Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-05-15 / 20. szám

Köztudomású, hogy a jégverések esetében a bizto sító társulatok és igy az „Első magyar ált. biztosító társulat" is, — mely társulattal egyesületünk szerződési viszonyban is áll. — a teljes (totál) jégkárok alkalmával learatási és cséplési költségek cimén 15° „ huz le azon okból, mert az arató rész ez ideig nem volt biztositható. Ezen gyakorlatot sérelmesnek és a levonási százalékot túlmagasnak tartja, mert a teljes kár esetébsn is le kell a mezőt takaríttatni s igy azért külön díj fizetendő a rész munkásnak is. Indítványozza tehát, hogy a gazda sági egyesület keresse meg az „Első m. ált. biztosító társaság" igazgatóságát, miszerint fogadja el azon indít ványt, hogy az arató rész is biztosítható legyen ; ha pedig egyáltalán kivihetetlen lenne, szállítsa le a 15%-os levonást 10 százalékra. Az indítvány közhelyesléssel találkozik s a közgyűlés elhatározza, hogy az indítvány értelmében megkeresi az igazgatóságot "és egyúttal teíkéri Skublics Jenő tagtárs urat, a ki a jégszövetség felügyelő bizottság tígja, hogy a gazdaközönség érdekeit ez irányban is képviselni sziveskedjék a szövetségnek t. hó 9 én Budapesten tartandó gyűlésén. 17/23. 24. 25. 26. Titkár jelenti, hogy Nagy-Lengyel, Zala Mihályfa, Kustyán és Salomvár községek kedvezményes árban tenyészbikákat kaptak az egyesülettől, az egyesület 1891-ik évi febr. 10-én tartott közgyűlés 15. sz. alatt hozott határozata értelmében az egylet rendes tagjai sorába léptek. Tudomásul szolgál. 18/27. Gróf Deym Nándor ur gazdasági kezelősége Le sencze Tomajon a földmivelésügyi m. kir. miniszter úrhoz intézett felterjesztésében azon szándékát adta elő, hogy a népnek a phylloxera elleni védekezéssel való megismertetése s különösen az amerikai szőlő alanyok nemesítésének általanítása és a védekezési módnak a nép között terjesztése czéljából, a lesencze tomaji szőlőkben nagyobb fás és zöld oltási versenyt óhajt rendezni. A miniszter ur ezen közhasznú ajánlatot teljesen méltányolva, a versenyre díj képen 7 db magyar aranyat engedélyez olyképen, hogy ebből 3 versenydíj alakíttassák : az 1-ső 4, a 2-ik 2, a 3-ik 1 db magyar aranynyal; óhajtja azonban, hogy ezen verseny a gazdasági egyesület közvetlen felügyelete és erkölcsi támogatásával történjék, felhivja tehát az egyesületet, hogy a verseny megtartása, a bíráló bizottság megalakítása érdemében a szükséges intézkedéseket előzetesen meg tegye, a díjakat pedig ann-tk idején ossza ki, A közgyűlés elhatározta, hogy a magas földmivelésügyi minisztériumot felkéri, hogy a 7. aranyit díjai, 10 dbra emelni kegyeskedjék ; ha ;zt a minisztérium meg nem auná, a 3 ara íyat az egyesület fogja díjképen adni. A biráló bizottságba Skublics Gyula p. dörögdi lakós tagtárs ur elnöklete alatt beválasztatnak : Barcza László, Bogyay Máté, Deíninger Imre, dr. Csanádi Gusztáv és a tapolczai állami vinczellér iskola felügyelő bizottságának tagjai, végre Orosz Pál egyes, titkár. A verseny oltás és bírálás idejét a bizottság Virius Vincze uradalmi tiszttartó úrral egyetértőleg fogja a viszonyokhoz képest meghatározni és az érdekelteket erről értesíteni. Ezen határozat Skublics Gyula bizottsági elnök úrral és Virius Vince uradalmi tiszttartó úrral közöltetik. 19/29. Palinovecz község kérvénye, melyben az oda 1891-ik évi- : kihelyezett, de tu.hizottság folytán tenyész tésre immár uik ii tlan bikának eiadhatását kérik, határoztatik: Minthogy a bika elnehezedése állatorvosi bizonyítvánnyal igazoltatik, az eladás megengedtetik azzal, hogy a hátralékos vételár részlet a község részéről az egyesület pénztárába haladéktalanul befizettessék. , 20/30. A kolosvári kir. ügyészség füzvesszŐsziikséglet ' kimutatását a miniszterhez leküldi. Tudomásul szolgál. 21/31. Jattka Ferenc állandó gazdasági tudósító „Burgonya termelése" citnü munkáját a földmivelésügyi minisz ter ur ajánlja, ára 1 frt 30 kr, kapható Hornyán, Trencsénmegye, utolsó posta Baboth. Tudomásul szolgál. 22/32. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur az egyesület és a kebelén működő gazdakörök 1891 ik évre szóló jelentéseit kéri felterjoszteni, 9651/1V/11. sz. alatt kelt rendelete mellé kapcsolt minta szerint. A kivánt jelentések 32. sz. alatt elnökileg felterjesztettek, ami tudomásul vétetik. 23/33. Báza községbe kihelyezett ingyenes tenyészbika, az egyesület 189,. évi december hó 13 án tartott közgyűlésének 118/119. sz. alatt hozott határozata érteiméhen a hatóság utján eladatván, az érte elért 70 forint eladási ár nevezett község által az egyesületi pénztárba befizettetett. Tudomásul szolgál. 24/35. A földmivelésügyi m. k. miniszter ur felhivja az egyesület figyelmét az okszerű jó vetőmag termelés és buza nemesítésre. A miniszteri leirat az „Értesítőben" közzé teendő. 25/37. Sáringer Károly magyar-szordahelyi néptanító kéri az egyesületet, hogy neki egy ,,Peronoszpora pemetezőt" és a pemetezéshez szükséges rézgáliczot 2 évi részlet fizetésre adni sziveskedjék ; erre határoztatik : Az egyesület csak is tagjai részére tehet hasonló kedvezményeket ; mivel folyamodó nem tagja az egyesületnek, a kérvénynek nem volt hely adható, miről folyamodó értesítendő. 26/38. Miniszteri körrendelet a szőlővesszők és használt szőlőkarók szállításának szabályozása iránt a belföldi forgalomban. Tudomásul szolgál s az „Értesítőben" közzéteendő. 27/39. Miniszteri felmentés az egyesület kezelése alatt álló álattenyésztési alapról, az 1891 ik évre vezetett számadásokra nézve. Tudomásul szolgál. 28/44. A földmivelési m. kir. miniszter ur 11888/VI/9.892. sz. alatti leiratában, homok talajon építendő pince helyiségek terveinek és költségelőirányzatának szerkesztésére 1000 fit pályadíjat tűz ki és erre pályázatot hirdet. A pályázat közzé teendő. 29/45. A földmivelési miniszter ur fás és zöldoltási tanfolyamok tartását rendeli el március, április, valamint május és junius hónapokban, az első két hónapban fás, amazokban zöld oltás gyakoroltatik ; megyénkben a tapolczai állami vincellér képezdében fog ily oltási tanfolyam tartatni, melyen bárki részt vehet. Tudomásul szolgál. 30/50. Az országós magy. gazd. egyesület pályázati felhívást tesz közzé gazdasági szakmunkák megírására. Közlendő az „Értesítőben". 31/52. Fackh Károly ny. miniszteri tanácsos budapesti lakós és egyesületi alapító tag, az egyesület elnökségéhez intézett levelében kéri az egyesületet, hogy f. évi január havában elhalt bátyja Fackh Gedő badacsonyi lakós és találkozás körülményed s festeni a hatást, melyet egymásnak látása, egymás megismerése tett e két ifjúra. Arról is hallgatok, hogy tnikép fejlődtek odáig a dolgok, hogy hetek-hónapok multán Zádorhelyen egy szerelmespárral több volt. Mint atéle jó nevelésű és szerető gyermek, Jolán mindent elmondott édes anyjának s igy mi természetesebb, minthogy Czifray úr is tudta az egész dolgot. — Miként tapasztalom — mondja egyszer nejé nek — komoly, jóravaló ifjú ez a Wagner ; habár szerény állása van is és az is lehet, hogy nem nemes famíliából való — erre a mai világ nem ad semmit se, éu sem ! — azért nyugodtan neki adom leányomat. Egyébként még majd jobban is meg fogjuk ismerni. Es csak előnyére vált az ifjúnak, hogy — jobban megismerhették. Semmi kifogásolhatót sem fedeztek fel rajta. Ezért, mikor tél év múlva kérőül fellépett, szives fogadtatásra talált, — Nem lesznek gazdagok, édes öcsém — így válaszolt Czifray — de azért boldogok lehetnek annyival is, amijök lesz, csak maradjon mindig olyan derék ember, mint aminő eddig volt. Hogy egymást igazán szeretik, arról meg vagyok győződve. En áldásomat adom reájok. Czifrayné pedig örömkönnyeit hullatva, szeretettel megölelé őket . . . Az eljegyzést ősi szokás szerint némi ünnepélyes séggel három hét múlva valának — megtartandók. Hanem hát másként volt megirva a sors könyvében. Nem hiába, hogy irigylendő boldogság fogja körül e két ifjút, de fel is ébredt ám az irigység irántuk és ellenük Zádorhelyen. Ilyen a világ! Nagyon sokan nem tudták megbocsájtani Wagnernak azt, hogy — amikor arra valóbb leányok is vannak a városban, miért hogy épen azt a „gyereket" veszi nőül. S a gyűlölet boszuval táplálkozik. Egyszer egy névtelen levelet kap Czifray, melyben értesítik, hogy Wagner atyja — zsidó. Nem adott neki ; hitelt, de lelkében kétely támadt. — Zsidó . . . Adolf hát kalmárvér volna ... Ha igy van, akkor történjék bármi, de leányom nem leend az övé. Az én ősi nemességem annyit már még sem tűrhet el : kalmárvérrel soha sem vegyül a Czifrayak nemes vére! Igy elmélkedett; de nem szólt senkinek í sem. Wagnertói is csak annyit kérdezett meg : hol született az édes atyja ? Avval irt az odavaló kath. plébánosnak, hogy küldje meg neki az öreg Wagner keresztelő levelét. S meg is kapta nem sokára, de kiesett a kezéből, amint a következő rovatot átolvasta : „Születési ideje : 1831 . . . megkereszteltetett: 1870 ... ." 39 éves koráig — zsidó volt . . . Másnap Jolánt félig holt állapotban messze vidékre vitték el — nagynénje látogatására. Elve nem is jött többé vissza. Sorvadásba esett s 2 év múlva meghalt. Czifray nem hallatja az óta a szavát, magába vonultán, bánatának él. Neje egyik lába már a sirban van. Vigasz talhatadanok. Százszor meg százszor megátkozta már önmagát Czifray, hogy büszkeségében olyan előítéletes volt, de amíg leánya életben vala, hajthatatlan maradt. S hát Wagner? Amint Czifray elutasító levelét vette, azonnal áthelyeztetésért folyamodott; de felejteni nem volt képes. Ő is búskomorrá lett . . . Mikor pedig Jolán halálát megtudta, a legelső vonat mozdonya elé vetette magát avval a kiáltással: — A vér . . a vér! I alapító tag után fenn maradt 270 frt tőke és kamat tartozást — tekintettel a hátrahagyott özvegy rosz anyagi viszonyaira és vagyontalanságára — engedje el ; ezen kérelemre a közgyűlés a következőkép határoz : Az egyesület anyagi helyzete nem engedi, hogy a tartozás ezen alapon eleugedtessék, annál kevésbbé, mert a legutóbbi közgyűlésen egy indokoltabb, hasonló természetű kérvény is elutasíttatott. Ezen határozat a kérvényt intéző Fackh Károly urnák megküldetik. 32/53. Az országos gazdasági egyesület megküldi acukoirépa termeléshez szükséges szerződés mintát. Tudomásul szolgál. 34/55. Tárgyaltatik a „Nagy-Lengyel vidéki" gazdakör, 1892. évi ápril 3 án tartott közgyűlésének jegyzőkönyve A jegyzőkönyvben említett számadási hiányok kiderítése, illetve az 1888. 89. és 90-ik évekről vezetett számadások átvizsgálására, esetleg azok hiányában, az újbóli leszámolás eszközlésére felkéretnek Farkas József ur a lengyelvidéki kör elnöke, és Orosz Pál anyaegye siileti titkár, a kik is megbízatnak, hogy a volt körpénz tárnokot a számadás tételre felhivják, a leszámolás alkalmával kiderülendő és őt terhelő összeg lefizetésére kötelezzék, a megtagadás esetében az anyaegyesület elnöksége a további törvényes lépések foganatosításával közgyülésileg megbizatik. Továbbá a kör tulajdonát képező és a kör tagjai nál kihelyezett gépek szakszerűen megvizsgálandók és alaposan megjavítandók, jövőre pedig egy bizottság ala kíttassék, mely a gépekre felügyeljen és azokat hasz nálható karban tartsa ; gondoskodni kell továbbá oly alkalmas helyről, a hol a gépek elhelyezhetők legyenek, ha azok már a telektől visszaküldetnek. Az anyaegyesület közgyűlése, hogy a kör iránti jóindulatát beigazolja s azon reményben, hogy a jelenlegi állapothoz hasonló többé elő nem fordul, a kör jegyzőkönyvében kért 150 frt, az az egyszáz ötven frt segélyt az 1892 ik évre megadja. Ezen határozat Farkas József f.-bagodi lakos körelnöknek és az anyaegyesület pénztárnokának kiadatik. A nagy lengyeli kör 1891-ik évről vezetett és beterjesztett számadásai tudomásul vétetnek azzal, hogy a kitüntetett tagsági hátralékok erélyeseu behajtassanak és az eredményről az anyaegyesülethez jelentés tétessék. 35/58. Titkár jelenti, hogy a gazdasági egyesület rendes tagjai sorába felvételre jelentkeznek : Vajda János nemes apátii plébános, Gaál Ödön galsai földbirtokos, Ebergé nyi Gizella kisasszony ebergényi földbirtokos, Tresztyánszky Ödön zala-egerszegi lakós, Dobrin István nagybérlő Récsén, Weiser J. C. gépgyáros Nagy Kani zsán, továbbá Zala Kustyán és Zala-Molnári községek. A jelentkezőket a közgyűlés 1892. évi január 1 tŐl a rendes tagok sorába felveszi, részükre a felvételi okmány és tagsági kötelező, továbbá a biztosítási díjkedvezmény jegyzék és az alapszabályok elküldendők. Felvételükről az egyesület pénztárnoka, az „Első magyar bizt. társaság" főügynöksége Nagy Kanizsán és a „Zala megye" című lap és gazdasági „Értesítő" kiadótulajdonosa Zala Egerszegen értesítendők. 36/58. Egyesületi titkár jelentése az 1892. évben beszerzett és kihelyezett tenyészbikákról. Tudomásul szolgál. A jelentés szerint a folyó évben az egyesület utján beszereztetett eddig összesen 22 darab tenyészbika 2436 frt összes árban, ebből községbe lett kihelyezve 14, magánosokhoz 8 db, a községek, ha testületileg tagul lépnek be az egyesületbe, 20% kedvezményben részesülnek, magán tenyésztők ily kedvezményben nem részesülnek. 37/67. Barcza László csabrendeki lakós, a „Sümegvidéki gazdakör" elnöke, Szűcs Zsigmond dergecsi lakós, ugyan ezen kör jegyzője, eddig viselt állásukról lemondanak és lemoudásukat Írásban a közgyűlés elé terjesztik. A közgyűlés jelenlevő Barcza László tagtárs urat felkéri, hogy szándékától elállva, közhasznú és elisme résre méltó iigybuzgósággal viselt elnöki tisztét továbbra is tartsa meg, azonban Barcza László ur ragaszkodva szándékához, megköszöni a benne helyezett bizalom ezen nyilvánulását, de lemondását fenntartja. Ezen előzmények folytán a „Sümegi gazdakörnél" az elnöki és jegyzői tisztségek választás utjáni betöltése válott szükségessé; az anyaegyesület a választó gyűlés összehívása- és a választás megtartására elnökül felkéri Skublics Gyula p. dörögdi lakós tagtárs urat, ezen alka lomra jegyzőül kiküldi Orosz Pál anyaegyesületi titkárt. Ezen határozat Skublics Gyula urnák kiadatni rendeltetik. Barcza László tagtárs urnák pedig eddigi ügybuzgó és törekvő működéséért őszinte köszönetét fejezi ki a ! közgyűlés, távozása felett a kör elnökségéről pedig őszinte sajnálatát nyilvánítja. 38/69. A debreceni gazdasági egyesület meghívása a hortobágyi legelő gazdaság megszemlélése az ott tartandó állatdíjazásra. Köszönettel tudomásul vétetik. 39/72. A „Keszthely vidéki gazdakör" elnöksége kéri az anya egyesületet, a költségvetésükben fedezetlenül lévő 400 frt összegnek, mint évi segélynek, részükre leendő folyósításáért. A körök évi segélyezése az anya egyesület költségvetésében már felvéve lévén, a kért 400 frt segély közgyülésileg folyóvá tétetik s ennek kifizetésével egvesűleti pénztárnok ur megbizatik. 40/71. Olvastatik az egyesületi pénztárnok kérvénye, melyben tekintve, hogy a magas minisztériumhoz minden számadás tüzetesen kimunkálva terjesztendő tel, mi sok