Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-04-10 / 15. szám

alsó négy osztályába átlag 150 tanuló jár : azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a Zala-Egerszegen felállítandó főgymuasiumnak kellő számú növendéke fenne anélkül, hogy a vármegyében levő másik két középiskola növendékeinek létszámánál érzékeny csökkenést tapasztalhatnánk. Tekintve a városunkban, mint a megye székhelyén, központosított nagy számú hivatalokat, az azokban működő hivatalnokok jelentékeny számát; tekintve, hogy a hivatalnoki karon kivül is szép számú intelligentiája van városunknak ; figyelembe véve az iskola beléletében éveken keresztül szerzett ama tapasztalatot, hogy a jelen kor szelleménél fogva nemcsak az intelligentia, hanem a kereskedő és iparos osztály is nagy részben gyermekét inkább gymnasiumba, mint polgári iskolába óhajtja adni azon reményben, hogy könnyebben és biztosabban megalapíthatja gyermeke jövőjét a tudományos pályán, mint a kereskedés vagy az ipar terén : ezen kétségkívül fontos és döntő momentumok szem előtt tartása mellett kénytelen kinyilvánítani, hogy a város szükségletének a gymnasium inkább megfelelne. Ezáltal elérnék céljukat azon szülők, a kik gyermekeiket gymuasiumbau óhajtják taníttatni a folytatólagos tudományos kiképzés szem pontjából, egyúttal elég tétetnék azoknak is, akik ké sűbb kereskedő vagy ipari pályára óhajtják gyerme keiket adni s mely célból kizárólag pár osztályt szándékoznak velők elvégeztetni. Szemben azonban ama felhozott állítással, hogy a helybeli polgári iskolába járt növendékek nagy része tanulta a latinnyelvet, szükségesnek tartja megjegyezni, hogy ennek elbírálásánál csak is ama körülmény vehető figyelembe, hogy az inté/et hány növendéke ment át gymnasiumba s e részben a megfelelő pontossággal egybeállított adatok szerint az lö73 4-ik tanévtől kezdve az 1889 90 ik tanévig bezárólag, vagyis 17 tanéven keresztül volt a polgári iskolanak 741 új növendéke, akik közül 103 ment át gymnasiumba vagyis a tényleg bejárt növendékek 14%-ka, mely körülmény amellett bizonyít, hogy váró- j sunkban a polgári iskola, mint ilyen, tulajdonképeni feladatának megfelelt. E ténykörülményt felemlíteni szükségesnek tartotta, bár tudja, hogy ez nem szolgálhat bizo lyítékúl a tekintetben, hogy ha ezen 17 éven keresztül városunkban főgymnasium lett volna, úgy onnan nem léptek volna nagyobb számmal a növendékek a tudományos pályára. Dr. Czinder htván iskolaszéki tag ama körül ményl, hogy az intézet 741 növendéke közül csak 103 ment át gymnasiumra, nem tartja fontosnak. Ugyanis a latin nyelvre járó növendékek létszáma azóta csökkent, mióta ennek tanulhatásáért külön tandíjat kell fizetni. Sok szülő meg azért nem járatta gyermekét latinra, mert nyomott anyagi viszonyainál fogva már eleve le kellett mondania azon reményük megvalós'thatásáról, hogv a négy osztály befejeztével a gymnasiális osztá lyok folytathatása végett gyermekeiket vidéki helyre vigyék. Elnöklő főispán őméltósága az értekezlet egyhangú határozataként kimondja, hogy a jelenlegi két gymnasium a megye kulturális igényeinek nem felel metj s a város közszükségletét képezi egy főgymnasium létesítése, mely kellő számi! növendékkel fog birni s az ide jövő növendékekkel a tényleg létező két középiskola növendékeinek száma nem fog érzékenyen csökkenni. Ezen főgymnasium felállítása mellett szól a város folytonos emelkedése népesség és forgalmi tekintetben, valamint a kedvező egészségügyi viszonyok. A kérdés anyagi részét illetőleg a tankerületi főigazgató felhozza, hogy egy teljes iőgymnasiumhoz az igazgatóval együtt kell 15 tanár a tornatanáron és hit oktatókon kivül. Hat tanár fizetését két-két ötödéves korpótlékkal 1600 Írtjával számítva, ez kitesz 9.600 frtot, igazgató fizetése két korpótlékkal 2.100 frtot, 8 tanárt korpótlék nélkül s így legkisebb fizetéssel is 1.400 frttal véve, 11.200 frt, tornatanár 500 frt, két szolga 550 frt s így a hitoktatókon kivül ez kitesz 23.900 frtot, ehhez a középiskolák évi dotatióját : 800 frtot felszerelésre, 800 irtot fűtés- és egyéb dologi ki adásokra véve, az évi kiadások összege 25.550 forint. Erre fedezetül szolgálna a polgári fiú- és középkereskedelmi iskola megszüntetésével a tanerők fizetéséből lL'.OOO frt, az évi tandíjból remélhető bevétel 150 tanuló után évi 24 frtot számítva, 2.100 Irt vagyis 12.100 frt, melyet a 25.550 frt kiadásból levonva, fedezetlenül maradna évenként 13.450 frt. Felteszi a kérdést, hogy ez évi kiadás mi módon fedeztetnék? Kovács Károly polgármester felemlíti, hogy a város kérvényében kijelentette, hogy az anyagi áldozat meghozatalában kész a legvégsőig elmenni. Tekintve a város financiális viszonyait, az egyenes adó 10% kánál vagyis 5.000 írtnál többet évenként e célra nem áldozhat. Reméli azonban, hogy a vármegye, mely ezen ügyet oly melegen felkarolta, évi dotatióban fogja a felállítandó gymnasiumot részesíteni. Hasonlóan Zalavármegye nemesi pénztára, melynek hazafias szellemű választmánya eddig minden megyei kulturális ügynek hathatós támogatója volt, a létesítendő főgymnasiumot, mely nemcsak a vármegye székhelyének, hanem egyúttal az egész vármegyének közös ügye, kegyes lesz évi segélyezésben részesíteni. Jelentékeny összeget remél úgy a városban, mint a közvetlen vidékeu e célra gyűjteni. A hiányzó részt államsegélykép kérni fogjuk a magas kormánytól. Főispán őméltósága utal ama körülményre, hogy a bencésrend a zalavári apátság átvételével évi 20.000 frt fizetésére kötelezte magát a tanulmányi alap javára, melyből a nagy kanizsai főgymnasium évi ezer forint segélyt kap. Eme körülmény hangsúlyozásával kérje a város ugyanebből fedeztetni a hiányzó évi összeget, annyival inkább, mert a város az évi 5.000 írtnak felajánlásával elmegy a legvégső határig. Tekintve, hogy a vármegye májusban, a nemesi pénztár választmánya április hóban tartja ülését, mindkét helyre kérvény intézését javasolja az évi segélyezés kérelmezése és ezen évi dotatiónak megállapítása érdemében, valamint a város képviselőtestülete is állapítsa meg végzésileg az évi felajánlandó összeget, hogy ezekhez mérten tulaj donképen megállapítható legyen a tényleges évi szükséglet, amit meghatározott összegben a magas kormánytól kérünk. Főispán őméltóságának ezen javaslatát az értekezlet egyhangúlag elfogadta. A főgymnasium helyiségére nézve az értekezlet azon nézetének adott kifejezést, hogy a tornacsarnok építése mellett a jelenlegi polgári iskolai épület a főgymnasium szükségletének megfelelne, mire a főigazgató kijelenté, hogy az értekezlet befejeztével tüzetesen megvizsgálja az épület helyiségeit, hogy erről meggyőződhessék. (A polgári iskola helyiségeinek megtekintése utáu a főigaz- , gató a jelenleg; épületet egy teljes középiskola szempontjából szűknek találta. Megnézte az elemi iskola helyiségeit is, hol a tantermeket elég tágasaknak találta, azonban ott rajzterem és több más helyiség hiányzik és véleménye szerint körülbelül építkezés szüksége is forog fenn.) A kérdések letárgyaltatváu, a főigazgató kijelenté, hogy a szóban forgó ügyben kellő tájékozást szerzett és az értekezleten felhozottak alapján figyelemre méltó momentumnak lehet kétségkívül tekinteni a város nagy intelligentiáját, amely a gyermeknevelést illetőleg a gymnasiumra van utalva. Végül köszönetét fejezte ki a megjelenteknek a szives részvétért. Elnöklő főispán őméltósága ama kivánsággal zárta be az értekezletet, vajha a vármegye félszázados óhaja mielőbb megvalósulást nyerne ! Helyi érdekű vasutunk. Zala-Egerszeg városa és közvetlen vidéke, sőt egész Zalavármegye kiváló érdeklődéssel kisérte annak idején a csáktoinya-ukki helyi érdekű vasút létesítése érdemében megindult mozgalmat. A vármegye székhelye a mult idők mulasztásait vélte általa gyors lépéssel helyre pótolhatni. A vármegye érdeklődése indokolt volt nagyon is ezen vasút iránt, mely a vármegye délnyugoti részétől északkeletnek egy nagy vidék érdekeit volt hivatva előmozdítani. E körülményben leli indokát az a nagy anyagi támogatás, amelyben a közvetlen érdekeltség, valamint a vármegye részesíté ezen, kizárólag a vármegye érdekeit szolgálni hivatott vasutat. Különösen városunk az áldozat meghozatalánál elment a végsőig El lehet mondani, hogy erejét túlhaladó támogatásban részesíté ezen vállalatot, kétségkívül annak reményében, hogy a hozott anyagi áldozat gyümö'csét részint közvetlenül, réjzint közvetve élvezni fogja. Sajnos azonban, hogy a vasútnak közel két évi fennállása óta városunknak nagyon is kijutott, a csalódásból olyannyira, hogy ha a bajok kellő orvoslását mielőbb nem eszközlik, úgy a vasút hasznát inások fog ják élvezni a mi rovásunkra. Eltekintve azon uiegkárosodástól, mely bennünket ért azáltal, hogy a fűtőházat Kisfaludon állították fel, utóbb pedig Bobára helyezték át; nem is említve azon megliocsáthatlan mulasztást, melyet akkor követtek el, midőn az egerszegi indóházat oly kicsinyre építették, mely egy nagy község igényeit is alig volna hivatva betölteni : önsúlyként nehezedik reánk aina körülmény, hogy a menetrend a közönség igényeinek, szükségletének épen nem felel meg s folytonos panaszra ad okot, anélkül, hogy kellőkép orvosoltatnék ; emellett a tariffa az árúk szállításánál Zala-Egerszeg és Szent-Iván között oly magas, hogy birtokosaink és kereskedőink kénytelenek áruikat - az anyagi veszteség kikerülése végett — Egerszegről Szent-Ivánra és viszont — a helyi érdekű vasút mellőzésével — tengelyen szállítani. Többször járultak az érdekeltek jogos sérelmük orvoslása végett az illetékes helyre, azonban mindenkor eredménytelenül. Legújabban ismét értekezletet tartottak, melynek határozatából kifolyólag mintegy ultimátumként tárták fel jogos sérelmüket a dunántúli helyi érdekű vasút részvénytársaság igazgatósága előtt, kérve gyors intézkedését az iránt, hogy a Zala Egerszeg és Szent-Iván közti szomszédos árúforgalomra oly alacsony díjtételeket engedélyezzen és léptessen életbe, mint a m. kir. államvasútakon hasonló távolságra (10 kilometerre) érvényben vannak úgy, hogy az I. vagy II. osztályba tartozó darabárúk 12—13 krajcárnál, kocsirakományú árúk pedig 5 krajcárnál drágábbak ne legyenek 100 kilogrammonként. Ez állal érhető el, hogy Szent Ivántól Zala-Egerszegre az árúszállítás vasúton annyiba kerülne, mint tengelyen. Amennyiben az igazgatóság ezen nagyon is jogos kérelmet nem teljesítené, úgy az árúszállítást Zala Egerszeg és Szent-Iván közt kizárólag tengelyen kénytelenek eszközölni. Mivel sem a részvénytársaságra, sem az üzletet kezelő m. kir. államvasutakra nem lehet egészen közöni bös, hogy a szóban levő forgalmi viszonylatban éven , ként elszállításra kerülő 800—900 kocsirakomány teher árú a vasúttól egészen eltereltetik-e, vagy pedig — bárcsak csekély haszon mellett is — vasúton szállíttatik-e: reméljük, hogy a részvénytársaság igazgatósága ezen ügyet méltó megfontolás tárgyává fogja tenni s a birtokosság és kereskedők jogos érdekeinek megfelelőleg az árútariffát legközelebb módosítani fogja. Ezt kivánja a közönségnek érdeke, melynek szolgálatában kell, hogy helyi érdekű vasutunk álljon. Ugyanezt kivánja magának, a vasúttársaságnak érdeke is ; mert nem nézheti behunyt szemmel, ha a teherárúk egy jelentékeny része a vasút mellőzésével s bizonnyára ennek megkárosodásával tengelyen szállíttatnék. Állami tisztviselőink kérvénye a képviselőházhoz. A városunkban működő állami tisztviselők f. hó 4-én a polgári iskola rajztermében értekezletet tartottak, amelyen tüzetesen megbeszélték, hogy az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozása I tárgyában készített törvényjavaslatnak az egyes városok j j lakbérosztályzatát magában foglaló része a városunkban működő tisztviselőkre nézve mily sérelmes és ennek ' orvoslása, illetve méltányosabb lakbérszabályzat meg állapítása érdemében a képviselőházhoz kérvényt nyújtanak be. A beterjesztett kérvény szövege a következő : Mélyen Tisztelt Képviselőház I A magyar királyi pénzügyminiszter úr O excellentiája által az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozása tárgyában beterjesztett törvényjavaslat mellékletét képező és az egyes városok lakbérosztályozását előtüntető táblázatból mély tiszte . lettel alólirottak azt tapasztaltuk, hogy Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város az utolsó sorozatba lett bevéve, sőt ezen körülmény a pénzügyminiszter úr O excellen tiájának a pénzügyi bizottság előtt tett és az osztályo zási kalcsot célszerűbben megváltoztató Ígérete sem teszi jobbá. Miutáu mi tisztelettel alólirottak, mint Zala-Eger szegen székelő állami tisztviselők, a szóban levő osztá lyozást Zala-Egerszegre nézve sérelmesnek tartjuk, ennek megváltoztatását kérelmezve, a következőket bátorko dunk tisztelettel előadni : A lakpénzfokozatok megállapítására nézve a kato nai lakbérosztályzatra vonatkozó 1879. évi 36-ik törvénycikkben alapuló módozat elvileg a legbiztosabb alapnak tekintetvén, csak azt kérelmezzük, hogy három lakbérosztály helyett a fővárosin kivül a tiz katonai lakbérosztálynak megfelelően legalább öt lakbérosztály vétessék fel és pedig az I ső a fővárosi lakpénznek 90% val, a Ilik 80% val, a Ill-ik 70%-val, a IV ik 60%-val, az V-ik 50%-val. Tekintettel arra, hogy a lakbérszükségletre nem csak a helyi viszonyok birnak befolyással, hanem azon körülmény is, váljon az illető tisztviselő családos e (nős) vagy nem, méltányos és igazságosnak tartjuk azon tör vényes intézkedés felvételét, hogy a családos (nős) tisztviselők az 1-ső pontban említett lakpénzen teliil 25° lakpénzpótlékban részesíttessenek. Az egyes lakbérosztályokba való sorozásnál tekin tetbe vétessék ugyan a fent említett 1879. évi 36. t, c. ben meghatározott eljárás, de — ha már ugyanazon lakpénz, mely a katonai tiszti személyzetet az egyes rangosztályok szerint megilleti, az állami tisztviselőknek az ország jelenlegi pénzügyi viszonyainál fogva megnem adható, — figyelembe vétessék legalább azon körülmény, hogy a katonaság részére 1889. évben és pedig az 1885—1889 évekből merített adatoknak megfelelő lakbérviszonyok, különösen az ogyes vármegyék szék helyein az 1889. év második felében szervezett pénz ügy igazgatóságok felállítása folytán, más helyeken pedig a vasuti hálózatnak az utolsó időben történt kibővítése következtében, lényeges változást szenvedtek és hogy ily helyeken az illető tisztviselő jelenleg a szükséges lakásért nem az 1885—1889 évekre eső átlagos lakbért, hanem a jelenlegi sokkal magasabb lakbért fizetni kénytelen. Ez okból tehát nemcsak méltányosnak, hanem igazságosnak is mutatkozik, hogy legalább a megyék székhelyeit és uj vasuti állomásokat képező városok az ott jelenleg uralkodó változott viszonyokra való tekintettel már most is magasabb osztályba soroztassanak és amennyiben számos oly helyeken, ahol katonaság nem létezik — ahol tehát katonai lakbérosztályok nincsc nek — a lakbérviszonyok kipuhatolása és megállapítása szükségessé válik; ezzel egyidejűleg az összeírás és osztályba sorozás egyáltalában és kivétel nélkül mind azon városok- és községekben, ahol állami hivatalok léteznek, a változott viszonyok méltányos figyelembe vételével és pedig 1892. év második felében újból esz közöltessék és 1893. évtől kezdve öt évre végleg meg állapíttassák. Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város úgyis mirrt megyei székhely s ebből kifolyólag a megyei összes központi közigazgatási, kir. törvényszéki, kir. járásbirósági, kir. ügyészségi, kir. pénzügyigazgatósági, kir. adó hivatali, kir. tanfelügyelőségi, m. kir. államépítészeti, kir. erdőmesteri és erdőgondnoksági, főszolgabírói, vasuti, osztálymérnöki, pósta és távirdai stb. stb. hivatalok székhelye és azonkívül három honvéd-huszár század állomása, továbbá hat osztályú polgári s ezzel kapcsolatos három osztályú községi kereskedelmi iskolának székhelye lévén, aránytalanúl sok állami, törvényható sági; kincstári, magán és egyéb hivatalnokok lakhelyét képezi, aminek természetes következménye az, hogy I kellő számú bérházak hiányában a lakások rosszak és drágák és hogy a tisztviselőknek az élvezett lakpénzre tetemes összegeket kell reáfizetni, legjobban bizonyítja az ' . alatt csatolt kimutatás, hogy ezen kivül Zala Egerszegen a tisztviselők megélhetése sokkal drágább, mint más jóval nagyobb városokban, annak bizonysá gául bátorkodunk a •//. alatti kimutatást csatolni, melyből az élelmi cikkek helyi árai kivehetők. Mindezeknél fogva azon tiszteletteljes kérelemmel járulunk a mélyen tisztelt képviselőház elé, miszerint a fentebbi három pontban foglalt szerény javaslatunkat a szóban lévő törvény megalkotásánál figyelembe venni, vagy ha ez bárminő okból lehetséges nem lenne, ZalaEgerszeg városát, mint a megye székhelyét, a fentebb felhozott indokok alapján az állami tisztviselők, altisztek és szolgák lakbérilletményeinek megállapításánál magasabb osztályba sorozni méltóztassék. Végül bátorkodunk a különféle elméleti qualificatióval bíró, de erre való tekintet nélkül hasonló évi 500 Irtos minimális iavadalmazással ellátott vidéki tiszviselők sanyarú ajiyagi helyzetét a mélyen tisztelt kép yiselőház kegyes figyelmébe ajánlani és e tekintetben is orvoslást kérni. Nem akarjuk ezen, a jelenlegi viszonyok közt a tisztességes megélhetés lehetőségét kizáró fizetést élvező tisztviselők nyomorúságának ecsetelésével a mélyen tisztelt ház türelmét fárasztani egyrészt, mert ezen tisztviselők helyzetét mindenki ismeri, másrészt pedig, mert maga a mélyen tisztelt ház pénzügyi bizottsága nyúj