Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-25 / 4. szám

jámbor X-e lesz, akik az arány-fölállításnál — amint tudjuk — igen türelmesek. Míg a kölcsönös tisztelet, mint a társadalmi ( együttlétnek, a közös célok utáni törekvéseknek legfontosabb, legnélkülözhetlenebb erkölcsi tényezője, vissza nem nyeri azt a szinvonalt, melyről pár évtized alatt lehanyatlott; míg a társadalom egyéneit a nagyon is ingatag alapú materiális szempontok kapcsolják kizárólag egymáshoz : addig a társadalom nem igen tehet egyetemes erővel hatalmasabb lépést magasabb rendeltetése felé ; mindaddig a társadalmi élet munkára hivatott erői frakciókra szakadozottan folytatni fogják az előttünk folyó blazirt munkát: mosolyogni fogják gúnyosan a legszentebb törekvéseket s az aranyérdemet iszapba taposva, bálványozni fogják a talmi-nagyságokat, amely bálványozás minden egyében alapulhat, csak tiszteleten és szereteten nem. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület Kovács Károly polgármester elnöklete alatt folyó hó 18-áu rendkívüli ülést tartott. Elnöklő polgármester üdvözölvén a megjelent képviselőket, a tárgysorozat megkezdése előtt indítványozta Kossuth Lajos nagyhazánklia „Irataim" cimű művének a levéltár részére való megrendelését, amit a közgyűlés helyesléssel fogadott el. Ugyancsak a polgármester indítványára, tekintettel a jelenlegi tél szigorúságára, a helyben állomásozó honvédhuszár altisztek szobáinak kellő tűthetésére, a városi fakészletből három öl fát utalványozott ki. A zala-egerszegi legtöbb adót fizető képviselők névjegyzéke az 1891-ik évre az 1886-ik évi XXII. t. c. 33. §-a értelmében következőleg igazíttatott ki : Szombathelyi püspökség (képviselője Balaton József), zala eger szegi takarékpénztár részvénytársaság (képv. Thassy Kristóf), Isoo Alajos, Balaton József, vas /.alai takarékpénztár (képv. Botfy Lajos), Fürst Benedek, Kaiser József, Fischer László, Árvay Lajos, Krosetz János, Grünbaum Ferenc, Graner Géza, dr. Czinder István, Szigethy Antal, Schütz Sándor, Ruzsich Károly, Boschán Gyula, özv. Kovács Kálmánné (képv. Skublics Jenő), Büchler Jakab, Deutsch Ferenc, Krosetz István, Handler István, Dervarits János, Weisz Mátyás, özv. Hubinszky Adolfné (képv. Dervarits Lajos), Oszterreicher Márkus, Rosenberger Sándor, Stefanecz József, Svastits Benó, Weisz Ede, özv. Kesseldorfer Mihályné (képv. Boschán Gyula), Csesznák Sándor, dr. Háry István. Póttagok : Hagymásy Gyula, Kaszter Sándor, Izr. hitközség, Weinberger Hermán, Berger Henrich, Fangler Mihály. Előterjesztetett a számvizsgáló bizottságnak jelentése a pénzügyi palota építésére vonatkozó leszámolás megvizsgálásáról. A beterjesztett jelentés szerint a pénzügyi palota összes építési költsége a leszámolás szerint 45.714 frt 04 krt tesz ki, melyből a vállalkozó által a nyilvános versenytárgyalás alkalmával leengedett 8 4",, ot: 3.839 frt 98 krt levonva, a pénzügyi palota építési költsége 41.874 frt 06 krt tesz; ez összegből a vállalkozó Morandini Románnak 40.400 frt kifizettetvén, jár még neki 1.473 frt 56 kr., mely összegn -k kiutalását a számvizsgáló bizottság javasolja. A számvizsgáló bizottság javaslata elfogadtatot és a városi pénztár az 1.473 frt 56 kr. kifizetésére utasíttatott. Előterjesztetett a számvizsgáló bizottságnak jelentése az elemi iskola építéséről készített leszámolás megvizsgálásáról. A jelentés szerint a versenytárgyalás alkalmával leengedett %-ok leszámításával az elemi iskola szük. Vezetéknevünket elhallgatjuk inkább, csakhogy hiúságnak ne gondolják. A karácsonyi ünnepeket Gráczban töltöttük az aranyos nagymamánál. Egyszer, mikor a városi parkban sétálgattunk, képzeljék csak, szerkesztő bácsik, mit láttunk. Egy csapat madarat. Éhesen csipegve szállottak mind egy helyre. Közelebb menve rájöttünk, hogy a hova repdesnek, az a hely madáretető hely. Ne képzeljenek, szerkesztő bácsik, valami nagy cifra épületet, melynek iok ablaka van, aztán az ablakok maguktól kinyílnak a madarak előtt. Sokkal egyszerűbb hely az, de a madaraknak valóságos áldás. Egy nem igen magas állványon jó széles deszka van megerősítve. Erre a ! deszkára szórják a magot a madárnak. A deszkának felálló szélei vannak s olyan fedele van, mint a háztető, hogy a magot a hó be ne lepje, a szél el ne hordja. Seregestől szálnak a madarak oda. Ilyen madáretető hely sok van a gráci városi parkban. Mikor láttuk azokat a szálldosó madárcsapatokat, az jutott eszünkbe, hogy miért ne lehetnének ilyen madáretető helyek Budapesten is. Ott van a Múzeumkert, a József tér, a Széchenyi-tér, az Erzsébet tér. Mind olyan helyek, a hova madáretetőket kellene felállítani. Kérve kérjük, kedves szerkesztő bácsik, szólaljanak föl az újságban a szegény éhező madarak mellett. A szerkesztő bácsik szavát meghallgatják. „Az én Újságom" olvasói közös erővel még az idén felállíthat nának több madáretető helyet. Nem sokba kerül, de hány madarat mentünk meg vele. Erre a célra megtakarított pénzünkből itt küldünk három forintot. Adja Isten, hogy óhajtásunk teljesüljön. Budapest, 1891. január 1U én. Hálás olvasói Mariska és Béla. Ennek az aranyos levélnek bizonyára meg lesz az ! eredménye s „Az én Újságom" olvasói' sietni fognak a madáretetők felállításához filléreikkel hozzájárulni. épületének felépítésénél a földmunka, kőmives, kőfaragó, ács, cserepes és különfélék cimén felvett munka került 23.874 frt 85 krba, az asztalos munka 3.511 frt 66 krba, a bádogos munka 994 frt 21 krba, a lakatos munka 1.372 frt 65 krba, az üveges munka 474 frt 52 krba, a mázoló munka 553 frt 58 krba, a vasmunka 2.7o7 frt 42 krba, árnyékszókcsövek és utólag számított kötő- és vastartányok 220 frt 36 krba, összesen (a kályhákon kivül) 33.769 frt 25 krba, mely összegből 27.480 frt 92 kr. kifizettetvén, a hátralevő 6.288 frt 33 kr. kifizetését a számvizsgáló bizottság javasolja. A képviselőtestület ezen összeget kiutalványozza és a városi pénztárt annak kifizetésére utasítja. Ezzel kapcsolatban a megrendelt és már az elemi iskola négy osztályában felállított 4 drb „Friedland"féle vaskályháért járó 300 frt szintén kiutaltatott. Polgármester jelenté, hogy Lendvay László asztalos az árlejtés alkalmával elvállalt 120 padot elkészítette s mivel néhány padnál a festés hiányos, indítvá nyozza, hogy a járandóságból a letett óvadékon kivül még 30 frt tartassék vissza mindaddig, mig a festési munka teljesen rendbe nem hozatik. A tett indítvány elfogadtatván, a városi pénztár utasíttatott, hogy a 820 frt járandóságot ezen 30 frt hiányával a vállalkozó részére fizesse ki. Polgármester jeleuté, hogy az új elemi iskolánál az addig használatban volt régi padokból a kellő javítás után amennyit lehetséges, használni fog, mégis az eshetőséggel szemben kéri a képviselőtestületet, hogy szükség esetén még 40 drb padnak készítését engedélyezze. A kéit engedélyt a képviselőtestület megadta. Előterjesztetett az elemi iskola tantestületének az elemi iskola tantermeiben még alkalmazandó 6 drb. „FriedlandM'éle vaskályhának beszerzése tárgyában benyújtott előterjesztése. A képviselőtestület az előterjesztést tudomásul vévén, a kért vaskályhák beszerzését Grauer Géza vállalkozó utján a már előzetesen megállapított árért elrendelte. Elnöklő polgármester előterjesztést tett a város területén létesíteni szándékolt kövezet és az erre kérelmezendő kövezetvám ügyében. A város kiküvezése és e célra a kövezetvám kérelmezése elvben elfogadtatott, azonban az egész ügy bővebb tanulmányozás, a kivitelre szükséges adatok beszerzése végett a középítészeti és csatornázási bizottságnak a már meglevő adatokkal együtt kiadatik. A város területén létesíteni szándékolt légszeszvilágítás ügyében elnöklő polgármester előterjesztést tett. Ezen ügy bővebb tanulmányozás, adatgyűjtés, az egész művelet kidolgozása, vállalkozó társulatokkal való érintkezés céljából a középítészeti és csatornázási bizottság nak azzal adatott ki, hogy a villáinvilágítást is vonja tanulmányezásának keretébe. A „Baross" ligetben építendő vendéglő ügyében elhatározta a képviselőtestület, hogy a tervezett vendéglő építését vállalkozás utján foganatosítja azzal, hogy a vállalkozó építési tervét jóváhagyás végett tartozik a város tanácsának bemutatni s egy meghatározott idő elmultával az épület a város tulajdonát képezendi. Olvastatott a zala egerszegi ovoda választmányának f. évi január 9-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyvé nek következő pontja : „Előterjesztetett az 18;)0. évi julius 26-án Zala Egerszegen Kovács Károly polgármester úr elnöklete alatt a városunkban létesítendő városi óvoda tárgyában tartott értekezletről felvett jegyzőkönyv, mely szerint mivel a város még az 1891. év folyamán óhajt egy új s a kor követelményeinek megfelelő óvodát építeni, ezt a tanügy igényeinek megfele lőleg felszerelni és a szükséges tanszeinélyzettel ellátni, nyilatkozatra hivja fel az óvoda választmányát, váljon hajlandó-e e célra az óvoda törzsvagyonát átadni ? Tekintve, hogy az óvoda választmánya oly vagyonnal, melynek évi kamataiból egy, a kor színvonalán álló óvodát felszerelni, tanszeinélyzettel ellátni és fentar tani képes volna, nem rendelkezik s a kitűzött nemes cél a jelenlegi bevétel mellett — mint évek hosszú tapasitalata szomorúan igazolja — épen nem valósítható meg: azon esetre, ha a város az értekezlet jegyzőkönyvében foglalt követelményeknek megfelelő óvodát létesít, erre a kezelése alatt levő óvodai vagyont annál szivesebben átengedi; mivel az esetben azon ügy, melynek szolgálatában áll a bizottság, a célnak teljes mértékben megfelelőleg tiyer mindnyájunk által óhajtott igazi megoldást." A képviselőtestület a felolvasott jegyzőkönyvi kivonatot tudomásúl vévén, a pénzügyi bizottságot az ovodai választmány által kezelt vagyon átvételével s a városi pénztárba való elhelyezésével megbizta azzal, hogy ezen eljárásáról a képviselőtestületnek tüzetes jelentést tegyen. Közegészségügy. Dr. Manyin Károly kir. tanácsos, Zalavármegye tiszti főorvosa, a vármegye területén mult évi december hóban észlelt közegészséqi állapatról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság január havi ülése elé: „A mult évi december havi időjárást a hidegnek nagy mértéke és állandósága jellemzi úgy, hogy a hónap 7-étől végéig, tehát 25 napon keresztül a hőmérő kénesője szakadatlanúl a fagypont alatt állott és a hideg a hónap utolsó napjaiban nálunk szokatlan erősségűvé fokozódott. Ugyanis 29-én reggel 7 órakor Zala-Egerszegen a hőmérő a fagypont alatt — 282

ÜC fokot mutatott Celsius szerint, ami — 2256

0 R-nek felel meg. A hőmérsék maximuma volt + 6'3°1, minimuma — 28'2°l, havi középhőmérséklet — 5'3"C; a hőmérsék ingadozása tehát 34'5°-ra rúgott. A nedvesség középértéke százalékokban 86% ; a csapadék havi összege 44-6 m m; ebből az esőre 6% esik, a többi hó alak jában esett. A szelek legnagyobb részben északi irányból fújtak; ezenkívül észleltetett ÉNy, EK, Ny és DK. A közegészségi állapat a megbetegülések általános szaporodása miatt csak egyes helyeken volt teljesen kielégíető, a megye nagyobb részében kedvezőtlenebbé vált, különösen a gyermekek között, ki ket a szóivá nyos betegségek nagyobb száma mellett 35 községben a vörheny és kanyaró járványos jeleggel támadott meg. A gyógykezelés tárgyát képezett és egyáltalán előfordult szórványos kóruemek legnagyobb százalékát a légzőszervek különféle megbetegedései képezték, mint a tüdőhurutok, tüdőlobok. Ezeken kivül felnőttek közt észleltettek hasi hagymáznak, csúznak, orbáncnak esetei ; gyermekeknél toroklobok, néhány torokgyik és egy-két dy pliteritisz. Bőröndön két beoltott egyén himlőben szenvedett szerencsés lefolyással; Szent-Gróthon hat bárány himlő eset fordult elő. A vörheny szórványosan az egész megye minden vidékén észleltetik. A heveny fertőző kórok közül— mint fenebb emlitém — a vörheny és kanyaró 35 községben öltött járványos jelleget. Különösen a kanyaró a tapolczai járás ban községről községre vándorol, és úgy látszik, hogy a járásban levő kisdedeknek ezen kivétel nélkül át kell esniök. E járvány lefolyása jóindulatú és kevés áldozatot kiván, a vörheny azonban természeténél és többször dyphteriticus toroklobbal való szövetkezésénél fogva rendszerint hevesebb lefolyással bir. Vörhenyben 15 (Csáktornya, Dráva-Csány, Dráva-Magyaród, Páka, Náprátfa, Csonkahegyhát, Dömeföld, Kányavár, Pördeföld, Bagód, Böde, Hagyáros, Bőrönd, Zala Szt-Gyürgy, Söjtör) községben megbetegült 263 gyermek; ezek közül meggyógyult 121, meghalt 83 és a hónap végén további kezelés alatt maradt 59. — Kanyaróban 20 (Tapolcza, Köves-Kálla, Bal-IIenye, Sáska, Vászoly, Bad.-Tomaj, Alsó Eőrs, Les.-Istvánd, Gyulakeszi, NagyPécsely, Nemes-Pécsely, Kővágó Eőrs, Nyirád, Sümegli, Cserszeg Tomaj, Keszthely, Zsid, Alsó-Páhok, SzentAndrás, Vindornya Szőlős) községben megbetegült 897 gyermek, meggyógyult 680, meghalt 33, a hónap végén tiz községben kezelés alatt maradt 184, tíz községben a járvány megszűnt. Boncvizsgálat teljesíttetett összesen 8 esetben, háromszor törvényszéki megbízatás folytán, ötször ren dőri tekintetből. A halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boncolatoknál egy értőm ülés, 2 elvérzés ; a rendőrieknél 1 elvérzés és 4 szívhűdés. Külső hullaszemle, rendőri tekintetből tiz esetben történt. Súlyos sértés bejelentetett 10. Öngyilkosságot öt egyén követett el, kik közül 2 (Nóvák József B.-Füreden és Izsák Lajos Keszthelyen) magát felakasztá, 1 (Surugli Mári A.-Páliokon) mérget ivott, 2 pedig (Kolcsai Fjrenu Kálóczfán és Somogyi Lajos Arácsotij agyonlövéssel vetett véget életének. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak hat egyén esett áldozatává és pedig 2 (Csötige József keszthelyi és Topita Antal sümegi) megfagyott, 1 (Mozner György bazsii) kútba esvén, nyakcsigolya törést szenvedett, I (Erpinger István szepetneki) leforrásztatván, szívhűdés folytán halt meg, 2 pedig (Tót Péter és Bertalan János gutörföldi) az erdőn levágott és ledőlt fa által üttetett agyon. Elmekómak három esete lett hivatalos beavatkozás tárgya; mind három beteg a zala-egerszegi közkórházba szállíttatott. Tapolczán egy nőnek bal hüvelkujját veszett eb marta meg; otthon van megfigyelés alatt, ez ideig egészséges. Adóügy, Gernya László pénzügyigazgatónak a közigazgatási bizottság január havi ülésében beterjesztett félévi jelentéséből megyénk adóügyére vonatkozólag közöljük a következőket : A pénzügyigazgatósághoz a lefolyt 1890. év Il-ik felében beérkezett ügydarabok száma 24357, hátralék az év I-ső feléről 8676, összesen volt elintézendő 33033 darab ; elintéztetett 24325, maradt hátrálék az év végén 8708 darab. Az egész évi ügyforgalom tett 47701 dara bot, mull 1889. évi hátralék 4924, összesen 52625 darab; 1889-ben elintéztetett 43.917, elintézetlen hátralék az év végén 8708 darab. A kiadói hátralék tesz 1398 darabot. Az egyenes adók kivetése, illetve a 8 adókerület ben működő adókivető bizottságok tárgyalásai augusz tus hó végével befejeztetvén, az ezen bizottságok által letárgyalt 8519 adókivetési ügybeu hozott határozatok ellen, az illető adózók részéről 530 felebbezés adatott be, mely október hó 29-étől, r.ovember hó 25-ig a fel szólamlási bizottság által elintézést nyert. — Hasonlóan befejeztettek az utolsó évnegyedben az 1891. évre szükségessé vált és 242 községre v matkozó fogyasztási adó, valamint 219 községre vonatkozó italmérési adó biztosítási tárgyalások is. Az egyenes adók, mint az ezen behajtandó egyéb állami követelések fejében Zalamegye területén a lefolyt 1890. évben következő befizetések történtek: Egyenes adóban: 1,998.148 frt 43 kr., hadmentességi díjban: 69.907 frt 88 kr., szőllődézsmaváltságban : 350.202 frt 29 kr., bélyeg- és jogilletékben: 434.032 frt 41 >/

2 kr., illetékegyénértékben: 18.60) frt 64 kr., bor- és hus fogyasztási adóban : 205.975 frt 80 kr. cukor és sörtogyasztási adóáan: 65.795 frt 79 kr., italmérési adóban : 244.394 frt 2'/

2 kr., italmérési illetékben: 4139 frt 24 kr., összesen 3.391.202 frt 51 kr. Összehasonlítván ezen befizetési eredményi az 1889. évi befizetési eredraénynyel a mely: Egyenes adókban: 1,951.047 frt 98 /, 111 nentességi díjakban : 65.776 frt 88 kr., szőlődézsmaváltságban : 237.076 frt 36 kr., bélyeg és jogilletékben: 391.606 frt 18'/.

2 kr., illetékegyénértékben: 18.150 frt 60 kr., bor- és husfogyasztási adókban : 198.625 frt 42 kr., cukor- és sörfogyasztási adóban 73.816 frt 98 kr. összesen 2.926.100 frt 41 krt tett. Mutatkozik tehát a lefolyt 1890. évben 465.102 frt 10 kr. befizetési többlet, illetve az italmérési adó és illetékek fejében ezen évben legelőször történt 248.533 frt. 26'^ krnyi lefizetés levonásával 216.568 frt 83''

2 krnyi javulás. Az 1890. évi előírás tett: Egyenes adókban: 1.933.736 frt 79 krt., hadmentességi" díjban: 67.602.