Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-03-20 / 12. szám

ha a bankból olcsó kölcsönt kapnak éppen, mint a bejegyzett cégii iparosok és kereskedők. Ez bizonyára alaposan elő fogja segíteni a jelenlegi nyomasztó helyzetből való helyes ki­bontakozást. A zala-egerszegi nőegylet közgyűlése. A zala egerszegi nőegylet évi rendes közgyűlését Rosenberg Henriette elnök elnöklete alatt f. hó 15-én tartotta. Elnök üdvözölvén az egyesület megjelent tagjait, felolvastatott a következő évi jelentés : Ismét egy év tűnt el anélkül, hogy az új év új bánattól, új nyomortól, új szenvedéstől bennünket meg mentett volna. Pedig mi sújtja mélyebben az érző ke­belt, mint annak tadata, hogy felebarátunk, aki ép oly létjoggal bir, mint aki fényben és gazgaság közt tölti napjait, Ínséggel küzd anélkül, hogy valaha jobb sorsra kilátása lenne. Egyesületünk tőle telhetőleg mindent elkövetett, hogy a tél legzordabb napjaiban a betegek és nyomorban sinlődő em bertársaknak helyzetén lehető Jeg segítsen; egy szóval ez egyesület kötelességének a rendelkezésére állt eszközök igénybe vételével teljes mértékben megfelelt. Nem kis feladat nehezült az egyesületre, midőn oly sok szegény és elhagyott emberen és Ínségben szenvedőn kellett segíteni. Nem egyszer fordult elő, hogy az egyesület pénztárából a szűkölködés enyhítése végett az utolsó fillért is kiadván, ujabb felmerült eset­ben a segélyre szorult számára kiutalt összeget előle­gezni kellett, mert ha ez eljárást nem követtük volna, igen sok szegény súlyos nélkülözésnek lett volna kitéve. Igaz, hogy mindenki megfelelt emberi kötelessé­gének, de mit is érne az élet ezen tudat nélkül! Van szerencsém az egyesület mult évi bevétele­és kiadásairól vezetett számadást beterjeszteni azzal, hogy az egylet választmányának, valamint pénztárno­kának mult évi működésükre nézve a felmentvényt megadni szíveskedjék. Áldja meg a Mindenható az egyesület minden egyes tagját és engedje, hogy még számos éven át működhessenek ezen jótékony egyesület javára; mert az egyesület gyarapodását, felvirágzását csakis igy érheti el. Végül megköszönve a tisztelt közgyűlésnek a megválasztásunkkal belénk helyezett szives bizalmat, alapszabályaink értelmében tisztségünkről ezennel lekö­szönünk. A közhelyesléssel fogadott elnöki jelentés ütán előterjesztetett az egyesület 1891 ik évi pénztári for galmáról szóló pénztárnoki kimutatás, mely szerint pénztármaragvány volt 1890 ről 392 frt 49 kr., beira tási illeték 1 frt, tagsági dijakból 432 frt 52 kr., bor­zsolya gyűjtésekből 43 frt 35 kr., nyeremény az 1860. államsorsjegy után 5 frt 73 kr., a takarékpénztáriig elhelyezett tőkéből kivétetett 104 frt, templom adomá­nyok 14 frt 22 kr., a népkonyha részére befolyt 170 frt 50 kr., a nőegylet részére adományoztak Farkas Dávidné 10 frt, Bischitz Johanna 50 frt, Rosenberg Ilenriette 2 frt, Eisenstein Regina 2 frt, zala-egerszegi takarékpénztár 40 frt, Radocza János 50 frt, budai (jíoldberger Károly 15 frt, Kaiser Eugénia 5 frt, Ro­senberg Zsigmond 3 frt, Szigethy Antal 1 frt, Weisz Arnold 5 frt, Weisz Ede 3 frt 20 kr, Junker E'ek 40 kr., összes bevétel 1350 frt 51 kr. Kiadások: Szolga fizetése 63 frt 85 kr., havi segélyekre 353 frt, a nép­konyha fenntartására 324 frt 53 kr., rendkivüli segé­lyokre 189 frt, szegény gyermekek lanitlatására 89 frt 60 kr., betegeknek 36 frt, betegágyasoknak 16 frt, takarékpénztárba betétetett 250 frt, pénztármaradvány 1891. december 31-én 28 frt 53 kr., összesen 1350 frt 51 kr. Az egyesület vagyona 1891. december 31 én : pénzkészlet 28 frt 53 kr., I db. 1860 iki állainsorsjegy 140 frt, 1 db. magy. jelz. hitelbank nyer. kötvény 115 frt, 3 db. osztrák ezüst járadék á 93 frt 279 frt, 9 db. magy. vörös kereszt egyleti sorsjegy á 12 frt — 108 frt. a zalaegerszegi takarékpénztárban 3 betéti köny­vön 1138 frt 88 kr. s igy az egyesület tiszta vagyona 1809 frt 41 kr. Ezzel kapcsolatban előterjesztetett a számvizsgáló bizottság jelentése, mely szerint a számadást és a pénz­tárt rendben találta s igy indítványára a pénztárnoknak a felmentvény megadatott. Ezután a közgyűlés úgy az elnöknek, valamint a tisztikarnak és a választmánynak ügybuzgó munkássá­gaért jegyzőkönyvileg köszönetét fejezvén ki, megejte­tett a választás következő eredménynyel: Rosenberg Henriette elnök, Graner Teréz alelnök, Rosenberg Janka pénztárnok, Hajik Mari jegyző; — Ber­ger Cecília, Deutseh Babette, Erdős Lina, Fischer Fride­rika, Fischer Katalin, Heinrich Janka, Goldner Laura, Isoó Amália, Isoó Vilma, Kohn Regina, Krosetz Klemen­tin, dr. Mangin Károlyné, Ragendorfer Lujza, Reehnitzer Hermin, Stern Anna, Stern Nanette, Taliy Rozália, Veisz Fáni választmányi tagok. A tűzoltó egyesület közgyü A zala-egerszegi önkénytes tűzoltó egyesület évi rendes közgyűlését Boschán Gyula egyleti elnök elnöklete alatt t. hó 13-án tartotta. Elnök a közgyűlést az alapszabályok értelmében határozatképesnek nyilvánítván, az ülést megnyitja s az évi jelentést felolvastatja. Az évi jelentés első sorban megemlékezik az egyesület régi sérelméről, hogy szerei rendetlenség közt vannak, pusztulásnak indulnak ; mivel alkalmas szertárral az egye­sület még mindig nem rendelkezik. F. évi február 27-iki választmányi ülésből tüzrendészeti szabályrendeleti ter­vezet küldetett a városi hatósághoz elfogadás végett. E tervezet szerint a város összes lakossága, kik az egylet­nek nem tagjai, 20—45 éves korukig bizonyos meg­határozott díjat tartoznak fizetni a tűzoltó egylet pénztá­rába, ezen kivül a házakra is osztályok szerint bizonyos évi díj vettetik ki. Az igy befolyó dijakból építene az egylet szertárt és a szükséges szereket beszerezné. E módon lenne gyökeresen javítva a jelenlegi állapot. — Az 1892-ik évben tartott az egylet egy közgyűlést és négy választmányi ülést, melyeken 43 ügy nyert el intézést. — Volt 4 kivonulás és 6 gyakorlat, melyek alkalmával rendgyakorlat, gépek kezelése és kürtjelzés gyakoroltattak. — Két tüzeset fordult elő, egy a pap utcában és egy a rét utcában, — A Sopronban meg­tartott X ik országos közgyűlésen 7 tag vett részt; az egyletet Kovács Károly főparancsnok képviselte. Ezen közgyűlésen az országos tűzoltó szövetség alapszabályai­nak módosítását is tervezték, még pedig a vármegyei szövetségek hátrányára, amennyiben a tervbe vett módo­sítás szerint a vármegyei szövetségi elnökök az országos szövetség választmányából kiszoríttattak volna, azonban az egylet képviselőjének nagyon is indokolt felszólalá­sára a módosítást elvetették.— A belügyminiszter felhí­vására mult évben Budapesten rendezett Il-ik országos tűzoltó szaktanfolyamon Nagy Antal egyleti titkár vett részt és tűzoltó tiszti minősitvényt nyert. E tanfolyamon mintegy 60 vidéki tűzoltó tiszt nyert hasznos gyakorlati és elméleti kiképzést. — Az egyletnek az 189L-ik évben volt 61 működő, 180 pártoló, 12 segélyző s 5 alapító tagja. — A működő tagok közül 56-ot látott el az egylet ruházattal. — A jelentés szerint a város által a ruha beszerzési alapra évenkint költségvetésileg megállapított 150 frt négy év óta nem fizettetett ki, bár a városi költségvetésben fedezetéről gondoskodva volt s ez az oka, hogy a csapat részére oly szükségessé vált egyen­ruhát beszerezni ez ideig nem lehetett. — A csapat tagjai közül Steiner Zsigmond és Domby Pál X éves, Stefanecz József, Gangl Ferenc, Heigl János, Czech­meiszter József, Varga Ferenc, Ebedli István, Németh Lajos, Vizlendvay Károly, Szabó György, Jakocs József, Tóth József, Neumann Bernát, Molnár Ferenc, Gangl Ignác, Csoknyai István V-éves szolgálati éremmel diszít­tettek fel. — Az egylet az 1891-ik évre 60 működő taggal az országos segélyalap tagjai sorába belépett. —• Az egyesület vagyoni állapota a számadások adatai szerint: 1890 ik évi pénztári maradvány 846 frt 28 kr., tagsági díjakból befolyt 341 frt, Szabó Samuné örökösei adománya 50 frt, a zala-egerszegi takarékpénztár adománya 20 frt, Zalamegye adománya 50 frt, tekeverseny bevétele 134 85 kr., egyleti szerek használatáért befolyt 9 frt 50 kr., Radocza János adománya 50 frt, tőkék után kamat 41 frt 24 kr., hátrálék tiszteknek kiadott szövetért 3 frt 99 kr., hátrálék tagsági dijakból 70 frt 50 kr., összesen 1.545 frt 87 kr., a kiadások összege 697 frt 62 kr. s így pénztármaradvány 878 frt 25 kr. A beteg segélyalap vagyona 1891. végén 2.020 frt 65 kr., Hantliy Ferenc alap 183 frt 28 kr. és 1 db 200 frt névértékű takarékpénztári részvény, zene alap 36 frt 94 kr., szertár alap 1.055 frt 65 kr., ióbeszerzési alap 208 frt 81 kr„ magán alap 57 frt 30 kr. — Az egylet ingó vagyona leltár szerint mintegy 4.000 forint. Az elnöki jelentést a közgyűlés helyeslőleg tudomá­sul vette. Tekintve, hogy az egylet az elnöki jelentés sze­rint már négy éve nem kapta meg a várostól a ruha beszer­zésre évenként költségvetésileg megállapított 150 —150 forintot úgy, hogy az egyletnek jelenleg a várossal szem ben 600 frt a követelése: a közgyűlés az elnököt, mint városi képviselőt, meghízta, hogy a legközelebbi kép viselőtestületi ülésen ez ügyben a város polgármesteré­hez interpellatiót intézzen a dolog rendbehozata végett. Olvastatott a választmány részéről az egyleti 1891-ik évi számadások megvizsgálása végett kiküldött bizottság jelentése, mely szerint a számadás és az egyes alapok pénzkészlete teljes rendben találtatott. A közgyűlés az alapszabályok értelmében a számadást Czukelter József, Fischer László és Weisz Tivadar egyleti tagokból álló bizottságnak felülvizsgálat végett azzal adja ki, hogy a vizsgálat eredményéhez képest Gombás István péuztár­noknak a felmentvényt a közgyűlés nevében adja meg. Ezután elnök maga és tiszttársai, valamint a vá­lasztmány nevében a bizalmat megköszönve, leköszönt s felkérte a közgyűlést a választás megejtésére és e célból korelnök választására. A közgyűlés méltányolva Boschán Gyula elnöknek az egylet vezetése körül éveken keresztül tanúsított ügybuzgó működését és fáradhatlan tevékenységét, őt újból egyhangúlag, zajos éljenzés közt elnöknek meg­választotta, aki a felé irányult tüntető megtiszteltetést megköszönve, az elnökséget elfogadta és elnöklete alatt a választás folytatólag szintén egyhangúlag következő kép ejtetett meg: Udvardy Ignác alelnök, Nagy Antal jegyző, Gombás István, pénztárnok, Hajik István ügyész, dr. Isoó János orvos. Választmányi tagok: a) az egylet pártoló tagjai közül Balaton József, Breisach Samu, Csertán Károly, dr. Czinder István, Fangler Mihály, Németh Elek; b) a csapat tagjai közül: Mórocz József, Horváth Gyula, Molnár József. A számvizsgáló bizottság tagjaivá Czukelter József, Fischer László és Weisz Tivadar választattak. Az 1892-ik évi költségvetés 1945 frt 45 kr. be­vétellel, 674 frt kiadással azzal fogadtatott el, hogy a bevételbe a város részéről az egyletnek járó 600 forint kizárólag a csapat ruházatának beszerzésére fordíttatik ; e követelés kiegyenlítése esetén a kiadás 600 írttal növekedik s így tulajdonképen 1.274 írttal irányoz­tatik elő. Tekintve, hogy a tüzoltószerek kikölcsönzése után igen csekély összeg szokott befolyni, amely épen nem áll arányban azon kárral, melyet ily esetekben a szerek pusztulásával az egylet szenved: a közgyűlés határoza­tikig kimondotta, hogy többé szereit senkinek sem fogja kikölcsönözni. A közgyűlés a csapat tagjai közt levő külön segé­lyező alapnak továbbra való fenntartását azzal mondotta ki, hogy a csapat tagjai az évi 1 frt 20 kr. tagsági díjról kötelező nyilatkozatot állítanak ki annak kijelen­tésével, hogy amennyiben a tagsági dijat nem fizetnék hely, minő Sümeg, méltán megérdemli, hogy kebelében ez is feltaláltassék. Ez év jelentékenysége az is, hogy az Önképzőkör alapszabályai helybenhagyva és zára dékkal ellátva, a szolgabiróhivatal utján a magyar kir. belügyminisztériumtól 10,424. sz. a. visszaérkeztek. 1876. január 2-án elnöknek Eitner Sándor válasz tátott, kit ez időtől évek szakadatlan során át vagyunk szerencsések körünknek manap is közkedveltségii elnö­keiíl tisztelni. 1877. Őszén Ramassetter Vince lovag, kinek el­hunyt jóságteljes nejét, Kompanik Zsófiát, városunk szükölködőinak angyali támaszát, 1876, február 6 án emelé körünk gyászkocsiján és kiséré roppant néptö­meg, — fáklyák és gyászlobogók között örök nyugal­mára, — egy, a haladás és tökélyesbülés jelképét vi­selő, vastag aranyrojtu, nagyértékü, nehéz fehér selyem zászlóval ajándékozá meg az önképzőkört, mely dísz zászló ünnepélyes kivonulások alkalmával elül vitetik. 1878. január 1-i közgyűlés Binder Péter városi jegyző s köri tagtárs elhunyta felett, ki e körnek, — mint láttuk, — létrehozatalán azon időben íáradatlan buzgalmat fejteti ki s első korszakában elnöke, aztán élte fogytáig állandó tagja volt, fájdalomtelt mély rész­vétét nyilvánította s igtatta jegyzőkönyvébe. A természet másíthatlan örök törvénye csakhamar ujabb csapást mért körünkre. Ramassetter Vince lovag­nak, körünk diszelnökének s több mint atyáskodó jóte vőjének, kinek és áldott emlékű nejének köszönheti Sümeg legnagyobb részt az ő szellemi haladását, száz­ezer torintot meghaladó alapitványaikból a kisdedóvoda, a reál- és felső leányiskola fennállását, — a kor magas igényeit oly jól felfogó — a közműveltség felvirágoz tatásaért oly bő kézzel adakozó, a legfelsőbb királyi kegyre méltatott s érdemeiért arany érdemkereszttel díszített igaz honpolgárnak, kinek neve nemcsak széles szép honunkban, hanem a legtávolabb külföldön is ös mertetett és tisztelettel említtetett, a magyar ipar és közelőhaladáé útmutatójának és díszének ez év május hava lOén történt gyászos kimultát fájdalmasan hir­dették a szomorúan szóló harangok. Hetvenkét éves volt, de korán szállt sírba, inert nagy emberbarát volt. A kör elkövette a lehetőt, hogy az elköltözött nagy lélek porhüvelye minél megílletőbb komoly ünnepélyes­séggel kisértessék örök nyugalma helyére. Áldásban fog élni boldog emléke körünkben és városunkban és évszázakig hatni. 1882. júniusban Eitner Sándor elnök tudatja az igazgató választmánynyal, hogy az uradalomnak a piacon fekvő 2. szám alatti bérháza felsőbb intézkedés nyomán elárvereztetni fog; kérdezi azért a választmányt, hajlandóé kérdéses házat a kör számára megszerezni? A választmány köszönettel fogadván ez értesítést, igenlő választ adott és felkérte elnököt ezen igen alkalmas helyen fekvő s a kör igényeinek megfelelni idomitha­tónak látszó ház lehető megvételében való szives köz­benjárásra. Néhány napra már közgyűlés elé terjeszt­heté elnök, hogy azt meghatalmazásához képest a kör számára csakugyan megvette. Ezt a gyűlés örömmel és helyesléssel fogadta és elhatározta, hogy a ház célszerű terv nyomán haladéktatanul s alapjából ujonan emele­tesre építtessék. Elnöknek szives fáradozásaért köszönet szavaztatott és építészekkel a szerződés csakhamar meg­köttetett. Elnökünknek beismerésre méltó ébersége és min­dent felkaroló tapintatossága, ugy háznagyunknak vele született fürgesége eredményezheté, hogy házunk, amint áll, a közkívánatnak eleget téve — késő őszre igaz — elkészült és Szilveszter napra kellően felszerelve és be­rendezve a köri tisztelt tagok további rendelkezése alá bocsájtathatott. A saját épületbe leendő áthelyezkedés idejét körünkben már az épitkezés közben Szilveszter napjára tüzögették ki, amúgy is vasárnapra esvéu az. És valóban ünnepélye lett ez a körnek, emelvén azt egy említésre méltó körülmény is, melynek bővebb kifejtésére ez előadásomban pár évvel vissza kell men nem. Ugyanis: már 1878 diki egyik gyűlésen felmerült egy indítvány, mely méltányosnak tartotta, hogy a kör egy - évekkel ezelőtt tova származott s ott el is halt — volt legbuzgóbb tagjának, úgyszólván alapítójának és legelső titkárának egy kis megemlékezést szentelne. A gyűlés az indítványt magáévá tette, őszinte részvétét fejezte ki az illető elhunyt felett, mert az nem más, mint Bozóky János, kiben körünk egykor nagyban az ő egyik áldozatkész, fáradhatatlan nemes keblű alapi­tóját, iigybuzgó első titkárát ismerte és tisztelte; egy­úttal határoztatott, hogy menesztessék a boldogultnak özvegyéhez Nagy-Kálióra a kör sajnálatát tolmácsoló s vigasztaló, de egyszersmind halála napjáról tudakozódó irat, hogy arról megbizonyodjunk. Vonatkozó közben­járásra Kutassy János másod elnök Ígérkezett, mint volt kebelbarát s 1882-ben megszereztethetvén a tisz­telt elhunytnak egy kisszerű arcképe, ezt egyik volt sümegi tanítványa Taschek Gyula gyergyóditrói rajz­tanár ígérkezett olajfestékkel életnagyságban vászonra tenni s igéretét beváltván, a kép fent említett kitűzött időre megérkezett és Exner Alajos helybeli főtanitó s karnagy szépen szerkesztett emiékbeszéde közben ün­nepélyesen lelepleztetett. Igy lett ünnepélyünk teljesebb. Igy tisztelte meg a tiszteletre méltó kör Bozókyt, kit éltébén szeretett, holta után is és méltán. A keletkező polgári körnek ő ringatta bölcsőjét; az avultság békói­ból kibontakozó s önálló szervezetté váló és egészséges eszméket valló és terjesztő körünknek ő volt a legelső megálmodója. Felépülvén a ház, igen természetes, hogy a köri tagok, mint egy és ugyanazon család tagjai, elfoglalták, bele költöztek. Ezzel a kör tisztelt családja azon kel­lemetes helyzetbe jutott, kogy megmenekült bérlett

Next

/
Oldalképek
Tartalom