Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-02-15 / 7. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1891. évi 7-ik számához. kr., felülfizetések címén 37 frt, összesen 303 frt 40 kr., melyből a 131 frt 51] kr. levonván a tiszta jövödelern 171 frt 84 kr. Felülfizettek : Händler István 3 frt, Skublics Imre, Strausz Lajos á 2 frt 50 kr., Páukovich György, Kum- mer Gyula, N. N., Thassy Imre (Z. Lüvőj, á 2 frt, dr. Czinder Istváu, özv. Rotterné á 1 frt 50 kr., dr. Mangin Károly, Balaton József, Dobry N., Angyal György (A.-Bagód), Gernya László, Klosovszky Ernő, Fenyvesi Miksa, gróf Batthány tiszthelyettes, Breisach Sámuel, Németh Gábor (Csács), Graner Géza, Rosenberg Jetta, özv. Tahy Rozália, Fangler Mihály, Horváth Jenőné, Schmidt József 1 — 1 frt, Trsztyányszky Ödön, Szobotka Gyula, Hutter Ferenc, Kovács István 50—50 kr. A szives felülfizetőknek ez uton mond köszönetet a rendezőség. A zala-egerszegi takarékpénztár. Vármegyénk ezen egyik első rangú pénzintézetének 1890-ik évi működését híven feltünteti az igazgatóságnak szakértelemmel készített és nyomtatásban kiadott évi jelentése, melynek alapján az intézet működését a következőkben ismertetjük: A jelentés első sorban kegyelettel emlékezik meg Szabó Samú igazgatósági tagnak gyászos elhunytáról, akiben az intézet egyikét veszíté el azon férfiaknak, aki szilárd jelleme, igazságszeretete és korszerű műveltsége által nemcsak ezen pénzintézetnek, hanem az egész társadalomnak fényes dísze volt s a pénzintézet csak kegyeletének és tiszteletének adóját rója le a dicsőült iránt, ha a uagy veszteség feletti igaz fájdalmának jegyzőkönyvileg ad kifejezést. A jelentés szerint a bizalom az intézet irányában évről évre fokozódik ; mert úgy a betevő, mint a hitelt kereső közönség érdekeit egyaránt szem előtt tartja. A betevő közönség kielégíttetik azon készséges eljárással, hogy a betett összegek azonnal, minden felmondás nélkül vissza fizettetnek, mely cél csak a mindenkori nagy pénzkészlet által érhető el. A hitelt kereső közön ség érdekeit pedig az által támogatja, hogy az ingadozó kamatlábot mindig a bank kamatlába szerint szabályozza és így az iparos és kereskedő, valamint a földbirtokos osztálynak kedvező feltételek mellett hitelt nyújt úgy, hogy az intézet évről évre városunk és vidéke nemzetgazdászati életének hasznosabb és hathatósabb tényezőjévé válik. Az intézet fokozódott forgalmával az elért eredmény nem arányos; mert hason intézetek jóval kisebb forgalommal viszouylagosan nagyobb eredményt mutatnak fel, mely körülmény megint csak világosan igazolja, hogy az intézet szilárd kezelése nem abban keresi tevékenységének fő célját, hogy részvényeseinek minél nagyobb osztalékot szerezzen és ezáltal könnyű dicsére tet arasson, hanem kiterjeszti főfigyelmét arra, hogy a közönség bizalmát és becsülését minden irányban kiérdemelje. De ha újból tekintetbe veszszük, hogy az építkezésbe fektetett nagy tőke igen silány jövedelmet hozott; továbbá, hogy a jelentékeny csökkenés következtében az aranyban kamatozó értékpapíroknál számbavehető árkülönbözet mutatkozott, úgy szintén a közterhek aránytalan fölemelése a kiadásokat szaporította: akkor a lefolyt évben elért üzleti eredmény még mindig kedvezőnek mondható. Az egyes üzlet ágak forgalma és állománya az 1890 ik év vegével a következő volt: A betétek állománya az 1889-ik év végével volt : 1,008.678 frt 97 kr., az 1890 ik év folyamában betétetett 2.186 tételben 444.678 frt 94 kr., hozzáadva a tőkésített kamatokat 30.013 frt 42 kr., összsesen 1,483.371 Irt 33 kr., az 1890-ik évben visszafizetett betétek 1786 tételben 488.398 frt 62 kr., maradt a betétek állománya az 1890 ik év végével 994.972 frt 71 kr. Leszámítolási üzlet. A váltó tárca állása az 1889-ik óv végével volt 6.591 váltó = 668.864 frt 04 kr., 1890-ik év folyamában leszámítoltatott 26.748 váltó 2,439.136 frt 37 kr., összesen 3,108.000 frt 41 kr., az 1890-ik évben beváltatott 26.194 db. váltó 2,456.349 Irt 02 kr., leiiatott egy db. kétes váltó = 58 frt, maradt a váltótárca állománya 1890 ik év végével 7.145 db. váltóban 651.593 frt 39 kr. Jelzálog kölcsönök. Az 1889-ik év végével volt 229.796 frt, az 1890-ik évben kölcsön adatott 12.815 irt, összesen 242.611 frt, az 1890-ik év folyamában visszafizettetett 27.042 frt 46 kr., maradt az 1890 ik év végén 215.568 frt 54 kr. Előleq kölcsön. Az 1889 ik év végével volt 7.642 frt, az 1890 ik év folyamában kölcsön adatott 8.543 frt, összesen 16.185 frt. Az 1890-ik év folyamán visszafizettetett 7.147 frt, maradt az 1890-ik év végén 9.038 frt. Értékpapírok. Az 1889-ik év végével volt 94,927 frt 53 kr., az 1890-ik évben vásároltatott 34.498 frt -12 kr., összesen 129.425 frt 95 kr., az 1890-ik év folyamában részint eladatott, részint kisorsoltatott az árfolyam különbözettel az év végén 56.513 frt 25 kr., állomány az 1890-ik év végével 72.912 frt 70 kr. Folyó számlák. Az 1889-ik év végén volt 141.087 frt 73 kr., elhelyeztetett az 1890 ik év folyamában 904.919 frt 34 kr., összesen 1.046.007 frt 07 kr., az 1890-ik év folyamában visszafizettetett 944,526 frt 03 kr. maradt az 1890-ik év végével pénzintézeteknél elhelyezve 101.481 frt 04 kr. _ Péztári forgalom. Készpénzmaradvány az 188y-i!i év végével 36.218 frt 18 kr., az 1890-ik év összes pénzbevétele 3,624.361 frt 36 kr., összesen 3 660 579 frt 34 kr., az 1890 ik évi összes kiadás 3,640.622 frt 45 kr., készpénzmaradvány 19.956 frt 89 kr. Az 1890 ik évi tiszta nyeremény tesz I0.2o0 frt 52 krt ' Ebből az alapszabályok 17. §a értelmében az elnökség, a vezérigazgató, a felügyelő és számvizsgáló bizottságok és a kezelő tisztviselőknek jutalomdíj fejeben s a különleges tartalékalap és a tartalékalapnak részére 30'Vo-ot 3.069 frt 06 krt levouváu, rendelkezésre marad 7.161 frt 46 kr., ebből levonván a közhasznú és jótékony célú alapra járó 10

1 ,,-ot (figyelembe véve az évközben e cimen kiadott 110 frtot) 606 frt 10 krt, marad 6.555 frt 36 kr. Az értékpapíroknál szenvedett 523 frt 41 kr. veszteségnek fedezetére e célra létező különleges tartalékalapból hozzáadva 520 frtot, felosztásra fenmarad 7.075 frt 36 kr., melyből 200 részvényre á 35 frt osztalékul esik 7000 frt s igy egy-egy részvény után ^fizettetik kamatba 12 frt, osztalékba 35 frt, összesen 47 frt. A megyei és városi jótékonycélokra fordítandó ősz szeg felosztását a jelentés következőkép javasolja felosztatni : a zala-egerszegi kisdedóvoda részére 40 trl 05 kr., a zala egerszegi nőegylet részére 40 frt, a zalaegerszegi népkonyha, tűzoltó-egylet, közkórház felszerelésére, karácsonyfa egylet, Chauuka-egylet, kenyér-egylet, betegsegélyző-egylet részére 20—2(J* frt, vöröskeresztegyletnek 8 trl, alsófokú kereskedelmi iskolának iparos tanoncok ösztöndíjára, iparos ifjak betegsegélyező egyesületének, polg. iskolai önképző és segély egyesületnek 5—5 frt. Az intézeti bérházra néfcve a jelentés azon megjegyzést teszi, hogy ez ugy tervére, mint a kivitelére nézve sikerültnek nem mondható. Azonkívül a vállalkozók szerződés ellenes munkákat vittek véghez, melyek a szakértő felülvizsgálat által minden részeiben kideríttettek. Ezek között vannak olyan hiányok, melyeknek szerződés szerinti előállítása most már nagy költséggel és nehézségekkel, valamint a bennlakó felekre nézve nagy kellemetlenségekkel volna összekötve. Ezen hiányokuak egységes árait a felülvizsgálat által részletezve az igazgatóság a vállalkozókkal ezen hiányokért felszámított összegek levonását hajlandó volt a máibefejezett építkezésre nézve véglegesen elszámolni, azonban a vállalkozók a hiányok helyreigazításához ragasz kodnak és az ezeknél felszámított és levonásba hozott áraknak visszatérítését követelik, holott a helyreigazítás által a szerződésszerű munkákat nem képesek teljesíteni. Az ilyképeni leszámolást az igazgatóság saját felelősségére magára nem vállalhatta és elhatarozta, hogy ezen elszámolási ügyet végleges eldöntés végett a közgyűlés elé terjeszti. A jelentés szerint a befejezett építkezés tervekkel, építkezési és felülvizsgálati költségekkel együtt 44.000 írtba került; a háznak folytatólagos építéso 44.000 frt átlagos összegben lett kiadva és ezen építkezés fejében 23.500 frt lett kifizetve. A jelentés indítványozza, hogy az adómentes időtartamon belül l'/a%> ennek letelte után pedig l"/

0 írassék le évenként az építkezés értékéből. Végül a jelentés indítványozza, hogy a tisztviselők és szolga részére az eddig drágasági pótlék eimén élvezett 20

u/„-nyi illetmény további intézkedésig 10%-kal felemeltessék. A mérleg- és vagyonkimutatás szerint a vagyon : pénzkészlet 19.956 frt 89 kr., váltótárca 651.593 trt 39 kr., jelzálog kölcsönök 215.568 frt 54 kr., előleg kölcsönök 9.038 frt, értékpapírok s azok függő kamatai 74.180 frt 71 kr., szelvények 216 frt 26 kr., ércpénzkészlet 431 frt 05 kr., intézeti ház értéke 21.100 frt, építkezési számla 67.ü92 frt 93 kr., ingatlai ; vételárában 6.982 frt 12 kr., felszerelések 458 frv 56 kr., közhasznú célú alap tartozása 5.117 frt 05 kr., előre fizetett adó 219 frt 80 kr., előlegezett perköltségek 85 frt 60 kr., hátralékos kamatok 5.358 írt 39 kr., hátrálékos házbér 41 frt 66 kr., adósok folyó számlában 101.481 frt 04 kr. összesen 1,179.421 frt 99 kr. Teher: Részvénytőke 40,000 frt, 6° 0 os kamatja 2.4000 frt, nyugdíjalap 26.235 irt 41 kr., 5%-os kamatja 1.311 frt 75 kr., tartalékalap 15.446 frt 74 kr., 5% os kamatja 772 frt 30 kr., különleges tartatlókalap 1.113 frt 64 kr., betétek 994.972 71 kr., betétek tőkésített kamatai 21.043 trt 28 kr. betétkamat 10" „-os adó 2.104 frt 33 kr., hitelezők folyó számlában 56.307 frt 56 kr., kincstári illetékek 39 frt 11 kr., átmeneti kamatok 7.444 írt 64 kr., egyenleg, mint tiszta nyeremény 10.230 forint 52 kr., összesen 1.179.421 frt 99 kr. A zala-egerszegi iparos ifjak önképző és betegsegélyezö egyesületének közgyűlése. A zala egerszegi iparos ifjak önképző és betegsegély ző egyesülete rendes évi közgyűlését f. hó 8-án tartotta. Az egylet rendes tagjai szép számban gyűltek össze, azonban az ipartestüleli tagok közül oly kevesen jelentek meg, hogy e körülmény szinte feltűnést keltett. Balaton József esp. plébános, mint az egyesület elnöke, konstatálván a gyűlés határozatképességét, a tagokat egyetértésre, vállvetett munkára, kölcsönös becsülésre és az önálló iparosokkal való jó viszony ápolására felhiván : a gyűlést megnyitotta. Az elnöki jelentés főbb adatai a következők : A lefolyt évben az egyletnek volt összesen 433 tagja : ezek közül: 172 rendes, 79 önkéntes pártoló és 18_2 kötelező pártoló tagja. Betegsegélyezésre fordíttatott 705 frt fi7 kr., önképzésro 433 frt 16 kr. Összes bevétel volt 3614 frt 48 kr., összes kiadás 2784 frt 53 kr., marad az 1891. évre egyenlegül 823 frt 95 kr. A zászlószentelési ünnepély bruttó jövedelme voll: 2092 frt 82 kr., a kiadások: 1635 frt 80 krt. és igy az ünnepély tisztán jövedelmezett az egyletnek 457 frt 02 kr. Az elnökség az évi jelentésben is meleg köszönetét fejezé ki a rendező bizottságnak buzgó fáradozásáért, nemkülönben Radocza Jánosné ő nagyságának, a feledhetlen zászlóanyának, Radocza János" képviselőnek, ki minden alkalommal megemlékezik az egyesületről, azt meleg támogatásában részesíti ; a helybeli kereskedelmi körnek, mely a zászló szentelési ünnepélykor összes helyiségeit díjtalanul átengedte; a helybeli takarékpénztárnak, mely minden évben részesíti az egyletet jóakaró támogatásában ; dr. Mangin Károly kir. tanácsosnak, ki már több izben nagyobb adományokkal tüntette ki az egyletet és végre mindazon helybelieknek és vidékieknek, kik az egyesületet nemes céljaira való tekintetből erkölcsileg s anyagilag támogatják. Az egyesületnek 500 kötet válogatott°művekből álló könyvtára, saját bútorzata, tekeasztala van és ezeknek becsértéke 2000 írtra rug. Az egylet az utóbbi három évben gyarapodott erkölcsileg, anyagilag és hiven teljesíti humanistikus feladatait, csak az a kár, hogy az ipartestület nemcsak hogy nem segíti elő e nemes eélok (betegsegélyezés, önképzés) elérését, hanem még a 2 kr. hozzájárulási összeg eltörlése érdekében is mozgalmat indított meg saját kebelében, jóllehet e mozgalom eredménytelen marad, mivel a 2 krajcárok nem az önálló iparosok önkentes adományának, hanem egyenesen az 1884. évi ipartörvény rendelkezéseinek köszönhetők és igy csak megnehezítik az ifjúsági egylet egészséges haladását és elkedvetlenítik ép azoknak a nem iparosoknak munkakedvét, kik annyi odaadással és jóakarattal támogatják és vezetik az ifjúságot kitűzött céljaik felé. Az 1891. évi költségvetés következőleg állapíttatott meg : Bevételek : Tagdíjhátralékokból 400 írt, múlt évi maradvány 823 frt 95 kr., tagsági díjakból 700 frt, adományokból 100 frt, mulatságokból 150 frt, könyvtár és játékból 70 írt, összesen 2243 írt 95 kr. Kiadások : Lakbérre 250 frt, orvos tiszteletdíja 150 frt, betegsegé lyezésre 500 frt, egyleti szolgának 120 frt, újságokra 80 írt, könyvtárra 150 frt, apró kiadások 50 frt, ellenőr tiszteletdíja 60 írt, összesen 1360 frt. s igy remélhető pénztár maradvány 883 frt 95 kr. Az e!nök megköszöni maga és tiszttársai nevében a beléjük helyezett bizalmat, beadja a tisztikar lemondását és kéri a közgyűlést a tisztújítás íuegejtésére. A közgyűlés Nagy Károly korelnöklete alatt a választást a következő eredinénynyel ejté meg : Eluök : Balaton József esperes-plebános, másodelnök: Balassa Benő tanár, titkár: Németh Mihály ipartanár, jegyzők: Hanty György és Papp Alajos, háznagy : Vörös Gyula, ellenőr : Jeney Mihály, könytárnok : Keszty Ferenc és Puer Kálmán, zászlótartó : Keszly Ferenc, egyleti orvos : Rigó Ferenc. Választmányi tagok : Békesy Sándor, Geiner Károly, Koronya Sándor, Szalay Sándor, Piutér Sándor, Völfner István, Puskás István, Keszli György, Feili Béla, Neuíeld Izidor, Lampl Dávid, Ncubrunn József. Póttagok : Körmendi Antal, Meskó Gyula, Horváth Lajos, Filip pánics Gyula, Felner Zsigmond, Horváth József. A választás eredményének kihirdetése után Balaton József elnök megköszönte újból a bizalmat és felhívta a közgyűlés figyelmét az egyetértésre, az egységes közérzület ápolására és az egylet keretében elfoglalt állásának lelkiismeretes betöltésére. Balassa Benő másodelnök csakis Balaton József esp.-plébános kérésére fogadta el újból a másodelnöki állást. Megakart válni az egylettől csak azért, mivé' fájlalja, hogy az egylet elleneseit ép az ipartestület Kebelében kell látnia, honnét ő mindenkor a támogatás' várta és reményiette. Mindazonáltal táplálja a reményt hogy talán sikerül a két testvéregyesület között azon benső viszonyt létesíteni, mely mindkettőnek javát, előnyét mozdítja elő. A gyűlés az elnök éltetésével végződött. Helyi, megyei és vegyes hirek, Királyi adomány Ö felsége a gelsei tűzoltó egyesületnek magán pénztárából ötven forintot volt kegyes adományozni. Nyilvános köszönet. Balassa Benőné, Erhard Mariska, Skublics Cölestin, Strausz Lajosné úrhölgyeknek, továbbá Gaal László, Koller János, Nasinszky József, dr. Ruzsicska Kálmán, Schill Imre és Scheiner Gyula uraknak, kik a zala-egerszegi polgári- és középkereskedelmi iskola ifjúságának február 7-iki hangversenyén közreműködni és szives közreműködésükkel a hangverseny sikeréhez hozzájárulni kegyesek valának, az intézet nevében ez uton fejezi ki leghálásabb köszönetét Udvardy Ignác, igazgató. Megyei kinevezés. Főispán Őméltósága Fitos Márton árvaszéki jegyzőt megyei levéltárnokká, Homor János megyei alszámvevőt pedig a letenyei járásba helyettes szolgabiróvá nevezte ki. A helybeli városi szegények részére egy magát megnevezni nem akaró vidéki jótevő tiz forintot adott át a róm. kath. plébániai hivatalnál, mely kegyes ado mányért forró köszönetét nyilvánítja Balaton József zala-egerszegi esperes-plebános. Nagy-Kanizsa varosanak önálló törvényhatósági ,oggal való fel ruház tatása tárgyában f. hó 1 1-én Babóehay Gvörgy polgármester elnöklete alatt a városi képviselőtestületnek több tagja értekezletet tartott. Az értekezleten a kerület kozbecsülésben álló képviselője: Ilertelendy Béla fejtegetvén a szóban forgó kérdést, azon meggyőződésének, adott kifejezést, hogy a város önállósítása a lakosság általános óhaja; ez ügyben tett tanulmányainak végeredménye az, hogy az önállósítás a városnak újabb megterheltetésébe nem kerülne. Ezután Plihál Ferenc közjegyző ismertette s az egész ügyet teljes megvilágításba helyezett memorándurnát, amelyet az értekezlet lelkes éljenzéssel és általános helyesléssel fogadott s egy bizottságot küldött ki ama megbizatássaí, hogy az elfogadott memorandumot kérvény alakjába öntve, a képviselő testülethez beterjessze. E bizottságba Plihál Ferenc, dr. Bentzik Ferenc, dr. Rapoeh Gyula és Lengyel Lajos választattak. Zalavarmegye a magyarnyelv terjesztése ügyeben. A magyarnyelv szakszerű oktatásában és annak elsajátításában jeleskedő muraközi és vendvidéki tanítók és növendékek megjutalmazására az 1889 90-ik tanévben 688 frt fordíttatott s ebből a következő jutalmak osztattak ki: 1) Zala vármegye nemesi pénztárának 120 frt évi adományából: Csizmasia János perlaki áll. isk., Gönczi Ferenc zrinyitálvai áll. isk., Ménesey Károly csáktornyai közs. isk. tanítóknak és Steinauerné Gérics Mária koltorii r. k. tanítónőnek 30—30 frt. 2) Az „Első Magyar általános Biztosító Társaság" által befizetett 300 frtból, mint a törvény-