Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-07-19 / 29. szám

szállítva metermázsánkint (100 klg.) G frt 30 krért ajánlotta az egyesületnek (árjegyzéki ár 7 frt.) Felhívom a T. tag urakat, hogy a kik az egyesület utján óhajtják ezt beszerezni, ebbeli rendelésüket az egyesületi titkárságnál f é. augusztus hó 10-ig eszközölni szíveskedjenek. Thomas salakliszt nagyobb rendeléseknél 100 kilónkint 3 írt 30 kr. a budapesti teher pályaudvarhoz szállítva kapható. Zala-Egerszeg 1891, jul. 16. Orosz Pál e. titkár. Jegyzőkönyve a zalamegyei gazdasági egyesület 1891-ik évi julius hó 5-én Keszthelyen tartott rendes közgyűlésének. Jelenlevők. Háczky Káin án ügyvezető elnök, Ivoller István Il-od alelnök. Bogyay Máté, Skublics Gyula, Czakó Béla, Thassy Ferenc, Malatinszky Ferenc, ifj. Háczky Kálmán, Baranyay Ödön, id. Reischl Vencel, Koller Ferenc, Klasz József, Gaál Miklós, Csertán Károly, Botka János, Farkas József, Kemény Andor, ifj. Rajky Lajos, Szűcs Zsigmond, Szűcs Dezső, Sólyomy Lipót, Hegedűs Béla, Deininger Imre, Riedl Ödön, Baán Kálmán, Hertelendy Ferenc, dr. Csanády Gusztáv, Kiss József, Barcza László, Fapp Sándor, Hertelendy József, Szalós Mihály, Orosz Pál egyesületi tagok, utóbbi ugy is mint jegyző. Elnök úr üdvözli a tagokat s az ülést megnyitja, melyen a következő tárgyak intéztetnek el : 63/70. A vidékenként alakítandó gazdasági bizottságokról. A gazdasági egyesület f. évi május hó 3-án tartott közgyűléséből 38 1891. sz. a. kiküldött egy bizottságot azon célból, hogy tegyen javaslatot az iránt, miként lehetne a fontosabb közgazdasági ügyeket nem csak 1 a központból, hanem az egyes vidékek érdekeit és viszonyait szem előtt tartva, a helyi viszonyoknak leginkább megfelelően vidékenkint is elintézni. A bizottság ülését f. hó 4-én tartotta Keszthelyen; a bizottság tagjai közül megjelentek: Háczky Kálmán elnök, Barcza László, Baán Kálmán, Deininger Imre, Koller István, Skublics Gyu'a, Bogyay Máté, Csertán Károly, Csertán László, Czakó Béla, Farkas Sebestyén és Orosz Pál bizottsági tagok. Több indítvány és az eszme beható megvitatása után, a bizottság a következő javaslatot tartja legcélravezetőbbnek — s azt elfogadás végett a közgyűlés elé teijeszti : Javaslat. Alakíttassék a megye minden járásában egy gazdasági bizottság, mely azon vidék érdekeit képviselje, annak minden közgazdasági ügyét előmozdítani, — a gazdálkodás minden ágát figyelemmel kisérvén, annak hiányait orvosolni, vagy korszerű intézkedések által változtatni igyekezzék. A mely vidéken gazdasági körök léteznek, ott a körök alakítják meg ezen bizottságot; a hol gazda körök nincsennek, ott az anya-egyesület választja meg azt. Zalamegyében ez idő szerint 3 gazdakör működik : u. m. 1 ső a keszthelyi, mely kiterjed a keszthelyi, tapolczai és pacsai járásokra, 2-ik a sümegi, ez kiterjed a sümegi és zala szent gróti járásokra, 3-ik a nagylengyeli, mely a zala egerszegi és nova

: járások kisebb részét foglalja magában. Nincs gazdakör a következő járásokban : NagyKanizsa, Alsó-Lendva, Letenye, Perlak, Csáktornyaiban ; ezekben, ugy a Zala Egerszeg és novai járásokban, melyeknek c»ak csekély része foglaliatik a nagy-lengyeli körben, az anya-egyesület választja meg a bizottságot, Ezen vidéki gazdasági bizottságok észleleteiket, javaslat avagy kívánalmaikat, ott, hol gazdakör működik, első sorban ahhoz terjesztik be, a hol az nincs, közvetlen az anya egyesülethez. Az anya egyesület a beérkezett ügydarabokat kiosztja a szakosztályoknak megvitatás céljából, a szakosztályok pedig jelentésüket az anya-egyesülethez küldik, mely azt a közgyűlés elé terjeszti. Ili azonban a szakosztályok véleményt nem adnának, ily esetben az ügyet a legközelebbi közgyűlés tárgyalja. Ezen bizottságok mielőbb megalakítandók ; felhivan dók tehát a gazda körök, hogy a bizottságokat már a legközelebbi közgyűlésen megalakítsák és erről a jelentést az anya egyesülethez beterjesszék, épen így az anyaegyesület is legközelebbi ülésén választja meg a gazdasági bizottságokat. Ezen bizottságok ülései nyilvánosok lesznek s ezeken bárki résztvehet. A javaslat a közgyűlés által elfogadtatik és a vidéki gazdakörök elnökeinek kiadatni határoztatik. 64/69. A „balaton vidéki phylloxera elleni védekező egyesület" kérvényéről és annak működéséről. \ „balaton vidéki phylloxera ellen védekező egyesület" elnöke kérvényt nyújt a gazdasági egyesülethez az iránt, hogy a gazdasági egyesület t. évi költségvetésében a 13-ik pont alatt „amerikai szőlő telepek" jutalmazására felvett 200 frtot 300 frtra felemelni s a fen nebb említett védekezési egyesület céljaira bocsátani kegyeskedjék. A felolvasott kérvényből meggyőződött a közgyűlés ezen alig egy év óta alakult védekezési egyesületnek áldásosán sikeres működéséről, ugyanis: az egyesület a bérbe vett területen a f. év tavasza folyamán elültetett 9433 anya tőkét, leiskolázott további telepítés céljából 23497 darab részint gyökeres, részint sima vesszőt, továbbá a tagok között kiosztott 25.430 darab gyöke res amerikai vesszőt, épített szénkéneg raktárt, beszerzett fecskendőket stb. mindez azonban gyenge anyagi erejét már-már kimerítette. A közgyűlés teljés elismeréssel fogadja a védekező egyesület sikeres működését, de teljes tudatában azon elszomorító körülménynek is, hogy a balaton vidéki szőlőhegyek pusztulása által azon vidék lakosságát milv kiszámíthatatlan nagy csapás sújtja, és hogy előre láthatólag mihamarább a gazdasági tönkre jutás örvényébe sodortatnak, saját hatáskörében s anyagi viszonyaihoz mérten hasonló üdvös célokra még erejét meghaladóan is szívesen hoz áldozatot, és így az előirányzott 200 frtot 300 frtra emeli, s azt a védekező egyesület céljaira kiadja, ezen összeg kiutalásával Iláczky Kálmán ügyv. elnök urat megbízza; mindazonáltal az összeg mily célokra történt felhasználásáról jelentés teendő az egyesülethez. Ezen határozat Skublics Gyula urnák, a balaton melléki védekező egyesület elnökének, kiadatik. 65 52. A Keszthely vidéki gazdakör kérvénye, melyben a kis birtokosok részére jó vetőmagvak beszerezhetésére pénz alap létesítését kéri az anya egyesülettől. A Keszthely vidéki gazdakör elnöksége kérvényt nyújt be az iránt, hogy a vidékbeli kis gazdák érdei kei előmozdítása szempontjából — szükségesnek tartaná a gazdakör, hogy a kis birtokosok részére jó vetőmagvakat szerezhessen be. Azonban a kör anyagi helyzete ezen üdvös célra — egy bizonj-os összeget — mint előleget fordítani meg nem enged — s így az anya egyesülethez fordul azon kéréssel, hogy az a keszthely vidéki gazdakört ezen nemes cél elérésében támogassa akként, hogy különféle vetőmagvak beszerezhetésére a kör pénztárának előlegezzen 500 frtot oly formán, hogy a fölösleges tőke ideiglenesen takarékpénztáriig kezeltessék, s a vetőmagvak kiosztása után, az egyesektől átvett vetőmagvak ára beszedetvén, a leszámolás az anya egyesülettel évenkint eszközöltessék. A közgyűlés méltányolva a célba vett intézkedés ! fontosságát, a kivánt 500 frtot megszavazza olyképpen, , hogy az, mint forgó tőke, „vetőmag beszerzési alap" ' címén kezeltessék, ennek mikénti felhasználásáról pedig a számadás az anya egyesülethez évenként beterjesztessék. Ha a kör feloszlanék, vagy más oly körülmény fordulna elő, hogy az előlegezett tőke az anya egyesületnek visszatérítendő lenne, ez esetben az 500 frt tőke és annak csak a takarékpénztári betét könyvekben kitüu tetett kamatjai lesznek vissza térítendők. Ezen összeg kiutalásával közgyülésileg Háczky Kálmán elnök úr bizatik meg; a közgyűlési határozat pedig Bogyay Máté urnák, a Keszthely vidéki gazdakör elnökének, meg küldetni rendeltetik. 66/51. A f. évben Csáktornyán rendezendő kerti termény és gyümölcs kiállítással kapcsolatos tenyész állatdíjazás rendező bizottsági elnök, Molnár Elek tagtárs úr, jelenti, hogy közben jött magán körülményei folytán ezen bizatásának meg nem felelhet. A közgyűlés sajnálattal tudomásul veszi a lemon dást, és helyére rendező bizottsági elnöknek Zieglvr Kálmán csáktornyai lakós, tagtárs urat választja meg. Miről nevezett ujon választott elnök értesíttetni határoztatik. 67/53. A „Sümeg vidéki gazdakör" indítványozza, bogv egy gazdasági termények, állatok stb. adás-vételét közvetítő „iugyen hirdető hirlap" létesíttessék; vagy hogy a gazdasági egyesület rendes „Értesítője" ezen rovattal kibővíttessék. Ezen indítványra ügyvezető elnök úr megemlíti, hogy a gazdasági egyesület „Értesítőjének" kiadása és szétküldésére nézve, a szerződés 3 évre megköttetett s így a kívánt újításra vonatkozólag a kiadóval kell értekezni. A közgyűlés az ügyvezető elnök urat megbizza. hogy a „Zalamegye" cimü lap szerkesztőjével, ki egyúttal az „Értesítő" kiadója is, a hirdetési rovat életbe léptetése iránt értekezzék s ha esetleg szükségesnek látná, ez érdemben egy szűkebb körit bizottságot is hivjon össze. Az eredményről pedig jelentését a jövő közgyűlésre terjessze be. 68 54. A Tapolczán f. évben rendezendő, cseléd jutalma zással kapcsolatos tenyész állat díjazás rendezésével magbizott bizottság beterjeszti f. évi julius hó 17 én tartott gyűlésének jegyzőkönyvét. Jegyzőkönyv, mely felvétetett Tapolczán 1891. évi junius hó 17-én, a Tapolczán tartandó szarvasmarha tenyészállat kiállít íssal kapcsolatos, cseléd jutalmazás ügyében kiküldőit bizottság gyűlésén. Jelenvoltak Hertelendy Ferenc elnöklete alatt Skublics Gyu a, Bogyay István, Gyömörey Gáspár, Barcza László, Szűcs Zsigmond, Hertelendy István, Deininger Imre, Mojzer Ferenc s a keszthelyi gazdasági tanintézet intézője. Elnök ur üdvözli a jelenlevőket, a gyűlést meg nyitja s a jegyzőkönyv vezetésére Szüc; Zsigmond urat kéri fel. — Előadja azután, hogy tekintettel az időjárásra s az aratás hátramaradására, célszerűnek vélné, ha a kiállítás a kitűzött julius 1 1 ikről elhalasztatnék, inert éppen ez időben van a gazdaközönség saját gazdasági munkáival legjobban igénybe véve. — Hi/sszas eszmecsere után elhatároztatik, hogy az szept. hó 5-én tartatik meg a következő megállapodás szerint : 1. A kiállítónak csak saját nevelésű s Zalamegyében tenyésztett állata díjaztatik, miért is szükséges, hogy e körülmény községi bizonyítványnyal, vagy a személyesen jelenlevő két községi elöljáró által igazoltassék. 2. A szilaj fajú bikák és üszők 2 és fél éves korukig. a nyugoti fajú bikák és üszők 2 éves korukig dijaztatnak; a 6 hónapon aluli bika s üsző borjuk csak anyjukkal együtt dijaztatnak. A férfi egyik kezét fejére tette, megsimogatta a hullámos, szép hajat. — fiát eljöttél még is? milyen boldoggá tettél Ilma, nem haragszol már rám ugy? most már nyugodtan halok meg. — Nem halsz meg Géza ! — kiáltott föl a leány — nem, nem engedem, Jhogy meghalj, vagy én is veled megyek! Milyen földöntúli gyönyör ragyogott a fáradt, megtört szemekben a leány szenvedélyes szavaira! Elfeledé a tilalmat, el azt a vérző nagy sebet s keblére ölelte a leányt. E heves mozdulatra a vér újra megindult. Ilma látta, mint töri át magát a köteléken, mint csurog végig a fehér patyolaton. — Oh én átkozott I — kiáltá magán kivül — ki mindennek az oka vagyok; értem, miattam szenvedsz; oh ne rázd a fejed, látom arcodon. — Ne gyötörd magad Ilmám, nem szenvedek én oly nagyon, mint gondolod — és a férfi mosolyogni próbált — hisz mi is ez a seb ahhoz képest, amit te tegnap szavaiddal ejtettél lelkemen ? — Bocsáss meg Géza, bocsáss meg! — rebegé elfulladva a leány s összekulcsolt kezeit esdeklően emelte fél hozzá. •— ürült voltam, nem tudtam, mit teszek. Az Isten ugy tegyen boldoggá, amint te megbocsátasz nekem. — Akkor az Isten nagyon, nagyon boldoggá fog tenni, suttogá a férfi s a könyörgő kis kezeket ajka'hoz vonva, kínosan sóhajtott föl : miért is kell nekem most meghalnom. — Oh ne mondd ezt, ne mondd ezt! — esengett a leány és kinosan rándult össze — az Isten nem lehet oly kegyetlen, ő nem tog téged elvenni tőlem. I)e nem is engedem — folytatá szilajul — nem engedem, hogy meghalj, küzdeni íogok érted a mindenséggel, vissza imádkozlak a másvilágból is. — Akkor csak imádkozzál jól édesein, mert hidd el, közel járok hozzá. Ne ijedj meg Ilmám — mond megszorítva a reszkető kis kezet - s ne vádold önmagadat; a sors könyvében ez volt megirva rólam, s végzetét senki sem kerülheti ki. Az a bolondos golyó átlyukasztotta a mellemet, az a hobortos fiú nagyon jól célozott. Hiszen megmondta világosan, a szemembe, hogy meg akar ölni. Nem tudom, minő viszonyban van ő veled, tegnap meghallotta beszélgetésünket s párbajra kényszerített; az a gyanít, hogy te őt szereted, ínég jobban elkeserített, nem volt az életnek semmi becse előttem, rajta hát! gondolám, öljük ineg egymást. A férfit kifárasztá a hosszas beszéd, kimerülve hunyta le szemeit. Ilma megrettent, amint a halvány, élettelennek látszó arcra nézett. 11a meghal Néhány orvos jött sietve s kérték Ilmát, hagyja el rövid időre a szobát, míg a sebet alaposan megvizsgálják. Ilma habozott, hátha meghal az alatt, ott akart maradni, a férfi is kérte, hogy kimélje meg magát attól a kíntól, amit az iszonyú seb látása okozna. De a leány nem ment, segíteni akart az orvosoknak, az ő gyöngéd érintése nem fog úgy fájni. Vigyázva bontá le a rögtönzött köteléket, de egy tekintetet vetve a sebre, ereje elhagyta, ájultan esett össze. — Ugy e mondtam? suttogá a beteg s szemeivel kisérte a leányt, kit a mellékszobába vittek. — A seb súlyos, de nem feltétlenül halálos, — mondák az orvosok, a remény nincs kizárva a fölgyó gyulástól. Remény ! Csak ez egy szóért esdett a leány, bizott szerelmében, önfeláldozó ápolásában, hogy vissza adja kedvesét az életnek, ha csak egy parányi remény van. A sebláz rendes lefolyású volt és lassan bár, de jobban lett, el is követett Ilma a világon mindent érte. Az öröm könyeive! szemében ült a lábbadozó beteg mellett, nem volt már hideg a szép alabastrom arc, a boldogság pirja égett azon, a gúnyos vo nás ajkairól, a fagyasztó hidegség szemeiből eltűntek mind, alig lehetett rá ismerni. Emmike híven osztozott az ápolásban, s ürült Ilma boldogságának, ő volt a ház vigasztaló angyala a nehéz, válságos időkben. Midőn Géza teljesen fölépült, Emmike újra körül cirógatta Ilmát, most már szabad volt, megmerte már mondani azt, ami oly régen fáj lelkének. — Te boldog vagy Ilma — mond sóhajtva — tégy boldoggá engem is; bocsáss meg Zoltánnak. A leány arca elborult, eszébe jutott újra minden, majd Emmikére nézett és nem habozott. — Hiszen nem haragszom én Zoltánra ; az Isten irgalommal volt hozzám, hogy lehetne hát harag az én lelkemben valaki iránt? — De te megátkoztad őt. — Nem volt az átok kedvesem — mond megnyugtatóan Ilma — az csak a fájdalom kétségbeesett fül kiáltása volt, de ha az neked fáj Emmikém, vissza vonom azt és azt mondom : legyen áldott az a kéz, mert ő adta vissza az én életboldogságomat! Jó lesz így ? Sokszor elbeszélgetnek a múltról. Ilma már régen boldog neje Faludy Gézának, és Zoltán állandó vei dégc házuknak. Emmike elpirul és mosolyog, ha Zoli n mellé ülve nézi, amint szorgalmasan dolgozik ; hímez, varr egész nap, Ő tudja minek ; Ilma pedig titkon készili a kis lány kelengyéjét, jól tudja, hogy nem soká: a szükség lesz rá.