Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-07-19 / 29. szám

tenni nem lehetne s "az egy évi önkénytessógi 1 kedvezmény jogának adása megszűnnék. Azok tehát, kik ezen ügyben iskolánk érdekében a mozgalmat megindították, az általunk felhozottakat ne hagyják figyelmen kivül és tulajdonképeni törekvésük oda irányuljon, hogy a kereskedelmi oktatás új szervezésével városunk az ország azon városai közé vétessék tel, amely városokban önálló kereskedelmi iskolákat fog a miniszter felállítani ! Zalavármegye Gazdasági Egyesületéhez a fóldmivelésügyi m. kir. miniszter f. 1891. évi juhus hó 8-án 34.398. sz. a. az alábbi leiratot intézte, melyet ajánlunk yazdaközönségünk üyyelmébé. „A Tolna vármegyei gazdasági egyesületnek hoz zára intézett jelentése szerint, a vármegye területén, nevezetesen Tevel, Kis Dorog, Varsáiul Kakasd, Belaez, Ladomány, Szálka, Gráboez, Alsó Nána, Szegszárd, Öesény, Decs, Várdomb és Pilis községek határaiban, jégverés következtében az összes őszi és tavaszi vetemények elpusztultak és ennek folytán az ottani munkás nép is kereset forrástól fosztatott meg, A Tolna vármegyei gazdasági egyesületnek ezen jelentésében loglalt szomorú körülményekről oly felkéréssel értesítem a gazdasági egyesületet, hogy azt, a gazdasági egyesület működési körében, sürgősen hozza a gazdaközön>ég tudomására oly célból, hogy ott, hol az aratási időszak alatt a munkáskéz hiánya mulat kőznék, a károsult vidékek munkásai alkalmazhatók legyenek." Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság július havi ülését Svastits Bénít főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 13 -án tartotta. Elnöklő lőispán üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, élőn Íja, hogy a földmivelésiigyi miniszter az állami mének kiselejtezését Székes-Fehérvárra f. hó 14 re tűzte ki, melyen a megyei lótenyésztés érdekében jelen kell lennie, ez okból az e havi közigazgatási bizottsági ülést egy nappal előbbre kellett kitűzni; tudatá egyúttal, hogy a mult hó végén megejtett tárgyalás folytán az állami mének egy telepe Palinban fog elhelyeztetni. Az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágai ról előterjesztetvén, helyeslőleg tudomásul vétetett, raelv után szót emelt Koller István bizottsági tag s felemlíté, hogy ez ideig az ut melletti árkokat nem tisztogatták ki, kavicsot az utakra még nem szállítottak s hogy hallomása szerint a nagy kanizsa—pacsai útvonalra, melyre a több helyen szükséges alapozási munkálatok miatt terméskő vét' lett fel a költségvetésbe, a vállalkozó kavi csot szándékozik hordatni. Ez ügyhöz Csertán Károly alispán s többen a bizottsági tagok közül hozzászóltak s azt behatóan megtárgyalták. E tárgyalás során kitűnt, hogy az útadó csak legközelebb vettetett ki, ellene a felebbezések fo lyamatban vannak s ez adó cimén ez idfig pénz nem folyt be s azért késnek a pénzerővel foganatosítandó árkolási munkák, bár a megye jó részén azok teljesít tettek ; a kavics szállítás, a hol nem vasúton eszközöltetik, legnagyobb részt teljesíttetett, csnpán hol vasúton kell szállítani, a vasúttal folyamatban levő tárgyalások miatt ott szenved halasztást; kő helyett kavics szállttá sát a kanizsa—pacsai útra a mérnöki hivatal nem kifogásolta, azonban tekintve, hogy a szóban forgó útvonalon több helyen alapozási munkálatok is végzendők, a felszólaló javaslatára a bizottság kimondotta, hogy a kavics az idén a rajki, alapozással már ellátott útra szállítandó, míg a kanizsa —pacsai útvonal alapozása a jövő évben kővel eszközlendő. A megyei járási utibizottságok az illető elnökök javaslatához kibővíttettek s tagokul a keszthelyi járás ban Forsier Ferenc, Riedl Ödön, a sümeghíben Gyömörey János, ifj. Háezky Kálmán, Acs Sándor, Tiborcz István, Pintér Lajos folytatólag beválasztattak, Barcza László lemondása p"dig tudomásul vétetett. Gróf Festetics Tassilónak a balaton-fenóki hídon gyakorolt vámszedési joga a bemutatott okiratok alapján igazoltnak, vagyis továbbra is fentartandónak kimondatott. Előterjesztetett Légrád községnek kérvénye, melyben — kellő és nagyon is figyelembe vehető indokok alapján — a közigazgatási bizottságtól a kereskedelemügyi miniszterhez felirat intézését kéri az iránt, hogy Légrád község határában a légrádi vasúti állomásnál a Zákánynál lebontandó fahid használható részeinek felhasználása mellett egy állandó állami híd állíttassék a szükséges parterődítések és vízi munkálatok eszközlésével. A kérelem teljesítése esetén a község a közlekedést jelenben teljesítő rév beszüntetésével az állam javára lemondana a vámszedési jogáról és tatarozási költség ciraén anyagi erejéhez képest egy, később megállapítandó évi összeget hajlandó volna fizetni. A közigazgatási bizottság — tekintve ezen kérelemnek úgy helyi, mint országos szempontból nag}' fontosságát — a kérvényt a kereskedelemügyi miniszterhez pártolókig felterjeszti, egyúttal hasonló pártolás végett a megye törvényhatósági közgyűlését is megkeresi. ( Mvastatott és tudomásul vétetett a belügyminiszter leirata, mely szerint Szepetk község a közigazgatási bizottság felterjesztésében foglalt indokok alapján nem köteleztetik közvágóhíd felépítésére. Az arácsi temetőre vonatkozólag előterjesztetett az illetékes hatóság jelentése, mely szerint Arács község csakis oly sirok után szed temetőjénél díjat, mely sírokba a Balaton-Füreden elhaltak temettetnek s ezen díjak külön kezeltetnek és szabályszerűen elszámoltatnak; mely jelentés tudomásul vétetett. Lányi Kálmán, az államépítészeti hivatal főnöke, bemutatja a vármegye területén levő törvényhatósági közutak átkelési szakaszainak fen tartására. nevezetesen árkolás, kavics elterítés és sárlehuzásra fordítandó napszámokról, nem különben azok pénzértékeiről szóló kimutatásokat az 1890. évi 1. t. c. 14. § ában meghatáro zott hozzájárulás megállapítása céljából. E kimutatások szerint a pénzérték összege a uagy-kanizsai járásban 5tíi"f frt 00 kr., az alsó lendvaiban 3308 frt, a íetenyeiben 1970 frt 40 kr., a perlakiban 3731 frt 50 kr., a zalaegerszegiben 1728 frt 20 kr., a novaiban 372 frt 25 kr., a csáktsrnyaibau 3050 frt 80 kr., a szeut-gróthiban 787 frt 00 kr., a pacsaiban 042 frt 40 kr., a sUmeghiben 781 frt, a tapolczaiban 903 frt. A községeknek az átkelési szakaszok fentartásához való természetbeni hozzájárulása a kimutatásban kitűntetett mennyiségben megállapíttatott. Előterjesztetett a pécsi posta- és távirda-igazatóságnak indítványa (rarabonczou egy postahivatalnak oly fellétel mellett leendő felállításának elrendelése iránt, hogy a kérelmező Kis-Rada, Garaboncz, Merenye és Karos községek a két évi próbaidő alatt megállapítandó fedezethiány elviselésére tiz éven át kötetezendők. Mielőtt a közigazgatási bizottság az indítvány értelmében a kereskedelmi miniszterhez telterjesztést tenne, az érdekelt községek a járási szolgabiróság utján megkérdeztetnek, vájjon az indítványban foglalt kötelezettséget hajlandók-e elvállalni ? Tudomásul vétetett a kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben tudatja, hogy a sűruegh—tapolczai h. é. vasút mentén Uzsa pusztánál a tiiztávolnak 40 méterre való leszállítását megengedte. Előterjesztetett az alsó-lendvai járás főszolgabírójának jelentése, valamint Muraszerdahely község lakos ságának kérvénye a Csáktornya—ukki h. é. vasút új menetrendének megváltoztatása tárgyában. A közigazgatási bizottság a járási főszolgabírónak jelentésében foglalt javaslathoz képest kérni fogja, bogy a naponként egyszer fel- és egyszer lefelé közlekedő tehervonalhoz két személyszállító kocsi csatoltassék. Olvastatott és tudomásul vétetett a kereskedelem ügyi miniszter rendelete, melyben tudatja, hogy a siimegh A leány lángba borult arccal rántotta ki kezét az | | övéből és hangja remegett a .fölindulástól. — Nincs joga hozzá, hogy szégyenemre emlékeztessen, s megtiltom, hogy velem ily hangon beszéljen. A multat, fájdalom, megváltoztatni nem lehet, de lovagiatlan tett annak felelevenítése. Ne kezdje ujra ez aljas komédiát, a gyermek szívét megejthette vele, de én legföllebb megvetéssel fordulok el tőle. Mit akar hát? Nem megmondtam már, hogy gyűlölöm, hogy megvetem. Ha nem tudott megindulni a gyermek tájó könnyein ; ha engedte, hogy az tneggya Iázva távozzon arról a helyről, hol már maradása nem volt, azt kérdem: miért jön most utánam? — Hát nem találta ki ? Jóvá akarom tenni hibá

: mat Ilma, nőül akarom önt venni. — Nem rosz, igazán nem rosz — kacagott föl a leány s ideges izgatottsággal forgatta legyezőjét, — most akar nőül venni? s nekem meg meri azt mondani ? Miért nem akkor, midőn könyörögtem érte, midőn a becsület is parancsolta azt? Ugy-e akkor szegény voltam, egy mindenkitől elhagyott szegény özvegy asszony leánya? de ma gazdag vagyok, önálló és független? Mintha arcul csapták volna, szökött föl a férfi helyéről. — Ez már több Ilma, mint amennyit szó nélkül el birok hallgatni. Elhallgattam, hogy gyűlöl, hogy meg vet; elhallgattam, hogy útonálló gazemberhez hasonlít, de hogy ily rút haszonleséssel vádol, ez fáj, nagyon fáj. Tudom, hogy hibáztam, midőn kegyedet akkor ^ elhagytam, de éretlen ifjú voltam én is, ki megrettent a következményektől. Nem volt bátorságom apámnak tudtára adni a dolgot; ő nem érti az érzelgést, kinevetett volna érte. Mi voltam én akkor ? Semmi, gondolhattam is a házasságra, de hogy szerettem Ilma mindig, íme itt vannak a bizonyítékok, azon levelek, melyeket fölbontatlanul küldött nekem vissza. A leány nem fogadta el a felé nyújtott leveleket; hidegen haladt el a férfi mellett. — Nem akarom látni — mondá. Alig tűnt el Ilma alakja, előlépett rejtekéből Zol tán ; fölindult, sápadt arca elárulá, hogy mindent hallott. —- Uram ! — mnndá a távozni akaró férfi elé állva — nekünk még egy kis számadásunk van együtt. Véletlenül tanuja voltam beszélgetésüknek, s azt hiszem, elég, ha annyit mondok : én e hölgyet szeretem s megsértett becsületéért elégtételt fog nekem adni. — Ej uram ne avatkozzon ön az én dolgomba, — mond a férfi türelmetlenül — önnek semmi köze ahhoz a hölgyhöz. — Gondolja? — mond Zoltán gúnyosan — hát nem hallotta, hogy én szeretem ? nem ad-e a szerelem jogot arra, hogy védelmére keljek ? —- Följogosította önt arra? — Igen; megfogadtam neki, hogy megölöm önt. A férfi elnevette magát. — Nagyon regényes. — Ne nevessen ön, — mond szikrázó szemekkel — esküszöm, még megbánja azt; reménylen, nem fog két kedni szavaimban s nem fog kényszeríteni arra, hogy nyilvánosan haszontalan, gyáva embernek nyilvánítsam . . . A férfi agyán világosság kezdett derengeni; azt hitte, ért már mindent; meg lett előtte oldva a rejtély, érteni vélte Ilma sértő magatartását vele szemben ; igen igen nincs kétség benne, Ilma már mást szeret, s az a másik itt áll előtte halvány, elszánt arccal s a szemébe mondja neki, hogy meg akarja ölni. — Elég uram — elég, értem önt, — felelt dacosan — nem lesz szüksége semmiféle nyilatkozatra, hol nap elintézhetjük ügyünket, mert úgy látom, hogy kettőnknek ez a világ kicsiny ! (Vége kiiv.) tapolczai h. é. vasút vonalon a 150/151. szelvények közt egy útátjáró létesítését, a 149. szelvény melletti kerítésnek inellőzéset elrendelte, illetve megengedte. A kereskedelemügyi miniszter vélemény adásra hivja fel a közigazgatási bizottságot Háry Józset nemes apátii lakos azon kérvénye tárgyában, hogy Buesu-SzeutLászló és Szent-Iván közt a bécs-ujhely—nagy kanizsa vasútvonalon Közép Nemes-Apátiban levő 89. sz. őrháznál megállóhely létesíttessék. A közigazgatási bizottság a kérvényben felhozott indokok alapján a megállóhely létesítését javasolja és ez érdemben pártoló felterjesztést tesz a miniszterhez. Takács József pakodi plébános a Csáktornya—ukki h. é. vasút mentén Pakod l^özség határában egy közle kedő ut létesítését kéri. Érdemleges határozathozatal előtt kiadatik a Csáktornya—ukki h. é. vasút engedmé nyesének nyilatkozás végett. Előterjesztetett a kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben a közigazgatási bizottságot Kottori vasútállomás nevének Alsó Domború-ra kért átváltoztatása iránt nyi latkozatra felhívja. A bizottság Kottori Domború kettős elnevezést hoz javaslatba. Boucz András és társa boezföldi lakosok a csák tornya—ukki h. é. vasútvonal mentén a 21. sz. őrház közelében egy párhuzamos ut létesítését kérik. Mivel a kérvényből nem tűnik ki, hogy folyamodók mely útnak és mily módon való megváltoztatását kívánják, a kér vény Lányi Kálmánnak, az építészeti hivatal főnökének, azzal adatik ki, hogy az ügyet vizsgálja meg és tapasz talatai alapján terjeszszen be halározati javaslatot. Lányi Kálmáu, az építészeti hivatal főnöke, beterjesz tette a közigazgatási bizottság határozatával elrendelt, Tűrje község által a Csáktornya—ukki h. é. vasútvonal mentén a 91/95. üzleti szelvények közt kérelmezett útátjáró helyszíni tárgyalásáról felvett jegyzőkönyvet. Minthogy a jegyzőkönyv tanúsága szerint a község elől járósága által kérelmezett útátjáróra szükség nincs, a község kérelmével elutasíttatott. Előterjesztetett a Csáktornya—ukki h. é. vasút engedményesének jelentése az elreudelt létesítmények végrehajtása és Zathureczky Márton zsigmondházi lakos kérvénye tárgyában. A jelentés tudomásul vétetett ; előbbire nézve a szakelőadó a tényállás megvizsgálása és jelentés tétel, utóbbira nézve Zathureczky Márton tudomáa vétel végett értesíttetik. Dr. Gyömörey Vince előterjesztése szerint a sümeghjánosházi útvonalon Ukkon a víz levezetésére okvetleu szükséges hid létesítése a költségvetésbe nem vétetett fel ; kéri ennek lehetőleg a megtakarításokból eszköz lendő felépítését. Az alispán az évi megtakarítás terhére ezen hid felépítése iránt szükséges intézkedés foganatosításával megbízatott. Szepetk községnek a község határában eszközölt vasúti kisajátítás alkalmával elkövetett szabálytalanságok orvoslása tárgyában benyújtott kérvénye még a mult havi ülésből pártolólag felterjesztetett. Az árvaszéki elnök előterjesztése szerint a fogai mazói karnál május végén hátralék volt 2840, junius hóban beérkezett 2557, elintézés alá került 5403 ügy darab. Ebből junius hóban elintéztes 2657 darabot, maradt junius végén hátralék 2746 drb. Az irodánál május végéu hátralék volt 124, junius hóban leírás végett kiadatott 2658 s így összesen 2782 iigydarab ; ebből junius hóban leirtak és expediáltak 2629 darabot, maradt junius végén hátralék 133 drb. A k:r. tanfelügyelő havi jelentésében előadja, hogy a minisztérium az egyedutai állami elemi iskola épületén teljesített javítási munkálatok felülvizsgálatát elrendelte. Ezen időszakban volt Csáktornyáu az állami tanitóképezdénél megtartott tanképesítési vizsgálaton és a folytatólag megtartott igazgatótanácsi ülésen. Meglátogatta a csáktornyai kisdedóvodát és az iparostanonciskola munkakiállítását; jelen volt ugyaezen iskola évzáró vizsgálatán. Jelen volt a zala-egerszegi középkereskedelmi iskola érettségi vizsgálatán, melyben 16 növendék vett részt. A Nagyfalu és Százkő muraközi községek csatlakozásával felállítani tervezett állatni iskola elhelyezése és egyéb dologi viszonyai érdemében a helyszinén megjelent s a műszaki elbírálás ügyében a miniszterhez jelentést tett. A csatlakozások megfigyelése, a helyiségek, felszerelés és egyéb dologi viszonyok érdemében meglátogatta a felső eörsi, alsó eörsi, paloznaki, lovasi, kövesdi, arácsi, balatoti-füredi róm. kath., ev. ref. és izr. iskolákat. — Megvizsgálta a balaton-füredi szeretetházat és a balaton-füredi felsőnépiskolával kapcsolatos vincellérképzőt. — A zalabéri izr. iskola ügyeinek rendezése alkalmából jelen volt az évi záró vizsgálaton. — Szabó Imre miniszteri iskolalátogató jelentést tett a gondjaira bizott iskolák állapotáról. — Kezi község elöljárósága bejelenté a második tanterem építése ügyében tett intézkedéseket. — A kerka-teskándi r. kath. iskolának célba vett átalakítása ügyében a község elöljárósága a jegyzőkönyvet beterjesztette. A bucsutai községi iskolánál tanitóválasztásra elnökül a közigazgatási bizottság Thassy Lajos főszolgabirót küldötte ki. Stádel János tárnoki lakos felfolyamodása tárgyában az ügy mibenállásáról a belügyminiszterhez jeléntés tétetett. Illy József keszthelyi polgári iskolai tanárnak második, Luttár Miklós gánicsai áll. elemi iskolai tanitó harmadik ötödéves korpótlék ügyében beadott kérvényei párto ólag felterjesztetnek. Bak község képviselőtestülete által 1891. évi junius hó 15-én a második tanítói állomás szervezése ügyében felvett jegyzőkönyv azzal vétetett tudomásul, hogy a második tanterem az 1892-ik év őszén feltétlenül megnyittassák. A rigyáczi és eszteregnyei községek határában levő szőlőket biró szepetneki ev. hitközség tagjainak panasza az eszteregnyei községi jellegű és rigyáczi r. k. iskolák tanítóinak kiszolgáltatni szokott mustjárandóság sérelmes sége ügyében. A kérvény és a kir. tanfelügyelő által ez érdemben benyújtott adatok véleményes jelentéstétel céljából a tiszti ügyésznek kiadatnak.