Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-05-10 / 19. szám

Megyei rendes közgyűlés. Május 4., 5-én. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága május havi ülését Svastits Benó főispán Őméltóságának elnök lete alatt f. hó 4. és 5. napján tartotta a bizottsági tagok nagy számú részvétele mellett. A gyűlésen résztvettek száma a,,kétszázat meghaladta. Fó'ispán Őméltósága a megjelent bizottsági tagokat szívélyesen üdvözölvén, örömének adott kifejezést a bizottsági tagok ily szép számú megjelenése felett. Majd részletesen felsorolta a vármegyében a decemberi közgyűlés óta felmerült fontosabb mozzanatokat. Szólt a szolgabírói hivatalok megvizsgálásáról s midőn általánosan elismerését fejezte ki a szolgabilóságok pontos és buzgó működése felett, egyúttal hangsúlyozá, hogy nevezett hivatalok oly nagy mérvben vannak minden irányban elfoglalva, hogy a hivatalukhoz fűzött nagy felada-. tot teljes odaadás és szakadatlan ügybuzgó munkásság nélkül meg nem oldhatják. Kegyelettel emlékezett meg Simor János hercegprímásnak halálával az országot ért veszteségről, a törvényhatóság két halottjáról : Csutor Imréről, a vármegye volt tevékeny alispánjáról és Simon Zsigmond tihanyi apátról, a törvényhatóságának két évtizeden keresztül volt bizottsági tagjáról. Indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét elhunytuk felett és Csutor Imre családjához részvétirat kül dése határoztatott el. A közhelyesléssel és éljenzéssel fogadott főispáni megnyitó beszéd után felszólalt Szabó Imre bizottsági tag, részletesen okadatolva Muraköznek a ágrábi érseki egyházi megyétől elcsatolásának és a szombathelyi püspöki egyházmegyéhez való csatolásának sürgősségét. Ezzel kapcsolatban felolvastatott Hajós Mihály bizottsági tagnak ugyanezen ügyben Írásban beadott s az állandó választmány által tárgyalt indítványa, ame lyet indítványozó a közgyűlés zajos helyeslése között lelkes és hazafias szellemtől áthatott beszéd kíséretében ajánlott elfogadás végett, Zalavánnegye közönségének azon ténye, hogy Muraköznek a zágrábi érseki megyétől a szombathelyi püspökséghez csatolása iráut a miniszterelnökhöz és a vallás és közoktatásügyi miniszterhez feliratot intézett, a zágrábi egyházi tényezők által nemcsak céljában, haneui eszközeiben is jogosulatlan ellenmozgalmat ébresztett. Céljában jogosulatlan ugyanis ezen ellenmozgalom, mivel Muraköznek a zágrábi érseki egyházmegyétől való elcsatolásának kérdése Ő felsége által elvileg eldöntetett. Jogosulatlanok azonban az ellenmozgalomban használt eszközük is; mivel azon körülmény, hogy azon muraközi egyházi férfiak, akik hazafias érzülettől áthatva, a vármegye közönségének feliratait átnyújtó küldöttségben résztvettek, emiatt egyházi felsőbbségük részéről üldöztetnek, méltó felháborodást kelthet a magyar haza fias közvéleményben. Mindezen tények csak újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy Muraköznek a zágrábi érseki megyétől való elválasztása halasztást nem szenvedhet; azért a tett indítványnak részbeni módosításá val a közgyűlés elhatározta, hogy a miniszterelnökhöz és a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez újabb fel iratot intéz, melyben a muraközi kérdés végmegoldásá nak sürgősségét kiemelve, annak mielőbbi eszközlését kérelmezi. Koller István bizottsági tag indítványára a köz gyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét Bessenyey Györgynek, a vármegye egykor volt tisztviselőjének, később több éven át buzgó törvényhatósági tagjának, a közel napokban történt gyászos elhunyta felett. Hertelendy Forenc bizottsági tag utalva azon türhetlen és valóban ázsiai állapatra, melyben az ország többi vármegyéjével együtt vármegyénk is van az ország testén élődő néppel, az oláhcigányokkal szemben, akik mintegy államat képeznek az államban s az ellenük ' alkotott szabályrendelet a személy- és vagyonbiztonság tekintetéből épenséggel nem elegendő, inditványozá, hogy egy bizottságot küldjön ki a közgyűlés, mely ezen ügyet, továbbá a vármegyének, esetleg más vármegyék nek ezen ügyre vonatkozólag alkotott szabályrendeleteit tüzetes tanulmány tárgyává tevén, ennek alapján a fennálló bajt gyökeresen orvosolni hivatott javaslatot terjesszen be a legközelebbi közgyűléshez. A közgyűlés a tett indítványt elfogadta s a bizottságba Csertán Károly alispán elnöklete alatt Gózony László főjegyző, Arvay Lajos tiszti ügyész, Bogyay Máté, Eperjessy Sándor, Hertelendy Ferenc, Kovács Károly, Skublics Jenő, dr. Vizlendvay József és Ziegler Kálmán bizottsági tagok bevjlasztattak. Főispán Őméltósága előterjeszté, hogy Ő felsége a pécsi székesegyház ünnepélyes felszentelésén megjelenni, s ez alkalommal kihallgatásokat tartani és küldöttségeket fogadni kegyeskedik. Inditványozá, hogy vármegyénk ezen alkalomból ősi szokásához és hagyományos hűségéhez híven jobbágyi hódolatát egy küldöttséggel tolmácsoltassa. A közgyűlés a tett indítványt egyhangúlag elfogadta, a küldöttség vezetésére vármegyénk szereteti főispánját kérte tel s a küldöttségbe tagokúi: Csertán Károly alispán, grófFeste tics Tassilló, gróf Festetics Jenő, Rozmanieh Richárd zalavári, Etl István rnurkereszturi, dr. Dunszt Ferenc hahótlu apátok, Balaton József, Bogyay István, Bogyay Máté, Barcza László, Babóchay György, Csigó Pál, Farkas József, Gadó Mátyás, Gyömörey Gáspár, dr. Gyömörey Vince, Gutmann Vilmos, Háczky Kálmán, Hajós Mihály, Hertelendy Ferenc, Harkányi Frigyes, Hirschler Miksa, lnkey László, Isoó Alajos, Kovács Károly, Karczag Béla, Koller István, Malatinszky Ferenc, dr. Mangin Károly, b. Putheány Géza, Plihál Ferenc, Rezsőft'y György, Skublics Gyula, Skublics Jenő, Szabó Imre, Tarányi Ferenc, Varga János, dr. Vizlendvay József, Ziegler Kálmán bizottsági tagokat választotta be. Az üresedésben levő megyei tiszti állások betöltése céljából a kijelelő választmány alakíttatott meg, melybe a közgyűlés által Skublics Gyula, Nagy Károly és Bogyay Máté beválasztattak, főispán Őméltósága által pedig a bizottságba Szabó Imre, dr. Gyömörey Vince és Eperjessy Sándor „bizottsági tagok kérettek fel. Mig a bizottság főispán Őméltóságának elnöklete alatt működését befejezte, a közgyűlés felfüggesztetett. A kijelelő bizottság működését befejezvén, a közgyűlés folytatólag megnyittatott s a választás megejtetett. Megválasztattak Tomasits Sándor megyei főpénz tárnokká, Marton László megyei alpénztárnokká egyhangúlag ellenjelelt nélkül. A letenyei szolgabiróságra l<ijeleitettek Gaal László, Polgár Béla, Szalmay József. Husz tag kérelmére névszerinti szavazás rendeltetett el. Az egyik szavazóküldöttség tagjai voltak Skublics Jenő, Farkas József és Orosz Pál, a másik küldöttség tagjai : b. Putheány 1 Géza, Bogyay Máté és Hertelendy Ferenc. A szavazás befejeztetvén s a szavazatok összeszámláltatván, elnöklő főispán kihirdette a szavazás eredményét, mely szerint Szalmay József 79, Polgár Béla 38 és Gaal László 25 szavazatot kapott s így Szalmay József megválasztott letenyei szolgabírónak elnökileg kimondatott. A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában a közgyűlés minden vita nélkül, egyhangúlag elfogadta az állandó választmánynak következő javaslatát: „Zalavármegye közönsége az alkotmány szelleméhez hű érzetével kívánatosnak tartaná ugyan, hogy a közigazgatásnak a viszonyok által igényelt szervezése oly alapon történjék, hogy a vármegyék önkormányzati szervezete teljes épségben fentartassék s a tisztválasztási jog érvényben maradjon ; de mert a közigazgatás államosítása oly annyira fontos nemzeti és állami érdek követeléseként lép előtérbe, hogy azzal szemben állást foglalnia a törvényhatóság feladatának nem tekintheti: ugyanazért midőn kijelenti reményét és várakozását az iránt, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat az országgyűlés beható megvitatása által hazánk érdekének megfelelő megállapítást fog nyerni, egyszersmind ugyanezen cél elérése szempontjából elengedhetlennek tartja, hogy az új közigazgatási szervezetben . vármegyék önkormányzati jogköre a lehető széles alapon akként állapíttassák meg, hogy abban életerős működhetésük feltételeit megtalálhassák; ezen jogkör az állami hatalom túlsúlya és önkénye ellenében a jog oltalma alá helyeztessék; továbbá, hogy a törvényhatóságnak a közigazgatási tisztviselők kijelölésénél befolyás biztosíttassék és hogy a vármegyéknek az államosított közigazgatás közegei irányában a felügyelet és ellenőrzés joga megadassék ; hogy a polgárok egyéni és politikai jogainak szabadsága a hatalmi beavatkozások és túlkapások ellenében megóvassék ; e végből az állami tisztviselők fele őssége és jogviszonyai törvény utján oly módon szabályoztassanak, hogy az említett jogok megtámadásának veszélye is a lehető legkisebb mérvre szoríttassák, a sértett egyéni és politikai jogok pedig hatályos jogvédelemben részesíttessenek; más részről azonban épen ezen célok érdekében a fegyelmi eljárás megfelelő szabályozása által a tisztviselők önállósága is biztosítékot nyerjen. Elhatározza tehát a vármegye közön-, sége, hogy az országgyűlés képviselőházához intézendő feliratban abbeli kérelmének ad kifejezést, hogy a közigazgatás és önkormányzat rendezéséről szóló törvény megalkotásánál az említett elveknek érvényt szerezni s amennyiben e célra még más oly törvények megalkotása is szükséges, amelyek az egyéni és a közszabadság biztosítékait képezik, aminőkül különösen a közigazgatási bíróság szervezését és a tisztviselők szolgálati | pragmatikáját kell jeleznünk, ezek előterjesztése iránt akkép méltóztassék intézkedni, hogy azok, mint szervesen összefüggő részek, a közigazgatás rendezésével együt tesen léptettessenek életbe". Tekintettel azon kiváló érdemekre, melyeket Baross Gábor kereskedeleinügvi miniszter az ország kereskeDJ o delmi és ipari érdekeinek hathatós előmozdítása körül szerzett; tekintettel az ő vas szorgalmára és fáradhatlan tevékenységekre: főispán Őméltóságának indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy Zalavármegye közönsége kiváló tiszteletének és hálás elismerésének jeléül őt hódoló feliiatban fogja üdvözölni. A vármegye közegészségi bizottságának javaslatára a közgyűlés Köves Kállán gyógyszertár felállítását fogja a belügyminisztériumnál javaslatba hozni, mig a Tapolczán és Keszthelyen kért második gyógyszertár létesítését ugyancsak a vármegyei közegészségi bizottság véleményéhez képest nem fogja javasolni. A vármegye monographiájának raegirása tárgyában kiküldött bizottság elnöke elhalálozván, a közgyűlés e bizottság elnökévé Csertán Károly alispánt s az így megürült bizottsági tagsági állásra Barcza Lászlót választotta meg. A baksai és alsó-lendvai járásban megüresedett egy-egy központi bizottsági tagsági állásra titkos szavazás utján Fitos Márton és Kiss Pál bizottsági tagok választattak meg. A ba/aton-füredi körorvos részére a tapolczai járás főszolgabírójának véleményes jelentése alapján, a fuvaráltalány évi '200 frtban állapíttatott meg. Keszthely város képviselőtestületének az ott létesítendő főgymoasium ügyében f. évi április 6-án tartott ülésén hoz tt határozatát a közgyűlés jóváhagyta. Ugyancsak Keszthely városnak indokolt kérelmére az ut fentartására ezer forint segély megszavaztatott. A csavargás meggátlásáról szóló szabályrendelet tervezete előterjesztetvén, a közgyűlés azt elfogadta s annak szabályszerű kihirdetését s ennek megtörténte után jóváhagyás végett a belügyminiszterhez való fel terjesztését a közgyűlés elhatározta. A vármegye házi pénztárának, valamint a vármegye kezelése alatt levő különféle alapokuak, úgy a vármegyei és a két rendezett tanácsú város árvapénz tárának 1890. évi számadásai megvizsgáltatván, azok helyeseknek találtattak és a szokott óvás fentartása mellett a számadók a további felelősség terhe alól felmentettek. A decemberi közgyűlés elvben elfogadta Skublics Jenő bizottsági tag azon indítványát, hogy a megyei árvatartalék alap terhére a vagyontalan árvák nevelese céljából megyei árvaház létesíttessék s az indítvány tanulmányozása és részletes javaslat tétel céljából egy bizottságot küldött ki. A bizottság — a beterjesztett jelentés szerint — ezen ügyel tanulmányozta s bár át van hatva egy megyei árvaház létesítésének nagy fontosságától : azonban a rendelkezésre álló csekély pénzerő miatt az üdvös eszmét kivihetőnek nem találja. Ugyanis a szomszéd Vasmegyében ily árvaház felállítása és berendezése 120 ezer forintba került s tokintve vármegyénknek félmiliót meghaladó lakósságát, megyénk igénye e részben csak is ily berendezésű árvaház által elégíttetnék ki, holott a megyei árvapénztári tartalékalap jelen leg 79383 írttal rendelkezvén, ez összeggel megvalósítható nem volna. Arra sem lehet számítani, hogy a hiányzó miutegy 40 ezer forint közadakozás utján beszerezhető; mivel közönségünk áldozatkészsége nagyon is sok oldalról igénybe vétetik. E helyett a kiküldött bizottság azt javasolja, hogy a tartalékalapból 50 ezer forint kihasíttatván, ezen összeg közművelődési alap gyanánt kezeltetnék s ennek kamatai évről-évre közművelődési célokra fordíttatnának azzal a megjegyzéssel, hogy az alap kamatainak egy része az alap rendeltetéséhez képest zalamegyei árva gyermekek felsegélyezésére fordíttatnék. A közgyűlés a kiküldött bízottságnak ezen javaslatát általános helyesléssel fogadván, elhatározta, hogy a megyei árvatári tartalékalap tőkéjéből 50 ezer forint vármegyei közművelődési alap létesítésére fordítlassék s ezei! határozatnak jóváhagyása a belügyminisztertől kérelmeztessék. A határozatnak a belügyminiszter részéről történendő jóváhagyása után szabályrendeletileg fogja a közgyűlés megállapítani, hogy a közművelődési alap évi kamatai mely közművelődési célokra fordíthatók. Előterjesztetett a kereskedelemügyi miniszternek rendelete a stridó polstraui közútvonalnak a törvényhatósági közutak közé leendő felvétele iránt. A közgyűlés érdemleges javaslattétel előtt Plihál Ferenc elnöklete alatt Ziegler Kálmán, Vranesics Károly főszolgabíró, Lányi Kálmán építészeti hivatali főnök — tagokból álló bizoti ságot küldött ki ezen ügynek tanulmányozása és ehhez képest véleményadás céljából. A nagykanizsai közkórházra vonatkozólag alkotott szabályrendeletet a közgyűlés jóváhagyta. Kottori, Alsó-Kraljovecz és Czirkovlyán községeknek kérvényét, ezeu községek neveinek megmagyarositása tárgyábau a közgyűlés a belügyminiszterhez pártolólag terjeszti fel. Turnischa községben f. évi január hó 16-án megtartott körgyám és községbiró választás ellen benyújtott fellebbezést a közgyűlés elutasította. Kottori község képviselőtestületének a mező csőszre vonatkozó 6zabályrende'ete jóváhagyatott. Az ukki és galsai körjegyzők javadalmazása 400 frtban, természetbeni lakásban, esetleg 100 frt lakérben, 50 frt iroda általányban és 150 frt fuvarilletményben állapíttatott meg. A Pákán 1890. december 15-én megtartott községbiró választást a közgyűlés helybenhagyta. Bak, Boczföld, Dráva-Szent-Mihály, Bördőcze községek képviselőtestületeinek községi ingatlan eladása, Alsó-Hahóth, Ukk, Zánka, Galsa községek képviselőtestületeinek községi ingatlan szerzése tárgyában hozott határozatait a közgyűlés jóváhagyta. Előterjesztetett Kottori község képviselőtestületének határozata, mely szerint 81.000 frtot tevő regáleváltságán községi takarékpénztárt létesít s annak alapszabálytervezetét bemutatja, kérve hozott határozatának törvényhatóságilag jóváhagyását. A közgyűlés a községi takarékpénztárak eszméjét, mint a községekre nézve nagyou is áldásosat, üdvözli és mindenkor melegen pártolja úgy azonban, ha az a községben, mint részvénytársaság létesül s a község ingó vagyonának egy részét törzsrészvények vásárlásába fekteti. Nem adhatja azonban beleegyezését oly községi takarékpénztár létesítésébe, ahol a pénzintézet egyedüli alapját és vagyonát kizárólag a községnek, mint ilyennek, tulajdonát képező pénzösszeg képezi. A bellatinczi urodalomnak, továbbá Delclezain községnek és az ottani templom iák, mint vásártulajdonosoknak folyamodványa vásári helypénz árszabályzat megállapítása végett a miniszterhez pártolólag fel terjesztetik. A tapolczai vincellériskolánál létesített alapítványokra vonatkozó községi kötelező nyilatkozatokat a közgyűlés jóváhagyta. Közigazgatási bizottsági ülés. A vármegye közigazgatási bizottsága május havi iilé sét Svastits Benó főispán Őméltóságának elnöklete alatt f. hó 6-án tartotta. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter leirata ; melyben tudatja, hogy a sümegh—tapolczai helyi érdekű vasút műtanrendőri bejárata Lakatos Aladár miniszteri titkár elnöklete alatt f. hó 9 én tartatik meg. A műtan rendőri bejárásra a közigazgatási bizottság képviseleté ben Csertán Károly alispán, Skublics Gyula közigazgatási bizottsági tag, Lányi Kálmán, az építészeti hivatal főnöke, Soos Pongrác sümegi és Szentmiklóssy Gyula tapolczai járási főszolgabírókból álló bizottság küldetik ki. A közigazgatási bizottság mult havi üléséből pártoló felterjesztést tett az iránt, hogy a Csáktornya—ukki helyi érdekű vasútvonal mentén Lenti község közelében „Lenti" elnevezéssel vasútállomás létesíttessék. A kereskedelemügyi miniszter végleges intézkedés előtt a község folyamodványának felterjesztését rendelte el. Tűrje község a Csáktornya—ukki h. érdekű vasútvonal mentén a 94—95 szelvények közt útátjáró létesítését kérvén, a helyszíni szemle elrendeltetett. Olvastatott és tudomásul vétetett a kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben értesíti a közigazgatási bizottságot, hogy Szily üezső ollári lakós azon kérelmét, hogy a Csáktornya—ukki h. é. vasút 79, 80. szelvényei