Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-04-17 / 16. szám

Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság április havi ülését Svastits Benő főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 72 én tartotta az új megyeház gyüléstermében. Elnöklő főispán őméltósága üdvözölvén a megje- , lent bizottsági tagokat, tekintve, hogy május hó 2. és 3-ik napján rendes megyei törvényhatósági bizottsági ülés tartatik, javasolja, hogy ennek befejeztével tartassék a közigazgatási bizottság május havi ülése; az indítványt egyhangúlag elfogadták. Felolvastatott és helyeslőleg tudomásúl vétetett az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágaiban március hóban előfordult eseményekről. Tudomásul vétetett a kereskedelemügyi miniszter rendelete, melylyel Oltárban posta létesítését elhatározta. A Keszthelyen átvonuló törvényhatósági közút kiépítése tárgyában, valamint a keszthelyi balatoni ki kötő kiépítése érdemében tartott árlejtésekről felvett jegyzőkönyvek beterjesztetvén, az árlejtést a közigazgatási bizottság jóváhagyta és az árlejtés alapján készített szerződéseket — a balatoni kikötő építésénél az árlejtést teljesített bizottságnak a jegyzőkönyben foglalt javaslatához képest — megerősítette. Mindkét munkánál a legelőnyösebb vállalkozó Hencz Antal építész volt. A Zala-Egerszegen átvonuló törvényhatósági közutnak a Bárány vendéglőtől a vaspályáig terjedő része kiépítési költsége balaton-szent györgyi bazaltkővel 7.645 frt 44 kr. összegben megállapíttatott s egyúttal a város részéről a hozzájárulási arány megállapíthatása céljából Skublics István bizottsági tag elnöklete alatt a tárgyalás elrendeltetett. A zalai helyi érdekű vasutak ügyében előterjesztetett a m. kir. államvasutak igazgatóságának következő leirata: „A f. évi február 9-én tartott ülésükből 1.572 sz. a. beterjesztett megkeresésre értesítjük a tek. közigazgatási bizottságot, hogy azou kívánságaiknak, mely szerint Nagy-Kanizsa felől csatlakozással ZalaSzent-Ivánról Zala-Egerszegre reggel egy közvetlen vonat indíttassék, továbbá, hogy a vonatközlekedés Alsó-Lendva és Csáktornya vidéke érdekeinek megíelelőleg szabályoztassék és végül, hogy Zala-Egerszeg lakóssága Csáktornya felől egy napon megfordulhasson, a f. évi május hó 1-én életbe lépő nyári menetrendnél eleget fognak tenni. Ugyanis a nevezett naptól kezdve ZalaSzent Ivánról, a déli vasút Nagy Kanizsa felől jövő vonatának megérkezése után, reggel 7 óra 32 perckor egy új közvetlen vonat fog Zala Egerszegre iudulni, mely oda már délelőtt 8 óra 3 perckor megérkezik. — Továbbá Kisfalud Szent-Iván és Csáktornya között a jelenlegi 1.412. és 1.413 számú vonatoknak Zala-Egerszeg és Csáktornya között egyidejű megszüntetése mellett, mindkét irányban egy-egy új vonatot helyeztetünk forgalomba, mely Zala Egerszegről reggel 5 óra 44 perckor indul és Alsó-Lendvára délelőtt 8 óra 37 perckor, Csáktornyára pedig délelőtt 9 óra 50 perckor érkezik, illetve Csáktornyáról délután 5 órakor, AlsóLendváról este 6 óra 19 perckor indul és Zala Egerszegre este 9 óra 27 perckor érkezik. Ellenben azon kívánságuknak, hogy Zala-Egerszegről Tapolezát is egy napon meg lehessen járni, sajnálatunkra eleget nem tehetünk; mert ez csak voualszaporítás mellett volna elérhető, amit azon vonal forgalma nem indokolna". Az államvasutak igazgatóságának ezen értesítése megnyugvással vétetett tudomásúl. Ezzel kapcsolatban dr. Gyömörey Vince bizottsági tag jelentést tett a dunántúli h. érdekű vasút részvénytársaság igazgatóságának legutóbbi üléséről, amelyen elhatározták az árutariífa leszállítását; kérui fogják a minisztériumtól, hogy az engedélyezett 40 kilometer sebességgel haladhassanak a vonatok s e sebességgel való haladhatás céljából megfelelő mozdonyok alkalmazását; a tariffa nagyságát az átmeneti kiadások okozzák leginkább, melyeket a kincstár szed, az igazgatóság mindent elköveteud, hogy ezen tenforgó nehézségek megszüntetésével a szállítás olcsóbbá váljék; elhatározta a fűtőháznak Kisfaludon megszüntetését és Egerszegre való átvitelét, Csornán új fűtőház létesítését; az ily, a vasút érdekében történő beruházásoknak nem az illető községek, hanem a társulatnak terhére való eszközlését; végül, hogy a kellő gyorsasággal haladhasson a vonat, az ennek meggátlásáúl szolgáló mngállóhelyek létesítését jövőben csak kivételesen és igen indokolt esetben fogja engedélyezni. A közigazgatási bizottság köszönettel vette ludomásúl az igazgatósági ülés határozatainak eme közlését. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadja, hogy ezen időszakban a csáktornyai képezde főépülete kibővítésének összes szempontjait a célba veendő munkálat foganatosításához képest a helyszínen még egyszer meg állapítván, jelentését a miniszterhez megtette. A miksavári r. k. iskolára utalt Dráva-Csány, Dráva Mogyoród és Cseresnyés muraközi községek iskolai csatlakozásának elbírálása érdemében a felső-muraközi kerületi alesperessel a helyszinén érdekeltekkel tárgyaltak. — Ujabban is volt Búcsú Szent-Lászlón, hogy az iskola telek jogi viszonyai körűi felmerült nehézségeket, melyeknek megoldása iránt a hetési közbirtokosság jogi képviselőjével már is érintkezésbe lépett, a szóban forgó község igen nehéz telekviszonyai közt megállapítható valamely módozattal elháríthassa. A közigazgatási bizottság végzéséből kifolyólag Zalabéren vizsgálatot teljesített. A miniszter az alsó-lendvai polgári fiú-iskola helyiségének felépítésére kért államsegélyt ezúttal nem engedélyezvén, felhívta a tanfelügyelőséget az érdemleges felterjesztésnek jövő évben megújítására. Megemlékezett a miniszter 29.761 számú nagyfontosságú rendeletéről, mely az állami tanítóképezdei eddigi kántori képzést gyakorlatiasabbá és rendszeresebbé tenni óhajtva, a tanítójelölteknek a különleges egyházi énekekben és zenében külön tanterv alapján leendő kiképzése iránt intézkedik. Ép oly fontosnak tartja a megemlékezésre a miniszternek ezen időszakban érkezett magas rendeletét, mely az állami és miniszteri kinevezéstől függő községi népoktatási tanintézetek, úgymint elemi-, felső nép- és polgár iskolák tanítóinak eddig szokásban volt ideiglenes kinevezését és állásukban egy szolgálati év után való véglegesítését, mint az 1868. évi 38. t. c. czélzataival meg nem egyezőt, jövőben mellőzi. Laugviz község Fűzvölgytől elválását és önálló iskola felállítását óhajtja. Az építkezési okmányokat ez érdemben beterjesztette. Kebele község r. k. iskolája körül fölmerült építkezések beküldött okmányai a kerületi espereshez illetékes intézkedés céljából áttétettek. Tekenye község elöljárósága felhivatott, hogy a célba vett építkezésnél a tanító lakása befoglalását semmi szin alatt se mulaszsza el. Feleki Alajos tapolczai felső-népiskolai, Náday Ferenc szent-adorjáni és Farkas Sándor csabrendeki állami elemi iskolai tanítók ötödéves korpótlék ügyében beadott kérvényei a miniszterhez pártolólag felterjesztetuek. A közoktatásügyi miniszternek a stridói fárabeli községeknek az 5%-os iskolai adó alól fel nem menthetése ügyében beérkezett rendelete tudomásúl vétetett. Berényi Miklós lentii r. k. kántortanítónak illetményei megcsonkítása ügyében beterjesztett panasza járási főszolgabírónak az érdekeltek meghallgatása után elsőfokú határozat hozatala céljából kiadatik. Előterjesztetett a közoktatásügyi miniszternek 5.648/92. sz. a. kelt rendelete az állami és államilag segélyezett községi iskolák számadásainak felterjesztéséről és a számadásoknak a tanév után egy hó alatt beküldéséről. Ennek kapcsán bemutatja kir. tanfelügyelő a számadások és költségvetések ügyében a tanév elején szétküldött felhívásait. A miniszteri rendelet értelmében az összes érdekelt iskolák gondnoksági és iskolaszéki elnökségei a megfelelő intézkedések eszközlésére felhivatnak. Kir. tanfelügyelő bemutatta a fűzvölgyi községi iskola átalakításáról és a Langvizen felállítani szándékolt új iskola helyiségéről a nagy-kauizsai járási főszolgabíró által beterjesztett tervet és költségvetést; kéri azonban a bizottságot, hogy az egész kivitel érdeméről, a még fenforgó dologi szempontoknak legközelebbi helyszíni megtárgyalása után tehesse meg jelentését. Jóváhagyólag tudomásúl vétetett. Skublics Gyula bizottsági tag kérdést intézett a kir. tanfelügyelőhöz a ínurasiklósi és bucsú-szent-lászlói iskolákról a hirlapokban megjelent közlemények ügyében. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő részletesen felsorolja mindazon intézkedéseket, melyeket a mura siklósi róm. kath. iskola ügyében hivatalos megkeresések utján, személyesen a helyszinén, nemkülönben az illető esperességnél, végül az egyházmegyei főhatóságnál tett s mely intézkedéseket a közoktatásügyi miniszterhez ugyanezen ügyről tett jelentésében feltűntetett. A búcsú szent-lászlói községi iskola ügyében megemlíti, hogy az iskolázás az iskoiaszéki elnöknek hivatalos jelentése szerint nem másfél év előtt, hanem 1891. évi novembar hóban szűnt meg. Előadja az oktatásnak, a tanítói állás rendszeres segélyezéseig, legalább ideiglenes folytatása iránt tett, de a nehéz helyi viszonyok folytán sikertelenné vált kísérletét. Ennek folytán személyesen gyűjtötte be a helyszinén a dologi viszonyok gyökeres rendezéséhez szükséges adatokat; megindította a régi iskolatelek jogviszonyainak rendezése érdemében szükséges intézkedéseket. Utal a szóban forgó község sajátságos földrajzi kialakulására, rendkívül nyomasztó viszonyaira. Azon reményének ad végül kifejezést, hogy a tenforgó akadályok dacára a bucsú-szent lászlói iskolaügy a tanév elejéig teljesen rendezve leend. Skublics Gyula bizottsági tag s a közigazgatási bizottság is, Skublics Jenő bizottsági tag indítványára, a kir. tanfelügyelő válaszát teljes bizalmuk kifejezésével vették tudomásúl. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál február hó végén hátralék volt 3.482, március hóban beérkezett 2.838 s így elintézésre került 6.320 ügydarab ; ebből március hóban elintéztek 2.740 darabot s így március végén a hátralék 3.580 ügydarab. — Az irodánál február végén hátralék volt 289, március hóban leírás végett kiadatott 3.367 és így elintézés alá került összesen 3.656 ügydarab; ebből március hóban leirtak és expediáltak 3.177 ügydarabot, s így március végén hátralékban maradt 479 ügydarab. Közegészségügy. Dr. Mangin Károly kir. tanácsos, megyei főorvos, a megye területén március hóban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság ápri lis havi üléséhez: „A közegészségi állapot a felnőtteknél a február havihoz arányítva javult és a csáktornyai, valamint a perlaki járások kivételével mindenütt általában kielégítővé, sőt egyes vidékeken kedvezővé vált; a megbetegedések száma apadt és a kóresetek enyhébb lefolyást nyertek. A fentebb említett két járásban azonban még mindig nagy volt a betegforgalom; a perlakiban tüdőlobbal fokozódott influenzának több esete került gyógykezelés alá. A gyermekek közegészségi állapota aránylag a felnőttekéhez kevésbbé volt kedvező. Nagy számban fordultak elő közöttük a légzési szervek hurutos bántalmai ; azonkívül észleltettek itt ott, különösen Nagy-Kauizsán, roncsoló toroklobnak és torokgyiknak szórványos esetei. A hevenyfertőző betegségek közül a vörheny öltött két községben, Vonyarcz Vashegyen és Márokfalva Zsábnikon járványos jelleget 50 kóresettel. A betegek közül 36 meggyógyult, 12 meghalt, 2 pedig a hónap végén Márokfalván még további gyógykezelés alatt maradt; Vonyarcz-Vashegyen a járvány megszűnt. Alsó Lendván a folyó évi újoncozás alkalmával a járásbeli hadkötelezettek közt 42 trachomában szenvedő találtatott. Az illetők mind hatósági felügyelet alatt gyógykezelésbe vétettek ; az esetek nagyobb részénél a betegség a lakósságnak mult évben eszközölt megvizsgálása óta történt újabb ragályozás következménye. Boncvizsgálat összesen 7 esetben teljesíttetett ; négyszer törvényszéki megbízatás folytán, háromszor rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okául a törvényszéki boncolatoknál 3 esetben agyrázódás, egyszer elvetelés, a rendőrieknél egy füladás, egy tüdővizenyő és egy agy bénulás találtatott. Külső hullaszemle rendőri tekintetből 7 esetben I történt Súlyos sértés bejelentetett 4. Öngyilkosságot 6 egyén követett el, kik közül 2 (Bódai Sándor Monoszlón és Németh Istvánné Vítenyéden) magát felakasztá, 1 (Riegerné Lazsuakon) carbololdatot ivott, 3 pedig (Grósz Sándor dióskáli, Szőke Ferenc leteuyei kéményseprő, Ekk Józsefné zsidi) lövéssel vetett végett életének. Öngyilkossági kísérlet volt egy,az illető megmeutetett. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 6 egyén esett áldozatává és pedig 2 (Lakatos Gizella szepetki, Zsilak István bisztriczei) vízbe fúlt, 1 (Horváth Verona Tormaföldön) szekér által elgázoltatván, belső elvérzést szenvedett, 3 pedig (Horváth József Misefán, Zsuppánecz Juli Kristóffáiván, Oltár Anna Újudvaron) munka közben a ledőlt fa által agyonüttetett. Elmekórnak két esete merült fel. Az illetők, mint heveny tébolyban szenvedők, a zala-egerszegi közkórházba szállíttattak." Törvényszéki csarnok. A közönségnek nálunk szokatlan érdeklődése mellett tárgyalta a helybeli kir. törvényszék f. hó 11-én a gyilkossággal vádolt Szulczer Adolf és Pető Károlyné sümegi lakósok monstre bűnperét, amelyben a vádlottakon kivül még körülbelül 40 tanút hallgattak ki. A végtárgyalást Grubanovich Géza törvényszéki elnök vezette; birák voltak Mihalovics Károly és Strausz Lajos, jegyző dr. Vass Lajos. A közvádat dr. Révffy Zoltán kir. alügyész képviselte. A védelmet vitték Szulczer Adolf részéről Hajik István, Pető Károlyné részéről dr. Hajós Ignác helybeli ügyvédek. Az eset röviden a következő : A mult év őszén egyik reggel virradóra Pető Károly sümeghi fazekas háza előtt az utcán Pető Károly segédjét, Kis Endrét, halva találták. A tetemen számos sebhely volt. A gyanú az áldozat atyjának utmutatása folytán Kis Endre házi asszonyára és a vele dolgozó Szulczer Adolf legénytársára irányult. Ugyanis a szülői háznál Kis Endre elbeszélte, hogy ő észrevette, mikép Szulczer és az asszonya bűnös szövetséget szőttek és hogy ő azt gazdája előtt fölfedezi, így Kis Endre atyja mindjárt arra a gondolatra jött, hogy fiát az asszonya és bűnös társa tették el láb alól. Az atya gyanúja alaposnak bizonyult. Szulczer Adolf és Petőné elfogatván, Szulczer Adolf bevallotta, hogy ő ölte meg társát; mivel ez el akarta őket árulni. Az asszony tagadta részességét és Szulczer is csak annyit vallott a vizsgálat során, hogy az asz szonya csupán azt mondotta, hogy tegyen valamit Kis Endrével. A végtárgyalás alkalmával azouban már azt is állította, hogy asszonya is segítette őt véres munkájában. A végtárgyalás tele volt drámai momentumokkal. Az asszony egy 30 év körül levő, elég élénk szemű nő, sokszor keservesen zokogott, kezeit tördelve. Igy midőn szeretője, a vizsgálati fogság alatt megtört alak, a vádat szemébe mondta, vagy midőn kis leányát bevezették, aki különben igen kedvezően vallott auyjára nézve úgy, hogy az asszonynak a gyilkosságban való tényleges részvételét kizártnak kellett tekinteni. Ep azért a bizonyítási eljárás befejezte után az ügyész, aki egy óráig tartó sikerült szakbeszédben terjesztette elő vádját, a tényleges részvéttel nem is, csupán felbujtással vádolta az asszonyt — ügyesen oldva meg e nehéz feladatot. A védelem részéről Hajik István védő az általa védett Szulczer Adolfot a gyilkosság: az előre megfontolt emberölés vádja alól tisztázta, csupán szándékos emberölés bűntettét állítván fenforogni, enyhén kérte védencze ellen a büntetést kiszabni, őt mintegy eszközt állítva oda szeretője kezébe. Ezután dr. Hajós Ignác védő beszélt, a nagy közönség szivéhez szólva, igen szépen, lélektani okokkal bizonyítva védence ártatlanságát. Az este ll

i

rl órakor kihirdetett ítélet Szulczer Ado fot 12 évi fegyházra Ítélte, az asszonyt felmentette. Amint legelői megjegyeztük, a tárgyaláson sokan voltak jelen, azonban távolról sem annyian, mint menynyit az ügy érdekes voltánál fogva várni lehetett volna. Pedig a közönség érdeklődésének — eltekintve a | beszédek által nyújtott élvezettől — kettős haszna volna. | Egy részről tapasztalatot, emberismeretet gyűjtene és így tauulna, okulna az előtte feltárt példákon, más részI ről a szakemberekben is az ambitiót fentartaná és nevelné. Helyi, megyei és vegyes hirek. Boldog ünnepeket kívánunk lapunk m. t. olvasó közönségének és nagyrabeesült munkatársainknak. A zalamegyei nemesi pénztári választmány év negyedes ülését f. hó 27-én tartja Zala-Egerszegen a gazdasági egyesület üléstermében. A zalaegerszegi községi iskolaszéknek f. hó 14 én Szigethy Antal iskolaszéki elnök elnöklete alatt tartott ülésén megjelent dr. Ruzsicska Kálmán kir. ta nácsos és kir. tanfelügyelő is, hogy az iskolaszéknek megköszönje a legfelsőbb helyről jött kitüntetése alkalmából iránta tanúsított gyöngéd figyelmét. Beszédében rá mutatott a zavartalan összhangra, mely közel nyolc évi működése alatt közte és az iskolaszék között fennállott. ígérte, hogy Zala-Egerszeg városnak tanügyét ezután is teljes odaadással fogja fejleszteni. Végül kérte az iskolaszék további szives támogatását. Az éljenzéssel fogadott beszéd után az elnök fejezte ki köszönetét,