Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-03-01 / 9. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1891. évi 9-ik számához. Gyula a tapolczai, liiedl Ödön a keszthelyi, Malatinszky Ferenc a zala-szt-gróthi, Hajós Mihály az alsó-lendvai, báró Knezevics Viktor a Csáktornyái és Hajós Sándor dr. a letenyei járásokban az egyesületek megalakítását illetve ezen üdvös intézmény körüli teendők vezetését és elnökletét elvállalni szíveskednek. A midőn nevezett taglárs uraknak buzgalmukért, melylyel ezen, megyénkre kiválóan nagy horderejű, s kellő felkarolás esetében bizonyosan nagy anyagi hasz­not is biztosító, de mindenesetre sok ügybuzgóságot is igénylő intézmény létesíthetését előmozdítani szívesked­nek, a közgyűlés legőszintébb elismerésének és köszö netének együttesen kifejezést adna : utasítja egyidejűleg az egyesület titkárát, hogy nevezett elnök urak részére a Balaton melléken már megalakult védekezési egyesü­let alapszabályainak 25 példányát, a filloxerás szőlőknek szénkéneggel való gyérítő kezelésére vonatkozó „Utasí­tás" 1 példányát megküldje. Megjegyeztetik, hogy az alapszabályok a helyi viszonyok kívánalmaihoz képest módosíthatók. 17/123/890. A gazdasági egyesület által alapított 2 ingyenes helyre a tapolczai vinczellér-képezdében a kiküldött bizott­ság által felvétettek az 1891-ik évre : Aszaló József és Torma István tihanyi lakosok, a zalamegyei nemesi és alapít­ványi választmány által alapított helyre pedig ifjú Berecz Antal, lesencze-tomaji lakos. Tudomásul szolgál és az egyesület által alapított 2 hely után járó évi 240 frt kiutalásával az egyesületi elnök megbizatik. Miről a felügyelő bizottság elnöke értesíttetni ren deltetik. 18/128/890. A Barcsi sertés hizlaló részvénytársaság válasza. Zalamegye gazdasági egyesülete megkereste a barcsi sertés hizlaló r. társaságot, tudatná, miiy árban kapható ott sertés trágya. A beérkezett válasz szerint sertés trágya 75 kr. árban nv'-ként (köbmeter) ott helyben kapható. Felrakodás a vasúti kocsiba — mely 10 m 3-t foglal, 2 frt számíttatik vaggononkint. Vasutdíj állomásonként megtudható a vasút üzlet vezetőségnél. Tudomásul szolgál. 19/184 890. A országos tejgazdasági felügyelőség tudatja a sár­vári urodalomban létesített tejgazdaság céljait. Tudomásul vétetik. 20/113 136/890. 10 1891. llensch Árpád, Höhn Frigyes, és Kuthy Lukács kilépésüket az egyesület rendes tagjai sorából bejelentik. A kilépés tudomásul vétetik és elfogad tátik — az egyesület netalán fenn álló követeléseinek épségben tar­tása mellett. Érről az egyesület pénztáinoka és a kilépők ezen határozat közlésével értesíttetni rendeltetnek. 21/115—116 890. A székestejérvári m. kir. honvéd kerület! parancs­nokság hirdetése a csapatok részére szükségelt élelmi cikkek, tiizelőía, szalma, széna és zabról. Tudomásul szolgál. 22/108 890. A szénkéneg alkalmazását tárgyaló „ Útmutatás" 10 példányát a földmivelésügyi minisztérium megküldi. A védekezési egyesületek elnökeinek 1 példány elküldendő. 23 142 890. Titkár jelenti, hogy a Tapolczán felállított vincel­lér képezde megnyitásán f. é. január 5-én jelen volt, az intézetet minden tekintetben célszerűen berendezve és a célnak teljesen megfelelőnek találta, helyiségei egészsé­gesek, tágasak és tiszták, a tanulók száma 1 1 volt. Örvendetes tudomásul szolgál. 24 137 890. Mezey Gyula m.-óvári gazdasági akadémiai segéd­tanár külföldi útjáról szóló jelentését a földmivelésügyi miniszter ur megküldi. Könytárba helyeztetik. 25 1/1891. Titkár jelenti, hogy Németh Gábor csácsi lakós plébános, dr. Graner Adolf z.-egerszegi, Tallian Andor ' osztopáni (somogyi) földbirtokos, báró Knezevics Viktor ny. cs. és kir. huszárszázados stridói lakós és földbirto kos, Gaál László megyei aljegyző z. egerszegi lakósok az 1891-ik év január 1 tői a zalamegyei gazdasági egyesület rendes tagjai sorába felvételre je'entkeznek. Hangay Géza kir. erdő mester ur zala egerszegi lakós pedig a zalamegyei gazdasági egyesület tisztelet­beli tagjává választatik. Nevezett urak az egylet rendes tagjai sorába fel vétetnek, részükre a felvételi okmány, a kötelező nyilat­kozat, a biztosítási díjkedvezmény jegyzék megküldetni ^határoztatik. Értesítendők felvételükről az egyesület pénztái­noka, az első magy. ált. biztosító társaság főügynöksége N.-Kanizsán és a gazdasági „Értesítő" és a „Zalamegye" cimü lap kiadótulajdonosa. 26/4/891. Jásznagykunszolnok megye gazdasági egyesülete pártolás végett megküldi a magas kereskedelemügyi minisztériumhoz küldött feliratát, melyben a gazdasági egyesületek hivatalos levelei posta díj mentességét kéri. Minthogy a zalamegyei gazdasági egyesület hasonló irányú kérvénye sem vétetett figyelembe a m. miniszté­rium által, tudomásul szolgál. 27 3/891. __ Az alispánság közli az 1891-ik évi állami fedez­tetési állomásokat engedélyező, továbbá a takarmány árakat és fedeztelési pótdíjakat meghatározó miniszteri leiratot. Tudomásul szolgál és az „Értesítő"-ben közzé tétetni rendeltetik. 28/5/891. Körrendelet az akácfa paizstetüről és az általa oko­zott károkról. Minthogy ez idő szeriut Zalamegye területén e kártékony rovar nem észlelhető, tudomásul szolgál. 29 6/891. A földmivelésügyi miniszterilim tudatja, hogy Buda­pesten az iparcsarnokban időleges agyag kiállítás fog tartatni. Tudomásul szolgál. 30/7/891. Gyömörey Gáspár gógánfai lakós bejelenti lemon­dását az apa állatok vizsgáló bizottsági tagságáról s helyére itj. Háczky Kálmánt csabrendeki lakost ajánlja megválasztani. Gyömörey Gáspár urHemondása tudomásul véte­tik, helyére ifj. Háczky jKálmán ur megválasztatik. Miről a tek. megyehatóság és az érdekeltek ezen végzés közlésével értesíttetnek. 31/8. Kereskedői hirdetések. Tudomásul szolgálnak. Az egyesület több izben hozatott már a „Boschán testvérek" bécsi cégtől magokat s egyéb gazdasági cikke­ket, melyek mindenkor teljes megelégedésünkre szolgáltak. Némi szolgálatot tesz tán az egyesület, ha t. tag­társakkal tudatja, hogy I-ső minőségű kékgálicz Bécsben 250 kilós hordókban 100 kilóként 27 trtért, 50 és 100 kilós hordókban pedig 28 írtért kapható 2°/n százalék engedinényuyel készpénz fizetés mellett a nevezett cégnél. Gazdasági magok jegyzéke ugyan ott a következő: Lucerna I. rendű, eredeti á 72' \ frt, ugyanaz á 69'/i frt. Vörös here igen finom, első rendű á 60 frt. Perje igen súlyos, Sottis á 29 frt, angol á 22 frt, francia á 42 frt, elsőrendű á 40 frt, igen súlyos olasz á 27 trt, első német á 22 trt. Timót á 39 '/ 2 írt. Csomós ebir a legfinomabb á 79 frt, elsőrendű á 60 frt. Takarmány répa: oberndorfi, valódi, vastag, sárga vagy veres á 49 frt, eckendorfi óriási sárga vagy vörös á 48 frt, champion á 48 frt, Tancard á 40 frt, mammotli igen nagy, vastag, vörös á 37 frt. 100 kilónként Bécsben. A megrendeléseket a titkárság készséggel eszközli. 32/9/891. A magyar pénzváltó és leszámíto'ó bank tudatja, hogy gyapjú raktárt állít és gyapjúra előleget ad. Tudomásul szolgál. 33. Egyesületi ügyvezető elnök jelenti, hogy az egye­sület kertésze Sümegi Imre, a ki számos éven át híven és buzgón szolgálta az egyesületet, agg kora és egyéb testi fogyatkozásai folytán az utóbbi időben kevésbbé tud az egylet kívánalmának megfelelni; kéri a közgyű­lést, hogy intézkedni méltóztassék akár egy szakkép­zett munka vezető alkalmazása által az elaggott kertész mellé, vagy egy fiatalabb szakavatott kertész felfoga­dásával. A közgyűlés tekintve Sümegi Imre sok évi szolgá­latát, kegy díj képpen részére életfogytiglan évi 120 frtot szavaz meg. Áz egyleti kertészi állás betöltésére ped :g pályázat hirdetendő oly képpen, hogy az állás jövő 1892-ik évi újévkor lesz elfoglalandó. A pályázat közzétételével az elnökség bizatik meg. 34. Az egyesület tanács termében egy Meídinger koksz kályha beállítását határozza a közgyűlés ; mert a jelen­leg ott lévő vaskályha a terein tartós és egyenletes megmelegítésére nem alkalmas. A kályha beszerzésével az elnökség bizatik meg. 35. Ezen jegyzőkönyv hitelesítésére felkérettek : Skub­lics István és Skublics Jenő tag urak. Egyéb tárgy nem lévén, az elnök köszönetet mond a megjelenteknek és az ülést bezárja. Kmft. Jegyezte: Orosz Pál sk., e. titkár. Híiczky Kálmán sk., iigyv. elnök. A zala-egerszegi takarékpénztár közgyűlése. A zala egerszegi takarékpénztár évi rendes köz­gyűlését február hó 22-én tartotta. Weisz Ede vezérigazgató, mint h. elnök, üdvözöl­vén a megjelent részvényeseket, bemutatta a takarék­pénztár részvénytársaságának 1890-ik évi üzletforgal­máról, az igazgatóság működéséről, a tisztviselők tevé­kenységéről és az ezek folytán nyert hasznos évi ered­ményről készített jelenté, X s egyúttal felkérte a köz­gyűlést, hogy az alapszabályok rendelkezésének meg­felelőleg a közgyűlés vezetésére kebelökből elnököt válaszszanak. A közgyűlés vezetésére eluökül egyhangúlag Hand­ler István választatott meg, aki megköszönvén a benne helyezett bizalmat, az elnöki széket elfoglalta s a jelen­levő részvényesek szavazatainak összeszámítását elren­delte, ami megtörténvén, eredményként kitűnt, hogy a jelenlevő részvényesek 90 szavazatot képviselnek, mely­nek folytán a közgyűlés az alapszabályok értelmében határozatképesnek nyilváníttatott. Weisz Ede vezérigazgató, mint h. elnök által be­terjesztett elnöki jelentés és zárszámadás, valamint a felügyelő bizottságnak a számadás, üzletvezetés, mérleg és nyereség felosztására vonatkozó jelentése, úgy az ügyészség által bemutatott jelentés felolvastatván, azok tudomásúl vétettek s ezek alapján az igazgatóság, az állandó számvizsgáló és felügyelő bizottság az 1890-ik évre vonatkozó kezelésükre és hivatalos működésükre nézve minden további felelősség terhe alól egyszer s mindenkorra felmentettek. Az 1890-ik évi tiszta jövödelemnek az elnöki jelentésben is indítványba hozott és a felügyelő bizott­ság által is jóváhagyott felosztására vonatkozólag hatá­roztatott, hogy a 10.230 frt 52 kr. évi tiszta nyere­ményből 30°/ ( ) vagyis 3.069 frt 06 kr. az alapszabályok értelmében az elaökség, a vezérigazgató, a felügyelő és számvizsgáló bizottságok és a kezelő tisztviselők jutalom­díjára fordittatik, az így megmaradt 7.1G1 frt 46 krból 5% vagyis 358 frt 05 kr. közhasznú célú alapra, 57 0 358 frt 05 kr. pedig jótékouycélú alapra fordittatik, ez utóbbiból azonban év közben 110 frt kiadatván, marad még jótékony célokra 248 frt 05 kr. Az igy megmaradó 6.555 trt 36 kr. tiszta jövödelemhez az értékpapíroknál szenvedett 523 frt 41 kr. veszteségnek fedezetére az e célra létező különleges tartalékalapból 520 frtot hozzáadván, felosztásra marad 7 075 írt 36 kr., melyből 200 részvényre részvényenként 35 írtjával számítva az osztalékot, esik 7.000 frt s így fentmarad 75 frt 36 kr., melyből a szolga jutalmazására 50 frt 36 kr., a gyakornok jutalmazására pedig 25 frt fordittatik. Uykép egy részvényre kamat tejében 12 frt, osztalék cimén 35 trt s így összesen 47 frt fizettetik. A 248 frt 05 krból, mely jótékonycélokra fordittatik, a zala-eger­szegi kisdedóvoda részére 40 frt 05 kr., a nőegylet részére 40 frt, a népkonyha, tűzoltó-egylet, városi köz­kórház (orvosi műszerek beszerzésére), karácsonyfa-egy­let, chanuka egylet, kenyér egylet, betegsegélyző egylet részére 20—20 trt, a vörös kereszt egyletnek 8 frt, alsó-fokú kereskedelmi iskola, iparos tanoncok ösztön­díjára, iparos itjak betegsegélyező egyesületének s a polgári iskola segélyegyesületének jut 5—5 frt. Az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak három éves mandatuma lejárváu, a közgyűlés úgy az igazgató­sági, valamint az állandó számvizsgáló bizottsági tagok­nak eddigi hasznos és az intézet javára és előmenete­lére szolgált hivatalos működéséért jegyzőkönyvileg fejezi ki köszönetét és az újabb választás eszközlése végett dr. Czinder István elnöklete alait Csutor János és dr. (Jbersohu Mór részvényes tagokból álló szavazatezedő bizottságot választolta. A szavazás megtörténvén s a szavazatok összeszámláltatván, a szavazatszedő bizott­ság elnöke kihirdette a választás eredményét, mely szerint az igazgatóság tagjaivá választattak : dr. Mangin Károly, dr. Graner Adolf, Weisz Ede, Rosenberg Sán­dor, Boschán Gyula, Stern Farkas, Schütz Sándor, Thassy Kristóf, Weisz Sándor, Graner Jakab, Horváth Miklós, Heinrich Vilmos, Fischer László, Szalay Ferenc, Rechnitzer Miksa, Nagy Károly, Kaiser József, Csutor János. A számvizsgáló bizottság tagjaivá megválasztat­tak Rosenberg Sándor, Fischer László és Horváth Miklós. Az elnöki jelentésben foglalt indítványhoz képest tekintve, hogy boldogult Szabó Samu elhunyt igazgató sági tag egyike volt azon férfiaknak, aki szilárd jelleme, igazságszeretete és hasznos közreműködése által az intézetnek egyik leghasznosabb tagja és dísze volt, a közgyűlés tisztelete és kegyelete jeléül a boldogultnak elhúnyta által az intezetet ert ezen veszteség feletti fájdalmának jegyzőkönyvileg adott kifejezést s örökí­tette meg emlékéi. A közgyűlés az igazgatóságnak még november hó 29-én tartott ülésében hozott határozata elvben azzal hagyatott helyben, hogy a már kész épületrészért meg­járó építési összegnek különben jogosan és szerződés­szerűig visszatartható 10%-ka már most a vállalkozókkal szemben leszámolásba vétethessék. Az igazgatóság végzésileg utasíttatott, hogy az intézeti belsőség, lak és bérháznak mérlegben évenként kitüntetett értékének l'/^/ó-át az adómentesség időtar­tamáig évenként leírásba vegye. Az igazgatóság felhatalmaztatott, hogy az intézeti belsőségnek bekerítését az utca színe felől téglafal alap­zatból álló vasrácsozattal, úgy a földszinten, mint az emeleten az udvarra néző folyosó árkádait pedig fel­nyitható üvegablakokkal láttassa el. Ugyancsak az igazgatóság felhatalmaztatott, hogy az intézeti tisztviselők és szolga évi fizetésének 30%-kát 1891. évi január 1-től kezdve a további intézkedésig az intézeti tiszti fizetés számla terhére drágasági pót­lék cimén fizesse ki. A közgyűlés végül jóváhagyta az igazgatóságnak 1891. február 21-én hozott azon határozatát, hogy az intézet a „Dunántúli Közművelődési Egyesület" alapító tagjai sorába lép 100 írttal, mely évenként 20 frttal öt éven keresztül fizettetik ki, azon kikötéssel azonban, hogy ezen évenként befizetendő 20 frt összeg a jóté­kony célú rovat számlájának terhére írassék. E r d ő ü g y. A szombathelyi kir. erdőfelügyelőség Zalavármegye erdőségeinek 1890. évi állapotáról a közigazgatási bizott­ság utján a: földmivelésügyi miniszterhez a következő évi jelentést terjesztette fel : „Mult év folyamán csupán azon birtokosok erdei vizsgáltattak meg, kik erdejükről rendszeres üzemtervet terjesztettek be, valamint azoké, kik ellen szabályellenes kezelés miatt feljelentés történt s ennek folytán a hely­szini szemle mellőzhető nem volt. Rendszeres üzemterv megközelítőleg 141. község határában vizsgáltatott felül, szabályellenes kezelés miatt történt feljelentés folytán pedig két község határában levő erdők szemléltettek meg részletesen. A magán tulajdont képező erdők azonban, mivel erre a túlhal­mozott teendők miatt idő nem jutott, csak alkalmilag és oly esetekben voltak megszemlélhetők, amidőn ez nagyobb időveszteség nélkül eszközölhető volt. Ezen megye erdőségeinek állapotára vonatkozó tapasztalataim tehát főleg az állam felügyelete alá tartozó erdőkre

Next

/
Oldalképek
Tartalom