Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-10-18 / 42. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1891. évi 42-ik szániához. május végén megtörtént, alakor a nyár további toiya- , mán is elég szokott lenni ez a keverésarány. Hogyha azonban az első permetezés megkésett, I s a gomba nyomai már mutatkoznak a leveleken, akkor j a b) és e) alatt- (3- és 4%-os) arányban keverjük össze az anyagokat. A rézgálicot megtörjük és először kisebb mennyi ségíí mérsékelten meleg vizben — 1 kilogramm rézgálicra 3 liter vizet számítva — oldjuk tel. Egy másik edényben pedig az oliatlan meszet oltjuk még egyszer annyi vizben. A mészoldatot célszerű finom szitán átszűrni, nehogy olyan anyag is maradjon benne, melytől a per íuetező készülék bedttgu I. Ezután a rézgálicoldatot a kellő arány szerint, nagyobb mennyiségű vizbe öntjük bele és ha a mészoldat lehűlt, akkor folytonos kavarás közt, lassan hozzá keverjük a réz-gálic oldathoz (és nem fordítva). A mészoldatnak okvetlenül le kell hűlnie, mert különben a keverék a peronospbrára nézve telje sen hatástalan lesz. Ila van jó kövér, vajszerű oltott meszünk, ugy ezt is használhatjuk, csakhogy ekkor I kilogr. oltatlan mész helyett 2

1 kilogr. oltott meszet kell alkalmaznunk. I A rézgálicot csak fa-, réz vagy agyagedényekben j oldjuk tel és annak kavarásához is szintén csak taeszközt használunk. A kész bordeaux i keverék elállhat hosszabb ideig is, de használat előtt s általában valahányszor a fecsken dőbe öntünk belőle, alaposan felkavarandó, mert éppen azok a részek, melyek a peronosporára hatnak, leülepednek benne. E folyadékot a lehető legfinomabb permete alak jában kell a szőlőlevelek felső lapjára juttatni. II. A szóda és rézgálic keveréke. Ennél mész helyett szódát (szénsavas nátriumot) használunk. Az az előnye, hogy nincsenek benne olyan durva részek, mint a mészkeverékben. Ha 2" 0 os keveréket akarunk készt teni, akkor 2 kgr. rézgálicot i> liter meleg vizben és 2

1 kgr. kristályos szódát 12

1 •> liter vizben fel oldunk s e két oldatot folytonos keverés közt elébb t. szódaoldatot, aztán a rézgálicot HO liter vizbe öntjük, s igy kaptunk egy hektoliter 2" ,,-os rézgálic oldatot. Természetes, hogy ha az első permetezés akkor történik, mikor a baj már fellépett, akkor ennél a keveréknél is több (3 V, — ÍJ kgr.) szódát használunk 100 liter vizre s e szerint módosítjuk a keverés arányát. E két keverék (a bordeaux-i és az utóbb említett szódás) legcélszerűbb a borrá feldolgozandó szőlőtermés megvédésénél. Ahol a termést fürt, tehát csemegeszőlő alakjában értékesítik, ott a következő (111. és IV.) keverékek ajánlhatók, mert különösen a bordeaux-i keveréknél a permetező anyagtól látható foltok maradnak a fürtön. A szóda és rézgálic keverékénél egyébiránt ezek a nyomok nem nagyon jelentékenyek. , III. A tézgálic és az ammóniák szalmiakszeszkeveréke (Eau céleste). Ennél előbb egy „anya oldal" ot készítünk, ugy, hogy 1 kilogr. rézgálicot 3—4 liter meleg vizben a fentebb leirt óvatossággal feloldunk. Ha a rézgálic tökéletesen feloldódott, s az oldat, nem meleg, akkor lassan, folytonos kavarás közben 1

1 liter vagy csak I liter 22" ammoniakot öntünk hozzá. A folyadék erre zavarodni kezd és halványkék szint vesz föl, s ha az összes atnmoniak már egészen bele van öntve, a folyadéknak meg kell tisztulnia és intenziv-ultrainarin kék szint fölvennie. 1 la a folyadék nem tisztul (különösen abban az esetben, ha csak egy liter auimoniakot használtunk) akkor még több ammoniakot kell hozzá önteni, mig a tisztulás be nem következik. Ez az anyaoldat 200 liter vizre elegendő. IV. Tiszta rézgálicoldat. Ezen oldatban 100 liter vizre fél kilogramm rézgálicot használunk, bár vannak egyesek, kik még ezt is erősnek tartják s 100 liter vizre legfeljebb 300—400 grammot vesznek. E szernél is egy „anyaoldat" ot készítünk, ugy hogy 10 kgr. rézgálicot 50 liter vizben feloldunk. Tehát rendkivüli szolgálatot tesz a magyar irodalomnak, midőn a gyermeket megismerteti a most élő nemzedékkel, a mely addigra, míg ez a gyermekvilág felnő, mái az öregek közé lesz sorolható, de talán éppen azért fog fennmaradni az érettebb közönség és érettebb irodalom közt a szíves viszony. Magát a tárgyat felejtheti a gyermek. Ugy gondol rá később, mint egy rég hallott dajkamesére. Kivált akkor, ha az idegen származék. De nem felejti el az író nevét, a melylyel kis lapjában annyiszor találkozott, következésképen buzgó hive lesz az irodalomnak, nem úgy, mint a mostani kor, mely gyermekkorában még híréből is alig ismerte az írók működését. A közlemények megválasztása mellett arr.i is gondot fordít „Az én újságom" szerkesztője, hogy a képek is felköltsék a magyaros gondolkozást ós hazafias érzést. Éppen azért uiinde í nemzeti ünnepet képben ismertet meg a kis olvasókkal ; nem mulaszt el egy alkalmat seuhogy .hazánk kultúrharcának nagy alakjait föl ne idézze a gyermekek lelki szemei előtt. Az aradi ünnep, Széchenyi, a szabságharc-kiállítás és több ilyen mozzanat, melyet a lelkes szöveg közé illesztett képek még emlékezetesebbé tesznek, bizonyára maradandó hatást , hagynak a gyermek lelkében. Dicsérendő törekvése a szerkesztőnek az is, hogy hazánk szebb vidékeit és népeit megismerteti a gyermekekkel s felhívja őket lépten-nyomon arra, hogy ínikor utaznak, hazánk szebb tájait nézzék meg először, ne kövessék azt a szokást, a mit legújabb időig az öregek gyakoroltak, hogy mielőtt hazájukat megismerték volna, már bebarangolták a külföldet és csak azt tartják jónak, a mit ott künn láttak. Ez a törekvés paedagogiai szempontból ép oly helyes, mint nemzeti tekintetből s azért „Az én újságom" at kiválóképen ajánlhatjuk minden szülőnek, ürömét szerezuek és igaz kincset adnak vele gyermekeiknek. az anyaoldat minden literjében 200 gramm rézgálic van j (10 kgr. : 50 - 0'2 kgr.). Ha olyan folyadékot akarunk készíteni, melybeu 300 gr. rézgálic legyen, akkor 100 I iter vizre az anyaoldatból másfél litert, ha pedig | 400 grammosat, akkor két litert veszünk. Ez utóbbi két keverék (111. és IV.) a legfinomabb permetezést igényli, mert, ha nagyobb cseppekben hull a levélre, ez könnyen megperzselődik tőlük. A rézgálicos folyadékot erre a célra való eszközökkel, az úgynevezett permetező gépekkel, melyek a folyadékot úgyszólván szétporlasztják, fecskendezzük a tőkékre. Igen kis szőlőkben, hol a gép nem fizetné ki magát, finom kézi seprővel is lehet dolgozni. Sokféle permetező gép van, melyek részint tiuomabb, részint durvább cseppeket szórnak. Igen jó gép a Vermorel-féle „Éclair"-permetező, mely Szávoszt Alfonznál (Budapest, Arany János-Utca) 24 Irton kapható. A permetezéstől csak akkor várhatunk teljes sikert, ha a perouosporát megelőzzük, vagyis, ha az első permetezést május végéig befejezzük. Virágzás idején, vagy esetleg a szénkénegezéssel eggyiitt egy időben is lehet végrehajtani; csak közvetlenül a kötözés után nem, hanem be kell várni, mig a levelek néhány nap múlva ismét visszanyerik természetes helyzetüket. Nedves vagy esőre hajló időben is dolgozhatunk, csakhogy ilyenkor azt kockáztatjuk, hogy hirtelen támadó sürü eső lemossa a keverék cseppjeit, mielőtt megszáradhattak volna. Ha tiszta rézgálic, vagy ammoniakos oldattal permetezünk, a déli forró órákban szünetelni kell. A permetezést évenként rendesen háromszor végzik, az elsőt május végéig, a másodikat egy hónappal későbben, az utolsót a második permetezés és a szüret közötti idő közepén. A hol az első permetezés elmaradt s nyomára jövünk később a peronosporának, s ha julius végén vagy augusztus elején permetezünk először, akkor a rendesnél erősb rézgálic oldatot használunk. A tőke sorokat mindkét oldalon be kell fecskendezni és lehetőleg a fürlökre is juttatni, még virágzás idején is. A bordeauxi-, a szóda- és rézgálic-, és a rézgálic meg ammóniák-keverékből egy hektárra 400 liter kell, tehát egy kat. holdra 230 litert és egy magyar holdra 173 litert; mig a tiszta rézgálic-oldatból egy hektárra 1000 liter, tehát egy kat. holdra 575 liter ée egy magyar holdra 431 liter. Radocza János képviselőnk körünkben. Zala-Egerszeg város közönsége a tisztelet, szeretet és hála érzetével van szorosan fűzve országgyűlési képviselőjéhez, Radocza Jánoshoz, I aki e város kerületének érdekeit mindenkor szivén hordozza; aki örömét, boldogságát leli i abban, ha városunk lakosságának érdekében ! bármit tehet, a város kulturális céljaiért bármély áldozatot hozhat. Azért tekinti városunk lakóssága ünnepnek a napot, midőn őt körében üdvözölheti s benső örömének, képviselője irányában szivében táplált szeretetének és törhetlen ragaszkodásának igyekezik külsőleg is kifejezést adni. Aki városunkat f. hó 17-én meírtekintette: O 7 aki látta a díszesen felékesített pályaudvart; aki látta a pályaudvaron egybegyűlt nagyszámú és lelkes közönséget; aki látta a pályaudvartól a íehérképi utcán végig egész az „Arany Bárány' vendéglőig sűrűen felállított, nemzeti zászlókkal, virággalyakkal ékesített árbocokat, a házakról lengő nemzeti zászlókat: az meggyőződhetett arról, hogy a város csak kedves, szeretett, közbecsülésnek örvendő vendégjét, igaz barátját, érdekeinek leghűbb képviselőjét fogadhatja ily fény nyel és lelkesedéssel; az meggyőződhetett arról, hogy a sűrűen elhangzott „éljen"-eket az őszinte sziv melege sugalta; az meggyőződhetett arról, hogy e diszes fogadtatás a törhetlen ragaszkodásnak volt legfényesebb megnyilatkozása! A közöröm és közlelkesedés tolmácsai vagyunk csak, midőn mi is viszhangoztatjuk, hogy Isten hozta őt körünkbe ! * * Szeretett képviselőnk a nagy-kanizsai vonattal délután 1 24 órakor ért Szent Ivánra, hova a felkoszorúzott és fellobogózott helyi vonatta! Balaton József, Büchler Jakab, dr. Czinder István, Fischer László, Hajik István, Heinrich Vilmos, Horváth Béla, Isoó Alajos, Kaiser József, Klosovszky Ernő, Krosetz István, Németh Elek, dr. Obersohn Mór, Sípos János, dr. Szigethy Elemér, Udvardy Ignác és Varga Vilmos városi képviselőkből álló küldöttség ment elébe. Harsáuy éljennel fogadták megérkeztekor s a küldöttség nevében Balaton József esperes-plebános üdvö zölte őt, mire képviselőnk meghatva mondott köszönetet, hogy ily szép számú küldöttség ment elébe„ Kis vártatra megindult a helyi vonat, melynek a pályaudvarhoz való közeledését mozsár durrogások jelezték. Majd beért a vonat a pályaudvarba, hol óriási közönség várt szeretett képviselőnkre és lelkesült, szűnni nem akará éljennel fogadták. A pályaudvarban szeretett képviselőnk tiszteletére a következő egyletek jelentek meg testületileg: Vöröskereszt egylet, nőegylet, karácsonyfa egylet, a zalaegerszegi tanítói járáskör, tűzoltó egylet, izraelita hitközség, ipartestület, kereskedelmi kör, a kereskedelmi ifjúság, iparos ifjúsági önképző egylet, földmives társulat. Kovács Károly polgármester lelkes beszéddel fogadta képviselőnket. Kiemelte a város körül szerzett kiváló érdemeit, megemlékezett kifogyhatatlan jótékonyságáról, melyben városunk egyesületeit részesítette. E jótékonysága késztette az egyes egyleteket arra, hogy tiszteletük kifejezése végett fogadtatására testületileg jelenjenek meg. Nem foglalkozik ő politikával — mondá a szónok-, mert szeretett képviselőnk neve már maga elegendő politika reánk, tisztelőire nézve. Szavait kitörő éljenzés kisérte. Radocza János képviselőnk meghatva mondott köszönetet a fényes fogadtatásért; jelezé beszéde folyamán, hogy mindenkor örömmel jő városunkba s úgy tekinti magát, mint e város család tagját, akit bár eltoglaltsága távol tart a folytonos jelenléttől, de annál édesebben esnek neki a percek, melyeket a távollét után körünkben tölthet. A bensőség melegével mondott szavait többször kisérte a jelenlevők viharos éljenzése. Ezután Kovács Károly polgármester a jelen volt egyes testületeket, amint a perronon helyet foglaltak, mutatta be képviselőnknek, aki a nála megszokott lekötelező nyájassággal és szivélyességgel szólt mindegyik egyesülethez, úgy az egyesület egyes tagjaihoz, megköszönve egyúttal, hogy tizzteletére testületileg kivonulni kegyesek valáuak. A testületek bemutatása után Kovács Károly polgármesterrel az első kocsiban helyet foglalva, a pálya udvar előtt állt óriási közönség sűrű sorfala és számos kocsi kiséretében vonult a díszesen fellobogózott fehérképi utcán végig a szállásházhoz, hol főispán őméltóságának szeretett vendége. Este hét órakor már sűrűn hullámzott a közönség a varmegyeház téren, ellepte a nagy tért egészen. Félnyolc órakor a városháztól megindult zeneszóval az impozáns fáklyásiuenet s midőn a szállásházhoz ért, óriási éljenzés tört ki, éltetve szeretett képviselőnket, aki főispán őméltóságának kíséretében a közönség közé folytonos éljenzés közt lejövén, Németh Elek városi fő jegyző a következő, mély érzéssel elmondott és a közönség által többször éljenzéssel kísért beszédben üdvözülte szeretett képviselőnket : Nagyságos Képviselő Ur ! A jelen országgyűlés utolsó időszakának beálltával, midőn kedves hírét vettük annak, hogy Nagyságod városunkat, kerületének székhelyét,becses látogatásával szerencséltetni fogja, úgy voltunk, mint a közönséges életben azon család, mely egy régen várt, igen kedves vendég megérkeztének hírét veszi. Az öröm édes érzete rezgi át a. család min den tagjának szívét, örege és apraja azon töpreng, azon tanakodik, hogyan fogadhatná legméltóbban s hogyan : mutathatná ki szívének örömét a legigazabban. Mi is, e város lakói, midőn becses látogatásának örvendetes hírét vettük, szintén mélyen éreztük, hogy nem csak mint politicai életünk egyik jelesét, országgyűlési képviselőnket., hanem mint városunk és kerületének igazi barátját, jóltevőjét vagyunk szerencsések fogadhatni. Általánosan éreztük azt, hogy mint szeretett barátunkat, mint jóltevőnket nagy szeretetünk, soha nem muló hálánk, teljes bizodalmunk és ki nem mondható örömünk tolmácsolásával örvendeztethetjük meg a legjobban. Ezen mély és igazi érzelmek bátorítanak fel bennünket, hogy kérjük Nagyságodat, miszerint, városunk iránt tanúsított jóakaratát, pártfogását, ezután is kegyeskedjék velünk, éreztetni s rendíthetlen bizalmunk mentseu ki bennünket a szerénytelenség viídja alól, ha, jelenleg örvendetes megérkezése alkalmával ismételve kérjük, hogy megyénk és városunk régen táplált vágyát, Zala-Eger szegen főgymnasiurn létesítését, bölcseségé és pártfogása által támogatni kegyeskedjék. Legyen tehát e város lakói által melegen és a legőszintébb örömmel üdvözölve ! Fogadja Nagyságod a legmelegebb „Istenhozott"-at! Gazdagodjék azon édes tudattal és meggyőződéssel, falaink között, hogy itt e helyen ifja és örege, icicsinyje és nagyja a legnagyobb szeretettel van eltelve kedves személye iránt és soha nem muló hálánk, l örökzöldje fonja körül mindazon jótéteményekért, melyeket lígy városunk, mint városunk egyesületei és egyesei iráni tanúsítani kegyeskedett. S valamint e lobogó szövétnekek lángjai fényt vetve ég felé törnek, úgy törjön ég felé a mi közös imánk is, hogy nagyságos Radocza János urat. országgyűlési képviselőnket, népünk igazi barátját a minden ható Isten hazánk és nemzetünk örömére igen sokáig éltesse ! Szeretett képviselőnk válaszában megköszönte a város közönsége részéről nyilvánított emez ujabb kitün tetést; biztosította a hallgatókat, hogy bármiként alakuljanak is jövőben a viszonyok, de e város és lakosságának érdekeit mindenkor szívén fogja hordani ; a főgymnasium kérdését illetőleg kijelentheti, hogy határozott Ígéretet oly ügybeu, mely tőle nem függ, nem tehet; azonban a dolog felől teljesen tájékozva van, és az irányadó körök komolyan foglalkoznak ez iigygvel s alapos a reménye, hogy ezen, úgy városunkat, mint a vármegyét kulturá'is szempontból oly közvetlenül érdeklő ügy a küzel jüvőben kedvező megoldást nyer. Köszönetét megújítva, az Ég áldását kívánta a városra és annak nagyrabecsült polgáraira. — Szavait viharos éljen követte, mire a Rákóczy induló hangjai mellett a menet szeretett képviselőnk folytonos éltetése mellett elvonult. Helyi, megyei és vegyes hirek. Kepviselö beszámoló. Radocza János, kerületünk közszeretetben álló képviselője, beszámoló beszédét f. hó 18 án délelőtt 1 I órakor tartja a kaszinó helyiségében. A beszámoló után tiszteletére a kaszinóban társasebéd lesz. A rendező bizottság felkéri pártkülönbség nélkül a választó polgárokat, hogy úgy a beszámolón, valamint a társasebéden minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek.