Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-11-08 / 45. szám

Podbreszt, Mihovlyán, Zalaujvár, F.-Pusztafa, DrávaSz.-Iván, Vidafalva, Jurcsevecz, Sz.-Ilona Xeipe. SzentRókus 519) 6. Bottornya (Ferencfalva, Bottornya, Novakovecz, Dekánovecz, Őrség, Bellicza 268) 3. Perlak (Perlak, Dráva-Egyház, Ottók, (Jsehovecz, Mura Király, Csekovecz, llemusovecz, Dráskovecz, Opporovecz, Tüske-Szt-György, Pálinovecse, A. Pusztákovecz 518) 5. Hodosán (Hodosán, Goricsán, A -Hráscsáu, Turcsiscse, Dvoriscse, Domasinecz (283) 3. Légrád (283) 3. A.- Vidovecz (A.-Vidovecz, Sz. Mária, A.-Mihálovecz 361) 4. A. Domború (266) 3. Kotor (394) 4. A választó kerületek száma 62, a választandó bizottsági tagok száma 30U. Egy uj magyar lexikon. Az At heuaeuui kézi lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája, külöuüs tekintettel Magyarországra. Szaklérfiak közreműködésével szerkeszti dr. Acsády Ignác, a magy. tud. akadémia lev. tagja. Első tüzet. Budapest, 1891. Az Athetiaem r. társulat kiadása. Az u| vállalat első tüzete külső megjelenése tényével s tartalma gazdagságával egyaránt fölkelti a ügyeimet. Nyomdai kiálítása választékos, nagy költséggel és műgonddal készült gyönyörű műlapjaival pedig a legszebb hasonló külföldi munkákkal kiállja az összehasonlítást. Az első tüzelnek három ilyen műmelléklete vau. Egy remek szines mű lapon Ízléses csoportosításban látjuk a magyar állam uagy, közép és kis címerét, a nemzeti zászlót, a Szent István-rend nagykeresztjét, a Ferencz-József rend középkeresztjét s a koronás arany érdemkeresztet. Egy kettős lapra terjedő műlapon Észak Amerika legújabb térképét vesszük s egy harmadik műmelléklet az emberfajokat tünteti föl. Mindegyik kitűnő gonddal készült, a mint az egész tüzet kiállítása díszére válik hazai nyomdásza tunknak. A nagy uyolcadrétű alak igen jól van megválasztva, a papír finom, a betűk neui oly kicsinyek, hogy a szemet rontanák s az olvasást fárasztóvá tennék, mi a legtöbb ilyen uémet munkának hátrányos sajátsága. De az uj vállalat irodalmi szempontból is a legelőnyösebb benyomást teszi. Az első füzet egymaga csaknem kétezer cikket közöl, a munka egyetemes ismerettárt jellegének megfelelően, a tudományok és ismeretek összes ágaiból. Már első pillanatra is észrevehető, hogy a szerkesztő nem akarja az eddigi magyar vagy idegen lexikonouokat egyszerűen utánozni, hanem egyrészt egész máskép, sokkal gyakorlatibb, a magyar közönségnek jobban megtelelő módon csoportosítja auja gát, másrészt pedig mindazt a közérdekű anyagot is telvette, mi az eddigi hasonló munkákból hiányzott. Azért a címszavak összeállítása is lehetőleg magyaros s nem csupa idegen szavakból áll. Ezekből is tel vau véve mindaz , a mi vagy idegen tulajdonnév (a külföldi történet, irodalom, művészet, földrajz stb. köréből) vagy pedig mint műszó vagy más idegen szó nálunk is használatos s igy felvilágosítást igényel. Kellő tigyelem mel vau a kézi lexikon minden téreu a küllőidre is s az első füzet e tekintetben sem eshetik kifogás alá. Csakhogy kellő mértéket tart az idegen auyag telhasz nálásábansa hol egyátalán lehet, itt sem feledkezik meg a magyar vonatkozásokról. Mindjárt az első lapon, Aachennál, utóbb Admontnál, Afrikánál s másutt is fölemlíti a speciális magyar érdekű vonatkozásokat. De óriási haladást jelez a kézi lexikon a Magyaroszágot illető összes tudományos és ismeretterjesztő anyag felhasználásában s e tekintetben az olvasó nemcsak a legújabb adatokat, tudományos haladásokat, irodalmi segélyforrásokra és szakmunkákra való utalást találja benue, hanem talál igen sok olyat is, mi közérdekű volta dacára eddig mindeu lexikonból hiányzott. Magyar népies szavak, közmondások, katonai műszavak, a sport, a vadászat kifejezései mellett, az egész magyar polgárosodás visszatükröződik a munkában. Hazai történelmünk Saját személyére alig költött éveukint többet 1200 forintnál. Ennek az összegnek nagy részét ís szegények élvezték. A gazdaság terén az ő jobbkezei : Kovács Ábel, központi jószágkormányzó és Bierbauer Lipót. Mind kettőt ő helyezte ujabbi munkakörükbe s belterjes gazdaság folyt mindenütt minden irányban. * Egyénileg Vaszary Kolos maga a megtestesült sze rénység. Ragyogó, fekete szemeiből jóság, szelídség sugárzik elő. De ezek a szemek tudnak villámokat is szórn

; a nemes fölgerjedés pillanataiban s tudnak gyújtani a lelkesültség hevében. Simor János elődjének átható tekintetű szemeiben is volt valami sajátságos erő, mely a | jellemszilárdság kinyomatát kölcsönözte az arcnak. Szónoklata magával ragad. Mestere a körmönfont körmondatoknak, mint egykori elődje : Pázmány Péter. Beszédeiben van ihlet s költői lendület. Tárgyát mindig a legtnegkapóbb részénél ragadja meg s a mit mond, magvas, erőtől, eszmétől duzzadó. Szói az észhez, de szól a szivhez is, ott markolászva mindig a sziv gyökerei között. r Jó pap. Jó hazafi. Jó gazda. Erdemei felsőbb helyről nem is maradtak elismeretlenül. Így még győri igazgató korában érdemrenddel tüntették ki. Legutóbbi időben a kormány azzal méltányolta érdemeit, hogy a Ferenc József-rend nagy keresztjével tüntette ki. A pápai szék pedig azzal tisztelte meg, hogy feljogosította a püspöki sapka, az úgynevezett „suchetuin" viselésére s a zalavári apát tölszentelésére. De a legnagyobb kitüntetés most érte, midőn a legfelsőbb bizalom őt Magyarország hercegprimási mél tóságára emelte. Isten szive szerint való egyházfőt s igaz hazafit nyert benne az esztergomi érseki szék. Yargyas Endre. minden nevesebb alakja és eseménye föl van benne jegyezve. Igen gazdag a külföldi mellett a magyar élet rajzi rész s alig vau közéletünknek bármi terén ismertebb egyénisége, kinek rövid életrajza — a mennyiben az alfabetikus sorrend engedte, — hiányzanék a füzet bői. A képviselő és főrendiház összes tagjai, a főbb birói és közigazgatási tisztikar, a gazdasági élet kiválóbb egyéniségei, íróink és művészeink egész a legfia talabb nemzedékig, akár a fővárosban, akár a vidéken élnek, meg lesznek a biográfiai részben találhatók, mint ezt már az első füzet ide vágó közleményei mutatják. A mi különösen a magyar irodalmat illeti, melynek ismerete legelső föltétele a nemzeti műveltségnek, arra rendkivüli gondot fordít a lexikon. Nemcsak az irók életrajzát adja, hanem kiterjeszkedik az egyes irodalmi irányok, iskolák, vállalatok, folyóiratok ismertetésére. Sőt még tovább megy s a magyar irodalomnak összes nevezetesebb termékeit külön cikkekben sorolja tel, ugy hogy bármely fontosabb magyar irodalmi mű (költemény, regén'y, szinmű stb.) szerzőjét, esetleg a mű keletkezé sének évét s érdekessebb körülményeit azonnal megtalálhatja az olvasó. Idézet-tárt is nyújt : a közhasználatban gyakrabban előforduló idézeteket magyar költőkből s írókból, továbbá a gyakoribb közmondásokat és példabeszédeket megtelelő helyen szintén elősorolja megemlítve az idézet szerzőjét s a művet, melyből valók. Kiváló figyelemmel van nyelvünk kincseire. Felöleli mind régibb nyelvünk, mind a népnyelv egyes sajátosabb kifejezéseit és szólásait, melyeknek jelentése és használata felől gyors és pontos tájékozást ad. De még idegen irodalmak és irók ismertetésénél sem feledkezik meg arról, hogy a magyar közönségnek készült. Ez okból a magyar vonatkozásokat, idegen művek magyar fordításait, a külföldi irodalmakra és írókra vonatkozó magyar munkák it mindenütt figyelembe veszi. Hasonló szellemben készültek a jogi, áílamtudo mányi, pénzügytaui és nemzetgazdasági cikkek. Az általános tájékoztatás mellett mindig a magyar viszonyokat, törvényeket, intézményeket, irodalmi szakmuukákat veszik figyelembe s oda törekeszuek, hogy a magyar olvasó első sorban a hazai állapotokról nyerjen tájékozást. Megtelelő terjedelemben vannak tárgyalva Magyarország összes földirati viszonyai s már mindenütt a legutolsó népszámlálás adatai használtattak fel. Meglepő gazdag és sokoldalú a természettudományok összes ágaiból vett anyag. Itt lehetőleg magyar tudósok rendszereit követi ; minden állat, növény, ásvány tárgyalásánál a honi fajokat, leihelyeket, a hazai teuyésztés és termelés módját, valamint eredményeit a legújabb adatok alapján tárgyalja. Kellő figyelemmel van a tudományok törté netére általában, de különösen hazánkban (ez kitűnik az állattan, ásványtan, alchemia, akácfa stb. cikkekből) s felemlíti az összes fontosabb kútfőket s a hazai irodamat (például ,'jllat, állattan, állatbonctan, állatgyógyászat, agyvelő stb cikkeknél). Az orvostudományok összes ágai telölelvék s azon tárgyak, melyeknek már van közkeletű magyar nevök, e név alatt ismertetvék. Még a legújabb gyógyszerekről sem feledkezik ineg s e tekintetben a lexikon a szakember, valamint a nagy közönség igényeit egyaránt kellő figyelembe veszi. Kiváló becses és gazdag az uj vállalatnak már első füzete technikai műszavakban, melyeket igen tanulságosan s itt is tőleg hazai viszonyaink szempontjából magyaráz. Ez nemcsak azért fontos, mert magyar műszaki lexikonunk még egyátalán nincs, hanem azért is, mert a technikai tudományok napjainkban már mélyen belenyúlnak a mindennapi életbe s folyton nagyobb mértékben és szélesebb körökben játszanak szerepet. Az országgyü lés tárgyalásaiban, valamint a napi sajtóban minduntalan merülnek föl szavak és fogalmak, melyek értelmével a modern olvasónak meg kell ismerkednie. Másrészt a műszaki ügyek a közigazgatási tisztviselőkre, sőt minden egyes birtokosra egyre tontosabbak lesznek s már ez okból is szükség van oly munkára, mely gyorsan, szakavatott, de azért népszerű, könnyen érthető felvilágosítási ad m uden ide vágó kérdésről. Másrészt az ipar és iparművészet egyre nagyobb arányokat ölt nálunk, s igy olyan munka hasznos szolgálatot tesz, mely helyes fogalmat ad az ipar által feldolgozott anyagokról és a feldolgozás módjáról. A lexikon e tekintetben kiterjed a katonai ügyekre, fegyvergyártásra, erődítményekre s az emberi munka összes többi ágaira is. Már a három ívből álló első füzetből is tisztán kivehető, hogy itt komoly és közhasznos vállalat forog szóban, mely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a tudomány legújabb eredményeit igaz magyar szellemben feldolgozva, vigye be a közönség legszélesebb rétegeibe s ezzel hasznos szolgálatot tegyen az egész nemzeti polgárosodás nak. A vállalat negyven füzetben, valami 90 műmelléklettel ellátva jelenik meg. A füzetek három ívből állanak s minden két hétben jelennek meg. Egy-egy füzet ára 30 kr. Melegen ajánljuk a magyar olvasóközönség támogatására. Helyi, megyei és vegyes iiirek. Halottak napjan, a kegyelet e drága napján, a máskor oly elhagyott hely, a temető, megnépesült. Sietett kiki drága halottjának sírját felkeresni, koszorúkkal feldiszesíteni. Este fénytengerben úsztak a sírok. Sűrű füstgomoly szállt fel az égbe, mintegy jelezvén, hogy a kegyelet e nagy napján a hivők ezreinek fohásza száll az Egbe elhuiyt kedveseik lelki üdveért. Szegény és gazdag egyenlő mértékben át van hatva e nap jelentőségétől s a bíborban levő is megremeg ez estén ; inert minden arra figyelmezteti őt, hogy fényt, gazdagságot, hatalmat, mindent itt kell egykor hagynia s jó cselekedetei és erényei csupán azok, melyek nagy utján kisérő jeti I csatlakoznak. Halottak emlékét a nagykanizsai temetőben is megszentelték Mindenszentek napja délutánján. A főgyur tanuló ifjúság gyászlobogó alatt tanáraik vezetése mellett vonult ki Grossman Ignác és Keszthelyi Endre volt gymn. tanárok sirboltjához és impozáns módon adott kifejezést kegyeletének. Alkonyatkor a sirok legnagyobb részét kivilágították és megkoszorúzták, — még pedig ami a közönség Ízlésének finomodására vall — a halót tak iránti kegyelethez illő egyszerűséggel. A hivalkodó pompa és tény csak elvétve rontotta el a kegyelet nyilvánulás megható összhangját. A beköszöntött hideg idő azután megakadályozta az esteukint bekövetkezni szokott vásárias tolongást és zajt is, mert a kedvező időben megjelenni szokott, kegyelet nélküli profán tömeg valahol a csapszékek meleg levegőjében keresett és talált magához méltóbb szórakozási terrenumot. Legjobb volna hatósági uton úgy intézkedni mindenkorra, hogy d. u. 6 órakor a kegyeletes megemlékezés mindénütt véget érne. Halottak emléke Keszthelyen. A keszthelyi szeut Miklósról és szent Mihályról nevezett sirkerteket a kegyeletes szivek Mindenszentek napja délutánján gyönyörűen feldíszítették és este fényesen kivilágították. Az önk. tüzoltóegylet tagjai és a fiatal gazdászok fekete zászló alatt testületileg vonultak ki a temetőbe s ott elhunyt bajtársaik sirját megkoszorúzták. Szemelyi hir. Csertán Károly, Zalaváruiegye alispánja, f. hó 7-én Pozsonyba utazott, hogy jelen legyen a pozsony—-szombathelyi helyi érdekű vasút f. hó 8-iki ünnepélyes megnyitásán. Kivilágítás. A városi képviselőtestület f. hó 4-én tartott rendkivüli ülésén annak örömére, hogy Vaszary Kolos panonhalmi főapát neveztetett ki hercegprímássá, önkénytes kivilágítás rendezését határozta el. Örömmel jelezzük, hogy a városi képviselőtestület ezen határozata közhirré tétetvén, városunk lakóssága — valláskülönbség nélkül — f. hó 4-én este fényes kivilágítást rendezett, melynek a legszebb idő kedvezett. Egyes házak ablakai virágokkal, csokrokkal gyönyörűen voltak feldiszitve. A kivilágítás alatt a közönség sűrű csoportokban hullámzott a utcákon. A „Dunántúli közművelődési egyesület" új alapito 1 tayja. Vaszary Kolos hercegprímás ezer t'rtos alapítvány nyal belépett örökös tagul a „Dunántúli közművelődési egyesiilet"-be. Belépését az egyesület balatoni fiókegyesületénél jelentette be még hercegprímássá történt kiuevezése előtt. A városi képviselőtestület t. hó 4-én tartott rendkivüli ülésén határozatilag kimondotta, hogy az asphaltozás folytatását egyelőre beszünteti mindaddig, mig a város összes utcáinak nivellirozási munkálata s e munkálatoknak szakszerű felülvizsgálata be nem fejeztetik. Ennek foganatosítása előtt egyeseknek sem adható engedély az asphaltoztatásra. Az építészeti bizottság által eddig teljesíttetett asphaltozási munkálatokat a közgyűlés utólag jóváhagyta, egyúttal ugyanezen bizottság előterjesztésére még az idén a takarékpénztári épületig vezető járda elkészítését elhatározta s megbizta az építészeti bizottságot, hogy az eddigi munkálatokra nézve a szerződési pontozatokat a vállalkozóval tüzetesen megállapítván, ezek véleményezés végett a jogügyi bizottsághoz terjesztessenek s e bizottság javaslatához képest fog a képviselőtestület végleg határozni. — A városi építészeti szabályrendeleten a minisztérium részéről követelt módosítások luegtétetvén, az így átalakított szabálreudeletet a képviselőtestület elfogadta s megerősítés végett az alispáni hivatal utján a minisztériumhoz telterjeszti. — A képviselőtestület tudomásul vette az iskolaszék átiratát, melybeu tudatja, hogy a város által szervezett új segédtauítói állásra a községi elemi iskolánál Baján Ferenc okleveles tanítót választotta meg. — Z. Horváth Gyula ügyvéd és lapszerkesztőnek, továbbá Kovács Alajos nyug. pénzügyi szemlésznek a városunkban való letelepedési engedély megadatott. A sümeghi kaszinó bal rendező bizottsaga — mint bennünket értesítenek, tekintettel arra, hogy Szil vesztei- estéjén többnyire mindeu városban szoktak társasestélyt rendezni, elhatározta, hogy a rendezendő fényes bált a farsang első hetében : január 9 én fogja megtartani, amelyre a meghívókat még a hét végén szét fogja küldeni. Clj polgári leanyiskola varmegyenkben. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Nagy Kanizsa rend. tanácsú város képviselőtestületének kérelmére az ottani két osztályú községi felső leányiskolának négy osztályú polgári leányiskolává való átalakítását, kapcsolatban az ottani államilag segélyezett községi polgári fiúiskolával, i megengedte, s egyúttal egy tanerőnek kinevezését a közoktatásügyi tárca terhére biztosította. A zala-egerszegi nőegylet fáradhatlan buzgalmú elnöke a zala egerszegi népkonyha létesítése ügyében meleg hangú felhívást bocsátott ki, mely lapunk más helyén egész terjedelmében olvasható. Részünkről is ajánljuk a közönség hathatós támogatásába ezen üdvös intézményt, melyre városunkban, ha valamikor, úgy I főkép a bekövetkező télen, égető szükség leszeu. Halalozas. Pertl István földbirtokos Miháliban b9 éves korában elhunyt. A boldogullban Nagy Géza zalaegerszegi törvényszéki biró ipát gyászolja Egyházmegyei tanfelügyelők. A veszprémi egyházmegye fenkölt szellemű püspöke, báró Hornig Károly, fényes tanújelét adta legközelebb a tanügy iránt való meleg érdeklődésének. Tekintve, hogy az egyházmegyei kerületek esperesei egyéb hivatalos teeudőkkel is túl vannak halmozva, másrészt főkép koruknál fogva a kerületükbe tartozó iskolákat a kivánalomnak megfele lőleg nem látogathatják meg: a kerületi esperesek mellé nagy egyházmegyéjének minden kerületébe tanfelügyelőt nevezett ki, akik kerületükben az iskola ügyeket intézik. A kinevezési okiratban a püspök főpásztori bizalma és atyai szeretetének jeléül, de egyúttal a hivatalos tekintély emelésének szempontjából is megengedte a kinevezett tanfelügyelőknek, hogy működésük kezdetétől fogva és annak tartama alatt kitüntetésképen vörös övet használhassanak. Zalavármegyére kineveztettek egyh. tanfelügyelőkké : a balaton füredi kerületben : Wurglich Ágoston felső-eörsi prépost, a tapolczai kerületben : Bognár Károly n.-káptalantóthii plébános, a nagy-kanizsai kerületben : Szűcs Móric nagy kapornaki plébános, a kis-