Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)
1891-08-16 / 33. szám
l-ig jelentést tegyenek. A vármegye területén levő összes gőzgépek tulajdonosai a főszolgabírók és Zala Egerszeg s Nagy-Kanizsa város polgármesterei utján {elhivatnak, hogy mely útvonalon és mely hidakon tog ják gépüket a eséplési időszak alatt szállítani. Ugyancsak 14 nappal előbb jelentendő be a gépszállítás, ha az nem a eséplési időszakban eszközöltetik, mely alkalommal azonban a szállítás időpontja is megjelölendő. Dr. Gyömörey Vince bizottsági tag indítványára a közigazgatási bizottság megkeresi a törvényhatósági közgyűlést, hogy a tűzrendészed szabályrendelet T-ik §-ának a viszonyoknak megtelelő átdolgoztatása végett kebeléből egy bizottságot küldjön ki. A kereskedelemügyi miniszter Nagy-Kanizsa városnak kövezetvám szedésijoga meghosszabbítására vonatkozó kérvényét tárgyalás és véleményes javaslattétel végett a közigazgatási bizottságnak leküldötte. A város kérvénye tárgyalás alá vétetvén, mivel az új útadó törvényben előirt okiratokkal el van látva, továbbá a kérvénybon felhozott indokok, úgy a város közérdekű közlekedési nagy forgalma, valamint a kereskedelem előnyössége szempontjából teljesen igazollak, a város kérvényét a bizottság pártolólag terjeszti lel a miniszterhrz. Olvastatott s tudomásul vétetett a kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben tudatja, hogy i tűrje szentgróthi h. é. szárny vasút építési munkáinak megkezdhetéséiv a müncheni Local-Bahn-Actien-Gesellschaft cégnek, mint engedélyesnek, az engedélyt megadta és a munkálatok állami ellenőrzésével Geduly Gyula műszaki tanácsost bízta meg. Örvendetes tudomásul vétetett a pécsi posta és távirdaigazgatóságnak azon értesítése, hogy a közigazgatási bizottságnak április havi üléséből tett előterjeszti sére julius 28 ától kezdve Bak és Söjtör között napontai kétszeri postaösszeköttetést létesített, mely szerint a posta Söjtörröl reggel 7 órakor és délután 4 óra 50 perckor indul Bakra, Söjtörre pedig déli 12 óra 15 perckor és este 8 óra 20 perckor érkezik. Tudomásul vétetett a kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben tudatja, hogy Szily Dezső ollári lakos kérvénye folytán a Csáktornya- ukki h. é. vasút 79 80 építési szelvénye közt fekvő áteresztő, a 81 82 épitési szelvények között metszett határárokig előállítandó vizlevezetési árok az engedélyes jelentése szerint már el készült. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadja, hogy ezen időszakban a miniszter megengedte, miszerint a Nagylakiban és Százkő muraközi községek tankötelesei nek felállítandó, két tanerővel beírandó állami iskola tényleg Nagyfaluban építtessék tel. Egyidejűleg a terv és költségvetés elkészítését elrendelte. — Az egyedutai elemi iskola épületén teljesített javítási munkálatok felülvizsgálásáról szóló jegyzőkönyv a munkabér folyóvá tétele céljából felterjesztetett. — A nyári iskolázást üző alsó-muraközi községek közül meglátogatta az alsó domborúi és alsó-vidoveczi rk. iskolákat. — A tanév folyamán Kottor községben megnyitott izr. iskola viszo nyairól meggyőződvén, a szükségeseknek mutatkozott intézkedéseket a helyszinén megtette. — Megtekintette Erdősfa községben az iskolaépületnek alkalmas községházat. — Meglátogatta a teljes befejezéséhez közel álló légrádi rk. iskola házat. — A Szent-Rókus pusztán Jánostalu és KristófFalva csatlakozásával tervezett uj is kola a Miklavecz, Ferencztalva, Mura Szilvágy, Fe só Királyfalva, Mura Szent Kereszt községek iskolázásának szervezése értelmében leghathatósabb intézkedések megállapítása, nem különben a földrajzi és helyi viszonyok elbirálása céljából a télsorolt községeket meglátogatta. Ugyancsak a dologi és személyi viszonyok rendezése céljából volt Mura Szerdahelyen és Mura-Siklóson. — A felső muraközi hegyvidéken még égetően szükséges és Királylakon felállíttatni tervezett új állami iskola ügyében a miniszterhez felterjesztést tett. — A nagy kani zsai városi bizottság a Nagy-Kanizsán immár nélkülözhetleu polgári leányiskola érdemeiben az iskolaszék részéről kiküldött bizottsággal kidolgozott tervezethez ,Engem helyettesíteni ?" és a szegény Bréhutnak kitörtek könnyei. „Engem helyettesíteni ! Nem, parancs- j nokom, azt nem lógja megtenni. Ön nem fogja magát elszakítani szegény Bréhuttól, aki önt testtel, lélekkel ; szolgálta. Alintsem az ön szolgálatát elhagyjam, inkább nem veszem soha anyósát nőül!" Elérzékenyültem ezen az áldozatkészségen, mégsem tudtam elfogadni, mivel Demetria képes lett volna életemet pokollá változtatni. Meghajoltam a sors akarata j előtt és Bréhut törvényes férje lett az én anyósomnak. J Szörnyű élet kezdődött ezután Nekünk a libanoni j ' hegyláncon kellett portyázni és Bréhut szolgálatát nem j ! tudtam nélkülözni. Elkészítette a tábori-ágyat, megtisztítá a gombokat, megkefélte a csizmáimat, röviden telje síté összes szolgálati kötelességét. Mikor pedig a szolga hirtelen az apósságra emelkedett, átrllenemben ült az asztalnál Demetria mellett, és a rémes tekintetektől a vő minden kötelességét teljesítenem kellett. Egy időben voltam elöljáró és alattvaló ; én apósom nyakába nyolc napi börtönt diktálhattam, ő pedig kitagadhatott engem, a parancsnokot az örökségből, s joga volt engem, mint vejét, alaposan összeszidni. Különös egy család volt ez ! Május hó már vége felé járt, s vártuk a szülőföldre való visszatérést. Kiváncsi voltam a/, átkozott dolgok végére, mig Isten mindent elvégezett. A dögvész egy hétig pusztított, s elragadta anyósomat és nőmet is. Egyedül maradtam Bréhuttal. A szomorú idők elmultával Franciaországba tértünk vissza és újra helyre állt köztünk a régi viszony. Többé én nem voltam veje, s ő nem apósom, hanem kizárólag szolgám, ki mint vitéz katona, 1870 ben meghalt. Ma már semmi sincs e rövid keleti regényből hátra, mint az emlékezet. Végére értem, — mondá a tábornok, — és ebből az igaz történetből belátják uraim, liogy miért nem vagyok barátja az apósoknak." szükséges költség megajánlását pártolólag terjesztvén a városi képviselőtestülethez, a szervezés iránt az iskola székkel még e hó első felében személyesen fog megállapodni. — Ugyanezen időszakban a vallás- és közoktatásügyi miniszter a perlaki állami elemi fiú- és leányiskolánál a tizedik tanítói állomás rendszeresítését elrendelte s azt egyidejű kinevezés utján be is töltötte. Kir. tanfelügyelő bemutatta a már négy tanerővel működő légrádi r. k. iskola négy tantermet és négy taníiólakást magában foglaló monumentális uj helyisé gének rajzát és az alapkőben elhelyezett emlékiratot. Légrád város hazafiúi áldozatkészsége meleg elismeréssel vétetetett tudomásul, az emlékiratok a közigazgatási bizottság irattárában megőrzés végett elhelyeztetnek. Kiss Lajos a bucsutai államilag segélyezett községi elemi iskolához rendes tanítónak megválasztatván, választását a bizottság jóváhagyólag tudomásúl vette s díjlevelét megerősítette. Vakonya község államsegélye ügyében a kir. tan felügyelő által bekivánt adatok alapján a miniszterhez jelentés tétetik. Kily Nándor szilvágyi államilag segélyezett községi elemi iskolai tanító szolgálati bizonyítványa alapján jelen állásában végleg megerősíttetik. Kir. tanfelügyelő előterjesztést tett Keretye község iskozásának rendezése ügyében. Tekintettel a földrajzi viszonyokra, valamint azon körülményre, hogy Keretye csatlakozásával Várföld iskolázásának ügye törvényes alapon rendezhető lesz: Keretye község iskolailag a várföldi r. k. iskolához csatoltatik. Előterjesztetett a vallás és közoktatásügyi tninisz ter leirata Nyirvölgy és Szent-Ilona muraközi községek iskolázása érdemében. A kir. tanfelügyelő által benyújtott adatok alapján a miniszterhez az államilag segélyezett iskolák közé való felvétel céljából felterjesztés tétetik. Kir tanfelügyelő jelentést tett a hoszufalusi csat lakozás ügyében ujabban felmerült akadályokról és je lenté, hogy szabadságidejének lejárta után az újabban bekivánt adatokhoz képest szeinélyejeu tog az összes érdekeltekkel tárgyalni, mely jelentése tudomásul vétetett. Helyi érdekű vasutunk menetrendje. A közigazgatási bizottság f. hó 1 I-én tartott ülésén tüzetes tárgyalás alá vette helyi érdekű vasutunk mostani menetrendjét, mely megyénk egyes vidékének, valamint helyeinek érdekeit nem kis mértékben sérti. A tárgyalás célja volt oly menetrend megállapítása, mely megteleljen úgy az országos, mint a vármegyei és tisztán a helyi érdekeknek. Ebből kifolyólag tervbe vétetett egy vonat, melyen Csáktornyáról kiindulva Budapestre és egy vonat Bobá ról, melyen Budapestről direct lehetne egyszer napon ként menni egész Csáktornyáig. Figyelmet fordított más részt a közigazgatási bizottság arra, hogy egy részt Tapolczától, más részt Csáktornyától, mint végállomásoktól kezdve a vonatok úgy közlekedjenek, hogy kiknek a megye székhelyén dolguk vau, oly időben érjenek ide s annyi ideig maradhassanak itt, hogy esetleges dolgukat elvégezhessék és még az nap ha/a is juthassanak. Ugyanily figyelembe részesítette a bizottság a vármegye székhelyét is, amennyiben a tervbe vett új menetrenddel Zala-Egerszegről egy részt Tapolczáig, más részt Csáktornyáig, mint végállomásokig lehet bárkinek úgy utaznia, hogy esetleges dolgainak elvégzésével még az nap vissza is jöhet. Gondja volt a bizottságnak arra is, hogy a Tapolcza, Ukk tclől érkezők egyszer Nagy Kanizsával, valamint viszont a déli vasút vonalán Nagy-Kanizsa felől érkezők Tapolcza- és Ukkal direct összeköttetésbe jőjenek. Nem kerülte el a bizottság figyelmét ama körül mény sem, hogy Nagy-Kanizsáról Egerszegre direct összeköttetés létesüljön. Mindezen óhajoknak megfelelőleg állította össze a bizottság a menetrendet, melyet alább közlünk azon megjegyzéssel, hogy mindenütt csak a végállomások indulási illetve érkezési idejét vettük fel. A közigazgatási bizottság feliratilag megkeresi a kereskedelemügyi minisztert, hogy az általa egybeallí tott és úgy az országos, mint a vármegyei és helyi érdekeknek teljesen megfelelő erre menetrendet jóváhagyni és annak mielőbbi életbeléptetését eszközölni szíveskedjék. A tervezett menetrend : a) Budapestre és Budapestről. Csáktornyáról indul reggel 3 óra 33 perckor, Egerszegen van ' 9 óra 06 perckor, Budapestre ér 8 óra 55 perckor este. Budapestről indul 8 óra 40 perc reggel, Egerszegre ér 6 óra 14 perckor délután, Csáktornyára 10 óra 05 perckor este. b) Egerszegről a végállomásokra és vissza. Egerszegről indul Csáktornya felé reggel 6 óra 14 perckor, Csáktornyára ér 10 óra 05 perckor reggel. Csáktornyáról indul 4 óra 15 perckor délután, Egerszegre ér 8 óra 13 perckor este. — Egerszegről indul Tapolcza felé 5 óra 04 perc reggel, Tapolczára ér 9 óra 40 perc reggel, Egerszegről indul 3 óra 30 perckor délután, Bobára ér 8 óra 25 perckor este. I c) Helyi érdekű vonatok Egerszegről és vissza. Egeiszegről indul 7 óra 05 perckor reggel, II óra 57 perc kor délben, 2 óra 55 perckor délután, 8 óra 13 perckor este. Egerszegre érkezik 8 óra 29 perckor reggel, 9 óra 28 perckor reggel, 1 óra 19 perckor délután, 4 óra 17 perckor délután, 9 óra 33 perckor este. Városunk 1892. évi költségvetési előirányzata. A városi tanács egybeállítatta városunk 1892-ik évi költségvetését. E tervezetet a pénzügyi bizottság f. hó 17-én tartandó ülésén tárgyalja és -a pénzügyi bizottság javaslatához képest fog a képviselőtestület legközelebb tartandó rendes ülése elé terjesztetni. A tanács által egybeállított tervezet főbb tételnibeu a következő: Bevételek. A) Rendes bevételek. I., Áll audó jövödelmek 12.964 frt 11'/ 2 kr. II. Változó jövödelmek 7.869 frt 83' , kr. 111. Elemi iskolai jövödelmek 2.674 frt 89 kr. IV. Alsófokú ipariskolai jövödelmek 1.900 trt 50 kr. V. Regáléhoz tartozó épületek után bér 2.333 frt 01 kr. B) Rendkívüli bevételek. I., Általánosak 4.860 trt 10 kr. II. Uj utcák nyitásából 428 frt 50 kr. III. Csator názási bevételek 765 frt 58 kr. IV. Szegénytartás 1,565 frt 77 kr. V. Átmeneti bevételekből 91 frt 75 kr. VI. Bauknál az építési alapokra még fennlévő összeg 76.537 frt 95 kr. Bevételek főösszege IS1.626 frt 62 1 2 kr. Kiadások. A) Rendes kiadások. I. Személyi járandóságok, a) Tiszti fizetések 12.048 trt 25 kr. b) Szolgák, rendőrök stb. fizetései 4.815 trt 20 kr. c) Személyi mellékjárulék 776 trt 47 kr. II. Különféle kiadások 15.484 trt 90 : i/ 4 kr. 111. Elemi iskolai kiadások 10.395 frt 33 kr. IV. Alsófokú ipar- és kereskedelmi iskolára 1.276 frt 85 kr. V. Regálé jogi kiadások 400, frt 30 kr. B) Rendkívüli kiadások. I. Építkezésekre 84.803 írt 04 kr. II. Csatornázási kiadások 3.360 frt 19 kr. III. Szegény tartási kiadások 2.567 frt, 29 kr. IV. Nem várt esetekre 6.569 frt 82 kr. V. Átfutó kiadásokra 181 frt 25 kr. VI. Törlesztésekre 30.478 frt 06 kr. VII. Körkemeneei kiadások 17.743 frt 99'/ 2 kr. VIII. Laktanyai kiadások 6.ul3 frt 16'/ 2.kr. IX. Vegyesekre 1.650 frt. Kiadások főösszege 199.164 frt 13kr. A 199.164 frt 13 1/ 3 kr.' kiadásból a 181.626 frt 62' , kr. bevételt levonva, mutatkozik hiány 17.537 frt 51\kr., melyet az 1890. évre előirt 43.843 frt ll kr. egyenes állami adóra (az általános jóvödelmi pótadót nem számítva) fel sztva, esik egy-egy adóforint után uz előirányzat szerint városi pótlék 40 krajcár. Szent-Gróth 1891. augusztus 10-én. Minden nagyobb városnak meg van a maga kiránduló helye, a hová vasár- és üunepuapokon üdülni jár a közönség, hogy kipihenje a heti munka fáradalmait. Most, hogy a publikoinnak ex,offo kell mulatni — már t. i. a vasárnapi munkaszünet életbeléptetése óta, nagyon ís szükségesek a kellemes kiránduló helyek ; mert ezek nélkül ugyan mit csinálnánk mi munkaszünetes emberek.? Hol töltenők el a vasárnapnak unalmasan hosszú délutáujait? Hiszen dolgozni nem szabad ! Megyünk hát a kiránduló helyre. Persze ott most augusztusban rendeznek a tűzoltók, nőegylet, kenyér egylet, hadastyánegylet stb. „majálist." Ott aztán mulatunk, szórakozunk, mi közben kipihenjük egész heti szorgalmas munkásságunk fáradalmait, erőt, kedvet gyűjtve a további munkálkodásra, az élet küzdelmeivel való szembeszállásra. Es ez jól van igy. Ha az ember egész héten át serényen dolgozik, testileg, szellemileg kimerül, s ha az elvesztett munkaerő pótlásáról nem godoskoduánk, nem lennénk képesek a munkát sokáig elbírni és ez áltai nem csak magunkat és családunkat érné veszteség, hanem a társadalom, a kereskedelem és ipar is kárt szenvedne; nem csak azért kell arra gondolnunk, hogy szellemiiuk és testünk épségét, munkaerejét megtartsuk, mert saját és esetleg családunk föntartásáról kell gondoskodnunk, — hanem mert a társadalom munkálkodást kövelel tőlünk, ezzel tartozunk hazánknak, nemzetünknek. Igaz, hogy mi „társadalmi" vagyunk és így politi kába szólnunk nem szabad, de szerény nézetünk szerint a vasárnapi munkaszünet meghonosítása a társadalom minden rétegére nézve előnynyel, haszonnal jár. Mint föntebb mondáin, n inden nagyobb városnak meg van a maga kiránduló helye. A mienk a „Zrínyi" és „Kakas". Az első a Zalabér — galamboki útvonalnak Aranyod — Szeutgrót közti szakaszán, a Zala völgynek egy gyönyörűen szép kies pontján, a borairól híres csáfordi hegy lábánál fekszik, magas jegenye fákkal körülvéve. A vendéglő tágas udvarával, csinos kis parkjával, födött tekepályáival és félig nyílt tánctermével kellemes benyomást gyakorol a belépőre; s mivelhogy — r 'ndszerint — jó barátok, ismerősök szoktak itt egybegyűlni, fesztelen mulatságok színhelyévé vált. Ezen oknál, valamint azon körülménynél fogva, hogy e mulató hely Szent-Gróttól alig van 10 percnyire, a közönség leginkább ezt keresi föl; itt rendezik a májálisokat, juniá'isokat stb. A szt-gióti önkéntes tűzoltó egylet is t. hó 9 én e helyütt tartá meg a szokott tekeversenyt, mely mint minden évben, úgy az idén is fényesen sikerült. Délután 4 órakor a tűzoltó szertárnál gyülekezett a csapat, honnan a Rákóczy hangja mellett, óriási közön ség által kísérve, vonult ki a „Zrinyi"-be. Itt csakhamar kezdetét vette a versenydobás, mi késő estig tartott. Mindenki igyekezett a tekézésben szerzett ügjességét kimutatni és a nyereményekül kiállított remek tárgyak ból magának egyet biztosítani. Mint mindig és mindenütt, ugy itt is Fortuna isten asszony szeszéiyességéve! tündökölt, mert mig egyik szerencsésebb halandónak két tárgyat is juttatott, addig számosan üres kézzel (s talán üres zsebekkel is) voltak kénytelenek a mérkőzés helyéről távozni Elragadóan szép látványt nyújtott este a vendéglőnek sznus lampionok kai kivilágított parkja, melyben a szép s/áum közönség fí;| alá hullám'•<>!( Majd láncra perdült a fiatalság s hévvel járta nemzeti táncunkat. A tágas tánchelyiség alig volt képes a táncosokat baf'ogadni. Az első négyest huszonnyolc pár táncolta. Míg a fi itilság Terpsichorenek áldozott, addig az „öreg" urak egy-egy félre esőbb asztalnál hajtották a pagátot. A sikeres huszonegyes fogás két szép asszonyt is föllelkesített és K. urat véve pirtnerui, preferane partiét alakítottak. E néines játáknál nem lehetséges ugv m a játszó 21 esét elfogni, de meglehet a „betli"-ben buktatni; a játszma nem sokáig tartott, mert szép asszo nyaink egyik urat a másik után „sprengelték" a játszó
