Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-09-20 / 38. szám

tások függesztessenek fel, a szabályszerű adóleirások vétessenek foganatba s a kormányhoz intéztessék felterjesz tés a jég által sújtott szerencsétlen nép felsegélyezése tárgyában. A tett indítványhoz többen hozzá szóltak s azt tüzetesen megtárgyalták. Gózony László főjegyző megjegyzé, hogy érdemleges intézkedés előtt a járási főszoIgabiróságok utján kipuhatolandók — mint az az 1879 iki Ínséges évben történt — a községekben a megélhetési viszonyok s mely községekben szükségeltetnek e részben rendkívüli intézkedések? Csertán Károly alispán felemlité, I tett indítvány nélkül is tárgyalás alá került volna ezen ügy, Szentmiklóss} Gyula tapolczai járási főszolgabírónak jelentése és Zala-Koppány községnek a közigazgatási bi zottsághoz intézett kérelme folytán, melyek most már a tett indítvány nyal kapcsolatban volnának tárgyalandók. Elnöklő főispán Őméltósága előterjeszti a zala koppányi körjegyzőséghez tartozó községek >zóban forgó kérvényét, melyben — tekintettel arra, hogy az augusztusi jégverés szőlőtermésüket tönkre tette — kérelmezik az állami adóvégrehajtó működésének beszüntetését, amely ügyben a pénzügyigazgató már előzetesen intézkedett is. Szenttniklóssy Gyula járási főszolgabírónak jelentése szerint a tapolczai járás összes szőlőit — a .szentgyörgyi hegyet kivéve — a jég elverte s mivel a gabona termés is igen silány volt, járásában a nép a legnagyobb nyomornak néz elébe; 'egyúttal jelenté, hogy járása összes községeinek bejárása után fog a nép nyomorának eny híthetése édelmében tüzetes előterjesz tést tenni. Tekintve, hogy Zalamegyének körülbelül 240—260 községe sújtatott, még pedig súlyosan, az idei jégverés által; tekintettel továbbá az idei rendkívüli rossz termésre, melynek szomorú következménye, hogy megyénk jelentékeny részében a népnek még vetőmagja sem leszen : a közigazgatási bizottság feliratilag megkeresi a ni. kir. pénzügyminisztert, hogy azon községekben, melyekben a silány termés és a jégverés folytán az adófizetés lehetősége megszűnt, az adóbehajtás íiiggesztessék tel; továbbá a főszolgabirák utasíttatnak, hogy járásukban községekként személyesen győződjenek meg a lakósság helyzetéről és ahol részint a rosz termés, részint a jégverés folytán a segély mulhatlanul szükséges, arról az októberi törvényhatósági közgyűlést megelőzőleg tegyenek az alispánhoz tüzetes jelentést, hogy az alispán a járási főszolgabiróságoktól beérkező ezen egyes jelen tések alapján részletes javaslatát ezen ügyre vonatkozó lag az októberi közgyűlésre megtehesse. Előterjesztetett a kereskedelemügyi miniszternek leirata, melyben a közigazgtási bizottság részéről hozzá intézett felterjesztésre válaszolólag tudatá, hogy a Győrbe | való gyorsabb utazhatás szempontjából, tekintettel a I Csáktornya—ukki helyi érdekű vasút érdekeire, egyenlőre más menetrendet nem léptethet életbe; a Kanizsá ról reggel 1 28-kor Szent-Ivánra érkező vonatot közvetlenül Zala-Egerszeggel nem csatolhatja helyi érdekű vonattal egybe, mivel alig pár utas járna rajta s^így még az üzleti kiadások sem fedeztetnének ; Nagy Kanizsának Pécscsel való összeköttetését illetőleg — tekintettel az ottani kir. táblára — kiállításba helyezi úgy, hogy a Nagy-Kanizsáról reggel Pécsre induló vonat annyira fog legközelebb gyorsíttatni, hogy reggel ''

210re a vonat már Pécsett legyen, mig délután Pécsről úgy is lehet Nagy Kanizsa telé utazni s így az út egy nap alatt megtehető. Tekintve, hogy augusztus hóban a közigaz gatási bizottság helyi érdekű vasutunk menetrendjének a közönség érdekeinek teljesen megfelelő átalakítása érdemében a kereskedelmi minisztert feliratilag megke o o restese váltóztatásban egyúttal benne foglaltatik a Ka nizsáról 1 '

28 kor reggel Szent-Ivánra érkező vonatnak Zala-Egerszeggel való direkt összeköttetése is, újból feliratilag megkeresi a kereskedelemügyi minisztert az augusztusi felterjesztésének a felterjesztésben foglaltak | értelmében való szives elintézésére ; köszönetét lejezi ki a Pécs felé indítandó vonatnak kilátásba helyezeti gyor I sításáért; tekintve azonban, hogy Nagy Kanizsa városi Nem is hallgatott aztán a vén szabó marasztalására, nem ügyelt a leáuy esdeklő tekintetére s úgy, a hogy jött, szótlanul kifordult az utcára, a hűvös esti légre. Vére izzott, feje zúgott, mintha pörölylyel csapkodnák. Az ördög és a tündér tovább vivták benne a kinos harcot. Elvetődött az „Oroszlán" korcsmához és meg nem állhatta, hogy be ne lépjen. Hangulatlanul, mogorván ült le a póklábu lócára: egy szavát sem vehették. Pedig milyen szivesen fogadták, majd hogy a lel köket öntötték elébe. Egyre öntötte magába azt a piros gyöngyöző bort, mintha belső tüzét akarná oltani vele s még csak jobban éledt, lobogott attól! Egyszer csak felállott, olyan volt, mint a sötét fe riyő, fejével majd hogy a mester-gerendát verte. Hej, tüzelt benne a bor, de még jobban a két karika szem égette, mely a sötét léc táján át reá villámlott. Mari kisiklott hozzá. Mikor azután ujjai közt érezte annak a leánynak puha mágneses kezét, belemélyedt csábos örvényü szemébe, hogy megoldódott a nyelve, a szive! Nem is tudta hogyan, nem is tudta mi végre, csakhogy rendre elmondta esetét azzal a sánta leánynyal. No hiszen lett erre nevetés! A vén Sághi, a korcsmárosné, meg az a mosolygó ördög az oldala mellett, hogyan kacagtak ezen a furcsa histórián. — De hiszeu — nevetett Sághiné, — illenétek is szörnyű mód egymáshoz, az a sánta veréb, meg a falu legszálasabb, legderekabb legénye ! — No né, az a Nebántsvirág! — Ez a beszéd oda talált Pündör szivének kellő közepébe, oda, hol a hiúság lakozik . . . közönségének érdeke ez érdemben teljesen csak úgy elégíttetnék ki, ha a jelenleg közlekedő két vonaton kívül még egy rendeztetnék be olykép, hogy este indulna Nagy Kanizsáról Pécsre, valamint Pécsről Nagy Kanizsára, e harmadik vouat berendezése illetve életbe léptetése iránt a kereskedelemügyi minisztert a közigazgatási bizottság ismételten megkeresi. Tudomásul vétetett a kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben tudatja, hogy „Kottori- A. Domború" vasútállomás elnevezésének „Kottor- A.-Domború"-ra való át-váltóztatását elrendelte. Előterjesztetett Goldfiinger János és érdek társainak kérvénye a Csáktornya—ukki h. é. vasút mentén a zalaegeiszegi állomás közelében egy párhuzamos út elha gyása tárgyában. Érdemleges határozathozatal előtt a kérvény Zala Egerszeg város polgármesterének azzal adatik ki, hogy a zalamegyei kir. építészeti hivatal és a zala egerszegi m. államvasuti osztályinéi nökség közben jötte mellett az érdekeltek meghallgatása végett helyszíni .•szemlét tartson s annak eredményéről e hó végéig jelentést tegyen. A zalai helyi érdekii vasút részvénytársaságnak fellebezése a közigazgatási bizottság azon határozata ellenében, melylyel a Pókafa közelében létesített vízlevezető árok fentartására a vasúti részvénytársaság köteleztetett. a minisztériumhoz felterjesztetik. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter leirata, melyen tudatja, hogy a Csáktornya—ukki h. é. vasút Tófej állomásának darabárú felvételére való berendezését csak az esetben rendelné el, ha az ezzel járó 500 Irtnyi költséget az érdekeltség előre lefizetné. E miniszteri rendelet Tófej községgel másolatban közöltetik. A zalai h. é. vasút részvénytársaság kéri, hogy a vonat mentén részben a vonal felülvizsgálata alkalmával elrendelt, részben a már felvett átadási jegyzőkönyvekből tévedésből kimaradt párhuzamos utak átadására az illető járási főszolgabírók felhívassanak. A kérelemnek hely adatván, a megtelelő kimutatások illetőleg átadási jegyzőkönyvtervezetek kiadása mellett a járási főszolgabírók felhívatnak, hogy Bessenyő, Pókata, Alibánta, Pózva, KisSziget, Tófej, Náprátfa, A.-Lendva, LendvaHosszufalú, Petesháza, Felső-Király fal va, Kristóffalva, Dráva Szent-Mihály, Tűrje, Batyk és Zalabér községek határában az átadást eszközöljék és a kellőkép kitöltött jegyzőkönyveket egyenesen a zalai h. é. vasutrészvénytársasághoz küldjék be. A pécsi posta- és távirdaigazgatóságnak az ukki állomáson vagy Ukk községben felállítandó postahivatal tárgyában beadott javaslata érdemleges határozathozatal előtt a sümeghi járás főszolgabírójának azzal adatik ki, hogy az érdekelt és a postaigazgatósági előterjesztésben megnevezett községeket arra nézve, váljon a postaszállitás folytán elő álló több költség kétharmad részét hajlandók e viselni, hallgassa ki s az erről felvett jegyzőkönyvet véleményes jelentésével együtt terjeszsze be. Zala Szabar községnek kérvénye a zala-szabari posta járatnak Gelse- Orosztony- Szabar helyett KisKomárom-Garaboncz Szabar irányában valóöszéköttetése tárgyában — tekintettel a kérvényben felhozott indokok méltányos voltára — a pécsi postaigazgatósághoz pártolólag tétetik át. Kecskéshegy és Szombatla községnek az alsó-lendvai postahivataltól a rédicsi postahivatalhoz való csatolásához — mivel a bemutatott jegyzőkönyv tanúsága szerint az érdekltség ezen átcsatolást óhajtja, a közigazgatási bizottság is a maga részéről hozzájárul. A pécsi posta és távirdaigazgatóság Kámaháza pusztának a bánok-szent-györgyí postahivatal kézbesítő köréből a pákaihoz való átcsatolását javasolja, mely javaslathoz — mivel az érdekeltek a bemutatott kérvény szerint az átcsatolást óhajtják — a közigazgatási bizottság hozzájárult. A nagy-kanizsai járás főszolgabírója beterjesztette Garaboncz, Karos, Merenye és Kis Hada községekkel Garabonczon felállítandó posta fentartási költséghiányainak viselése iránt felvett jegyzőkönyveket, melyek tanúsága szerint Garaboncz és Karos a költségviselést elfogadják, mig Merenye és Kis-Rada nem. Mivel a I Másnap aztán az egész falu beszélte, hogy Pöndör Ferenc jegyet váltott Sághi Marissal, harmad vasárnapra, három hirdetésre oltár elé járul vele. Bolgár Julis pedig beteg volt, nagyon beteg, épen csak hogy a térítőre fektessék. Az esküvő napjának előestéjén künn volt Pöndör Ferenc az őrháznál, hogy a vonatnak a jelzést megadja. Hogyan történt, miként történt, azt senki sem tudja, csakhogy hajnalban ájultan, vérrel borítva lelték a sínek közelében. Féllábát eltépte a vasszörnyeteg. Nagysokára tel is épült, hanem a ballába helyén olyasmit hurcolt, a mit ugy neveznek — hogv faláb. Beállított Sághiékhoz. Az a mosolygó ördög olyan barátságosan togadta, mintha csak tegnap lett volna, hogy utolszor együtt voltak. Tartotta mézes-mázas beszéddel, kínálgatta, helyét is alig lelte. Mikor aztán Pöndör a régi dolgokat kezdte hánytorgatni, emlegetni a kettőjök dolgát, Mariska! dévajan felkacagott: — Jaj, szentem ! Hamisan kacsintotta falábra és kiszaladt a méhes felé, úgy csalogatta maga után tréfaszóval : — Jöjjön csak, szentem! Jöjjön galambom! Pöndör ment utánna. Az a faláb ugy kopogott, de a szive még haugo sabban. A méhesben egy fiatal legényt látott sürgölődni. Ráismert: egy régi vetélytársa volt. Látott aztán még többet is. Látta, hogy az „ifjasszony" annak a legénynek nyakába ugrik, öleli, csókolja hízelgő beszéddel: — Édes uram ! kedves férjein ! — Ez hát az öidög! jegyzőkönyvekből nem derül ki, váljon Garaboncz és Karos együttvéve is hajlandók-e az esetleg felmerülő összes hiány viselésére, a járási főszolgabíró utján velők ez érdemben külön jegyzőkönyv veendő tel, melynek eredméuyébez képest határoz a közigazgatási bizottság. Dr. Gyömörey Vince bizottsági tag kellő orvoslás végett telemlíté azon visszás állapotot, mely Tiirjén léte zik az által, hogy a tényleg egy nagy község két községre: külső- és belsőre van osztva, külön-külön képviselőtestülettel. A közigazgatási bizottság megbízza az alis pánt, hogy ezen ügy tisztázása végett a szükséges ada tokát szerezze be s azok ersdményét érdemleges intéz kedés cáljából a novemberi közigazgatási bizottsági ülés elé terjeszsze. Az Eszterházy hercegi urodalomnak Felső-Szemenye és Hoticza községeknél gyakorolt vámszedési joga a becsatolt okmányok alapján igazoltatván, a közigaz gatási bizottság ezen jogot továbbra is fentartandónak kijelentette, Előterjesztetett a kereskedelemügyi miniszter rendelete, melyben felhívja a közigazgatási bizottságot, hogy a rendelet keltétől számított 30 uap alatt, az építészet, hivatal főnökének meghallgatása mellett, nyilatkozzék váljon az államépítészeti hivatal évi 6551 frtot tevő sze, mélyi és dologi kiadásaiból mekkora összeget tizet évenként az útadó eimén befolyó összegből ? A közigazgatásbizottság megkeresi a minisztert, hogy az októberi közi igazgatási ülésből tehesse meg ez irányban javaslatát. Addig pedig megbizza az alispánt és az építészeti hivatal főnökét, hogy az októberi gyűlésre tegyenek tüzetes javaslatot. Az állami utakon az átkelési szakaszok hozzájárulási kö'tségeinek megállapítása végett az érdekelt köz ségekkel tartott tárgyalásokról telvett jegyzőkönyvek előterjesztetvén, mivel Nagy-Kanizsán és Csáktornyán csak egy-egy útvonalra nézve tartatott meg a tárgyalás, mind két helyre új tárgyalás rendeltetett el a másik útvonal költségeinek megállapítása végett. A többi községre nézve a hozzájárulási arányt illetőleg a közigazgatási bizottság a tárgyalásra kiküldöttek javaslata értelmében határozott vagy is, iiogy a községek általában a pénzbeli hozzájárulástól felmentessenek s csupán ameny nyibeu egyes szolgálmáuyok vannak, természetben azok teljesíttessenek a községek részéről. Kir. segédtantelügyelő havi jelentése szerint a miniszter Bona János lüske-szunt-péteri tauítót évi 130 trttal nyugdíjazta, néhai Sparang György kottorii tanító nejének évi özvegyi segélykép 84 frtot utalványozott, több számadást jóváhagyott, egyeseknek polgári iskoláknál magánvizsgálat letételét engedélyezte, Varga Tivadart Perlakra, Farkas Sándort Csabrendekre az állami elemi iskolához rendes tanítókul, Gáspárik Gézát a zala-eger szegi polgári iskolához segédtauítóúl kinevezte, Schmidt Elvéra perlaki és Vaiáky Szidónia vihnye peszerényi állami elemi iskolai tanítónőket kölcsönösen áthelyezte. Jelenté végül, hogy a tanév egyes helyeken megkezdődött, mig több helyen a tanhelyiségek tisztogatása és berendezése folyamatban van. Csatár község képviselőtestületének és iskolaszékének egyetértő kérelmére a közigazgatási bizottság elrendelte, hogy már az 1891 92-ik tanévtől kezdve a tanítás Belső-Csatáron eszközöltessék, mely célból itt a község megtelelő iskolai helyiségről gondoskodjék. Az ebergényi iskolaház felépítését a közigazgatási bizottság azzal rendelte el, hogy a község elöljárósága t. évi május l-ig az építés előkészítéséről tegyen jelentést. E jelentés ez ideig nem érkezvén be^ a.s érdekelt község elöljárósága a főszolgabiróság utján felelősségre vonatik s egyúttal utasíttatik, hogy legkésőbb 1. évi október hó 10-ig az iskolaház tervét bemutassá *, egyúttal az építés megkezdését bejelentsék. A közigazgatási bizottság határozatilag kimondotta hogy B. Híd vég iskolailag Zalavárhoz csatoltassék. Alsó Nemes-Apáti községből többszörös sürg ' dacára az iskolaszámadások nem érkezvén be, a járási főszolgabíró utján felhivatnak, hogy ebbeli kötelezettségüknek záros határidő alatt annyival inkább tegyenek eleget, mert ellen esetbeo hivatalból küldetik ki No, de ki is várakozott volna egy sánta nyom legényre ! Pöndörre! nagyot fordult a világ. Sötét volt előtte minden, azt se tudta, hogyan bukdácsolt ki az utcára. Ment . . . nein tudta hová? Vitte az a faláb . . . talán a jó útra viszi! Akkor serkent föl, akkor tért magához, mikor a Bolgárék hideg ajtókilincsére tévedt a keze. Nem vette le onnan . . . nem fordult vissza, benyitott. A szobában hárman voltak : az ősz szabó, a betegleány, meg a sötét búbánat. Nem köszönt, nem szólt. Oda ment a leány ágyához, megfogta Julis liliom kezét és hosszan, mélyen nézett lobbanó fényű szemébe. Ugy állt rá feledkezve sokáig! Bolgár, mega leány néztek rá, bámulva. Megszólalt: — Julii haragosom vagy-e? Hozzám tudnál e törődni igy nyomorék létemre? . . . Ha fából van is a lábam, de szivem, meg a karom olyan mint, a vas . . . Össze illünk most már. — Susogta, egy emléktől gyötörtetve. A leány felült, némán, öntudatlanul nézett arcába, szinte szivta magába a szól, egész teste ingott egy ki mondhatlan indulat alatt. Olyan volt, mint. a hervatag levél, melyet a vihar sodor. És oda sodorta ... a legény keblére ! Ez hát a jó tündér! . . • A szobában hárman voltak: a zokogó öreg, a kipirult leány, a szeretett legény. Hát a búbánat? Az elröppent messze, messze . . . talán vissza se tér többet!