Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-08-02 / 31. szám

léssel és túltengéssel és vinnék — a pályavá­lasztás határozó órájában — gyermekeiket inkább oly pályára, mely hamarább és biztosabban nyújtja a megélhetés eszközeit. Több gyakorlatiasság és kevesebb az üres nagyzási hóbortból s meg vagyunk győződve, hogy a családok boldogsága — valamennyi küzdelemnek végcélja — nem lesz annyira kétessé téve ! Megyei élet. A tapolczai járási utibizottság gyűlése. Zalavármegye közigazgatási bizottságának ápril havi gyűlésén megválasztott járás 1 ut bizottságok közül a tapolczai, mely méltóságos Skublics Gyula elnöklete alatt áll, f. évi július hó 20-án tartotta Balaton Füreden alakuló gyűlését. A bizottság tagjai Hertelendy Ferenc kivételével — kí akadályoztatását táviratilag bejeleDtette — teljes számmal jelentek meg s az államépítészeti hivatalt, mely az elnök által szintén meghivatott, annak tőnöke, Lányi Kálmán kir. mérnök képviselte; jelen voltak végül a tapolczai és balaton füredi megyei utbiztosok. Miután az utibizottság magát megalakultnak jelen­tette ki, az utibizottság tagjai közt, különös felügyelet cél­jából, a törvényhatósági közutak a következőleg osz­tattak fel : 1. Köves Ede, a Tapolcza B. Füred veszprémi tvh­közutnak Paloznaktól Veszprém megye határszéléig ter­jedő része. 2. Biró Dániel, az 1. alatti útnak B.-Füredtől Paloznakig terjedő része és a Csopak veszprémi tvh. közút. 3. Kovács Ábel, az 1. alatti útnak B.-Füredtől Aszófőig terjedő része és a Tihany, Aszótő, pécseli j tvh. közút. 4. Györfy Pongrác, az 1. alatti útnak Zánkától a 8-ik kilometerig terjedő része és a lágyon Mencshelyi tvh. közút. 5. Hertelendy István, az I. alatti útvonalnak Aszó­főtől Zánkáig terjedő része. 0. Czigány Károly, az 1. alatti közutnak a 8 k intet ­től Gyulakesziig terjedő része és a báes fiilöpi közút. 7. Virius Vince, az 1. alatti közutnak Tapolczától Gyulakesziig terjedő része és a Gyulakeszi B. Ederies trvh. közutnak Gyulakeszitől káptalantótii szárnyutig terjedő része. 8. Csigó Pál, a káptalantótii szárnyút és a Törde­inicz Bad. tomaji közút. 9. Báró Putteányi Géza, a Gyulakeszi b.-edericsi trvh. közutnak a káptalantótii szárnyuttól a patacsi majorig terjedő része. 10. 7öreky Aladár, a 9. alatti útnak 8 kmtől az állami közutig terjedő része. 11. Hertelendy íerenc, a Lesencze-Tomaj sümegi törvényhatósági közutnak a tapolczai járás területére eső része. 12. Bogyay István, a Tapolcza Deveoseri trvh. közút az ö.-dörögdi szárnynyal. A bizottság eluöke és a járási főszolgabíró külön utvonalat nem kapott. Ez után áttért a bizottság speciális feladatainak részletes megbeszélésére s ebbeli működésének sikeresí tése céljából a következő elvi megállapodásokra jutott: a) Miután az utibizottság tapasztalatairól, a kívánal­makról s netaláni mulasztásokról a közigazgatási bízott ságnak tartozik jelentést tenni, ezen jelentéstételek mel lett a bizottság tagjai tapasztalataik alapján, az előfor­duló kívánalmak és netaláni mulasztások orvoslása végett közvetlenül az illető utlentartási közeget felhívják, eset­leg műszaki kérdésben az államépítészeti hivatalhoz, Ilyen a világ. Míg a leányka kicsiny, mi játszunk velük, ha megnőnek, ők játszanak mi velünk. És amily örömet szerzett, ha előbb sírva láthattuk, ép oly öröm az, ha ma mosolyára méltat. A nagyobbik, ki olyan kar esti, mint a legszebb liliom, a kis Annica és társnője, ki - a sötét ibolyát juttatja eszembe, a kis Iluska. Mindjárt tudtam, hogy e két név elég arra, hogy eszébe jusson a boldog gyermekkor összes apró eseményeivel. Ugyancsak kitűzött a nap! .Jöjjön az árnyas fa alá, nézzük meg, hogy fogja el Gazsi bácsi szomszédja huszonegyesét. De ne menjünk mégsem, látja, hogy felénk tart a jótékonyság legifjabb nem tője, kezében virág kosárral, a kis Katuska, ki a legszebb virág a virágok közt. Olyan, mint a fakadó rózsabimbó, melyet először ér a nap éltető sugara; erszény kéje tömve ragyogós bankókkal, melyeket bizonynyal nem a virá­gokért kapta, hanem kedves kínálásának jutalmául. 0 tartja kis kezében az első alapját a beszerzendő hidrophornak. Gyermekek rivalgással fogják körül a bábut szóró urakat, kemény küzdelem árán jutva egy egy össze­morzsolt darabkához! Csak az a kék gatyás kis fiu mosolyog önelégülten, aki a verseny futásban egy egész katonát nyert lovastul. Hány sorsjegye van önnek? Már húzzák a számo­kat. No lám, önt egy szivar szipkával, engem egy zsebkendővel tett úrrá a furtuna isten asszonya. Örvendek, hogy ily jól sikerült az első majális. Már én sem akarom elmulasztani, hogy meg ne dicsér­jem önnek a buzgó elnöknőt — a két kedves pénztár­nok nővel egyetemben, kik az ügybuzgó főparancsnokkal, fáradságot nem kiméivé, kigondoltak mindent, mitől önkényt hullik a fillér a jótékonyság oltárára. De a dicséretnél is szebbeu szól az eredmény : 135 frt jövö­delem! Kérem, ne keresgéljen vattát zsebjében, ha eddig meg nem fájdult a füle, ez után már én hallgatok ; mert elő járt a kocsi. A viszontlátásig. Hikszoz. utrendőri tekintetben a fó'szolgabiróhoz élnek feljelentés­sel; mivel igy remélhető az ügyek gyorsabb és hatha­tósabb elintézése. b) Miután az utibizottság a munkák és szállítások biztosítása iránti tárgyalásoknál közreműködik, abban történt megállapodás, miszerint külön meghívás helyett 1000 trton alóli munkák és szállítások iránti tárgyalás nál a hirdetmény egy példáuya azon utibizottsági tag­nak küldessék meg, kiuek szakaszán a munka vagy szállítás eszközölendő; 1000 frton felüli munkák vagy szállítások iránti verseny tárgyalásnál a hirdetmény egy példánya ezenkívül még a bizottság elnökének is meg küldessék. e) Mivel az utibizottság tagjai a folyamatban levő építések és szállításokat ellenőrizni s különösen az épít­ményeknél a munka befejezése után nem látható és meg nem vizsgálható részek, építésközbeu való megvizs­gálását eszközölni tartoznak: ennek sikeresítése végett szükségesnek mondatik ki, hogy az építést vezető utbiztos vagy mérnök a szakaszbeli utibizottsági tagot a munka vagy szállítás megkezdéséről és különösen a később meg nem szemlélhető építményrészek munkájáról kellő időben értesítse. d) Számadási okmányok záradékolása az utibizott­ság tagjainak legfontosabb funkciója lévén, erre nézve különösen kikérte az államépítészeti hivatal jelenlévő főnöke a bizottság figyelmét; előadta a kisebb kezelési és t ntartási munkákból kifolyólag felmerülő kiadások elszámolási módját, ismertette a számadási okmányok nemeit s felkérte a bizottság tagjait, hogy azok igazo­lás: záradékában a munka szükségessége, ugy az okmány­ban felsorolt anyagok és munkaerő szükségessége, valamint a munka tényleges és célszerű foganatosítására nézve nyilatkozzanak. Ennek folytán a bizottság megállapodott abban, hogy a záradékolást tényleges tapasztalat alapján a leg­nagyobb gonddal fogja eszközölni. e) Az utbiztosok utinaplóinak és az utkaparók mun­kakönyveinek láttamozása az utibizottság tagjainak szintén egyik kiváló feladatát képezvén, az államépítészeti hí vatal főnöke bemutatta az útinapló és munkakönyv mintáját s ismertette az államépítészeti hivatalnak ezek vezetésére vonatkozólag kiadott igen részletes és gond­dal összeállított rendeleteit; mindezekből tájékozást szerzett a bizottság ebbeli tevékenységének fontosságáról s elhatározta, hogy ezen feladatát is lelkiismeretes pon­tossággal s az ügy fontosságát megillető buzgalommal fogja teljesíteni. Ugyanezen tanácskozás tárgyát képezte a tapolczai járásbeli községi közlekedési vicínál útjainak a főszolgabíró által összeállított hálózatára vonatkozólag alispáni meg­keresés folytán adandó vélemény megállapítása; — mely­nek során a főszolgabírói kimutatás hosszabb eszme­csere után elfogadásra ajáulta'ott s elhatároztatott, hogy addig is. mig az 1890. 1. t.-c. 38. megnevezett uti­bizottságok megahikíttatnak, a tőszolgabirót, ki a köz­lekedési közutak közigazgatását ellátni tartozik, a köz­igazgatási bizottság utibizottsága tőle telhetőleg támogatni Ingja, mivégből a községi közlekedési úthálózatot tagjai közt a trvh. közutakéhoz hasonló keretben felosztotta. Végül felkérte a bizottság elnökét, hogy ugy a törvényhatósági, minta vicinális közutak hálózatának be­osztásáról szóló kimutatásokat a bizottság tagjainak, a vármegye alispánjának és az államépítészeti hivatalnak megküldeni szíveskedjék. Képviselőtestületi ölés. A városi képviselőtestület julius hó 23-án Kovács Károly polgármester elnöklete alatt rendkívüli ülést tartott. Elnöklő polgármester üdvözölvén a megjelent képvi­selőket, előadja, hogy a zalai h. é. vasúttársaság és a müncheni Localbahn Actien gesellschaft, mint a h. é. vasutak engedélyese, julius hó 27-ére közgyűlést hivott egybe, melyen városunkat közvetlenül érdeklő fontos ügyek kerülnek tárgyalás alá, miért is kérdést intéz a képviselőtestülethez, váljon nem óhajtja e, hogy általa a város e közgyűlésen képviseltessék ? A képviselőtes­tület a polgármestert megbízza, hogy e gyiilásen a város érdekeit képviselje, egyúttal a főgymnasium ügyében is kellő inforinatiót szerezzen az illetékes közegeknél s eljárásáról tegyen annak idején jelentést. Polgármester beterjesztette a város érdekében az t 1890. évben kiutalt uti költségekről összeállított szám­adását. A számvizsgáló bizottság által a számadás meg­vizsgáltatván és helyesnek találtatván, az 1890-ik évi útiköltségek elszámolására nézve a számadásban feltün­tetett végeredményhez képest a képviselőtestület a fel­mentvényt megadta. Az iskolaszék előterjesztéséhez képest a négy osz­tályú elemi iskolának hat osztályúvá való kibővítését a képviselőtestület elfogadta s az 5. és 6. fiosztályok veze­tésével Kovács György tanítót bizta meg az elemi iskola tantestületének javaslatára; Kovács György segédtanítót az 189l/92-ik tanév szept. 1-től rendes tanítóvá kine­vezte, részére ugy mezen időponttól kezdve a rendes tanítói illeték kiutalását elrendelte; a polgári iskolai r. k. hitoktatók tiszteletdíját 1892. január 1 tői 300 írtról 400 frtra felemelte, továbbá az elemi iskola szolga fize­tését ugyancsak 1992. január 1-től fogva havi 12 írtról 15 frtra emelte fel. j Udvardy Ignác polgári iskolai igazgató az aszta- i los tanműhelyre vonatkozólag az iskolaszékhez több rendbeli előterjesztést tett, melyek érdemleges intézke ' dés végett a képviselőtestülethez áttétetvén, a képviselő- ! testület a bemutatott számadások felülvizsgálatát, a tan- | műhely kint levő követeléseinek a városi ügyész utján való behajtását elrendelte; megbízta továbbá a város polgármesterét, hogy találjon utat módot arra nézve, tnikép volnának kellőkép értékesíthetők a tanműhelyben készített tárgyak s hogy a tanműhely oly helyzetbe juthasson, hogy növendékeit állandólag foglalkoztathassa. Végül a képviselőtestület feliratilag megkeresi a vallás­és közoktatásügyi minisztert az iránt, hogy a tanmű­helynél eszközölt 142 frt 93 kr. túlkiadást segély képen utal ványozni kegyeskedjék, valamint az iráut, hogy a tanmű­helynél évenként előforduló elkerülhetlen dologi kiadá­sok, mint fűtés, világítás, anyagok fedezhetése végett a tanműhely részére bizonyos állandó segélyt szíveskedjék kiutalni. Páslek Józsefnek a gyámi számvevői és kült&ná­csosi állásáról való lemondását a képviselőtestület tudo­másúl vette. Előterjesztetett Juhász József kérvénye a lemon­dás folytán üresedésbe jött gyámi számvevői és kül­tanácsosi állásra. Folyamodó a kért állásra az 1886. XXII. t.-c. 84. §-a értelmében ideiglenesen helyetteskép megválasztatott. Ezzel kapcsolatban a vármegye alis pállja felkéretik, hogy az üresedésben levő városi mér­nöki és városi gyámi számvevői állásokra pályázatot hirdetni és a választás határnapját kitűzni szíveskedjék. Felolvastatott a kórházi bizottságnak f. évi junius 8-án tartott üléséről felvett jegyzőkönyv. A közkórház 1890. évi számadásai tudomásul vétettek és jóváhagyat tak. A „Steril B. u-féle háznak a kórház nsvére leendő átíratásával és a Trivolits-téle hagyatéki ügy rendezésé­vel a városi ügyész megbízatott; a kórházi bizottságnak azon kijelentése, hogy a kórház nevén álló régi kórhá­zat hajlandó a város nevére a jelenlegi kataszteri nyilván­t .rtás alkalmával átíratni, ha a város a közkórház elle­nében még fennt álló 3.038 trt 68 kr. követeléséből 2.500 frtot elenged — véleményes jelentéstétel vége ft a jogügyi bizottságnak kiadatik. A középítészeti bizottság által f. évi julius 8-áu a laktanyánál emelt pótépítkezések tárgyában felvett jegyző­könyvben foglaltakat a képviselőtestület jóváhagyta. A helypénzszedési jog bérlőinek az 1891. évre bér lejebb szállítás tárgyában beadott kérvénye véle­ményezés végett a pénzügyi és gazdaságügyi bizottságnak kiadatott. Morandini Román n.-kanizsai lakós építésznek az általa készített szálloda terv- és költségvetés után járó 400 frt dija, valamint a jégverem építési összzegből még hátralevő 173 frt 32 kr. hátrálékos kövételése kiutal­tatott. A zala egerszegi izr. hitközségnek kérelmére a képviselőtőstület az izr. templom déli részén megnyi­tandó kijárásnak megfelelő teret engedett át a hitköz­ségnek. Dr. Czinder István ügyvéd kérelmére a Berecz Gyula által a város ellen támasztott rer.des perben fel­merült 115 frt 60 kr. perköltsége és ügyvédi munka­díja a városi pénztárból kiutaltatott. Zala egerszegi illetőségű Somogyi Mátyás, Szőllősy Auna, és Farkas Lizi vagyontalan ápoltak után felme­rült 124 frt 50 kr. gyógyköltséget a képviselőtestület a városi pénztárból kiutalta. A polgármester előterjeszti, hogy Eisinger Henrich nagy kaniszai lakós a közte és a város között a tégla­színhez szükséges kőszén szállítása tágyában kötött szer ződést felmondja, ha csak a kőszén ára vvaggononként 37 írtról 42 frtra fel nem emeltetik s egyúttal 135 írt hátrálék követelésének kiutalását kéri. A képviselőtes­tület kész a kőszén waggonját (10.000 klg.) 42 írtjával fizetni az esetben, ha 1892. évi december hó 31 ig bezá­rólag ezen áron szállítja 1891. junius 1-től számítva a a kőszenet s ez időn belül felebb nem emeli; egyúttal 135 frt hétrálékos követelése kiutaltatott. Dervarics Jánosné és társai, valamint a város kö­zött a „Baross liget"-hez szükséges ingatlanok megszer­zése, Németh Béla és a város között az új temetőhöz szükséges ingatlanok megvétele tárgyában, Stnelka Ist­ván, Hegyi György és Petánovits Terezia és a város között ingatlanok megvétele tárgyában, Nagy József, Varga György, Hegyi Katalin, Sikota Antal és neje és a város mint eladó között városi tulajdont képező ingat­lanok eladása tárgyában kötött szerződések ügyében gyűlési határnapul az 1880. év; XXII. t.-c. 110. §-a értelmében augusztus 24-ike tüzetett ki. Özv. Kesseldorfer Mihályné z.-egerszegi lakos aján lata a városi épületek kitisztítása tárgyában elfogadtatott s a tanács a szerződés megkötésével megbízatott. Hudecz József kőfaragó és a város között egy kőkereszt felállítása illetve készítése tárgyában kötött szerződést a képviselőtestület jóváhagyta. A „Baross liget" sétányt alkotó és rendező bizott­ság által mult évi szeptember 24-én Schilhan József műkertész díjazása tárgyában felvett jegyzőkönyv elő­terjesztetvén, a jegyzőkönyvben foglalt megállapodáso­kat a képviselőtestület elfogadta. A város és Pfeifer Heinrich bádogos között az „Arany Bárány" vendéglő istálójához szükséges bádogos munkák kiadása tárgyában, továbbá a város tulajdonát képező Horváth Ferenc-féle ház bérbeadása tárgyában a város, mint bérbeadó és Zámbolt Kálmán, mint bérlő között kötött szerződéseket a képviselőtestület jóvá­hagyta. Simmer Józsefáesmester részére az általa a pénzügy­igazgatósági palotához készített építési terveiért 60 frt munkadíj kiutaltatott. Helyi, megyei és vegyes hirek. Halálozas. Svastits Gyula földbirtokos, országgyű­lési képviselő elhunyt. A boldogult a hetvenes évek elején Zalavármegye tiszteletbeli aljegyzője volt, mint ilyen, élénk részt vett a megyei életben, a megyei ló­állitási elnökséget is viselte. — A mérsékelt ellenzék, j melynek nagyrabecsült tagja volt, az elhunyt özvegyé­hez részvét iratot küldött. A nagy-kanizsai agghareos egylet szeretve tisztelt elnökét veszítette beune. Béke poraira! A szombathelyi egyházmegyében Limperger Ilórin theologiai tanár német-gencsi plébánossá neveztetett ki. Dr Gaál Sándor papnöveldei h. tanár püspök-udvari káplán és levéltárnokká neveztetett ki tanári állomásá­nak fentartása mellett. Schiefer István pinkafői segéd-

Next

/
Oldalképek
Tartalom