Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-08-09 / 32. szám

tartották meg a fellobogózott gyógy teremben. A főapátot Kovács Ábel fürdőigazgató, a dunántúli közművelődési egyesületet Porzsolt Kálmán titkár képviselte. Dr. Sziklay János a kiküldött bizottság által készített alapszabályokat előterjesztette, a közgyűlés azokat letárgyalta s a" javaslatot egyhangúlag elfogadta. Áz egyesület céljai részben azok maradnak, melyek a Balaton-egyesületéi voltak, kibővítve a Dunántúli közművelődési egyesület általános céljaival. Az egyesü let vezetése a központi elnökségen kívül minden főbb balatonvidéki helyen alakítandó elnökség és választmány kezébe lesz letéve. E vidéki választmányok a maguk területén : B.-Füreden, Siófokon, Keszthelyen, Almádi ban, Badacsonyban, Bogláron, Fülöpön önállóan fognak működni. Az egyesület célja lesz : a Balaton vidékén a magyar közművelődésnek és hazafias szellemnek terjesztése, a kivin dorlds korlátozása, fürdőhelyek emelése, kirándulások, versenyek, kiállítások rendezése, irodalmi ismertetések stb. A tagdíjak fele a Dunántúli közművelődési egyesületé lesz. A Balatoni kultúr egyesület tagjai egvutial az anyaegyesületnek is tagjai. Az alapszabályok letá _valása után nagy lelkesedés közt megkezdették az alJiirásokat ; igen szép számmal iratkoztak be tagoknak. Végül a közgyűlés köszönetet szavazott Fenyvessy Ferencnek az új egyesület létesítése köríll kifejtett ügy buzgó működéséért. Képviselőtestületi iiiés. A városi képviselőtestület Kovács Károly polgár mester elóklpte alatt f. hó 3-án rendkívüli ülést tartott. Elnöklő polgármester jelenti, hogy a .,Baross liget " ben létesíteni szándékolt étkező hely építési költségei 7500 frtra rúgnak a megtartott árlejtés alapján, azonban Domokos Ignác bérlő irásbelileg benyújtott ajánlatában a (5000 frtot meghaladó építési összeg után hajlandó az egész bérleti időszak alatt a beígért béren felül 8

1' „ ot fizjtrr. Tekintve, hogy a képviselő testület ezen étkező hely építési költségeire csak (3000 frtot szavazott meg, felkéri a képviselőtestületet, hogy ezen újabbi ájánlatot elfogadni és a „Zaluszky" féle terv szerint az építkezést elrendelni szíveskedjék. A képviselőtestület ily teltétel mellett az építkezést elrendelte s az építkezés ellenŐrzésére Isoó Alajos, Háczky Kálmán, Gratier Géza és Goldfinger János képviselőkből álló bizottságot kérte fel. Előterjesztetett Varga Mihály városi képviselőnek a képviselőségről való lemondása. A képviselőtestület a lemondást nem fogadta el. Felolvastatott Vidovits János és Jagadits János zala-egerszegi lakós leégettek kérvénye, melyben a várostól téglát kérnek építkezésre olv feltétel mellett, hogy a tégla árát öt év alatt törlesztliessék le, azonban a tenmaradó összeg után 6" ,,-os ka;naft»t fi/.etnek. A képviselőtestület a kérelemnek helyt adott. Ez ügygyei kapcsolatban a képviselőtestület jövőre, nézve felhatalmazza a városi tanácsot, hogy -./.áz frt ere jéig két jótálló által aláirt kötelezvényre téglát szolgál tathat ki anélkül, hogy az adós levél bekebeleztetnék. Előterjesztetett a takarékpénztár kérvénye, melyben az újonnan épített takarékpénztári ház mentében a Zala utcában fedett levezető csatorna építését kéri azzal, hogy az építési költségek felét a takarékpénztár hajlandó fedezni. — A képviselőtestület szótöbbséggel elhatározta, hogy a szóban forgó fedett csatornát a város kiépítteti, ha az építési költségekhez a takarékpénztár 200 írttal hozzájárul. A takarékpénztári épület előtt levő Flórián képnek más alkalmas helyre leendő áttételét a képviselőtestület elhatározta azon határozott feltétel mellett, hogy a takarékpénztár az átszállítási és az újra felállítási költségekhez száz forinttal hozzájárul. — A kérdésemre feleljen — rivalt rá most már a türelmét vesztett ügyvéd; nem érek rá magával vesződni. Szegény ember, ha tudta volna, hogy ilyen az uraknak a tempója, ha alázatos ember áll előttük, nem jött volna el. Nem mert szólni semmit, csak a szegény kalapból inetamorfizált Napoleon-csákót. Kevés vártatra azügyvéd higgadtabban kérdé: — Hát kicsoda maga? — Megkövetem a tekintetes urat, éppen azt szeretném én is tudni, ha kikeresné a tekintetes úr. Az ügyvéd elmosolygott Egy ember, a ki nem tudja, hogy ki önnön maga. Fölállt s jóakaratukig kérdezte, nogy micsoda alkalmazásban van ? — Én, könyörgöm, házmester vagyok itt a szoir szédban. — Mióta van ott ? — Mindig. — Hol született? — Nem tudom. Mióta csak az eszemet tudom, itt vagyok. Jáno nak hívnak. Ennyi az egész, a mit tudok. Feleségem és gyermekeim is vannak, de nincs nevük, mert nekem sincs. Nem esküdhettem meg a feleségemmel, mert nem vagyok felvéve semmiféle matriculába. Azért könyörgöm a tekintetes urnák, ha szíveskednék módját ejteni, hogy megesküdhessem a feleségemmel, tetszik tudni, a gyerekek miatt. Mire ide ért, könyek peregtek le a szegény öreg szemeiből s kérdőleg tekintett az ügyvédre. — No jól van barátom, majd folyamodunk a minisztériumhoz, magának lesz neve, s abba a matricu lába vetetheti fel magát, a melyikbe akarja; így aztán összekelhet a teleségével. Az öreg megköszönte az ügyvéd szivességét s haza ballagott. Félév múlva megjött a belügyminisztériumtól a folyamodás s az öreg házmester „Talált" vezeték nevet kapott. Meg is esküdhetett feleségével. János fiából pap lett, csak komája sehogy se akart kibékülni a Napoleon-csákóval. MostcrhAzy N. L. A soproni kereskedelmi- és iparkamara kereskedelmi iskolánk ügyében. Lapunk f. évi 29 ÍK számának vezércikkében foglalkoztunk azon mozgalommal, melyet kereskedőink megindítottak a tekintetben, hogy a helybeli középkereskedelnii iskola az akadémia címet elnyerhesse. A zala egerszegi kereskedelmi kör a soproni kereskedelmi és iparkamarához ezen ügyben kellőkép indokolt megkeresést intézett azon kéréssel, hogy a kamara a megindított mozgalmat nagybecsű támogatásában részesíteni s a miniszternél a kitűzött cél elérése szempont jából a támogató lépéseket megtenni szíveskedjék. A kamara julius hó 16 án tartott rendes közös ülésén vette tárgyalás alá a kereskedelmi kör meg keresését. A lapunk szerkesztőségéhez nyomtatásban megküldött jegyzőkönyvnek ez ügyre vonatkozó részét szóról szóra a következőkben közöljük : „Ezen megkeresés felolvasása után Kirchknopf Frigyes kamarai másodtitkár ur, hosszabb előterjesztésben melegen ajánld a zala egerszegi kereskedelmi kör által megindított mozgalom hathatós támog tását. Kiemelé, hogy mint 0 nagyméltóságának a kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák kiküldöttje, az idei érettségi vizsgálatok alkalmával meggyőződött arról, hogy a zala egerszegi közép kereskedelmi iskola egyike az ország legjobban vezetett középkereskedelmi iskoláinak, mely a maga helyén úgy kulturális, mint nemzetiségi szempontból éppenséggel hézagpótló intézménynek tekinthető s azért joggal aspirálhat a l kereskedelmi akadémia címére és e cím nyújtotta nagyobb tekintélyre. Kiemelé továbbá, hogy ezen középkereskedelmi iskola a kamarakerület valamennyi rokon intézeteinél ked vezőbb helyzetben van : miután egy nagy megye rohamosari fejlődő székvárosának egyedüli középiskoláját képezi s ennélfogva az ottani polgári iskola növendékeinek színejavát veszi át további kiképzés végeit: míg többi közép kereskedelmi iskoláink, melyeknek székhelyén egyéb közép iskolák is léteznek, jobbára az ezekből kibukott gyönge anyaggal kénytelenek vesződni. Kiemelé végre, hogy ZalaEgerszég r. t. városa, mint Zalai- irmegye törvényhatóságának, a járási szolqabíróságnak, a kir. törvényszék és ügyészségnek, a pénzügyigazgatóságnak, a tanfelügyelőnek, | az ügyvédi kamarának és államépítészeti hivatal nak s számos egyéb lcöz- és magánhivatalnok és intézménynek székhelye és élénk kereskedelmi gyúpont, méltán számíthat arra, hogy középkereskedelmi iskolája akadémia címével ruháztassék fel: miután e címet viselik nemcsak az ország igen számos középkereskedelmi iskolái, hanem a túlsó államfél magán kereskedelmi intézetei is s nem forog fenn semmi tekintetbe vehető ok arra nézve, miért járassa az a nagyszámú állami és magán hivatalnok, kereskedő s iparos, ki Zala Rgerszeijen lakik, gyermekéi a közvélemény szemében alsőbbrangu intézetbe, mint a kereskedelmi akadémiák székhelyén lakó hivatalnok, kereskedő vagy iparos. A kamara magáévá tevén másodtitkár ur fenntiek ben összegezett nézetét s helyt adva a zala egerszegi kereskedelmi kör kérelmének, elhalározzi, hogy a zala egeiszeg i közé p/kereskedelmi iskolának kereskedelmi akadémia címével teendő felruházása iránt a ntai ülésből felír O nagyméltósága a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz." * * # Készünkről azon meggyőződésben vagyunk, hogy ha esetleg a megindított mozgalomnak az óhajtott sikere nem is lenne meg, annyit okvetlenül nyerünk vele, hogy a kereskedelmi iskoláknak küszöbön álló retormálásakor városunkat nagyobb figyelembe fogják részesíteni s több reményünk lehet arra, hogy intézetünket nem fogják szaktanfolyamra deválválni, hanem a mostani jogokkal biró önálló iskolává alakítják át. Arvaücjy. Csesznák Sándor megyei árvaszéki elnöknek a köz igazgatási bizottsághoz beterjesztett s az 1891 ik év első felére vonatkozó féléves jelentéséből megyénk árvaügyére vonatkozólag közöljük a következőket: A gyámoltak és gondnokoltak létszámát illetőleg 1891. év január 1 én gyámság alatt volt 24.255, az 1891. év első felében gyámság alá került 1.545, összesen 25.800, az 1891. év első felében gyámság alól felszabadult 809, az 1891. év julius 1-én gyámság alatt maradt 24.931. -— Az 1891. év január 1-én gondnokság alatt maradt 219, az 1891. év első felében gondnokság alá helyeztetett 13, összesen 232, az 1891. év első felében gondnokság alól felszabadult 4, az 1891. év julius 1 én gondnokság alatt maradt 228. Az árvaszámadásokat illetőleg 1891. évi január 1-én számadás hátralékban volt 346 darab, 1890 ik évre számadás beadandó volt 943, összesen 1.289 db. Ebből az 1891. év első felében befolyt 597 db. s igy 1891. julius l-én hátralékban maradt 69-' db. számadás. Ebből 1889 ik évre esik 68 db., az 1890-ik évre 624 db. Az árvaszék fogalmazói karánál 1891. január l-én hátrálékban volt 2772 ügydarab; az 1891. év első felé ben beérkezett 15.167, összesen 17.939 ügydarab. Ebből az 1891. év első felében elintéztetett 15.193, az 1891. év julius végével hátralékban maradt 2 746 ügydarab. A kiutalványozást vagyis az árvaszéki végzés leírását és kiadását illetőleg az 1890. év végével hátralékban maradt 274, az 1891. év első felében az irodába érkezett 15.233, összesen 15.507 ügydarab. Ebből az 1891. év első felében luiratott és kiadatott 15,374, az 1891. év jul us 1 én hátralékban maradt 133 ügydarab. A gyámpénztár állását illetőleg 1890. december végén maradt 14.387 trt 42 kr. készpénzben, 811.421 frt 84 kr. magán felek által kiállított kötelezvényekben, 36.465 frt értékpapírokban, 972 frt 51 kr. drágaságokés ékszerekben — 863.246 frt 77 kr. Az 1891. év első felében befolyt 145.087 frt 84 kr. készpénzben, 13.750 frt 53 kr. kötelezvényekben, 21810 frt értékpapírokban, 571 frt 44 kr. drágaság- és ékszerekben = 181.219 fi t KI kr. vagyis összesen 159.475 frt 26 kr. készpénzben, 825.172 frt 37 kr. kötelezvényekben, 58.275 frt értékpapírokban, 1.543 frt 95 kr. drágaság-és ékszerekben — I,044.466 frt 58 kr. Az 1891. év első felében kiadatott 150.357 frt 85 kr. készpénzben, 24.474 frt 72 kr. kötelezvényekben, 83 frt 81 kr. drágaság- és ékszerekben 174.916 frt 38 kr. Marad az 1891. év junius végével 9.117 frt 41 kr. készpénzben, 800.697 frt 65 kr. kötelezvényekben, 58.275 frt értékpapírokban, 1.460 frt 14 kr. drágaság- és ékszerekben vagyis összesen 869.550 frt 20 kr. A magán feleknél kamatozás végett elhelyezve levő tőkepénzeket illetőleg 1890 év végén elhelyezve volt 811.421 frt 84 kr., az 1891. év első felében magán feleknek kölcsön adatott 13.750 frt 53 kr., összesen 825.172 frt 37 kr. Ezen tőkepénzekből az 1891. év első felében visszafizettetett 24.474 frt 74 kr., marad 1891. év junius végével 800.697 frt 65 kr. .4 magán feleknél elhelyezett tőkepénzek utáni kamat kai illetőleg 1890. év végével hátralékban maradt 19.816 frt 17 kr., az 1891. év első felében befizettetett II.736 frt 33 kr., 1891. évi junius végével hátralékban maradt 8.079 fit 84 kr. Az 1891. év első felében gyámság alól (elszabadultak közül gyámpénztárilag kezelt pénzzel birt 378 egyén, akik mindegyikének részére junius végéig kezelt pénze kiutaltatott. A gyámhatósági közegek jelentési kötelezettségeikről vezetett nyilvántartás állását illetőleg 1890. december végén hátralékban maradt 4.072, az 1891. év első felében beadandó volt 4620, összesen 8.692, az 1891. év első felében beérkezett 5.860, az 1891. év junius végével hátralékban maradt 2.832. SzőIösgazdáiiik figyelmébe ajánljuk a földmivelésügyi rn. kir. minisztériumnak f. 1891. évi 37.802. VI. 9. szám alatt valamennyi szőlőszeti, borászati és jxincé egylethez, továbbá valamennyi gazdasági egyesülethez és vidéki gazdakörhöz intézett következő leiratát : „Hogy az európai fajtájú szőlővesszők eladása a termelőknek megkönnyittessék, s azok, a kik uj szőlő kel telepíteni szándékoznak, az egyes szőlőbirtokosoknál eladásra rendelkezésre álló, teljesen megbizbatólag fajtiszta szőlővessző készletekről idejekorán tájékoztassa nak, a földművelésügyi minisztérium a szőlővesszőket eladó s az azokat kereső birtokosoknak közvetlenül egymáshoz való utalása végett még ez év őszén hirdetést szándékozik kibocsátani. A földmivelésügyi minisztérium felhívja e végett az egyesületet, hogy szólítsa fel azokat a szőlőbirtokosokat, a kiknek teljesen megbizbatólag fajtiszta és jól kezelt európai szőlőültetvényük van, hogy az egyes fajtákból eladásra szánt, vagy remélhető vesszőkészletii ket fajta, minőség és mennyiség szerint, a termelési hely, (vármegye, község, posta- és vasúti állomás) és az ezrenként! eladási árak megjelölésével — az árakba a csomagolás és a feladó vasúti állomáshoz való szállítás költségeit is beleértve — az egyesületnek mielőbb jelentsék be. Az ekként beérkező jelentéseket a fajtisztaságra nézve nyilvánítandó véleményével terjeszsze fel az egyesület, lehetőleg tnir.él előbb, de legkésőbben folyó évi szeptember hó végéig. Tekintve, hogy a földmi velésügyi minisztérium nem hangsúlyozhatja eléggé ama nagy előnyöket, a melyek a fajtiszta ültetésből közvetlen hazánk bortermelésére általában s közvetlenül a szőlőbirtokosokra is származnak, kiváló gondot fordít- arra s egé-/. befolyását abban az irányban érvényesíteni törekszik, hogy uj telepítéseknél csak fajtiszta ültetvények keletkezzenek. Ezért a kiadandó hirdetménybe való fel- étel végett csakis az olyan bejelentések terjesztendők fel, i melyekre nézve az egyesület — a szőlővesszők faj tisztaságáért erkölcsi felelősséget vállalhat." Hivatalos r©í?ai. \ Zala-Egerszeg r. t. város polgármesteri hivatala által az 1883 ik év XLIV-ik t.-c. 18. §-a értelmében ezennel közhírré tétetik, miszerint a Zala Egerszeg r. t. város területén lakó, Ili ad osztólyú kereseti adóköteles új adózók, továbbá a város területén lévő adóköteles nyilvános számadásra kötelezett egyletek és vállalatok 189

1 isii-2- évi adólételeire vonatkozó javaslatokat tartalmazó lajstrom, a városi adóhivatali helyiségben 8 napon át vagyis 1891. évi augusztus hó 3-tól kczlve bezáró lag augusztus hó 10 ig nyilván köz szemlére kitétetett; mely lajstrom az érdekelt adózók által a kitett idő alatt és a mondott helyiségben a hivatalos órákban betekinthető s a netáni észrevételeik megtehetők. Z.-Egerszeg, 1891. augusztus hó 3 án. Kovács Károly s. k., polgármester Helyi, megyei és vegyes hirek. Kaszinói estély volt f. hó 3 án Bizy keszthelyi jeles zenekarának közreműködése mellett. E rögtönzött estély úgy látogatottságára, mint kedél yességére nézve vetekedett a télen tartott, kitűnően sikerült estélyekkel. A négyeseket 20 pár táncolta. Jelen voltak: Özv. Dr. Árvay Istvánné, Balogh Gyuláné, Csertán Károlyné, Fehérváry Gézáné, Fitos Mártonné, Hajik Istvánné, Isoó Alajosné, Hrabovszky Flóriné, Kovács Károly,ié, Skublics lmréné, Skublics Istvánné (Besseuyő), S'r.iusz Lajosné, özv. Sturm Györgyné, Trsztyánszky Ödönné, Udvardy Ignácné, dr. Zarka Zsigáné-, Csillagh Sarolta, Hrabovszky Irma, Loó Juliska, Kovács Bella, Müíler Mari (Poszony), Nagy Anna, Skublics nővérek (B-s-enyő), Skulics Gizella (Dübréte), Szladovies Mariska, Udvardy Fáuika. Halalozas. FelsS-dórgicsei Nagy Pál szepezdí földbirtokos hosszas betegség után 59 éves korában elhunyt. A boldogulttiuk kiváló érdeme a szepezdi fürdő megte-