Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-07-05 / 27. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1S01. évi 27-ik számához. Irodalom. A maqyar szépirodalomra mostoha idők járnak. A napi sajtó, mely gyors, de folületes produkcióra csá bítja az Írókat, nem endedi megérlelni, művészi magaslatra emelkedni a tehetségeket. Könyvirodalmunk pang. A könyv vásárlók száma ép oly arányban csökken, mint a mely arányban a napi sajtó quantitative emelkedik. Ilyen körülmények közt szinte csodálatos, hogy oly előkelő szépirodalmi lap, mint „A Hét", mely feladatát komolyan teljesíti, saját erejéből fennállani képes. Másfél év előtt indult meg és ma nincs művelt ember az országban, a ki legalább hírből ne ismerné. Ez a poézis, a maró satyra, a kényes ízlés és a rakoncátlan igazságszeretet lapja. Sokat ád a formára, talán többet, mint a tartalomra, de legtöbbet ad az igazságra. Ennek köszönheti sikerét. Nem tartozik semminemű politikai párthoz, de rárálegyint midegyikre. Nem nagy képüsküdik ; de a könnyű forma alatt magvas tartalmat rejteget. Arisztokratikus gőggel veti meg azon olcsó eszközöket, melvekkel selejtes irodalmi vállalatok előfizetőket fogdosnak, nem közöl szépítő szerekre való recepteket, se szerelmes üzeneteket X-től Y-hoz; nem vakítja a publikumot, kitűnőségeknek hirdetvén az irodalom szemetjét és önérzettel utasít vissza minden fogást, mely az irodalom és az irók méltóságát kisebbíthetné. És épen ez sikerének kulcsa. A közönség, mely jobb szellemi táplálék után sóvárog, „A Hét"-beu megtalálja azt, a mit keres; igazi műveltséget, választékos nyelvet, a kor színvonalán álló eszméket, rajongó lelkesedést a szép iránt és kíméletlen üldözését mindannak, ami hizug, nyegle és rosszhiszemű. „A Hét" a művelt emberek lapja. Krónikái, birálatai, apró actuális cikkei speciálítássá avatták e lapot a magyar időszaki sajtóhan és kívánatos, hogy ily lap fentartsa magát. Olvassák önök „A Hét" cimü lapot; de ne csak olvassák, hanem fizessenek is elő reá; mert nálunk még mindig aránytalanul több az olvasó, mint az előfizető. „A Hét"nek II[. kötetje fekszik előttünk és nem tudjuk, hogy mit csodáljunk jobban, a szerkesztő tántoríthatatlan kitartását és találékonyságát, melylyel azt a tömérdek becses anyagot összehordani tudta, vagy azt a bő tudást és gazdag szellemet, melylyel e lap írói az olvasót kápráztatják. Hazafiian dolog ezt a vállalatot támogatni. „A Hét" előfizetési ára egész évre 10 frt. félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Mitatványszámokat kívánatra ingyen és bérmentve küld „A Hét" kiadóhivatala VIII. József-körut 44. A kertészet általános kézikönyve. Utasítás a kertészet minden ágában, az összes konyhakerti termények, gyümölcsfajok, a legszebb kerti, üvegházi és szobai virá gok tenyésztésére, valamint kertek berendezésére vonatkozólag, kertészek, kertkedvelők és mezőgazdák stb. számára. Irta Jager H., a negyedik bővített kiadás után fordította és a hazai viszonyokra alkalmazta Benes János, az országos magyar kertészeti egyesület szerkesztő-titkára. — Teljesen igaza van a nevezett mű magyarra átültetőjének, midőn előszavában azt állítja, hogy a szakkönyv értékét és hasznavehetőségét semmi sem fejezheti ki jobban annak kelendőségénél. Jager H. Általános Kertészkönyvének sok oldalú használhatóságát sem bizonyíthatná semmi jobban annál, hogy második magyar kiadást kellett belőle rendezni. Ez új kiadás a német eredetinek tetemesen bővített s a kertészet legújabb haladásának megfelelően átdolgozott negyedik kiadása után a hazai viszonyoknak pontos figyelembe vételével készült s két főrészre oszlik. — Az első rész magában foglalja a kertmívelés minden ágára kiterjedő általános alapismereteket, szól a növények életének s növekedéseinek feltételeiről, továbbá az égalj, fekvés, talaj, trágya és trágyázásról s a kertészeti eszközökről. — Részletesen ismerteti a növények betegségeit, ellenségeit és ezek ellenszereit. Ebben az első részben találjuk a növények tenyésztésének és szaporításának, a talaj helyes mívelésének és ápolásának ismertetését, a növényházak építése, berendezése és gondozása körüli tudnivalókat, végül a kerteknek készítéséről és megvalósításáról, valamint a kertészeti könyv vitelről szóló fejezeteket. A mű második része a haszonés díszkertekről szól ; s míg egyrészt a haszonkertészet, a zöldségtermelés és gyiimölcsfatenyésztés minden ágát felkarolja, másrészt a díszkertészeti rész a dísz- és tájkertek berendezését, a virágtenyésztés minden ágát s a díszcserjék nevelését tárgyalja kimerítően ; szóval oly munka kínálkozik e műben mindazoknak, a kik a kertészettel akár általában, akár részeivel foglalkoznak, mely az e téren elért tudományos, művészeti, ipari stb. vívmányok felhasználásával a kertészet legapróbb teendőire kiterjedve, egyrészt mindenkor használható útmutatóul, másrészt a kevésbbé avatottaknak megbízható vezérfonalul fog szolgálni. A mi pedig a mű nyelvezetét illeti, az a mellett, hogy könnyen érthető és folyékony, egyúttal irodalmi szinvonalon áll, a mi szintén kiváló előnye e műnek ; kiállítása teljesen megfelel kiadójának, az Athenaeum részvénytársulat ismert jó hírnevének. — Midőn még felemlítjük, hogy a 692 oldalra terjedő művet 253 ábra díszíti, úgy hiszszük, hogy méltán felhivhatjuk rá nemcsak a kertészek, hanem minden kertészettel foglalkozók figyelmét. Ára igen díszes vászonkötésben 4 frt. („Az én Újságom") cimü gyermeklap most fejezte be másféléves pályafutását. Rövid idő ez egy hetei '-.int megjelenő lap életében, de bőségesen elég arra, hogy olvasóinak elismerését kivívja, vagy pedig jóindulatát örökre elveszítse. Hogy melyiket érte el e kettő közül „Az én Újságom", talán fölösleges mondani. Annyi tény, hogy magyar ifjúsági lap eddig évtizedre terjedő pályafutás alatt sem ért el odáig, mint ez a közkedveltségü gyermeklap rövid 18 hónap alatt. Hanem még az irigység is elfogja ismerni, hogy ugy a lap szerkesztősége, mint kiadói rászolgáltak erre a sikerre ! „Az én Újságom" külső csiny és kiállítás tekintetében kiállja a versenyt a külföld legjelesebb ifjúsági lapjaival : képei mindig ujak, gyönyörű kivitelűek és az ifjúság Ízléséhez és hajlamaihoz alkalmazkodók. Ami pedig a belső tartalmát illeti, elég a szerkesztő nevét említeni, hogy tudjuk, mihez kell magunkat tartani. Pósa Lajos neve már maga egy egész programm az ifjúsági irodalom terén s az ő verseit tanulják iskolákban, szavalják mindenfelé, ahol csak gyermekek vannak széles e hazában. Hetenkint ir ő egy-két verset „Az én Újságoméba. Körülötte csoportosul egész sora a legjelesebb magyar Íróknak és Írónőknek. Hogy csak néhány nevet említsünk : Bródy Sándor gyönyörű és érdekes gyermekregényeivel, Sebők Zsigmond, Herczegh Ferenc, Rákosi Viktor, Bársony István és Hock János kedves és zamatos elbeszéléseikkel, Madarassy László élénk és mulatságos elbeszélés formába burkolt leirásaival idegen földrészekből, olyan magaslatra emelték ezt a gyermeklapot, amilyent nálunk eddig az ifjúsági irodalom terén vállalat még nem ért el. — Sőt még olcsóság tekintetében is túltesz valamennyi gyermeklapon, mert előfizetési ára egész évre csak négy forint, — negyedévre 1 forint. Hirdetések. 1612/1891. sz. Árverés hirdetmény. A sümegi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a zala-egerszegi kir. ügyész ség végrehajtatónak Gulyás Mihály végrehajtást szen vedő elleni 20 és 6 frt 10 kr. tőke követelés s járu lékai iránti végrehajtási ügyében a sümegi kir. járásbiróság területéu levő, Csáford község határában fekvő, a csáfordi 41. számú telek jegyzőkönyvben A f 59. hrsz. alatt fele részben Kőszegi Kálmán, V

2 részben Gulyás Mihály és neje Horváth Anna tulajdonául felvett egész házra 400 írtban, a csáfordi 759. sztj könyv ben A f