Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-02-21 / 8. szám

Mollóklot a „ZA.LAMKUYE" 1892. évi 8-ik számAhoz. zásaiért jövőben a közgyűlés által egyszersmindenkorra meghatározandó állandó év: tizetésben részesüljön. A tartalmas jelentés végül az intézetnek beléletére vonatkozó és jobban a részvényeseket érdeklő adatok elősorolását tartalmazza. A mérleg és vagyon kimutatás szeriut a pénzintézet vagyona: l'éuztári készlet 26.910 frt 51 kr., váltótárca 688.757 írt 48 kr., jelzálog kölcsönök 207.402 frt 89 kr., előleg kölcsönük 7.770 frt., adósok folyó számlán 92.297 frt 09 kr., értékpapírok 101.455 frt 23 kr., értékpapírok függő kamatai 2.005 frt 59 kr., szelvények 225 frt 20 kr., ércpéuzkészlet 227 frt 60 kr., intézeti ház 1V2

w/'o leírás után 114, 079 frt 01 kr., gógánmalom vételár 7.200 frt., birtok 61 frt 67 kr., felszerelések 10% leirás után 3.664 frt 48 kr., közhasznú célú alap tartozása 5.044 frt 54 kr., előre fizetett adó 249 frt 60 kr., hátralékos házbér 41 frt 66 kr., hátralékos haszonbér 100 frt., hátralékos kamatok 3.823 frt 64 kr., összesen 1,261.322 frt 19 kr. — Teher: Részvénytőke 40.000 frt., 6

u/

0-os kamatja 2.400 frt., nyugdíjalap 5°/

0-os kamatjával 28.849 frt 51 kr., tartalékalap 5%-os kamatjával 18.104 frt 19 kr., különleges tartalékalap 1.722 frt 64 kr., betétek 1.087.903 frt 43 kr., betétek tőkésített kamatai 22.245 frt 72 kr., betétkamat után iO°/

0 os adó 2.224 frt 57 kr.. hitelezők folyó számlán 40.202 frt 16 kr., átmeneti kamatok 7.781 írt 77 kr., egyenleg, mint tiszta nyeremény 9.888 frt 20 kr., összesen 1,261.322 frt 19 kr. A zala-szent-gróthi második hetivásár. Zala- Szent- Gróth az alispáni hivatal utján a kereskedelemügyi miniszterhez kérvényt intézett egy második hetivásár engedélyezése tárgyában. E kérelmének támogatása végett felhozta, hogv az utolsó népszámlálás adatai szeriut lakosainak száma 2.235, akiknek % része iparos, V4 része kereskedő; hogy a kizárólag füldmiveléssel és marhatenyésztéssel foglal kozó Zalavölgyéuek nemcsak közigazgatási, hanem kereskedelmi és ipari gyúpontja, amely vidék távol esik Zala-Egerszsg-, Keszthely- és Sümeghtől, mig SzentGróthtól a legmesszebb levő sincs távolabb 90 percnél s e községeket Szent-Grótbtal minden irányban jó karban tartott megyei utak kötik össze; hogy az állattenyésztés e vidéken eddig nem észlelt virágzásnak indult s országos vásáraira már ez idő szerint 5—7000 darabot hajtanak fel; hogy a tűrje-szeut-gróthi szárnyvasutnak marharakodóval ellátott végállomása, s mindezen okokoál fogva nemcsak egy második ' ctivásárnik hétfői napra való engedélyezése, hanem ezen új hetivásárnak állatvásárral leendő összekapcsolása is Szenth-Gróth és vidékének érdekében felette kívánatos. A kérvényt Szent-Gróih mezőváros elöljáróságán kivül még Szent Gróth polgárváros, továbbá Kehida, Tekenye, Z.-Kopáuy, Almás, Csány, Németfalu, Pakod, Aranyod, Csáford, líatyk, Kustány, F.-Sz.-Péter L.-SztLászló, Gyülevész, Kis-Görbő, Kallós, Dötyk és Barátsziget községek elöljárói irták alá, míg a kért hetivásár engedélyezése mellett 14 szomszédos vásárjogosult köz ség emelt szót. A kereskedelemügyi miniszter Szent-Gróth kérvényét véleményezés végett leküldte a soproni kersske delmi- és iparkamarához, mely január 7-én tai tOtt legutóbbi gyűlésén tárgyalta a kérvényt s elfogadta a kamara irodájának ez ügyben a közgyűlés elé terjesztett eme pártoló véleményét: Tekintve, hogy Zala-Szeut-Gróth mezővárosa tényleg egy nagy kiterjedésű, kizárólag mezőgazdasággal s állattenyésztéssel foglalkozó vidéknek nemcsak közigazgatási, hanem versenytárs nélkül álló forgalmi központja is; tekintve, hogy ezen központban legutóbbi hivatalos adataink szerint 46 csizmadia, 28 szabó, 11 asztalos, 10 cipész, 8 vegyeskereskedő, 7 korcsmáros, 5—5 lakatos s borkereskedő, 4—4 kalapos, kovács, bőr-, liszt , rőfös- ós kereskedő, 3—3 bádogos, bognár, hentes, molnár és pék, 2—2 timár, szíjgyártó, esztergályos, kádár, szitás, mészáros, termény- és fakereskedő, végül 1—1 borbély, gombkötő, kárpitos, kékfestő, bábcsapta össze a kártyát s kijelentette, hogy hamis kártyásokkal nem játszik, mert hát csalnak a leányok, csal az aljegyző ur is, előbb is látta, hogy a Fruzinával paklizott az asztal alatt. A társaság természetesen tiltakozott ez ellen a merész feltevés ellen, hane™ azért, hogy a Czenczi tantenak is meglegyer a statisfactiója, az aljegyző urat elültették Fruzina mellől, mire aztán ismét szent lett a béke s fol^t a játék mindaddig, mig csak Bokor ur haza nem vetődött a casinóból, ami egyébként olyan gyengéd figyelmeztetés féle akart lenni arra nézve, hogy most már talán ideje volna hazafelé czihelődni. S csakugyan, édes csókok és ölelgetések között, csakhamar szét is oszlott az ozsonázó társaság s a fiskális ur egész megkönnyebbülve lélekzett fel, mikor megszabadult felesége kedves vendégeitől pár napra. A kasznárné azonban alighogy kilépett az ajtón, mindjárt azon melegiben leszólta Bokorné ozsonnáját. Jaj, de milyen rosz is volt az a thea! — szólt a karjaiban csipeszkedő közjegyzőnének — valóságos lőre. No már én restelnék ilyent feladni a vendégeimnek. A közjegyzőné nézete szerint meg a compot volt egy kissé penészes, Habarczyné kis Ilonkája pedig a Bokor néni frizuráját találta valami csudálatosnak, no meg azután az ozsonával sem volt teljesen megelégedve, mert hát csak egy csésze kávét, meg két almát kaptak, ebből is megevett előlük egyet a kis Bokor Laezi, amire azután a főbiróné azt a megjegyzést tette, hogy nagyon rosszul neveli Bokorné a gyerekeit. Hanem hát, szó ami szó, Bokorné őnagyságának is volt némi panasza vendégeire. Kedvetlenül nézett végig a letarolt asztalokon, azután akarva, nem akarva, de denique csak kicsúszott száján a szó: Borzasztó sokat ettek! az idén többet nem adok jourt. sütő, cserepes, kéményseprő, köteles, szobafestő, gyep mester, fésűs, takács, italmérő, kávés, téglagyáros, építkezési vállalkozó, divat- és mészkereskedő, összesen tehát 193 önálló iparos és kereskedő székel, mel}' szám neki vidéki városaink sorában ipari és kereskedelmi szempontból kiváló helyet biztosít; tekintve, hogy a türje-zala-szeut-gróthi szárnyvonal megnyíltával folyamodó mezőváros ezen eddig is már kivívott uralkodó forgalmi s kereskedelmi helyzete csak erősbülhet: tekintve végül, hogy az állatvásárral egybekötött ujabbi hetivásár engedélyezése Zala-Szent-Gróth mezővárosának ipar és kereskedelmi fejlesztésére csak jó hatással lehet s egy nagy vidék jogosult óhaját képezi, az iroda azt javasolja : méltóztassék a tekintetes kamarának u nagyméltósága a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur elé terjesztendő jelentésében, Zala Szent-Gróth mezőváros kérel mének teljesítése s egy ujabbi állatvásárral kapcsolatos hétfőn tartandó hetivásár engedélyezése mellett nyilatkozni. CSARNOK. A kaszinó jelmezestélye. A mult hetekbeu az utcán alá s fel járkálván — mert mit tegyen az ember, ha egy kis szabad ideje van, mást, mint végig méri az utcát — egy ismerősöm bottlott belém, s nagy csodálkozva kezdett beszélni, hogy milyen unalmas ez az egyetlen szórakozása, a járkálás is. Eddig még csak látta az ember — ha másutt nem — az utcán a hölgyeket, s ha mással nem is —• legalább a köszöntgetéssel s nézegetéssel eltelt az idő. —- Hol vannak, mit csinálnak ? Kiköltöztek, vagy tán a Sabiu nők sorsára jutottak? Barátom annyira kezdett méltatlankodni a sors ellen, hogy jónak láttam beszaladni a feleségemhez s megkérdezni, mit csinálnak az egerszegi nők, mert az én barátom tudni akarja, én pedig ha már egyszer sétatársúl megcsíphettem, nem óhajtom elbocsátani vigasztalás nélkül. Aztán kivel, mivel szórakozzam! —- Kaszinóban? Az a legutolsó menedékem. Azonban a feleségem sem tudott fölvilágosítani, mert — nem volt otthon. Tűnődve meutem ki újra; mit mondjak most az én barátomnak; de meg engemet is csiklandozott a kíváncsiság. Ahá, megvan ! A jégen vannak, barátom, mondám kételkedve, s önkénytelenül huzódtuuk a jégpálya felé. Na, itt jól eltöltjük az időt. — Szt. Halifax ! hát itt mi történt! Hát a város már felállította volna a Csáky-féle iskolai jégpályát. Nevezetes serénység! De hisz ez a régi pálya; ráösmerek térd'g érő sáros útjáról, roskadozó csaruokjáró)(?), s a lelket kirázó sat. jegéről. Nem, ez nem gyermek pálya, csak a gyermekektől használt egyleti . . . De hol vaucak a nők? Ismét rohantam haza. Feleség nincs. Csak később tudtuk meg, hogy mioen törik a fejüket az egerszegi nők. Nem lesz abból semmi, moudták a kishitűek, kik megszokták már azt a közönyösséget, mely a társadalmi életet fojtogatja. — Nem ismeri —- kérem a nőket, —szólt egy beavatott kulisszahős, majd meglássa. — No, szeretném látni, mondok. X-éLnél dolgom lévén, mikor belépek, ott látom roppant elmélyedésben valami ruhaféle tarka-barka izére (uiz én nem tudtam, mi lehetett) hajolva, gyorsan öltjgetve a háziasszonyt. Ni ni, mondok, itt egy nő . . . abban a pillanatbau a szekrénybe tűnik minden, mintha az a bizonyos bűvös gummi rántotta volna be. S így ment ez házról-házra. — Súgás-búgás mindenfelé; végre megérkezett az idő, szombat este. Jelmezzel nem lévén bajunk, hamar készen voltunk. Elindultunk. De ni ni, máskor nekem kell a feleségemet vezetnem, most ő vezet engem s pedig erős rohamlépésekben. (Kérem, még nem orromnál fogva). A kaszinó terméből már hangzott a zene. No, ez engem is megmozdított egy kicsit, még is van ott valami! — Pár perc ; kabát ide, kalap oda, egyéb meg amoda . . . s belépünk a terembe. Ma sem tudom, mi lelte a szememet, mintha megbabonázták volna, úgy ugrált ide-oda. Nem tudtam egy helyre nézni. A látvány megbűvölt. Középen nagy csoport férfi állott; a bámuló, hevült, vagy lehűlt arcokon a gondolatok és érzelmek roppant serege táncolt végig, jó alkalmid szolgálván a figyelőnek tanúlmányozásra, ha ugyan akadt volna oly boldogtalan, ki lemondott voína a gyönyörködésről. — Most az egyszer a legvilággyűlölőbb férfi is megölelt volna, ha azt mondom neki: vigyen el az ördög! Ez volt hát az oka, hogy oly sok időn át nem láttunk annyi kedves arcot az utcán! A kárpótlás fényes volt; s az én barátom dühében neki rontott az összeesküvőknek s iszonyú haraggal forgatta őket kivilágoskivirradtig. — Néztem én sokáig azt a tarka szín- és alakvegyületet; de a szemem nem tudott eligazodni. Megvártam tehát az első körtáncot, hogy majd sorra veszem őket. Nehéz volt, beleizzadtam, főleg beleszédültem ; és sokáig kellett dörzsölnöm a szemeimet, míg ez a forgó bűvöskör hatása elmosódott. Hogy is ne; hisz' csaknem az egész világ-egyetem megmozdult előttem; ott rajzott, lebegett, zúgott, enyelgett körültem a menyországtól a pokolig, a világ négy tájékának sokféle lakója kedves, játszi, bohókás vegyületben. Mert, kérem, ritkaság, hogy a csillagos ég az ördögökkel cimboráljon, az orosz a magyarral egy gyékényen áruljon s a lepke hűtlen legyen a rózsához. Íme a disharmónia összhangja e kedves csoportban, melyet csak a keret boszantó volta zavart némileg. (Minő más lett volna ez ott a parketten !) Aztán még ami teljessé tette volna a képet, hol maradt Hanka mellől Miso, a markotányosnő mellől a deli huszár, Tünde mellől Csongor, s az ördögök mellől — a gigerli! Bizony bizony, mi férfiak nagyon megöregedtünk. De nézzük csak, kiknek köszönhetjük az estély szép sikerét. Ott voltak dr. Árvay Istvánné (rózsa), Bajomy ' Laura (kertész leány), dr. Czinder Istvánné (az éj királynője), Csillag Sarolta (tündér), Damm Margit (rothkapchen) Fitos Mártonné (cigányasszony), Isoó Juliska (zsoké), Kovács Bella (csilagoség), Lányi Kálmánné (magyar paraszt leány), Mihálovics Aliz (hangjegy), Reviczky Jenőné (Markotányosnő), Dr. Ruzsicska Kálmánné (lepkey, Skubiics Imréné (oroszparasztnő), Skublics Irén (skót leány), Skublics Gizella (tót leány), Skublics Lina (ördögj, Skublics Mici (tájmutató), Szladovics Mariska (ördög satanelia), Sturm Györgyné ('tájmutató). Ott voltak továbbá: Bajomy Gizella k. a., Bajomy Józsefné, Augusztin Ágostonné (Ságod), Csertán Károlyné, Damm N.-né (Vasmegye), Farkas Imréné, Farkas Józsefné, Főzmayer Lajosné, Hajik Istvánné, Dr. Háry Istvánné, Isoó Alajosné, Dr. Isoó Jánosné, Kiss Lajosné, Kovács Károlyné, Krosetz Gyuláné, Krosetz Jánosné, Mihálovics Károlyné, Nagy Sándorné, Nagy Lászlóné (Andráshida), Skublics Istvánné (Bessenyő), özv. Skublics Lászlóné, özv. Skublics Sándorné (Szt.-Mlhály), és özv. Uager Domokosné. Kitűnő jókedv uralkodott egészen kivilágos kivirradtig. A négyeseket 30 pár táncolta. Sajnáljuk, hogy a zene nem városunkból került ki; idegenből kellett behoznunk, hogy jól mulassunk. Ilyet, s kevés igyekezettel sokkal jobbat Egerszeg is tudna felmutatni. Az elért szép eredmény tanuja, hogy városunk közönsége jól tud mulatni. Kívánatos azonban, hogy a fiatalság ne nézze összedugott kézzel a világ folyását, hanem ... no . . persze, persze, ha nem hiányoznék valami. Az a fönt elsorolt hölgy közönség úgy is tudja, mit akartam mondani. - - A viszontlátásra tehát. —y. Helyi, megyei és vegyes hírek. Vaszary Kolos hercegprímás szülővárosának, Készt heiynek szemérmes szegényei felsegélyezésére — püs pükké szentelése napjának emlékére 1500 frtot juttatott, melyet a primási udvar f. hó 17-én küldött le Keszthelyre. Keszthely város tanácsa jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a hercegprímásnak nagylelkű adományáért és elhatározta, hogy ezt feliratban adja tudtára az egyházi fejedelemnek. Lakoma. Pdzmdndy Dénesnek, a zala-egerszegi választó kerület megválasztott országgyűlési képviselőjének tiszteletére, f. hó 17-én a „Zöldfa" vendéglő emeleti nagy termében lakomát rendeztek, amelyen úgy helyből, főkép pedig a választó kerület községeiből voltak nagy számmal. Ebéd alatt felköszöntőket mondottak dr. Kele Antal, dr. Hajós Ignác, Farkas Ferenc, Z. Horváth Gyula, Z. Horváth Lajos, Skublics Jenő, Gombás István, Puly János stb. A felköszöntők legnagyobb része az uj kepviselő éltetésére ; ányult. Zala Egerszeg varos szegényei részére Vaszary Kolos hercegprímás, esztergomi érsek háromszáz forintot küldött Balaton József esperes-plébinoshoz, aki az öszszeget a váro~ szegényei között csütörtökön, f. hó 25-én fogja kiosztani. Társas estély volt a sümegi kasziüóban f. évi február 13-án. Az összejövetel minden kitűzött céljának eredménydúsan felelt meg. Dr. Jenvay Géza ügyvéd felölvaaása „A jour"-ról köztetszésben részesült. (Lapunk tárcarovatában közöljük s felhívjuk reá olvasóink figyelmét. Szerk.) A tagok szivesen fizették le a 40 kr. belépti díjat, mely a kaszinó könyvtára javára 30—40 frtot jüvödelmezett. Felolvasás után étkezés, zene mellett a fiatalság táncra perdült és vig kedélylyel folyt a mulatság éjfél utánig. A mulatságot előzőleg közgyűlést is tartott a kaszinó, hol néhány rendeki kültag lemondása vétetett tudomásúl, Dr. Jenvay Géza pedig a kaszinó ügyészének egyhangúlag megválasztatott. A tapolczaí kaszinó Takács Jenő elnök elnöklete alatt tartotta évi közgyűlését. Dr. Mányóky Gyula titkár jelentése szerint a tagok száma 60 ; közülök 42 helybeli, 18 kül.ag. Az év folytán 14 új tagot vettek fel, míg eltávozás és halálozás folytán 9-et törültek s így az évi szaporodás öt tag. Vastagh János pénztárnok jelentése szerint az 189 i. évi bevétel 296 frt 16 krt, a kiadás 226 frtot tett. Pénztárnoknak a számvizsgáló bizottság jelentése alapján az 1891. évi számadást illetőleg a felmentvényt megadták. Az 1892. évi költségvetést 481 fi t 61 kr. bevétellel és 305 frt 50 kr. kiadással irányozi ták elő. — Végül a tisztikart és választmányt következőleg alakították meg az 1892. évre: Takács Jenő elnök, Szentmiklóssy Gyula alelnök, dr. Mányóky Gyuia titkár, Marton Sándor pénztárnok, Dienes Sándor háznagy ; Csendes József, Nádasdy Aladár és dr. Gombás Aladár igazgatósági tagok. Eljegyzés. HirscMer Ödön alsó-domborui lakos, a Hirschler és fiai tekintélyes kereskedési cég tagja, jegyet váltott Kaposvárott Kunfy Emma kisasszonynyal, Kunfy Adolf földbirtokos és nagybérlő kedves leányával. Köszönetnyilvánítás. Weisz Ede ur, a zala-egerszegi takarékpénztár vezérigazgatója, a helybeli jótékony nőegyletnek és a népkonyhának 2—2 forintot, a chanuka egylet javára egy forintot volt szíves adományozni, mely összegért hálás köszönetet mond az elnök. Jegyeket a zala-egerszegi polgári- és középkereskedelmi iskola segélyegyesülete javára a „Zöldfa" vendéglő nagytermében táncmulatsággal egybekötött február hó 27-iki hangversenyre előre lehet váltani a polgári fiú-iskola tanácstermében, vagy a hangverseny napján este a pénztárnál. Meghívó. A „nagy-kanizsai korcsolyázó-egylet" tisztelettel meghívja uraságodat és b. családját az Í892. márczius 1 én, Nagy-Kanizsán, az „Arany Szarvas" dísztermében az egyleti alaptőke javára tartandó zártkörű jelmez estélyre. Felkérjük a hölgyeket és urakat, hogy lehetőleg a „Motto"-nak megfelelően öltözni méltóztassanak ; tetszésükre bizzuk azonban bármely más jelmezben vagy esetleg egyszerű nyári öltönyben megjelenni, csupán báli toilette van teljesen kizárva. Személyjegy l frt 50 kr., családjegy 3 frt, karzatjegy 1 frt 50 kr. Kezdete 9 órakor. (A hivatkozott motto: Gigerli, gigerli, Már ez is csak valami, De fessebb még talán, Magyar menyecske és lány.) Gyászh'r. Vettük a következő gyászjelentést: Alólirtak fájdalomtól megtört szivvel tudatják a felejthetetlen atya, nagyatya és dédatya id. Mojzer Imre f. hó 16 án esti 7'/

2 órakor, életének 85. évében, végei-