Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-07-05 / 27. szám

Temesvár, Ungvár, Zágráb, Zombor stb. városok, ezen > vállalat által készíttetik aszfalt járdáikat. Ha még tekin­tetbe vesszük, hogy ezen vállalat a kiilfüldi versenyt szép és tartós munkája s árainak ínérsékeltségével mindinkább lehetetlenné teszi, úgv konstatálnunk kell, hogy e hazai iparvállalat feladatának magaslatán áll s méltán kiérdemelte a magas kormány, a törvényhatósá gok és a nagy közönség támogatását. Walla József igen gazdagon mutat be cement- és mozaik-lapokat, keramit, kelheimi-és mettlachi lapokat, terracotte építési diszítinényeket, kó'tedélpep, tűzálló tég­lákat, kőagyag-esöveket, kémény toldalékokat stb. mint ezt ezen legnagyobb budapesti cementgyáros cégtől már megszokta a nagy közönség, a legszebb változatokban. E kiállításból felismerhető, hogy Walla József minden féle cementmunkák készítésére is vállalkozik, nevezete sen granit-terazzo, betonirozások, cement és mozaik­I ipokkali burkolások, csatornázások stb., s köztudoinásu, hogy az általa elvállalt munkákat szakértelemmel végez teti és azok tartósságáért kezeskedik. Budapest hévviz gyógyfürdői közt az első helyet foglalja el a császárfürdő, melynek kénes hévvizei négy évszázad óta méltán világhírűek mindazon bajokban, a melyek ellen a hévvizfürdők javalva vannak. A. császár• lürdő ugy hévvizeinek gyógyhatása, mint fürdőinek és lakószobáinak nagy száma, azok kényelmes és modern berendezése, tisztasága és a miniszteri felügyelet alatt álló házi kezelés szolidsága miatt a legmelegebben ajánlható. Rendelkezik a császárfürdő igen egyszerű s a fin­nyás igényeket is kielégítő szobákkal, melyeknek bére viszonylag igen jutányos a tavaszi és őszi évad alatt 25%-a, téli évad alatt 50%-kal mérsékeltebb; minden­nemű tudakozódásra az igazgatóság teljesen megbízható és kimerítő értesítéssel szolgál. Hivatalos rovat. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló J 1874. évi 33 ik törvénycikk némely intézkedéseinek módosításától alkotott 1876. évi XVIII ik t.-c. 2. § a értelmében közhirré tétetik : miszerint a megyebeli választókerületek összes választóinak 1892 ik évre össze­állított ideiglenes névjegyzékei Zala-Egerszegen a köz ponti választmány székhelyén a megyei irodában, ezen kívül az egyes város, nagyközségek és körjegyzőségek saját választóinak ideiglenes névjegyzékei Nagy-Kanizsa és Zala Egerszeg városokban, valamint az illető nagy­községekben a községházán, kisközségekre nézve pedig a körjegyzőség székhelyén folyó -évi julius 5-től 25 ig lesznek közszemlére kitéve, hol is a névjegyzék ezen idő alatt naponként reggel 8 órától déli 12 óráig a községi elöljáróság egy tagjának jelenlétében mindenki által megtekinthető s délutáni 2 órától 6 óráig lemásol­ható ; — ezen idegilenes névjegyzék ellen saját szemé ­lyét illetőleg bárki felszólalhat, ezenkívül mindenkinek jogában áll azon választókerületben, melyhez tartozó valamely község uévjegyzékébe felvétetett —• bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen felszólalni; a névjegyzék kiigazítása iránti kérvények (felszólalások) Írásban és pedig a névjegyzék nyilvános kitételét követő 10 nap alatt, vagyis folyó évi julius 5 tői 15-ig adhatók be és egy beadványba több egyénre vonatkozó felszólalás is foglalható; a felszólalásokat mindenki megtekintheti s azokra folyó évi julius 16 tói 25-ig bezárólag mindenki — ki a fennebbiek szerint telszólalui jogosítva vau — minden beadványhoz külön írásban észrevételeket nyújthat be; valamint a felszóla­lások, úgy az azokra tett észrevételek, a megyei köz­ponti választmányhoz intézendők és a szükséges okira­tokkal félszerelve azon város vagy község előljáróságá uál, melynek névjegyzéke ellen a felszólalás történt, kisközségekben pedig az illető körjegyzőnél nyújtandók be. Ezeu hirdetmény minden egyes községben a köz­ségi elöljáróság — Nagy-Kanizsa és Zala Egerszeg váro­sokban pedig a t. városi tanács által szokásos módon azonnal közzéteendő. Kelt Zalavármegye központi választmányának Zala­Egerszegeti, 1891. évi junius hó 25-én tartott üléséből. Fitos Márton sk., Csertán Károly sk., i megyei központi választ alispán, mint a megyei köz­niány jegyzője. ponti választmány elnöke. magát szakadatlanul? Oh a nyomorult! Kést tudnék a szívébe verui, ha rá gondolok. Mint kértem, mint könyörögtem ueki, hogy mentsen meg a szégyentől .... Nem hallgatott meg, elfordult tőlem, elhagyott .... Az Isten irgalmasabb volt irántam, magához vette azt a kis nyomorultat Azóta sok megváltozott. Nagy­bátyám váratlan halála gazdaggá tett, s a szegény k ;s leányból ünnepelt urnő lett, és mégis olyan rideg ez az élet. Ha valaki belepillantana e könyvbe, meg lenne oldva a rejtély, mely lényemet körülveszi, mely oly sok ember előtt érthetetlen, 'de ezt, míg élek, nem fogja olvasni senki! Hét éve lesz nem sokára. Nem tudom, az idén is megjön e levele, mint eddig minden évben, melyet én fölbontatlanul küldök vissza. Gyűlölöm. Nem akarom hallani hazug mentségeit; az ő lelketlenségét nem mentheti semmi. Nem tudok neki megbocsátani, egy egész életre tett semmivé. Igaz, botlásomat nem tudja senki, csak én; oh de nem elég-e az? Nem kinoz-e, nem marcangolja-e lelkemet folyton, szakadat­lanul ? És ő még azt reményli, hogy valaha megbocsá­tok neki. Légy átkozott! Örömtelenné, kinossá tetted nekem az életet. Szivem elfásult a boldogság iránt. Azt mondják, nincs szívem, érzéketlen vagyok, te tettél azzá. Szegény anyám halála óta kis unokaöcsém Emmike az egyetlen lény, ki iránt szeretetet érzék, ha |ugyan még keservvel telt szívem szeretni tud ; pedig sokszor érzé­keny sebet üt lelkemen. Ha tudná, mint fáj az nekem, midőn angyalhoz, szenthez hasonlít ; pedig nekem arcom ég e dicséretre, mert tudom, hogy méltatlan vagyok rá. Boldog gyermek ! Ilyen lehettem én is akkor, telve reménynvei az élet iránt, s mi várt reám ! (Folyt küv.) Helyi, megyei és vegyes ÍM. Lapunk, jelen száma ez évnegyedben első levén, tisztelettel kérjük előfizetőinket az elő­fizetés szives megújítására, hátralékos előfizető­inket pedig kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. a lap kiadóhivatala. A Balaton egylet újjáalakítása ügyében jun. 29 én népes értekezlet volt Balaton-Füreden, Fenyvessy Ferenc elnöklete alatt. Székely Emil szolgabiró, mint az érte­kezlet jegyzője, előterjesztvén Fenyvessy memorandumát, Svastits Benó főispán, Purgly Sándor veszprémmegyei főjegyző, Csemeghy Károly kúriai tanácselnök, Szabó j Imre orsz. képviselő, Bezerédj Viktor min. tanácsos, I Vadnay Béla. Porzsolt Kálmán, Kállay Gyula, dr. Pop per János keresk. akadémiai igazgató és Sziklay János dr. hozászólása titán az értekezlet kiinondá: óhajtja, hogy a Balaton-egylet, mint önálló egyesület, vidéki osz tályok megalakításával továbbra is megmaradjon, de szoros kapcsolatban a Dunántúli közművelődési egyesü­lettel, mint a többi dunántúli kultur-egyesiilet; e végből alapszabályai összhangzatba hozandók a Dunántúli köz művelődési egyesület alapszabályaival; a Balaton-egylet i elnöksége felszólítandó, hogy az Anna-bál napján köz- j gyűlést hívjon egybe, mely az átalakulást kimondja és j az alapszabályokat letárgyalja; az alapszabályok kidől- I gozására Fenyvessy Ferenc, Porzsolt Kálmán és Sziklay János küldettek ki, akik a közgyűlés elé terjesztik az alapszabály javaslatot. Templomszentelés. J unius 28-án volt a n.-kanizsai i ágost. evang. gyülekezet templomszentelési ünnepsége, melyen a somogyi esperesség kebelébe tartozó lelkésze­ken és tanitókon kivül a hivők ezerei vettek részt fele­kezeti különbség nélkül. A nagy-kanizsai telekezetek részéről megjelent s az áhitatosságon és egész ünnepsé­gen mindvégig jelenvolt dr. Neumann Ede főrabbi. A A különböző hatóságok szintén szépen voltak képviselve; a városi hatóságot Babochay György polgármester kép­viselte. A fölszentelési szertartás a papiakban kezdődött, honnan a megjelent papok és tanítók a „Jövel szent Lélek Úristen" kezdetű énekkel indultak ki, élükön Andorka Gyula csurgói járásbiró s kerületi főfelügyelő vei — és így vonultak a templom főajtajához. — Itt Lengyel Lajos felügyelő várta a fölszentelési aktusra kiküldött vései lelkészt és kerületi esperest: Németh Pált s a templom kulcsát neki átnyújtván, fölkérte, hogy a templomot szentelje föl. Az esperes a templom­ajtót fölnyitotta, mire a lelkészi és tanítói kar, majd a hatósági, testületi küldöttek s az egyesületek képviselői a templomba vonultak. Itt a tanítói kar az „Erős vá­runk nekünk az Isten" kezdetű éneket énekelte, mely nek végeztével Németh Pál, a felszentelésre kiküldött esperes, Hütter Lajos nagy-kanizsai h. lelkész és Mes terházy Sándor pátrói s. lelkész kíséretében az oltárhoz ment s onnan kitűnő szónoki készültségről tanúskodó beszédet, intézett a jelenvoltakhoz s Karsay Sándor püs­pök nevében fölszentelte a templomot. Utána Mester­házy Sándor pátrói s. lelkész a szószékre ment föl s onnan intézett szépen átgondolt beszédet a hallgatóság­hoz ; majd Hütter Lajos lelkész váltotta föl s a jó lel­keknek, kik a templom fölépítését elősegítették, köszö­netet mondva, imádkozott. — A beszédek között, a kai­Bors György iharos-herényi lelkész által szerzett alkalmi énekeket énekelt. Az ünnepség befejeztével a papság az Urvacsorához járult s példáját a hivők is követték. — Délben a convent tagjai társasebédre gyűltek a „Polgári Egylet helyiségébe, hol nagyhatású tósztokat mondottak: Németh Pál, Lengyel Lajos, Andorka Gyula, Hiitter Lajos, Györffy János, Böjtös János, Zsiray József. — Másnap esperességi gyűlés volt az ujonan fölszentelt templomban, melyen világi részről Andorka Gyula kerü­leti főfelügyelő, s egyházi részről Németh Pál esperes elnököltek. A zalamegyei altalanos tanítói testület központi választmánya Udvardy Ignác megyei tantestületi elnök elnöklete alatt juius hó 28-án ülést tartott, melyen elnök előterjeszté az egyes járáskörök részéről pályakérdésül ajánlott tételeket. A központi választmány pályakérdésül következő tételt fogadta el: „Minő eszközök szolgálnak a tanítói tekintély emelésére'?" Jutalma 50 franc arany­ban. A pályamű beküldésének határideje 1891. december 31-ike. A pályaművek idegen kézzel írandók le s a szerző nevét magába foglaló, jellegével ellátott zárt borítékkal a tantestület elnökségéhez küldendők be s csak is a megyei tantestület rendes tagjai pályázhatnak. — Tantestületi elnök jelenté, hogy a központi választ­mánynak az idei nagygyűlés elhalasztása tárgyában tett indítványához hozzájárult a zala-egerszegi, muraközi, keszthelyi járáskör, elfogadta kivételesen ez évre vonat­kozólag a nagy-kanizsai járáskör; ellene szavazott a sümeghi járáskör. Mivel a legnépesebb járáskörök az el­halasztásba beleegyezésüket adták, ilykép a megyei tan­testület nagy többségének óhajához képest a központi választmány határozatilag kimondotta, hogy ez évben megyei tantestületi nagy gyűlés nem fog tartam. A keszthelyi gymnasiumnak főgymnasiummá ki­egészítése most már bevégzett dolog. A Keszthely város által építendő s 56 ezer 500 frtban előirányzott főgym nasium építő munkálatainak felvállalására árlejtési hir­detményt is tett közzé Reischl Vilmos, a város bírája. Az Írásbeli zárt ajánlatok felett e hó 14-én fognak határozni. A tőgymnasium épületének alapkőletételi ünnepe azonban már e hó 4-én megtörténend, mely alkalommal az első kalapácsütést gr. Festetics Tassiló, val. bel. titkos taná csos, a kegyúr, fogja megtenni. Te Delim. A nagy-kanizsai tanintézetek mindegyi­kében junius 29-én, Péter-Pál napján volt az évzárás. A o-vran. ifjúság, továbbá a polg. iskola és népiskola növendékei részére ünnepies „Te Deum" volt ; ezután pedig kiosztották a bizonyítványokat. Volt egé,z nap nyüzsgés. — Papák, mamák, tanulók jártak keltek az utcákon, arcukon a bizonyítvány minőségének élén ki uyomatával. Estére kelve elcsendesült a város; az ifjúság legnagyobb része hazatért a „grata vacatio" puha karjaiba. Évzáró ünnepélyek. A keszthelyi közs. elemi is­kolában 1880/91. isk. év jun. 28-án 'fejeztetett be. a hálaadó steui tisztelet után a fiu-isk. szép tágas udvarán foglalt helyet a tanulóifjúság és nagyszámú közönség. Dr. Csanády Gusztáv iskolaszéki elnök beszédet tartott, mely­ben a tanítás eredményéről szólt elismerőleg, ezért az iskolaszék nevében köszönetet mondott a tantestületnek. Megemlékezett az iskola jóltevőiről, azután a tanulókat hálára buzdította. Az iskolaszéki elnök szép beszédje után kiosztattak a jutalmak és pedig Reischl V., Baronyi I., Szíjártó K., Günsberger S-né alapítványból, továbbá Scheller 1. és dr. Illés urak adományából összesen közel 100 frt készpénzben s közel 40 frt értékű szebbnél szebb könyv. — A keszthelyi kir kath. gymnasiumban jun. 29-én tartatott a záróünnepély. Mise után a gymn. tágas muzeum termébe vonult az ifjúság s miutegy 200 fiúból álló közöoség. Itt az ünnepély a Hymnus elének­lésével kezdődőt, azután dr. Burány G. igazgató bucsu beszédet intézett az ifjúsághoz, atyai bölcs intéseket és tanácsokat adva nékik a szünidőnek miként leendő okos felhasználására. Az igazgató gyönyörű beszéde után ki­osztattak a jutalmak és segélydijak. A Fehér György­féle alapítványból 8, egyenkint 21 frt jutalmat uyert; a Novák-féléből 4, a „Deák F. u-teléből 1, a Baronyi­féléből 1, a Grünberger S.-féléből 1, a Pintér E-ből 1 tanuló. Dr. Kunc A. prépost és prelátus 4 aranyat aján­dékozván, azt a gymu. 4 legjobb tanulója nyerte el, kiket az igazgató „aranyos ifjaknak 1 1 nevezett el. Vé­gezetül az ifjúság egy igen szép indulót énekelt. — Ugyanaz nap délben az intézet egyik tanárának, Kö­váry Károlyuak, 25 éves jubileumát ülte meg a gymn. tanári kara a legszűkebb körben. Jubilánts dr. Burányi G. igazgató üdvözölte, ki meghatottan köszönte az üd­vözlést s a tanári kar szertetébe ajánlotta magát. Halalozas. Özv. Kvacsák Istvánné, szül. Schüktanz Katalin jun. 18-án életének 80-ik évében meghalt. Tete­mét jun 30-án temették el Keszthelyen, hová Bükközsd­ről szállították. Eljegyzes. Stieder Kálmán, keszthelyi vaskereskedő eljegyezte Sujánszky Etelka k. a., Gyarmati vendéglős mostoha leányát. Adomány. A balaton-füredi közkórház javára Cse­megi Károly 3 frtot, Szalay István, Pick Ignác l—1 frtot, a balaton-füredi színkörre Szalay István 1 frtot adományozott. A gozhajo járatok a Balatonon B.-Füredtől Keszt­helyig junius 17-én kezdődtek meg. Az első hajó érke­zésekor mozsarak durrogtak a keszthelyi Balaton parton s a nagy számú közönség lelkes éljenzésben tört ki, mikor az ideiglenes kikötőnél a „Helka" gőzös kikötött. Ezután minden héten kétszer fog B. Füredről Keszthelyre jönni a „Helka" nevű uj gőzhajó. Érkezik Keszthelyre d. u. 1 órakor. Menetdíj Keszthelyről B.-Füredre az I. helyen 1 frt 30 kr., a 11. helyen 80 kr. Rögtöni haláleset. Kolongya Ferenc, nagy-kanizsai földmíves ölfát szállított julius l-én az erdőről. Este az illető egyén, kinek a fát szállította, kifizette neki a fuvart, mit ő zsebre tett és fel akart ülni üres kocsijára, hogy haza hajtson. E közben hanyatt vágta magát és szörnyet halt. Beszállították a kórházba s családját érte­sítették a szencsétlenségrŐl. A család roppant kétségbe­esésben van. Az elhunyt neje 7 kiskorú gyermekkel maradt. Öngyilkosság. Szalay Ferencné, sziil. Kurdi Ilona, gyenes-diási lakos jun. 30-án d. u. a szobában fölakasz­totta magát. Állítólag az öngyilkos asszony nagyon iszá­kos volt; most hogy minden vagyonát már elitta, afeletti keservében, hogy többet nem ihatik, kivégzé magát. A balaton-füredi fürdőt a szerkesztőségünkhöz legutóbb beküldött kimutatás szerint junius hó 27-ig 453 vendég látogatta. Villamütés. Nagy vihar vonult ,el junius hó 27 én este 9 óra tájban városunk felett. Öríási villámlás és menydörgés mellett nagy eső volt kis megszakítással körülbelül 11 óráig. Városunkban az agg ápolda kápol­nájának tornyába a villám beütött, majd lehatolt a föld­szintre, a rendőrség telephon hálózatának és villamos csengetyüjének hálózatán mindenüt keresztül ment, azt egészen megfeketítette; azonban cem gyújtott és nem sújtott meg senkit. Ugyanekkor Csatáron is leütött a villám egy házba, mely el is égett. Sikerült a szobából egy gyermekágyas asszonyt szerencsésen kimenteni, ki­nek az ijedségen kivül nagyobb baja nem lett. Öngyilkosság. Mandler Arthur nagy-lengyeli szü­letésű, 17 éves kereskedő tanonc, városunkban junius hó 28-án délután gazdájának padlásán magát felakasz­totta; mire észrevették, már egészen meg volt hűire. Jégverés. F. hó 3-án este 8 óra tájban Bagodon és vidékén nagy jégeső volt, mely iszonyú kárt oko­zott. Városunkban e zivatar csak villámlás- és dörgéssel s mintegy félóráig tartott esővel vonult keresztül. Vefetlen halai. Rácz István fenéki urod. gazda Géza nevű 19 éves fia, ki szívbajban szenvedett, jun. 30-án a Balatonban egyedül fürdött s ekközben reájött az epilepsia és a vizbe fult. Agyonütötte a villám. Mult hó 25-én este 8 óra tájban Kebelén Korasecz Andrásnét a mezőn a villám agyonsújtotta. A szerencsétlen nő azonnal meghalt. Szemgyogy viz. A legjobb és leghiresebb a D. Lebois­féle, mely miudun szembaj ellen kitűnő sikerrel használ­tatik. Üvegenként használati utasítással 90 krjával kap ható: Budapesten Török József féle gyógyszertárban Király utca 12. Melegen ajánljuk e kitűnő gyógyszert. Az „Olvasókör" szépirodalmi regényfolyóirat X ik évfolyamából megjelent a 17-ik füzet, rneiy „Egy király ifjusáo.vi" cimü történeti regényt tartalmazza. Irta Ponson du Terrail. Franciából fordította Mártonffy Frigyes. Ára egy-egy füzetnek 25 kr. Kapható a kiadónál Kormányos R.-nál Budapesten (Ullői-ut 21. sz.), vagy bármely könyvkereskedésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom