Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)
1892-05-08 / 19. szám
Melléklet a „ZALAMEGYE" 1892. évi lí) ik számához. eőrsi és tihanyi postahivatalok a soproni posta és távirdaig&zgatóság kerületéből a pécsibe helyeztettek át. Zathurcczky Márton zsigmondházai földbirtokosnak kérvénye a türjei állomáson egy iparvágánynak államvasuti költségen való lerakása iránt, tekintve, hogy az iparvágány nemcsak a folyamodó, hanem az államvasutak Uzletforgalmának és a vármegyei utépítészetnek is érdekében áll, pártolólag terjesztetik fel. Olvastatott Zala-Egerszegen a Bárány-vendéglőtől a vasútig terjedő törvényhatósági közút kiépítési költségeihez a város részéről való hozzájárulás tárgyában tartott tárgyalásról felvett küldöttségi jelentés. A közigazgatási bizottság a jelentésben felhozott indokok alapján a hozzájárulás arányát 1 , részben állapította meg, mely összeg 1893-ik évtől kezdve három egyenlő évi részletben törlesztendő le. Előterjesztetett a küldöttségi jelentés a pécs—varasdi és nagy kanizsa—tapolczai áll. közúton levő nagy-kani zsai átkelési szakasz fentartásához Nagy Kanizsa által adandó hozzájárulás iránt megtartott tárgyalásról. A közigazgatási bizottság a küldöttségi jelentésben foglaltakhoz képest a hozzájárulást évi 300 írtban állapította tneg. Felemlittetett, hogy május 1-től fogva Zala-Lövő felé a kocsi posta Zala Egerszegről az eddigi szokástól eltérőleg mintegy két órával később indíttatik el, ami a közönségre nézve sérelmes. A közigazgatási bizottság a kocsi posta járlat megváltoztatásának oka felől illetékes helyen tudomást szerzend, egyúttal a régi járlati idő visszaállítását fogja kérelmezni. Kir. tanfelügyelő havi jelentése szerint a vallás és közoktatásügyi miniszter az állami számvevőszékkel létre i jött megállapodás értelmében az államkincstár tulajdonát 1 képező épületeknek és egyéb ingatlanoknak az 1891. évi tárca-számadáshoz tartozó állami vagyonleltárban szabad becslés alapján kitüntetése céljából a zalamegyeitankerület összes állami jellegű s mindenféle fokozatú tanintézetei épületének és ingatlanainak egy műszaki közeg által felbecslését elrendelvén, a megfelelő telekkönyvi adatok és adótételek beszerzése ügyébeu intézkedett, nem különben az illető igazgatóknak a magas rendeletben kijelölt kötelességükhöz képest a rende let másolatát teljes tájékozásuk czéljából kiküldötte s általában az egész becslés kivitele érdemében a megyei kir. építészeti hivatallal érintkezésbe lépett. — Ezen időszakban meglátogatta a szent balázsi és pölöskefői községi iskolákat. — Volt Bonczódföldön, hogy a leégett iskola és tanitólakás ügyében a hitközség által teendő intézkedésekről tájékozást szerezzen. — Meglátogatta az andráshidai és bagodi r. k. iskolákat. — Volt Langvizen, hogy az építendő új iskola telkét megtekintse. — Ugyancsak a langvizi és füzvölgyi elöljáróságokkal a különválással összefüggő személyi és dologi ügyeket Fűzvölgyön megtárgyalta. — Ugyanezen alkalommal egy Bocska és Börzöncze által fentartatni tervezett új iskola kivitelének lehetetlenségéről meggyőződvén, a börzönczei tankötelesek egyelőre Szent Balázson hagyandók. — Meg látogatta a magyar szerdahelyi és német szent-miklósi községi iskolákat. — A felsőmuraküzi Királylak községben a jövő tanévben felállítandó állami iskola ügyében a miniszternek még e tanévben megtenni hagyott jelen tését megtette. — Festetics Jenő gróf Szent Rókus és Uj-Udvar pusztáin a tankötelesek számára való tekintetből felállítandó iskolák ügyében a megfelelő előterjesztés céljából a titkári hivatalt megkereste. — Gyűrűs község beterjeszté építendő iskolájának tervrajzát. — A letenyei r. k. esperesség értesítése szerint Erdősta r. k. hitközsége az általa megnyitandó új iskola számára egy, a törvénykövetelményeinek megfelelő épületet vett s az ügyek vezetésére iskolaszékét már megválasztotta. Lóky István tanító panasza illetményei ügyében a járási főszolgabírónak azzal adatik ki, hogy az érdekeltek meghallgatása után ez ügyben elsőfokulag hozzon határozatot és eljárásának eredményéről tegyen jelentést. Bóry Imre és Bérezi Bódog keszthelyi, Kapiller Mihály nagy-kutasi, Bohár Nándor sz^nt-liszlói községi iskolai tanítók megválasztását a közigazgatási bizottság megerősítette. Előterjesztetett SaffVanics Ferenc nyugalmazott per laki kántortanító kérvéuye káutori illetményei ügyében. A perlaki járás tőszolgabirája felhivatik, hogy SaffVanics Ferencnek nyugdíjaztatása után teljesített kántori szolgálatára vonatkozó, az illető hitközséggel vagy közsé gekkel fennálló szerződése alapján az összes érdekelteket kihallgassa és eljárásának eredményéről tegyen jelentést. Olvastatott a vailás- és közoktatásügyi miniszter rendelete, melylyel a bókaházai r. k. iskola építési és fentartási költségeinek Bókaháza és Hosszúfalu községek, valamint Újfalu puszta által együttes viselése ügyében a közigazgatási bizottság által hozott határozat. Hosszúfalu község részéről közbevetett felebbezés elutasítása mellett indokainál fogva jóváhagyatik. A miniszteri rendelet tudo másul vétetett és a közigazgatási bizottságnak végzéséből kifolyólag a szóban forgó iskola épületnek az egyházmegyei főhatóság által jóváhagyott terve és költségvetése ugyanezen főhatósághoz oly célból küldetik meg, hogy az érdekelt hitközség által az építkezéshez való járulmányok arányait Bókaháza, Hosszúfalu községek és Uj falu puszta összes érdekeltjeinek meghallgatásával az 1868. évi 38. t.-c. 11. §-ában foglaltakhoz képest meg állapítsa. A nagy-kanizsai volt katonai rőgtönitélö bíróságról. Ifjú Strau8z Sándor dr. A 60-as években rettegett rablóvilágnak egy pen dantját képezik az akkori L'indes Commandó által országszerte felállított katonai rögtönitélő bíróságok. Hogyan érthelnők meg azt a hajmeresztő vakme rőségét, a halált megvető elszántságát a rablóvilágnak, ha nem látnók a bitófát, a mely könyörtelenül várt annak minden egyes tagjára? Az az ember, a kire a biztos halál vár, ha elfog ják, annak már többé nincs mitől félnie és végső leheletig fog küzdeni, hogy hurokra ne kerüljön. És csak ugyan azt látjuk, hogy a rablók közül élve vajn i keveset tudtak kézre keríteni ; a legtöbbje az utolsó percig fegyverrel kezében próbálta meg, hogy mit sem veszíthetve, életét megmentse. Ugyancsak a kis és nagy bűnöst egyaránt büntető bitófa magyarázza meg azon körülményt, hogy az elesett sorok mikép teltek meg új erőkkel. Az a csavargó, a ki egyszer lopott, a kapcabetyár, a ki egyszer egy utastól elvett egy pár forintot, vagy az a kanász, a ki egyik társától disznót elhajtott, a mint egyszer a zsandárok keresték, a bitófa elől a rablók közé menekült, vagy maga alapított egy bandát. Valóban, a katonai biróság elé megrögzöttebb vagy vakmerőbb ember ritkán került. Oda csak ügyetlen kezdők, vagy a rablóknak akaratlan segítői jutottak. * * s Megyénkben a katonai rögtönitélő biróság Nagy Kanizsán 1863. január elején kezdte meg működését. Az időtől fogva az akasztások napi renden voltak. Vidéken — mert példaadásul sokszor a születési helyen végezték ki a bűnösöket — és N.-Kanizsán csak azért vették le a tetemeket a bitófáról, hogy újabb áldozatoknak adjanak helyet. 1863 ik évben 23-at, 1864 ben 11-et akasz tottak, 1865-ben, a mely év május havának 15 ik napján a statáriális eljárás felíüggesztetett, 6-ot, ítéltek halálra, de mindannyinak megkegyelmeztek. Csak egyszer, a mint az éltesebb emberek emlegetik is még, 1863. május 7 én 50 embert akasztottak egyszerre. Zala Lövő vidékére való cselédek voltak és egy pincét akartak feltörni. Nőt hármat, akasztottak fel. Az elitéltek nagyobbrészt, körülbelül 1 ; részben, pásztorok voltak, a többiek csavargók, szökevény katonák, cselédek és parasztemberek. Való ságos, hivatásszerű rablók csak hárman voltak. Az elitéltek közt 3 testvér is volt N. Lengyelből, bizonyos Lakatos (Gyánt-ís) testvérek. Az egyiket 1863. junius 26 án, a másik kettőt az év augusztus havában 22 én végezték ki. E két utóbbi lopni volt Bakra birkát és hazajövet a hideg ellelte őket s akkor fogták el. Az elitéltek által elkövetett bűntett többnyire rablásból állott, a mely rablás fogalma alá a zártöréssel elkövetett lopást is sorozták, és rablás kísérletéből. Ritkábban, 3 esetben, a rablóknak nyújtott segítségért, és két esetben gyujtogatásért Ítéltek Halálra. A tni magát a katonai biróság eljárását illeti, az persze az előirt szabályokhoz képest szigorú volt természetesen, de a korlátokon beliil valószínűleg igazságos volt. Csupán evidens esetekben mondott Ítéletet, egyébként az ügyet a polgári bírósághoz tette át. A hozzá került ügyek alig 20 0 ,, ában látjuk Ítéletet mondani. Óvakodott egyszerű feljelentéseknek hitelt adni és amint a feljelentés alaptalanságáról meggyőződött, a foglyot szabadon bocsátá. Egy izben egy kanizsai cigány fogatott el a zsandárokkal egy rabló képében egy kanász bojtárt. Ez persze tagadta, hogy ő uem az a rabló, a ki helyett elfogták és csakugyan, a mint a katonai biróság meggyőződött az illető községi elöljáróság utján a tévedésről, szabadon bocsátá és azonkiviil a cigányt könnyelmű feljelentés miatt megbüntetni rendelte. Az eljárás előtte teljesen szóbeli volt és Írásban csupán az Ítélet végrehajtása említtetik meg. Midőn 4—5 embert elitéltek, az egész eljárásról csak egy oktáv ivnyi írás vau és ez sem az eljárásról, hanem a jelentésről és az ügybe belekevert egyének ügyeinek a pol gári bírósághoz való áttételéről. A bűnös felett, a mint bekísérték, rögtön összeülve, 1—2 óra alatt Ítéletet mondtak, a melyet 24 óra alatt végrehajtottak. Büntetés csak egy volt : a halál, a mely 64 ben két izben, 65-ben 5 izbeu lett kegyelem utján 4—5 évi börtönre átváltoztatva. Talán nem lesz érdektelen, ha időrendben a felakasztottak neveit foglalkozásuk és az általuk elkövetett bűntett feleinlitésével közlöm : Csehi János pásztor rablás miatt, 1863. január 22-én, Gyarmati István csikós rablás miatt ugyanakkor, Leopol (Kutyási) György rabló, rablás és gyújtogatás miatt, Bali János paraszt szolga a rablóknak nyújtott segítség miatt, Józsa Róza szolgáló ugyan a miatt, mindannyian .863. március 4 én ; Kopácsi János (alias Fülöp) dezetitor rablás miatt, 1863. márezius 14 én; Luter János rablás miatt ugyanazon hó 16 án, Rövid György desertor, április 16 án ; Laki István, Kis István, Takács József, Német János (Zalapatkáról) és Német János (Hodászróh, mindannyian cselédek, rablás kisérlete miatt május 7 én, Dávid István paraszt, ugyan a miatt junius 22 én ; Lakatos József csavargó rablás miatt, Nagy Antal rabló ugyan a miatt, junius 26-án ; Kalmár József pásztor lopás és rablás miatt augusztus 13-án ; Kósi János disznóhajcsár rablás miatt junius hó 28 án ; Horvát Gábor juhász rablás miatt augusztus hó 22 én, ugyanekkor Lakatos János paraszt és Lakatos István pásztor testvérek ugyan a miatt, Székely József rabló ugyan a miatt, szeptember 14 én: Molnár János paraszt a rablóknak nyújtott segítség miatt december 5-éu, ugyan e hó 12-én Gombkötő István favágó és Baranyai (Német) József paraszt; december 22 én Német (Burkus) István juhász rablás és emberölés miatt, Berkes favágó ugyan a miatt; 1864-ben Herrsenyák György kanász rablás miatt, február 12 én, másuap Premoszt (született Magdalenits) Teréz pásztornő ugyan a miatt, ugyanaz nap Horvát Anna szolgáló gyújtogatás miatt, Vincze Isván rablás, gyújtogatás és erőszakos nemi közösülés miatt 1863. ápril 13 án, másnap Mezei József csavargó rablás miatt, Szép József rabló rablás, nyilvános emberölés és nyilvános erőszakoskodás miatt junius hó 13 án; junius 14-én hárman: Horváth János csordás, Simon Ferenc szökevény katona, Kőmives Péter paraszt mindannyian rablás miatt, Szente József paraszt rablás és súlyos tesisértés miatt ugyan e hó 30 án, végül Nagy Ferenc paraszt lopás és rablás miatt november 7-én. Ezen idő óta a bűnesetek egyáltalán fogynak és előforduló esetekben is a halálos ítéletet mindig átvál toztatták börtön büntetésre. A vasutak kiépülése, de különösen az idegen uralomnak visszavonulása lehetetlenné tevék a rablóvilágot; mert bizonyára, hogy a rablók a nemzeti, és tegyük a humánus érzületen is élősködtek, a gyűlölt és szigorú idegen uralom áldozatainak jellegét hordozván némileg magukon. Bizonyára legkevésbé van része a rablóvilág kipusztulásában az ellenök fentebb egyik részben vázolt kegyetlenségig szigorú eljárásnak, sőt ellenkezőleg, ez csak elmérgesíté a bajt. A bűnesetek általános társadalmi tényezők eredményei, a melyek csupán ezen tényezők eltávolítása által szűnnek meg. Es ép úgy, mint botorul járna el az az orvos, a ki egy kóros állapot külső tüneteit iparkodnék megszüntetni a helyett, hogy a bajt alapjában gyógyítaná, erőszakosan elfojtva a betegséget, hogy az aztán annál erősebben kitörjön, ép úgy elhibázott eljárás a törvényhozó részéről szigorú büntetések által segíteuí akarni a bűntetteken. A büntetés az elkövetett bűnnek a bűnös részéről való kiegyenlítése és valóságos pszichikai, és fiziologiai szükséglete az embernek, és az elkövetett bűn után ép úgy szükségesnek érezzük azt, mint, hogy egy drasztikus példával éljek : gyomrunk elrontása után a koplalásuak. — Ep ezért a büntetést semmiféle tekintetnek alá rendelni nem lehet, neveztessék az a célszerűség bármelyik válfaja nevén, hanem csupán az elkövetett bűn mérlegelése adhatja a mértéket a büntetéshez is. Helyi, megyei és vegyes Irt. A „Dunántúli Közművelődési Egyesület 1 1 első reu des közgyűlését f. hó 12-én délelőtt 11 órakor tartja Budapesten a Lipót utcai új városház tanácskozó termében. A közgyűlést megelőzőleg f. hó 11 -én délután 4 órakor a nagy választmány tartja ülését az egyesület irodájában (József körút 5. sz. III. em. 12. ajtó.) A miniszter valasza. Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter a város polgármesteréhez intézett meleg hangú levélben fejezte ki köszönetét a város képviselőtestületének, hogy fiának gyászos elhúnytával őt ért veszteség alkalmával leliratilag nyilvánította részvétét. A zala-egerszegi ügyvédi kamara évi rendes közgyűlését t. hó 14-éo tartja Zala-Egerszegen a következő tárgysorozattal: Az 1891. évi közgyűlésről felvett jegyzőkönyv felolvasása ; az 1891-ik évi kamarai működésről jelentés; a kamara pénztáráról jeleutéo; az 189l/92-iki kamarai évre vonatkozó pénztári számadások megvizsgálása, jóváhágyása és a számadó felmentvényének megadása; az 189_ 93 iki kamarai évre költségvetés és a szükséglet fedezetének megállapítása; az ügyvédek és ügyvédjelöltek névjegyzékének felolvasása; a győri kamarának meghívója az ügyvédi kamara erkölcsi és ^nyagi érdekeinek megóvása czéljából teendő intézkedések teljesítése végett az ügyvédi kamarának Győrött tartandó értekezletére s a győri kamara által kiküldött bizottság munkálatának tárgyalása; netáui indítványok tárgyalása. A zalamegyei gazdasagi egyesület Háczky Kálmán ügyvezető elnöklete alatt t. hó 1-én tartotta szépen lálogatott közgyűlését, melynek lefolyását lapunk jövő számában közlendjük. A helybeli felvideki sorsjegy bizottság első küldeménye, mely egyelőre 1UU forintból áll, í. hó 7 én lett a „Felebarát" egyesületnek beküldve. Koronázási Ünnepély. A zala-egerszegi polgári- és középkereskedelmi iskola tanuló ifjúsága junius 8-át, a király 2j éves koronázási ünnepélyének évfordulóját, a tantestület határozata értelmében meg fogja ünnepelni. Tavaszi kurona. A zalaegerszegi r. k. esperességliez tartozó lelkészek és segédlelkészek f. hó 4 én tartották Balaton Józset kerületi espeiesplebáuos elnöklete aiatt Zala Eger.szegen tavaszi koronájukat. Az értekezleten tüzetes megbeszélés tárgyává tétetett az egyházmegyei nyugdíjügy, illetve a hozzájárulási aránynak helyes alapon nyugvó megállapítása. Tekintve, hogy maguk a plébánosok jelelték meg, hogy plebáuiájok a három közül melyik osztályhoz sorozlassék, kivánatosnak moudatott egy egyházmegyei küldöttség választása, mely az illető kerületi esperessel együttesen állapítaná meg, hogy mindegyik plébánia a uyugdíjhoz való hozzájárulásra nézve melyik osztályba soroztassék. A t. hó 18 án a megyés püspök elnöklete alatt az egyházmegyei nyugdíjügyben tartandó értekezletre a kerület képviselőjévé a kerületi esperes mellé Tiborcz Lajos zala-szt.györgyi plébános választatott meg. Adomány. A felvidéken Ínséget szenvedő honfitársaink segélyezésére az országos vöröskereszt-egylet zalaagerszegi fiókjának és a zalaegerszegi nőegyletnek elnöksége által nyitott íven a „Zalamegye" 1892ik évi ápril 3 án megjelent 14-ik számában közzétett kimutatáson kívül még adakoztak : Skublics Jenőné úrhölgy 5 frtot, N. N. 3 trt 75 krt, mely összeg a közölt 351 frt 85 krral együtt a „Éelebarát" cimen alakított országos segélyezési bizottság pénztárába, a Magyar Földhitelintézethez, Budapestre elküldetett. Uj mise. Sümeg közelében levő Ukk köségben f. hó 2-án dr. Gyümörey Vince nyugalmázott törvényszéki elnök s földbirtokos tia Zsigmond mutatta be első szent áldozatát. — Varga Tamás gyömörői plébános viselte a manuductor tisztét. Az új misés tiszteletére Pécsről több egyházi férfiú jött el. Isteni tisztelet után tartott ebéd fölött a lelkes felköszöntőkben nem volt hiány. A Valiczkatarsulat idei működését legközelebb megkezdendi; mivel a rétmester jelentése szerint a beállt kedvező időjárással a javítási munkálatokhoz már hozzá foghatnak. A negyedik fizetési részletnek, mely a megelőző részleteknél jelentékenyen kevesebb, kivetése már elkészíttetett s a jövő héten fogják az érdekelt községeknek és nagybirtokosoknak kiküldeni. Zalavarmegye hat loallitasi b'zottsngi tagjainak névsora az 1892 ik evre : Koller István, Szabó Imre, Hajós Mihály, Farkas Józsel, Bogyay Máté, Bogyay István eluökök ; Karczag Béla, Nunkovics Vilmos, Talabér Kálmán, Vrana Frigyes, Prusátz Alajos, Murai Róbert, Koczeth Mátyás, Vlasits Nándor, Román Dániel, Königmayer János, Dervarits János, Kozáry Aurél,
