Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-03-13 / 11. szám

Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság március havi iilé sét Svastits Benő főispán őméltóságának elnöklete alatt f, hó 8-án tartotta az ujmegyeház nagytermében. Elnöklő főispán őméltósága a napirend előtt a benső részvét meleg hangján emlékezett meg azon váratlan és mélyen megrendítő csapásról, mely a kormány egyik kiváló tevékenységű és fáradhatlan buzgalmu tagját, Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi minisztert és köztiszteletben álló családját érte kiváló képzettségű első szülött fiának, Csáky István gróf országgyűlési képviselőnek, szép reményekre jogosító életpályája kezdetén bekövetkezett tragikus halálával. Egyúttal indít ványozá, hogy a megrendítő eset felett fejezze ki a bizottság jegyzőkönyvileg részvétét s a mélyen sújtott családhoz részvétiratot intézzen. Elnöklő főispán őméltóságának a bensőség melegével tett indítványát a bizottság egyhangúlag elfogadta. Tekintettel a felvidéken uralkodó éhínségre, a bizottság Skublics Gyula indítványára egyhangúlag el határozta, hogy a májusi törvényhatósági közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett a megye törzsvagyonának kamataiból 200 frtot szavaz meg a felvidéki éhinségesek számára s ez összeg kiutalásával a vármegye alispánját megbízza. Az alispáni havi jeleutés a törvényhatóság területén február hóban előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter rendelete, melyben tudatja, hogy a vármegye területén átvonuló állami közutak átkelési szakaszainak fenntartásánál az illető községek által teljesítendő hozzájárulások tárgyá ban végleg csak akkor fog határozni, midőn az átkelési szakaszokon lévő nyílt műtárgyak fenntartásához adandó hozzájárulások az egyes községek figyelembe vétele mellett pótlólag meg fognak állapíttatni. Ugyanezen alkalommal elrendeli ezen hozzájárulások megállapítását, úgy szintén Nagy-Kanizsa hozzájárulása iránti határozat meghozatalát, valamint az eddig beérkezett és ezentűl beérkezendő felebbezések felküldését. A miniszteri rendeletnek megtelelőleg a műtárgyak fentartásához a hozzájárulás nagysága megállapíttatott s Nagy-Kanizsa hozzájárulásának megállapítása végett a tárgyalás elrendeltetett. Botka Ferencz szentgróthi főszolgabíró beterjeszti Zalabér és Tűrje községekkel az ott felállítani szándékolt távírda állomások fentartási költségeihez való hozzájárulás tárgyában felvett jegyzőkönyvet. E jegyzőkönyv tanúsága szerint az érdekelt községek a távírda hivatalok fentartási költségeihez hozzájárulni nem akarnak; erről a pécsi posta- és távirdahivatal értesittetik. Olvastatott Keszthely város jelentése, melyben tudatja, hogy az ottani gőzhajó kikötő építését házilag nem vállalja fel és az árlejtés kiírását kéri, továbbá a bemutatott terv ellen aggályait fejezi ki. A közigazgatási bizottság az építészeti hivatal által készitett terv alapján az árlejtés kihirdetését és megtartását elrendelte. A kereskedelmi miniszter Szöpütk község több lakosának a Csáktornya ukki h. é. vasút mentén a társulat által elfoglalt területek kártalanítása iránt való kérvényét azon értesítéssel küldte le a közigazgatási bizottsághoz, hogy az érdekeltek a társulat által kártalanítva lesznek. A miniszter eme rendeletéről Szöpötk község elöljárósága értesittetik. Előlterjesztetett a „Müncheni Localbahn Actien Gesellschaft

u-nak, mint a zalai h. é. vasutak engedményesének kérelme a türje-szeiitgrótln szárnyvonalon a bejárási jegyzőkönyvben B. 1. alatt foglalt útátjárótól a B. 2 átjáróig felvett 3 meter széles párhuzamos ut elhagyása iránt. A bemutatott nyilatkozat tanúsága szerint a kért módositáahoz az érdekeltek hozzájárulnak s igy ahhoz a közigazgatási bizottság is hozzájárul és ennek engedélyezését kéri a minisztertől. A közigazgatási bizottság tudomásul vette a keres kedelemügyi miniszter rendeletét, melyben tudatja, hogy a tiirje-szent-gróthi h. é. vasút forgalomba helyezése iránt a műtanrendőri bejárás vezetője által adott engedélyt megerősitette. Tudomásul vétetett a pécsi posta- és távirdaigazgatóság irata, mely szerint a nyirádi postahivatal a közigazgatási bizottság javaslatához képest továbbra is fenntartatik. Előterjesztetett Alsó-Lendva képviselőtestületének kérvénye a Csáktornya ultki h. é. vasúton 1891. évi május 1-vel életbe lépett menetrendnek 1892-ik évi május 1 én leendő megváltoztatása iránt. Mivel a menetrend megváltoztatása nemcsak a közönség érdeke, hanem a vasút j övödéi mezősége érdekében is sürgősen szükséges, ez érdemben úgy a kereskedelemügyi miniszterhez, valamint a magyar államvasutak Dunajobbparti vasutigazgatóságához is felirat intézését határozta el a közigazgatási bizottság. Salamon József alibántai lakós a csáktornya-ukki h. é. vasút mentén 3002 szelvénynél saját használatára és saját költségén egy magánátjáró létesítését kéri. A helyszíni szemle elrendelése előtt a kérvény véleményezés végett kiadatik az államvasutak igazgatóságához és a gőzhajózási felügyelőséghez. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanitóképezdék gyümölcsé szeti, kertészeti s egyáltalában gazdasági oktatásának szakszerű és egységes fejlesztése, a tanítójelölteknek ez irányban való alaposabb kiképeztetése és ez uton közvetve a népiskolai ily irányú oktatás emelése érdekében a szóban levő oktatás szakszerű felügyeletének és ellenőrzénének gyakorlásával úgy a tanitóképezdéknél, valamint a gazdasági irányú felső népiskoláknál és polgári iskoláknál a füldmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg Molnár István budapesti állami vincellériskolái igazgatót, gyümölcsészeti miniszteri biztost bízta meg. — A miniszter a csáktornyai tanítóképezde méhesének kiépité sére és felszerelésére 367 frt 39 krt engedélyezett. — Ezen időszakban a csabrendeki áll. iskola újból szerve zett gondnokságával a helyszínén a szóban forgó iskola több személyi és dologi ügyeit megtárgyalta s a miniszternek egy Csabrendeken felépítendő iskolaház érde mében eddig tett intézkedéséhez képest a községi érdekeltséget a járulmányok és kivitel több szempontja iránt megkereste. — A Nagyfaluban Százkő csatlakozásával engedélyezett állami iskola tervének és költség vetésének elkészítése, a tervbe vett iskolát illető iskolai vagyon leltározása s a járulmányok megállapítása ügyében a miniszter eddigi intézkedéséből kifolyólag a megyei államépitészeti hivatalt s a csáktornyai főszolgabírói hivatalt megkereste. — A bucsuszentlászlói iskola számára célba vett új helyiség költségeinek államsegélye s általában ezen iskolának az államilag segélyezettek közé felvétele ügyében a már eddig tett intézkedéseinek kapcsán szükséges további teendőkre nézve az érdekeltekkel a helyszínén megállapodott. — A perlaki áll. iskola melléképületénél szükséges pótmunkáknak a tavaszszal eszküzlendő kivitele ügyében felterjesztés tétetett. — A zaia-erdődi róm, kath. iskola helyiségének tarthatatlan állapota ügyében az érdekelt hatóságot megkereste. — Az országos tanítói nyugdij és gyámalap kivetése érdemében szerkesztett munkálatot ezen idő szakban befejezte s a miniszterhez felterjesztette. — Kir. segéd tanfelügyelő megkezdette ezen időszakban a zala egerszegi népoktatási tanintézetek látogatását. Pataky Kálmán alsó-lendvai polgári iskolai tanárnak ötödéves korpótlék ügyében beterjesztett kérvénye a miniszterhez fölterjesztetik. Kemend község volt úrbéreseinek nevében Szample Ferenc közs. iskolai tanítóval erdőilletményeinek az úrbéri erdővel közösen kezeltetése és ennek fejéhen adandó failletmény ügyében kiállított nyilatkozat bemu tattatván, vonatkozással az erdészeti albizottságnak ez érdemben már meghozott határozatára, a kölcsönös megállapodást a közigazgatási bizottság jóváhagyta. Göntér G. Endre náprádfai tanító illetményeinek ' megcsonkítása tárgyában beadott panaszára vonatkozólag \ a járási főszolgabíró felhivatik, hogy az érdekeltek meg- j hallgatása után elsőfokulag hozzon határozatot s erről tegyen jelentést. Stádel János tárnoki lakosnak az országos tanitói nyugdijalapot illető 3°'

0 járulmány cimen -kivetett pótadó ellen benyújtott fel folyamodása illetve annak elutasítása ügyében leérkezett belügyminiszteri rendelet tu domásul vétetett s arról a járási szolgabiróság utján az összes érdekeltek értesíttetnek. Kir. tanfelügyelőnek az 1875. évi 32. t. cz. 34. § a értelmében járandó 3°/

0-os járulékoknak a megye területén történt befizetésére vonatkozó előterjesztése felolvastatván, a még esedékes bessenyői két évi hátralékról, valamint a belügyminiszter által elbírált tárnoki hátralékoknak befizetéséről nyerendő jelentések bekivá nása után az összes befizetésekről felterjesztés tétetik A vármegye területén létező 3—6 éves, óvodára vagy menházra utalt gyermekek összeírásának végered ményéről a miniszterhez jelentés tétetik. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál január végén hátralék volt 3024. február hóban beérkezett 3022 s igy elintézés alá került 6046 ügydarab; ebből február hóban elintéztek 2564 dbot s maradt hátralék február végén 3482 ügydarab. Az irodában január végén hátralék volt 666, február hóban leírás végett kiadatott 2044, összesen 2710 ügydarab; ebből február hóban leírtak és expediáltak 2421 ügydarabot s igy február végén hátralékban maradt 289 db. A zala-egerszegi Vöröskereszt-egylet közgyűlése. A zalaegerszegi Vöröskereszt egylet évi közgyűlését Svastits Benóné elnök őméltóságának elnöklete alatt f. hó 6-án tartotta. Miután elnök a megjelent tagokat üdvözölte, felolvastatott a következő elnöki jelentés: Az országos Vöröskereszt egylet fontosságát, feladatának nemes voltát önök előtt ecsetelni feleslegesnek tartom. Ma, midőn a katonai igazgatás legmérvadóbb köreiben is annak a tudatnak nyomasztó hatása alatt állanak, hogy öldöklő fegyvereink tökéletes voltánál fogva a jövő hadjárat csatatéréi mily borzasztó szint fognak ölteni; amidőn át vannak hatva azon meggyőződéstől, hogy az állam minden erőfeszítés dacára sem lesz képes az állam érdekében ejtett sebeket gyógyítani : akkor mindnyájan érezzük, hogy a magán könyörületesség lesz hivatva ama véghetetlen nyomor enyhítéséhez hozzájárulni, mely egy netalán bekövetkezhető háború kiséretében szokott lenni. De nagyon jól tudjuk, hogy mint minden téren, úgy ezen kiválóan humanitárius téren is csak egyesült erővel működve lehet eredményeket kivívni. Ma midőn ezen szép és nemes feladatú egyesületünk az országnak majd minden nagyobb községében szervezett fiókkal bír, ez a betegápolás terén háború esetén oly fontos faktorrá alakult, hogy az az államhatalom által is számításba vétetett. Annál meglepőbb, hogy Zala-Egerszeg városa és vidékén, mely különben minden szép, nemes és jóért buzdulni tud, egyletünk iránt az érdeklődés évről évre apad. Nem-e épen gyermekeink, férjeink, testvéreink lesznek azon szerencsétlenek, akik — mitől a jó Ég óvjon — egy bekövetkezhető háború esetéu, az ápoló karok elégtelensége miatt, a szükséges gondozást nélkülözendik ! Már maga ezen gondolat indíthatna bennünket arra, hogy fokozott erővel járulnánk a Vöröskereszt egylet nemes céljainak megvalósításához. És kérem is az egylet minden egyes tagját, hogy tőle telhetőleg működjék közre minél több tagot gyűjteni, azokban a lelkesedést az egylet irányában felébreszteni, hogy ez által a választmány valóban nehéz működését megkönnyebbítse. Eddigi működésünk az általános részvétlenség következtében arra szoritkozott, hogy a nagyon is gyéren befolyó filléreket egy kis tőkévé gyűjtsük össze, hogy azt a veszély idejében felhasználhassuk. Midőn a közgyűlés igen tisztelt tagjait a legmelegebben üdvözlöm, kérem, szíveskedjék a választmány delte el, előterjesztvén abbeli javaslatát, mely szerint a választmány, eshető személyes verseuygések kikerülése végett, az első évre sorsolás utján választassék meg, mibe a jelen voltak bele is Dyugodtak. Másod elnök lett Mayer Ferenc, jegyző Bozóky János, pénztáros Mojzer József, könyvtáros Dencsik Imre. — Választmányi tagok szorosan sorshúzás szerint : Antal János, Eitner Sándor, Exner Alajos, Epstem Vilmos, Erdődi Vendel, Horváth József, Joákimsztáll István, Kohn József, Szakmáry lózsef, Takács József, Wittmann Ignác, Weixlgiirtner Vince és Würzburger Jakab. Jegyzőkönyvileg is hő köszönet fejeztetett ki egyes adakozók adományaiért, melyekkel az egyesület felszerelése elősegíttetett és mutatkozó szükséglete pótoltatott. Volt ugyanis adakozás bútordarabokban, világítási és fűtő szerekben, készpénzbeu és kisorsolási tárgyakban. Ha az adakozók névsorát szemléljük a keletkezett polgári önképzőkör feljegyzéseiben, arról kell meggyőződnünk, hogy a t. alakító elődök nagyon fényes példa gyanánt szolgálhatnak utódaiknak a hangyaszorgalmú összműködésben s a kör érdekének versenyes előmozdításában. Az a polgárság, mely lehetővé tette e tisztes kör igéjének megtestülését; az a polgárság, mely erkölcsi és anyagi erejének súlyával e körnek oly multat adott, amilyenre mutathat: az a polgárság bizonyítékát adta, hogy ismeri kötelességét; — tanúságot tett arról, hogy átérzi hivatását az önmivelődésre; tanúságot tett, hogy tud lelkesülni a jóért, szépért, hasznosért; tud tenni és áldozni is egv szebb jövőnek lerakásáért. Körünk példájából tapasztalhatjuk, hogy összetett erő, akarat és tett 25 év alatt az igénytelen, de életképes magból terebé lyes gyümölcsöző fát ápolhat, melynek termése a polgárok szellemi előhaladásának mozzanataiban a legjelentékenyebb szerepet játszhatja. — Elmondhatjuk, hogy Sümeg polgársága megtette azt 25 év alatt, amit sok más város polgársága ennél jóval több idő alatt kivinni nem volt képes; elmondhatjuk, hogy polgári körünk 25 éve hogy világra jött s ma úgyszólván már fénykorát éli tiszteltetve minden felől ; elmondhatjuk, hogy polgárságunk szine java 25 év alatt folyton működött, nem állott meg, nem pihent; hanem haladott előre szép és drága céljában : az önképződésben, jogot szerezvén így e tisztes körnek a léthez, olyan jogot, mit tőle sem egyének, sem viszonyok el nem vitázhatnak. — Nagy időt élt meg a mi ünnepelt körünk pályafutásában. A szomorú abszolutiztikus idő foszladozása alatt születvén, láthatta felvirradni a nemzetre ama dicső napot, melyen a bilincs lehullott a nemzet lábáról ; látta elhúzódni a nemzetnek egéről a gyász felhőit, a hős magyar népnek I nehéz kebeléről a bánatot, miket az alkotmány égő szövétneke a lelkesedés vihara között szélesztett el. | Nem kellene ugyan a magunk működését dicsérettel halmozni, de annyit öndicsekvés nélkül ehnoudhatunk joggal, hogy mikor még önkormányzatunk helyre nem is volt állítva, a haladási érvényesítő önállóság eszméi már fellobbantak a kezdeményezőkben. Mikor meg a haladásnak idegen erővel eddig kötve tartott kerekeit az országszerte érvényesült eszmék elindították és min den felől mozgásba hozták, Sümeg önérzetes polgársága sem maradhatott veszteg. Az imént felsorolt tisztikar és választmány példáját mások is követvén, megindult a mozgalom s körünk mind e derék előharcosai az uttörés rögös munkáját végezvén — most már mintegy régi gárda bajnokai — az önképzés lobogóját kitűzték s ime oda sereglettünk mi is ma össze, hogy az akkor kiderített eszmék diadalra jutását tőlünk telhetőleg és „körünk" méltóságához képest megünnepeljük. 1867. március 18-án dr. Arenstein József megválasztatván dísztagnak, az erről szóló díszoklevél Weixlgiirtner Vince reáliskolai rajztanár által csinosan kiállítva, posta utján rendeltetése helyére menesztetett. Ugyanekkor Ramasetter Vince a kör tiszteletbeli díszelnökévé választatván, neki erről a díszokmányt Bindcr Péter, Mayer Ferenc, Bozóky János, Mojzer József, Eitner Sándor, Darnay Kajetán, Dáuczinger Mátyás és Weixlgártner Vince urakból álló küldöttség kézbesítette. Jgy éreztette háláját a polgári kör már zsenge korában e két nemeskeblü jótevőjével. Ugyanekkor — még — a Kisfaludy Sándor alapította s már 25 év óta fennálló helybeli kaszinóhoz annak elnöke Horváth Pál utján a „Hon" cimü politikai napi lap szíves átengedéseért köszönő irat intéztetett, — 1868-ban Eitner Sándor elnöksége idejében Ramasetter Vince 100 frtot ajánlott arra nagylelkűen, ha az önképző kör Darnay Kajetán, Eitner Sándor és Steiner Adolt-féle terv szerint a maga részére házvételbe bocsátkozik s határoztatott, hogy miután 2 trtnyi évi tagdíj mellett a kitűzött célt elérni teljes leketetlen : fizessen tehát minden egyleti tag 3 frt tagsági díjat. Darnay Kajetán, mint alapvető, övéiből 50 könyvet ajándékozott szabad választással a köri könyvtárnak, a miért neki forró köszönet szavaztatott és örökíttetett meg jegyzőkönyvileg is. 1870-ben Gerzsó Ján os elnökösködött, 1871 tői 1875. végéig Mojzer Imre. 1872-ben dr. Arenstein József száznál több különféle tartalmú és nyelvezetű könyvvel gazdagította a köri könyvtárt — s 1873-ban Eitner Sándornak abbeli indítványát, hogy miután a kör könyvtárában fölös számban vannak a tudományos tartalmú és iskolai célú kötetek, igen melegen ajánlaná ilyenekuek az amugyis szivükön fekvő iskolai könyvtár javára nagylelkűen leendő oda engedését: a közgyűlés szives készséggel magáévá tette s a kérdéses könyvek leltározását ós kijelölt céljaira átszolgáltatását elhatározta, a mely határozat kapcsán a reáliskolai könyvtár 49, az elemi pedig 85 darab adománykönyvvel lőn gazdagabb. (Folyt köv.)