Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-12-20 / 51. szám

X. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1891. december 20. 51. szám. Előfizetési dij: Egészévre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 7 írt. Egy szám ára 10 kr. Hirdetmények : 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyilttér petitsora 12 kr. JL a UM r 1 r A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem ktildünk vissza. i, mmim es A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. A hercegprímás válasza Zalavármegye üdvözlő feliratára. Vaszary Kolos hercegprímás, esztergomi érsek a vármegye november havi rendkívüli közgyűléséből hozzá intézett feliratra f. évi december hó 10-én Budapesten kelt következő meleg hangon írt választ küldötte Csertán Károly alispánhoz : „Nagysagos Alispán Úr! A megye, melynek szülötte vagyok, mint édes gyermekét, kisórt eddigi pályámon s úgy látszik, mint jo anya, egész életemen át hű kisérőm leszen. A szülőföld szeretete és tisztelete belénk oltatott, szivünkbe Íratott! Hogy lehetnék én hálátlan drága házamnak ama földjéhez, ahol bölcsőm ringott s ahová a üui kegyeletnek kötelékei fűznek?! Utolso leheletemig hü gyermeke akarok maradni édes szülőföldemnek, a nemes vármegyének, amelynek minden lakóját, mint szerető földimet, szivemből üdvözlöm s becses megemlékezésöket ezerszer köszönöm." E szívből fakadt, mélyen megható választ a megyei törvényhatósági közgyűlés december 14-iki rendes gyűlésén olvasták fel. A közgyűlés zajos éljenzéssel és kitörő lelkesedéssel fogadta azt, mint legfényesebb bizonyítékát azon benső ragaszkodásnak, melylyel megyénk nagy fia szülőföldje, a vármegye irányában viseltetik. A gyümölcsbor ügye a közigazgatási bizottság ülésén. Köztudomású, hogy az idén Stájerban kitűnő gyümölcstermés volt, minek folytán a termés jelentékeny részét gyümölcsbor készítésére fordították s nagy mennyiségű gyümölcsbort produkáltak, amelylyel nemcsak jó stájer szomszédainkat láthatják el, hanem a termelőknek jelentékeny mennyiség marad még a kivitelre is, úgy hogy azokkal a szomszédos vármegyéket egészen elárasztják. Magában véve ez eljárásuk kifogás alá nem eshetik ; mert végelemzésben minden termelő igyekszik terményének piacot keresni s azt lehetőleg kedvezően értékesíteni. Sajnos azonban, hogy a gyümölcsbor értékesítésének sokan oly módját alkalmazzák, mely tisztességesnek nem mondható s mely egyenesen a nagy közönség megtévesztésére, megkárosítására irányul. Mint ugyanis Vasvármegye alispánjának megyénk alispánjához intézett átiratából kiderül, ezen gyümölcsborokat Vasvármegye jó bortermő helyeire szállítják, ahonnan azután már nem mint gyümölcsbort, hanem mint Vasmegye illető helyén termett szőlőbort, direkt Bécsbe küldik, ami által nagyon természetes első sorban az illető bécsi borvevőket csalják meg, másod sorban magát a fogyasztó közönséget, mely ezen gyümölcsbort tulajdonkép szőlőbor gyanánt fizeti. Ezen alispáni átirat szerint a közel mult napokban Tapolczára is ment mintegy 8000 litert tartalmazó szállítmány. A hatóságnak feladata ily, a közönség megtévesztésére, nem különben megkárosítására irányuló üzelmek megtorlása s egyúttal oly intézkedések szigorú foganatosítása, amely intézkedésekkel a közönség megkárosítására irányuló, tisztességtelen üzelmeknek eleje vétessék. A közigazgatási bizottság decemberi ülésén Skublics Gyula bizottsági tag hozta szóba ezen ügyet, melynek kapcsán vármegyénk alispánja előterjesztette Vasvármegye alispánjának ugyanezen ügyben küldött, fentebb említett átiratát. A bizottság tagjai behatóan foglalkoztak ezen, a szőlőbor ártalmára szolgáló ügygyei s hosszas megbeszélés után elhatározták, hogy feliratilag megkeresik a földmivelésügyi m. kir. minisztert az iránt, miszerint a műborgyártásra vonatkozó törvényjavaslat mielőbb törvénynyé váljék s szíveskedjék addig is a közönséget védélmébe venni ily üzelmek ellenében oly rendelet kibocsátásával, amely rendelet alapján közigazgatási uton megbüntethetők volnának mindazok, akik gyümölcsbort árulnak szőlőbor gyanánt. Mivel a vasmegyei alispán átirata értelmében egy nagyobb szállítmány" gyümölcsbor Tapolczára is küldetett, a tapolczai járás főszolgabírója felhivatik jelentéstétel kötelezettsége mellett annak kiderítésére, váljon melyik kereskedő részére ment ezen gyümölcsbor szállítmány és minő célra ? Végül az összes járások főszolgabírói utasíttatnak, kogy kisérjék főkép az egyes vasúti állomásokon érkező gyümölcsborszállítmányokat éber figyelemmel s azok tulajdonképeni rendeltetése iránt maguknak alapos tájékozást szerezzenek. Azt hiszszük, hogy ha a földmivelésügyi miniszter a közigazgatási bizottság kérelmét teljesíti és ha a járási főszolgabirák — amiben ismert ügybuzgóságuknál fogva épenséggel nincs okunk kételkedni — saját hatáskörükben a szükséges intézkedéseket foganatosítják : úgy a nagy közönség megkárosítására célzó ezen üzelmek ismétlődni nem fognak. Megyei közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága december havi rendes ülését Svastits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt folyó hó 14-én tartotta az új megyeház gyüléstermében. Elnöklő főispán őméltósága üdvözölvén a szép számmal megjelent bizottsági tagokat, a közgyűlést rnegnyitottnak nyilvánította s az 1876. évi VI. t.-c. 4. szakasza értelmében a közigazgatási bizottság választott tagjai sorából kilépő öt tag helyére az új választást a tárgy sorozat értelmében elrendelte s a szavazatszedő küldöttségbe elnökül Nagy Károlyt, tagokul Orosz Pált és Forintos Kálmánt kérte fel s a szavazás tartamára a közgyűlést felfüggesztette. A szavazás befejeztével a közgyűlés újból megnyittatott 8 az 1886. évi XXI. t.-c. 25. szakasza értelmében a vármegyei igazoló választmány az 1892 ik évre újból alakíttatott. Az igazoló választmányba főispán őméltósága által elnökül Szigethy Antal, tagokul Boschán Gyula, dr. Czinder István, Nagy Károly bizottsági tagok kineveztettek, a közgyűlés által tagokul Botfy Lajos, Csutor János, Fischer László, Handler István, Krosetz János bizottsági tagok megválasztattak. Tudomásul vétetett a vármegyei igazoló választ mány jelentése a legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok névjegyzékének 1892. évre történt kiigazításáról s a megüresedett választott bizottsági helyek betöltéséről s egyúttal az így kiigazított névsor kinyomatása és a bizottsági tagoknak megküldése elhatároztatott. A „Zalamegye" tárcája. Kisfaludy Sándor emlékezete. A sümeghi kaszinó 50 éves fennállása ünnepén tartotta: dr. Kellemen Károly. (Vége.) 1807-ben jelent meg műve folytatása és kiégései tője a Boldog Szerelem. — Az ifjú sok szenvedés után elnyeri jutalmát. Megtudja, hogy kedvese szereti őt, csak az irigyek tartották tőle távol. Boldogsága teljét éri el, midőn régi merész vágya teljesül, imádottja övé lesz. Boldogsága teljes: Mosolyogva jönnek, mennek Eletemnek napjai, Attól fogva, hogy Hymennek Kötnek rózsa láncai. Van éltemnek sok órája, Melyet irigyelhetne Az ég maga, ha hozzája Még irigység férhetne. Midőn látom, mint tudja öt Az egyedül bennem élőt Szivem üdvözíteni-, •— Ez érzemény isteni! A boldog pár csendes, mezei jószágán a házas élet örömeiben igen megelégedetten tölti napjait. — A í költő ékes nyelven rajzolja a házas élet boldogságát, örömeit s „a szerelem boldogságában, mely maradandó áldásként fog hangzani énekében, ezeren élvezték a költővel a boldog pillanatokat." (Eötvös) Most már a költő e művén megnevezte magát s egyszerre az első magyar költők közé sorozták. Ugyanezen évben jelent meg másik munkája : Regék a magyar előidőből. Három rege van e kötetben : Csobáncz, Tátika, Somló. — Valószinű, hogy már Würtenbergben fogant meg lelkében azon gondolat, hogy a balatonvidéki várromokat azokhoz fűzött történetekben megénekelje. Gyakran bejárta ott a régi lovagvárak omladékait, melyek erdők sűrűjében, szirtek tetején állva, a költőnek a romántika iránt fogékony lelkét a régi időkről gondolatokba merítették. Regéihez tárgyakat a régi nemesi életből vett; a történetek mindegyike bús. Mint szerelmeit, úgy regéit mindenütt olvasták, várban, kunyhók szalmafödelei alatt annyira, hogy Regéiből sok alkalommal egyes sorokat idéztek is. Regéiben Kisfaludy a hazatiasság költője, ki a nemzetet a dicső múltba vezeti vissza, a nemesség családi körébe, kandallójuk melegéhez. A történetet nemcsak azért mondja el, hogy gyönyörködtessen, hanem főleg azért, hogy a mult eseményeivel, az ősök hazafias, vitéz erényeivel, erkölcseivel lelkesítsen a jelenben. Ez volt célja későbbi regéinek, ez drámáinak, melyek tárgya, minden gondolata, érzése magyar, úgy hogy nem találunk műveiben olyant, a mi nem édes hazánk földjéből termett volna. A hazafias érzéseket gyulasztotta műveivel s ez másik érdeme. Gyönyörűen jellemzi Vachott K. lyrájának hatását: , Midőn kezedbe vetted lantodat, Eljött a bájos ajkú szerelem, Az éj szemű bú jött nyomban vele, S utána jött a kékszemű öröm. Hozzád lebegtek a magyar világ Hajdan korának ép alakjai. S te mindenekről mondái éneket, E elejthetetlen gyötr őt s édeset; Meghallgatták azt hölgyek s férfiak: A hölgy szerelmesb lön s jobb magyar, S a férfi büszkébb ily nő k trjain. Kisfaludy azonban nemcsak az irodalom terén fejtett ki tevékenységet. Az 1809-iki nemesi felkelésben, mint József nádor hadsegéde, volt s a felkelés történetét meg is irta. Buzgó részt vett a megyegyüléseken s egy alkalommal a szerencsétlen lengyel nemzet ügyében hatásos beszédet mondott. Tagja volt az akadémia alapszabályzatának kidolgozására kiküldött bizottságnak. Lángoló honszeretetétől ösztönözve, Balaton-Füreden, mint a magyar nemesi középosztály legkeresettebb fürdőjén, adakozás utján csinos szinházat építtetett egyedül a magyar színművészet szolgálatára, egyedül a magyar nyelv ápolására szentelve, ily felirattal.' Hazafiság a nemzetiségnek ! Neki köszöni a sümegi kaszinó is létét, melynek alapítása ügyében kifejtett buzgólkodásának rajza alól felment Darnay Kálmán barátom műve, melyben a szerző az egyesület alapítását, az akkori társadalmi életet városunkban, érdekesen bemutatja. S a nemzet a nagy költő iránt mindig elismeréssel, mindig becsüléssel, hálájával adózott. Kell-e az íróra nézve nagyobb jutalom, mintha műveit mindenütt öröm mel olvassák! Kisfaludy nagyon tapasztalhatta életében népszerűségét. József nádor, mint a nemesi hadak fővezére, a költőt maga mellé vette hadsegédnek, miben az akkori írók az érdem elismerését 8 jutalmazását látták. 1820 ban a Marcibányi-alapítvány 400 váltó forintját Kisfaludynak Ítélték oda; az akadémia 1830-ban megválasztotta a nyelvtudomány első vidéki rendes tagjának ; 1833 ban az "akadémia nagy jutalmán Vörösmartyval osztozott meg; 1842-ben a Kisfaludy-társaság választotta tagjává; 1843-ban pedig a már agg költő tiszteletére ép nevenapján Pesten dalünnepet rendeznek, hol Eötvös József br. remek beszédben méltatja K. érdemeit. Halála után sem szűnt meg a" kegyelet. Balaton-Füreden érc szobrát állíták fel; Sümegen lakóházat emléktáblával jelölte meg, e ház előtt levő teret mellszobrával, e sirdombot emlékkel diszíté a hálás nemzet. \, Mai szamunkhoz fel iv melléklet van csatolva.