosnál, több megye táblabirájánál, volt elhelyezve, és pedig két évig, mig Jósa jószágigazgató volt, az úgynevezett káptalandombon a tiszti házban, miután pedig Jósa az igazgatóságról lemondott és a megyeház melletti saját házába költözött, két éven át ezen házban, ugyanabb in, melyben Fejér György főigazgató is lakott. Találtam ugyan följegyzéseket, melyek szerint Ferencünk szálláson Fejér főigazgatójánál lett volna, de az iskolai hatóság hivatalos följegyzése szerint is kétség teleu, hogy Deák mind a négy éven át Jósáéknál volt elhelyezve. Megerősíti ezt Deák Ferenc egyik levele is, melyet a vasmegyei Rátótról, hol valószínűleg Szél Kálmánéit vendége volt, 1875. augusztus 28ikán győri nőrokonához: Petz Adolfné úrhölgyhöz írt: „Kedves húgom! Négy évig jártam Győrbe oskolába. 18,7-iki novemberben mentem oda, mint 14 éves ifjú, á hetedik iskolára vagyis logikára; 1821-ik évi augusztusban végeztem a második évi jogtudományi tanfolyamot. Ezen egész idő alatt rokonunknál, az öreg Jósánál laktam. Jósa 1817-ben a káptalan dombján lakott, mint a püspökségi javak igazgatója; de 1819 ben hivataláról lemondván, átköltözött saját házába a megyeutcában, s így én mindenik házban laktam."

1) Győr város emléktáblával jelölte meg a megyeház utcai házat e fölirattal: „Itt lakott Fejér Györgyi kora legtermékenyebb írója, 1818—1824. Deák Ferenc 1819— 1821., és Battyány Lajos." — A bencések győri főgymnásium dísztermét Deák Ferenc mellszobra ékesíti, mely Vaszary János festőműsz jeles munkája.

2) Mint a korábbi években, úgy Győrött is, Deák terenc a tantárgyak beemlézésével nem igen foglalko3?

5 , 1) Deák Ferenc emlékezete. 1822-1875. Budapest 1890. 2) Ft. Bürzsünyi Arnold győri gymn. tanár úr közlése.