Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)
1891-12-20 / 51. szám
A vármegye által helyi érdekű vasutak segélyezé sére felvett 600.000 frtos kölcsönnek 32.364 frt 74 krt tevő évi törlesztő részletére szükséges vármegyei pótadó az állandó választmánynak javaslatához képest 1892 ik évtől 19 l-ig bezárólag, vagyis tiz évre megszavaztatott azzal, hogy ezen összeg évenként a pénzügyigazgatóság részéről nyerendő hiteles adatban foglalt évenkénti vármegyei összes egyenes adónemek mennyiségének arányához képest fog kivettetni. Ezzel kapcsolatban, tekintettel azon nagy mérvű anyagi áldozatra, a melyet Zalavármegye a h. érdekű vasutak létesítésére hozott, a kereskedelemügyi minisztert a közgyűlés feliratilag megkeresi az iránt, hogy a déli vidék érdekeinek megfelelőleg a Nagy-Kanizsáról reggel 7 1/ 2 órakor Szt. Ivánra érkező vonattal Egerszegre közvetlen helyi összeköttetés, valamint hogy az összes vidéki érdekeknek megfelelő helyesebb beosztású menetrend és olcsóbb tarila létesíttessék. Az 1892 ik évre szükséges vármegyei katonabeszállásolási pótadó a házbér és házosztályadóra 3"' ,„" ,,-ban, egyéb adónemekre 3% ban, a napi kártalanítás egy legény után naponkénti 6 krban, ló után 10 krban állapíttatott meg. A betegápolási költségek fedezésére szükséges pótadó az 1892-ik évre 2% ban állapíttatott meg az összes adónemekre. , Tekintve ama körülményt, hogy míg a közkórházakban ápolt vagyontalan betegek ápolási költségei a vármegyei betegápolási alapból fedeztetnek, addig a magáu kórházakban és gyógyintézetekben elhelyezett vagyontalan betegek költségeit az illetékességi község tartozik fizetni, mi által egyes községek vagyontalan ápoltjaik után nagy mérvű gyógy költségek kifizetésére köteleztetnek, amire sok esetben vagy képtelenek, vagy ez csakis a lakosság nagy mérvű megterheltetésével eszközöltethetik : a közgyűlés az állandó választmány javaslatához képest a belügyminisztériumhoz és a képviselőházhoz feliratot intéz az iránt, hogy a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1875. évi III. t.-cikknek a közkórházakban'Tipolt vagyontalan betegek gyógyköltségeinek mikénti viselését tárgyazó rendelke zése a törvénycikk módosításával a magán kórházakra is kiterjesztessék, esetleg a betegápolási pótadónak országosan, egyenlő százalékokban leendő kivetése iránt tör vényhozálig szíveskedjék intézkedni, hogy így a magán kórházakban és gyógyintézetekben elhelyezett vagyon talan ápoltak költségei nem az illető községektől, hanem az államkincstárból nyernének kielégítést. Olvastatott dr. Mangiu Károly kir. tanácsos és megyei t. főorvosnak lapunk mult számában egész terjedelmében közölt nagyfontosságú javaslata a bábaképzés ügyében. A közgyűlés általános helyesléssel fogadta ezen úgy nemzetiségi, mint közegészségi szempontból kiváló érdekű javaslatot s annak értelmében feliratilag megkeresi a belügyminisztert, hogy elegendő számú szülésznő szakszerű kiképezte'ése végett megyénk területén a zala egerszegi és nagy kanizsai közkórházakban három hónapos tanfolyammal biró Il-od rendű bábaintézet rendezesét megengedni kegyeskedjék olyképeu, hogy a szükséges intézkedések e célra az 1892 ik évben meg tétetvén, a tanfolyam az 1893-ik év elején megnyitható legyen. Ezen tanfolyam költségeinek fedezhetése céljából az 1893-ik évre '/i" o betegápolási pótadót szavazott meg a közgyűlés. A közigazgatási bizottsági tagok választására beadott szavazatok ezalatt összeszámláltatván, a szavazat szedő küldöttség elnöke, Nagy Károly, kihirdeti a választás eredményét, mely szerint legtöbb szavazatot kaptak s így az 1892—93 ik évekre közigazgatási bizottsági tagoknak megválasztattak : dr. Gyömörey Vince, Koller István, Farkas József, Skublics István és Eperjessy Sándor bizottsági tagok. A szavazás eredményét éljenzéssel fogadta a közgyűlés. Bottornya község képviselőtestületének a közlegelő arányát megállapító s megfelebbezett határozatát a közgyűlés feloldotta. Bóna János tüskeszentpéteri tanító nyugdíját a közgyűlés 233 frt 80 krban, Horváth József bucsutai anitóét pedig 103 frt 80 krban állapította meg. Felsó-Rajk és Gyula-Keszi község képviselőtestületének ingatlan eladása, Zala Újvár község képviselőtestületének ingatlan elcserélése tárgyában hozott határo* zita jóváhagyatott. Lendva Újfalu község képviselőtestületének a közlegelő használati arányának megállapítása, Csertalakos képviselőtestületének a réti legeltetés korlátozása tárgyá ban hozott határozatát a közgyűlés nem hagyta jóvá. Kotor község piaci helypénz árszabályzata a kér vényben foglaltakhoz képest állapíttatott meg. A qelsei körjegyzői lak megvásárlása tárgyában hozott képviselőtestületi határozat, valamint a Szent-Gróth község által felveendő törlesztési kölcsönre vonatkozó körjegyzői okmány jóváhagyattak. A községi közlekedési (vicitiál) közutak bemutatott hálózata, illetve tervezete elfogadtatott. Keszthely város elöljáróságának folyamodványára a község főutcáján keresztül vonuló útszakasz kiépítési költségeihez fele részben a vármegye hozzájárulása elhatároztatott, valamint a ki/imán—orosztonyi községi ut kisajátítási és csináltatási költségeihez a vármegyei hozzájárulás határozatilag kimondatott. A községi és körjegyzői teendőkhöz utalt magán munkálatokért fizetendő díjakra vonatkozólag a közgyűlés a következő szabályzatot állapította ineg : Illetőségi bizonyítványok cseléd- és iparügyekbeu 20 kr., más ügyekben 50 kr.; adó- és értékbizonyítványok 10 birtok test után 50 kr., ezen félül 1 frt ; községi bizonyítványok egyéb ügyekben 50 kr., végrendelet készítése, ha nappal teljesíttetik, 2 frt, éjjel (este 9-től reggel 6 ig) 3 frt, adóslevelek, engedmények, elismervények s nyugták készítése, ha tlkvi adatok beszerzése nem szükséges, 50 Írtig 20 kr., 100 írtig 30 kr., 200 írtig 40 kr., 1000 írtig 60 kr., ezen felül 1 frt ; adás-vevési szerződés készítésé 200 frt értékig 1 frt, 500 frtig 2 frt, ezen felül 3 frt; adóslevél és törlési engedély készítése tkvi adatok beszerzésével 100 frtig 1 frt, 300 írtig 1 frt 50 kr., ! ezen felül 2 frt ; bér- és haszonbéri szerződés kiskorúak ügyében, ha az évi bérösszeg 50 írtnál nem több, 50 kr., ezen felül 1 frt, mások ügyében 1 Irt, ha a tlkvi adatok beszerzését igényli, ezen díjakon kivül még 50 kr. ; vázrajz készítése 5 birtoktest után l frt, ezen felül minden egyes birtoktest után 10 kr.; osztálylevél és vagyonátruházási szerződés készítése 500 frtig, mely az egyenes adó 100 szorosa alapján állapítandó meg. 2 frt, 1000 frt értékig 3 frt, azon felül 4 frt; bekeblezési kérvények (ide értve a törlési kérvényeket is) 200 frt értékig 1 frt, ezen felül 2 frt, ha a beadványban több kérelem terjesztetik elő, 200 trt értékig 1 frt 50 kr., ezen felül 2 trt 50 kr.; leltározás oly ügyekben, melyekben nagykorúak vannak érdekelve, 200 frtig 1 frt, 500 frtig 2 trt, 1000 frtig 3 frt, ezen leiül minden teljes 500 trt érték után 1 frt; leltározásnál és végrendelet készítésénél, ha a jegyző székhelyén kivül 1 ^ kilométernél távo labb fekvő helyen teljesítendő s az illető telek fuvart nem állítanak, mely vissza nem utasítható, kilométerenként 14 kr. fuvardíj is jár; kérvény: 1) nagykorusítás, érték kiutalás, hagyatéki eljárás megindítása iránt I frt, 2) örökösödési ügyben a hirdetményi eljárás 2 frt, 3) adóügyekben, ide számítva a felfolyamodásokat is, 1 frt; újonc és katona felszólamlási és nősülési engedély iránti kérvények 2 frt; egyéb kérvények, ha érdemleges, önálló alap kérvények 1 frt, ha nem érdemlegesek, 50 kr. ; kataszteri birtokív másolata 10 párcella után 40 kr., ezen (elül minden i0 párcella után 10 kr. ; másolatok oldalonként 10 kr., Jelzetek 5 kr. Az okmányok és beadványok bélyegkültségei a felet terhelik. A községi i jegyző azonban felelős az általa kiállított okmányok és az általa a hatóságokhoz benyújtott beadványok helyes felbélyegezéseért és a télnek a szabálytalan felbélyegzésből eredhető kárát megtéríteni köteles A jegyző köteles ezen díjszabáshoz alkalmazkodni, az okmányokat, beadványokat helyesen szerkeszteni s ezen szabályrendelet által megengedett munkákat a felek érdekében gyorsan és pontosan teljesíteni. A hiányosan felszerelt és hibásan készített s e miatt a hatóságok által visszautasított bead ványok és okmányok hiányait a jegyző saját költségén pótolni tartozik. Ha a jegyző e díjszabást megszegi, ha oly munkát vállal el, melynek teljesítésére nem képes, vagy ha mulasztást és hanyagságot tanúsít, a fegyelmi A kaszinó, midőn ma 50 éves fennállását ünnepli, nem maradhat el a kegyelet adózók sorából. Nemcsak azzal rója le a kegyelet s hála adóját, hogy ma az egyesület alapítójáról s első elnökéről megemlékezik ; lerójuk sokkal inkább azzal, hogy a költő műveiben elhintett szép, jó és igaz eszméit szivünk mélyébe véssük, hogy a költőhöz — mindig megtartván emlékünkben — mint erényeiben követendő pédányképhez tekintünk fel. Kisfaludy Sándor élete nyitott könyv. Lapjai telvék követésre méltó erényekkel. Ilyen önzetlen munkássága, mely nem pillanatnyi, anyagi haszonért dolgozik ; hiszen erre akkor az írók legkevésbbé számíthattak, teljesen igaza levén Eötvösnek, hogy a magyar Írónak sorsa hasonló a bányászéhoz, ki midőn homloka izzadságával a mély aknák kincseit felhozza, mindenkit gazdagit, de maga örökre szegény marad. Erénye: az állhatatosság, hiszen a mit az ifjú célul tűzött ki, azért lángolt, remélt, küzdött férfi korában élete végperceig. Édes anyanyelvünket lelke egész hevével szerette és ápolta, jól tudván, hogy a nemzet nyelvében él, hogy nyelv, haza, nemzetiség egymástól elválaszthatatlan hár mas egység. Ki is mondotta ezt a Kesergő Szerelem hez irt előszóban : „A mely nemzetnek nincsen nyelve, nincs hazája, csak szállása; nincs hazafisága, mert nincs hazája s csak a szerencsés időknek tulajdoníthatja, hogy az ilyen nem nemzetet, hanem csopor'ot, más nagy nemzet el nem nyeli. Nem a föld, nem a folyók tartják össze a nemzetet, hanem a nyelv. A nyelv köti az embereket egy oly nemzeti nyalábbá, melynek a poli tika vészei nem árthatnak. Nyelvünk nélkül egyenként ingadozó, gyökeret nem verhető nádszálak vagyunk, melyeket a politikának legkisebb szelei kitekerhetuek, szóval a nyelv lelke a nemzetnek. Szükség tehát főképen nyelvünket a lehető tökéletességre hoznunk, ha csak nem akarunk mindörökké más nemzetek csúfja maradni." Igazi hazaszeretet honolt a költő szívében, ez a hazaszeretet, mely nemzetünk történetén — mint Eötvös mondja — hatalmas folyóként termékenyítve átvonul, melyhez a hazában minden összefoly, melyből egyesek s egész ivadékok egy ezredéven lelkesedéseket merítik, ez tevé Kisfaludyt költővé, szívének ezen erős, meleg gerjedelme tartá fenn megkezdett utján és serkenté ujabb s ujabb tevékenységre. A jó hazafiság — mondja előszavában — első virtus, első kötelesség. Szívvel, észszel, értékkel tölthetjük ezen édes kötelességet. Három szor boldog, ki miud a hárommal áldozhat. Háromszor átkozott, ki mind a hárommal bir és egyikkel sem cselekszi. — Valóban ő egész életét hazájanak szentelte, mindenben a haza hű fia volt, csak nemzete javának előmozdítására munkált. S igy csakugyan azzal a tudattal halhatott meg, hogy a magyart hazaszeretetre gerjedni, nemzetiségét s ezzel nemzeti életét visszavívni, szóval a magyart önmagának visszavivni segítette. Igazán dicső az ily férfiú élete, ki magasztos célért állhatatosan s nem hiába fáradozott. S erre gondolva, lelkesültség, magasztos érzések dagasztják keblünket s ily érzés köze pette helyezem a kaszinó koszorúját — mint kegyeletének s hálájának külső jelét — a nagy férfiú sírjára. Az érzések árja, a lelkesedés nagysága fohászt fakaszt ajkunkon, honnan — mint illatos tömjén füst száll fel az Úr zsámolyához : Áldott legyen a költő emléke ! Legyen örök álma csendes, nyugodt s ez álmát az általa megénekelt várromokról lengedező szellő halk danája boldogítsa: Nem hiába küzdött, él magyar, áll Buda még! törvény értelmében büntetendő, fennmaradván ellene a feleknek okozott károk megtérítése iránti felelősség. Ezen szabályoknak ismételt megszegése, vagy hivatali teendőinek súlyosabb beszámításit elhanyagolása esetén pedig a fegyelmi hatóság a jegyzőt ezen magán ügyködéstől el is tilhatja. Salomvár község képviselőtestületének folyamodványára a salomvári szárnyvonal a törvényhatósági közutak sorába felvétetett. Kis Komárom, Galambok, Murakeresztur, Kollátszeq és Fityeháza községek elöljáróinak folyamodványára a reájuk kivetett közmunka birság elengedtetett, valamint Pusztüi János és társai egyedutai lakosoknak. A zalavári csendőrőrs laktanya haszonbéréhez a megye a 150 frtos évi hozzájárulást újból megszavazta. A beterjesztett 1892-ik évi költségvetések, köztük Zala-Egerszeg város költségvetése is, az illető képviselőtestületek által egybeállított alakban, jóváhagyattak. Az októberi közgyűlés elhatározta, hogy a megyei árvatartalékalapból 50,000 frt kulturalapra fordíttassék azzal, hogy annak évi kamatai évenként megyei kultu rális célokra használtassanak. A belügyminiszter a közgyűlés ezen határozatát elvben nem kifogásolta, azonban nem hagyta jóvá azon indokból, mert az így meg maradó árvatartalékalap esetleg nem lenne elegendő arra a célra, ami a tartalékalapnak tulajdonképeni feladata. A közgyűlés Skublics Jenő bizottsági tag indítványára újból feliratilag megkeresi a belügyminisztert az 50.000 forintnak kulturalapra való fordíthatása céljából, auuak kijelentésével, hogy amennyiben az így megmaradó árvatartalékalap esetleg a tulajdonképeni rendeltetésére nem lenne elegendő, a hiányzó összeget a megye pótadó utján fedezné. A vármegye tulajdonát képező zala-szántói ház eladását határozta el a közgyűlés, a kiküldött bizottság javaslatához képest. Közigazgatási bizottsági ülés. A megyei közigazgatási bizottság december havi ülését Svastits Benő főispán Őméltóságának elnöklete alatt f. hó 15 én tartotta. Elnöklő főispán Őméltósága üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, az ülést megnyitá, mely után felolvastatott és tudomásul vétetett az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágaiban november hóban előfordult eseményekről. Az alispáni jelentés kapcsán a közigazgatási bizottság elhatározta, hogy a községek a szolgabiróságok utján utasítaudók az iránt, hogy a községben esetleg járványos betegségben alhaltak azonnal a temetőkben levő hullaházba vitessenek ki, hogy ez utón is a járvány tovater,edése megakadályoztassék. Elnöklő főispán Őméltósága telemlíté azon szomorú esetet, hogy legutóbbi hivatalos látogatása alkalmával a perlaki tőszlgabirótól vett értesülés szerint a perlaki járásban a trachomás betegek száma nagyon szaporodik annyira, hogy télő, miszerint az egész járás eze u reszedeluies betegség által inficiáltatik ; felhívja egyúttal ez ügyre (.'közigazgatási bizottság figyelmét Őméltóságának indítványára a közigazgatási bizottság a belügyminisztert feliratilag megkeresi s e feliratban tüzetes leírását togja adni a létezó bajnak s tekintve, hogy a megye a betegápolási alapra jelentékeny összeggel járul, a baj orvoslásához államsegély képen anyagi támogatást kér. Lyka Sándor tóthszerdahelyi lakosnak hajónnalom felállítását a közigazgatási bizottság megengedte. A zalavármegyei ipartanácsba Hagymásy Gyula és Gombás István rendes, Dervarics Lajos és Klosovszky Ernő póttagoknak megválasztattak. Olvastatott és tudomásul vétetett a kereskedelemügyi miniszter rendelete, melyben tudatja, hogy a Cíáktorny—ukki h. é. vasút mentén Alibánta közelébeu a a 7, s szelvénynél levő árok az áteresztől fel és lefelé 50—00 ineternyire a vasúttársaság által szabályoztassék és tartassék fenn. A garabonczi postahivatal felállítása végett a közigazgatási bizottság a kereskedelemügyi miniszterhez feliratot intéz. A közigazgatási bizottság tudomásul vette a pécsi posta- és távirdaigazgatóság átiratát, melyben tudatja, hogy a közigazgatási bizottság azon kérelme, hogy a zala szabari postajárlat Garabonczon át Kis-Komárommal összeköttessék, a szabari posta csekély jövüdelmezősége miatt nem teljesíthető. Ordöghenye mellett a 87. sz. őrháznál, 1456—57. kilométerben a helyszinén felvett jegyzőkönyvben foglaltak alapján egy meter nyílású, falazott áteresznek építése elrendeltetett s annak jövő évi tavaszszal eaját költségén leendő építésére a déli vasút igazgatósága köteleztetik. Más részről köteles Ordöghenye község ezen áteresz építésével egyidejűleg az áteresz nyílásának és mélységének megfelelő sáncolást, attól, úgy fel a községbe, mint le a Zaláig, saját költségén elvégeztetni s azt jövőben kifogástalan állapotban fentartani; továbbá köteles ezen áteiesz alatt a községbe vezető községi utat átszelő árkoláson át saját költségén a sáncolással egyidejűleg egy 1 meter nyilásu faátereszt építeni s azt a jövőben is jó karban tartani. Lányi Kálmán, az államépítészeti hivatal főnöke, bemutatta Keszthelyen, a Balatonon építendő állandó kikötőre vonatkozó s 12.519 frt 19 krt tevő terv- és költségműveletet. A közigazgatási bizottság az állandó kikötő építését a költségtervban feltüntetett 12,519 frt 19 kr. erejéig engedélyezi azzal a kikötéssel, hogy az összes költségek '/ 3 része Keszthely várost, V 3 része pedig a vasúti kölcsön alapot terheli. A munka kivitelére nézve a városnak oly módon adatik előny, hogv házi kezelés mellett rendes építési számadás naplót tartozik vezetni s az igy feltüntetett kiadások V 3 része a vasúti kölcsönalapból téríttetik meg, míg árlejtés esetén az elért árengedmény 1 : i-ad részben Keszthely várost, V 3-ad részben p^dig a vasúti kölcsönalapot illeti. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadja, hogy a miniszter folyóvá tette a csáktornyai áll. tanképezde
