Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-12-06 / 49. szám

évfolyam. Zala-Egerszeg. 1891. december 5. á9. szám. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Emeltjhomlokkal, büszke önérzettől áthatva, lépjük át a sümeghi kaszinó dísztermének küszöbét, hogy megünnepeljük alakulásának félszázados évfordulóját, hogy lerójuk a kegyelet drága adóját nagynevű alapítójának : Kisfaludy Sándornak. E fényes név örökké csillogó arany szálakat von a félszázados múltra. Lángoló lelkének heve édes melegséggel tölti el keblünket. A félszázad viszontagsága nem törölhette ki szivünkből a hála érzetét, a tiszteletteljes ragaszkodást, melyet városunk nagy szülöttje iránt érzünk. Emlékét nem a gránit oszlop őrizte meg számunkra, melyet romhalmazzá dönthet a legelső vihar, hanem a hagyomány, mely apáról fiúra száll, a lelkesedés, melylyel apáink kiejtik nagy nevét, vésik szivünkbe oly mélyen, oly kiolthatatlanúl, hogy tőlünk legszebb örökségként száll át a késő unokákra. Nem most adja hálájának első jelét a kaszinó ; nem most ünnepli elsőben nagy alapítójának emlékét. 25 év mult el azóta, midőn a kaszinó negyed százados ünnepét ülve, lelkesedéssel fogadta azon indítványt, hogy szobrot emelnek Kisfaludy Sándornak, kinek irodalmi érdemei előtt meghajol és adakozásra kész mindenki, a szegények kunyhójától a gazdagok fényes palotájáig. A falusi birák által összegyűjtött krajcárokat ép oly kedvesen fogadta a szobor bizottság, mint a dúsgazdagok adományait. A jó szándék közös volt. Az őszinte tisztelet és lelkesedés tolmácsa volt az egybegyűlt legkevesebb adomány is. Mióta a legnagyobb magyar : Széchenyi István 1827-ben megalakította az első kaszinót Pesten, a szülővárosáért lelkesedni tudó Kisfaludy Sándor szivesen foglalkozott azon eszmével, hogy a társadalom terén kisded szülővárosát a. nagyok fölé emelhesse. Óriási munkát is végzett, midőn 1841-ben 67 taggal megalakította a sümeghi kaszinót. A mai felvilágosodott korban, midőn gomba módra keletkeznek az egyesületek, nem nyújt nehézséget azok megalakítása. Az ember ugyanis természeténél fogva hajlandó mindenre, mi élvet, szórakozást igér. Egész máskép volt az századunk első évtizedeiben, midőn még a legműveltebb emberek is csak gyenge fogalommal birtak a társadalmi életről. Jó öregjeink beérték azzal, ha a várorház előtti fapadon pipa szó mellett elbeszélgethettek, nézték a járó kelőket és legfölebb politizáltak. Ide hozta magával a város vagy falu legtekintélyesebb embere az egyetlen újságot, melyben a 2 hetes hazai és féléves külföldi hirek voltak. A „Jelenkor", „Nemzeti Újság",J„Hiradó" „Világ"-nak, az akkor létezett hírlapoknak, kevés ember látta szinét. Meghalt anélkül, hogy valaha újságot olvasott volna. Midőn a „iNemzeti LTjság" hasábokat irt a a Széchenyi által alapított pesti kaszinóról, jó öregjeink egykedvűen fogadták az új eszmét. „Bizony Széchenyi is okosabbat tehetett volna, mint ploretár népeknek alkalmat adni a szórakozásra, a szorgalmas embereket megtanítani kártyázni, biliárdozni, újság olvasással elforgatni fejüket"'. Mi a tizenkilencedik század második felében mosolygunk a régi felfogáson. Tudjuk, hogy a társas élet mily behatással van a szív. A „Zalamegye" tárcája. Kisfaludy Sándor. — A „Zalamegye" eredeti tárcája. — Neve arany betűkkel van megörökítve a magyar irodalom halhatatlanjai sorában. Míg magyar sziv magyar hazáért dobog; míg a magyar nép nyelve magyar lesz: addig mindig kegyelettel jön neve ajkunkra, ki mint a magyar irodalmi eszmék lelkes harcosa, mint a magyar költészet egyik ragyogó csillaga, elévülhetetlen érdemekből fonta homlokára a babérkoszorút. Elég e nagy név, nem kérdi senki, mit tett V Alkotásait ismeri mindenki. A fényes szalonok asztaláig, századunk első évtizedében, az ő regéi nyitották meg útját a magyar könyveknek; az ő dalainak melegsége olvasztotta fel az első jégburkolatot, mely a honfiakat a magyar irodalom termékeitől távol tartotta. Csak megyéjének szánta műveit és országot hódított vele. A lelkes honleányok voltak első apostolai irodalmunk terjedésének, az ő ajkaikon kelt szárnyra a regék első bevezetése : „ Ulj mellém a kandallóhoz Fel van szítva melege ! Csobáncz várról. Édes-kedves lm ! halljad, egy agg rege ; —Mult szüretkor Badacsonyon Ezt Múzsámtól vettem én, Egykor midőn magam bolygók A hegy szirtes tetején. Sok történt ott a mióta E pompás hegy föld]ébe Szőlő s gyümölcs ültetődvén A vadonnak helyébe. Esztendőnkint sok uri nép Gyül oda a szüretre. — László s Rózsa szerelmek is Ott kelt e bus esetre. Himfy szerelme, a kesergő szerelem, nem egy könyet csaltak ki a szemekből. A mélyen érezni tudó keblek sóhajai tolmácsolták legjobban Kisfaludy nagy szellemének hatását. A tudósok könyvtárukban lassanként Sakespeare, Voltaire művei mellett helyet adtak Kisfaludy Sándor drámáinak is. Ott díszelgett a barna bőrbe kötött „Hunyady János", „Kun László", „Dárday ház", „Lelkes hon leáuy", „Az emberiség örvényei" stb., mint a magyar dráma irodalom úttörő termékei. Nem célom kimerítően foglalkozni Kisfaludy Sándor azon műveivel, melyek nevét halhatatlanná tették ; nem tudnék semmi ujat mondani, mit irodalom történészeink figyelmen kivül hagytak volna. Én, mint a Kisfaludy kultusz egy szerény művelője, mint a nép költőjét mutatom be, kinek dalai, bár soha nyomdafestéket nem láttak, mégis eljutottak a nép ajkára. A csecsemő bölcsőjénél a dada altató dala az ő lantján pendült meg elsőben, a dalok egyszerű szavait első hallásra megtanulta a nép a kukorica fosztáson és a vig szüreteken. Kevés volna e hely, hogy azon százakra menő dalokat bemutassam, melyek kötetek szám eredeti kéziratban könyvtárában vannak elhelyezve.*) csak egy két dalra szorítkozom, melyet talán ismer *) Kisfaludy Sándor 5000 kötetes könyvtára ma is ugyanazon szekrényben, mely tulajdonát képezte, látható Darnay Kálmán muzeumában Sümeghen. Szerk. a lélek nemesítésére. Nem célja a kaszinók- | nak az emberiséget elvonni a munkától, hanem , a pihenés óráját szép és nemes foglalkozással tölteni el. Hírlapok olvasása, az eszmék kicserélése, a komoly és humoros társalgás mind az ész fejlesztésére szolgálnak. A kis eszmék csalják ki rejtekeikből a nagyokat, melyek talán soha érvényre sem jutottak volna, ha a társadalmi élet biztatólag, serkentőleg alkalmat nem nyújt azok fejlődésére. A szépen megalakult kaszinó ma 50 éve tartotta első közgyűlését, a résztvevők lelkesedéssel választották meg Kisfaludy Sándort elnöknek és az egyesület fiatal tagját, Cseh Lászlót, jegyzőnek, kit ma is, mint az egyesület egyetlen élő 50 éves tagját, jó egészségben üdvözölhetünk és azon kivánatunknak adhatunk kifejezést, hogy érje a két jubeleum után a harmadikat is jó kedélyben meg, és ezután is, mint eddig, hű tagja és támasza legyen egyesületünknek. Az egyesület többi tisztviselői és a bel kormányzatot intéző választmányi tagjai, városunk notabilitásaiból kerültek ki. A lelkesedés hozta magával az anyagi áldozatokat, melyeket az egyesület tagjai önkéntesen ajánlottak fel. Mihályovics a kaszinónak egy biliárd asztalt ajándékozott, a belvárosban ] lakó tagok pedig a házaikhoz járó egy-egy öl tűzifát a kaszinó céljainak elősegítésére | engedték át. Négy pengő forint tag díj mellett került a szükséges bútorzat beszerzése után j még 3 hirlapra is, mint a „Világ", „Pesti Hirlap" és „Erdélyi Hiradó"-ra, melyeknek meghozatását az alakuló közgyűlés elhatározta. Meleg szoba, biliárd, kártya, sakk, dominó, 3 hirlap áll a tagok szórakozására. Elénk részvét, pezsgő élet jelezte évek hosszú során át a kaszinó eszméjének életrevalóságát. A viszontagságos élet félszázados során nem tagadható, hogy a sümeghi kaszinó egyletnek is voltak válságos évei ; a tagok száma mindenki, de nagyon kevesen tudják, hogy azok szerzője Kisfaludy Sándor volt. A népdalok azon eredetiségben láthatók, mint a költő azokat papírra vetette, törléseivel és javításaival együtt. Dal. Kerek erdő be magas vagy, Édes szivem be meszsze vagy. Kerek erdőt levágatnám, Ha szeretőm megláthatnám. Szeretőm igaznak látszik, De csak mikor velem játszik. Egy poltura nem egy tallér. Nem minden legény gavallér. Van kökényfa, de nincs rajta, Van szeretőm, de nincs haszna, En szeretem, ő is szeret, Be keserves ez az élet. Ha még eqyszer lány lehetnék, De megnézném kihez mennék, Válogatnék a legényben, Mint piacon az edényben. Sárga sinór selyem sujtás, Jaj be régen láttuk egymást. Sárga csikón csengül rajta, Szeretőmhöz mennék rajta. Dal. Egy két pár csók nem a világ, Száradjon meg az a kis szád. Adjdl rózsám holdvilágon, Ugy sem kell a másvilágon. Gyere be rózsám, gyere be, > Csókba fürösztlek idebe, ^ mm ; Mai szamunkhoz fel iv melléklet van csatolva.