Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-04-26 / 17. szám

Helyi, megyei és vegyes hirek. A miniszter köszönete. A vallás- és közoktatás ügyi miniszter báró Hornig Károly veszprémi püspöknek, a ki az alsópáhoki róm. kath. iskola (elépítéséhez 324 km. követ, 18,000 drb téglát, 166 mtnázsa meszet, 160 drb deszkát és a szükséges építési faanyagot, mintegy 1900 frt értékben, az egregyi iskola-építkezéshez pedig 50 irtot adományozott ; továbbá gróf Festetics Tasziló nagybirtokosnak, a ki az egregyi róm. kath. iskola felépítéséhez 869 frt 78 kr. készpénzt, továbbá 6100 drb faltéglát, 1400 drb burkolattéglát és 6450 drb cserépzsindelyt, — a szent-andrási tanitólak és iskolaház felépítéséhez pedig 1079 frt 16 krt, továbbá 600 drb faltéglát, 1500 drb burkolattéglát és 7050 drb cserépzsindelyt előállítási áron felajánlott; — végül a veszprémi káptalannak az egregyi iskolaépítéshez felajánlott 25 frt adományért elismerő köszönetét nyilvánította. A városi képviselők választasa f. hó 23-án szokatlan élénkséggel folyt le. Az I. kerületben beadatott 114, a Il-ikban 183 érvényes szavazat. A szavazás délután 4 órakor bezáratván, a szavazatok összeszámlálása esti 9 óráig tartott, mikor is az eredményt az I. kerületben Isoo Alajos, a Il-tkban dr. Czinder István választási elnök kihirdette. Megválasztattak az I. kerületben Paczoiiay Sándor 84, Rigó Ferenc 80, Horváth Béla 77, dr, Mangin Károly 75, Bencze János 71, Ileinrich Vilmos 69, Nagy Károly 65 szavazattal rendes, Vogler Pál 112, Kéner Dániel 76, ifj. Bencze György 73, Horváth Károly 71, Tretter Viktor 57 szavazattal póttagoknak. — A II ik kerületben Horváth Miklós 142, dr. Szigethy Elemér 138, Botfy Lajos 137, Krosetz István 132, Klosovszky Ernő 130, Sipos János 106, dr. Obersohn Mór 92, Hajgató Ferenc 83 szavazattal rendes, Kaszter Sándor 132, ifj. Nagy János 127, Schleminer Károly 127, Juhász Lajos 86, Pirity Lajos 78 szavazattal póttagoknak. — Ola külvárosban rendes tagokúi Rozenkrancz József, és Hagymásy Gyula, pót tagnak Ujváry Antal választattak meg. Kinevezes. O felsége a király Tó'ttó'ssy Béla nagykanizsai kir. törvényszéki bírót a pécsi kir. ítélőtáblához kir. ítélőtáblai biróvá nevezte ki. A városi képviselőtestület alakuló gyűlése Csertán Károly, Zalavánnegye közszeretetben álló alispánjának elnöklete alatt f. hó 26-án tartatott. Elnöklő alispán üdvözölvén a nagy számmal megjelent képviselőket, az ülést megnyitotta, mely után felolvastatott a f. évi virilista, az 1894. évben kilépő s a f. 1891. évben választott képviselők névsora, mire a képviselőtestület enökileg megalakultnak kimondatott. Elnöklő alispán a tisztújítás határnapjáúl f. hó 30-át tiizte ki, mely után elismeréssel emlékezett meg a városnak haladásáról azonban megragadva a kedvező alkalmat, figyelmezteté a képviselőtestületet, hogy jövőben tervszerű eljárást kövessen és a város csinosításánál egyik első és elengedhetlen feltételét képező lejtmérését a városnak mielőbb eszközöltesse. Lelkesült éljennel fogadta a közgyűlés az alispán szavait. Majd Kovács Károly polgármester mondott köszönetet a képviselőtestület nevében elnöklő alispán urnák városunk irányában eddig tanúsított szives jóindulatáért s kérte nagybecsű támogatását a jövőre is. Az Új zalavári apát. A pannonhatmi Szent Bene dek rend tagjai t. hó 16 án liozmanitli Richárdot jelelték ki a főmonostorhoz bekeblezett zalavári apátság apátjává. A beküldött 148 szavazat közül 127 esett reá, akit a főapát, jogával élve, „ki is nevezett apáttá. E kinevezés jóváhagyás végett O felsége elé terjesztetik. Az új apát életrajzi adataiból közöljük, hogy Esztergomban 1829. évi október 18-án született, 1845. szept. 15-én lépett a rendbe, és 1852-ben szenteltetett áldozárrá. A tanári pályán 16 évig működött, 2 évig volt hitszónok; jelenleg a pannonhalmi főmonostor perjele, a főapátsági javak központi kormányzója, a pannonhalmi országos levéltár őre, szentszéki ülnök, a rend pénztárnoka, a szent Vincéről nevezett irgalmas tienék győrszentmártoni társházának igazgatója. Az apáti kitüntetés ilykép a rend egyik legérdemesebb tagját éri. Tisztújító közgyűlés. Zala-Egerszeg rendezett tan. város tisztújító Közgyűlése Csertán Károly alispán urnák elnöklete alatt csütörtökön, vagyis f. hó 30 án délelőtt 10 órakor lesz a városháza tanácstermében. 25 éves jubileum. A keszthelyi paulai Szt.-Vincéről nevezett irgalmas nővérek leány iskolája főnöknőjének, Klovszky Beátának 25 éves apácasági jubileumát e hó 20-án és 21 én lélekemelő módon ünnepelte meg a zárda falai között. Az ünnepély f. hó 20 án d. u. |/

44 órakor kezdődött dr. Dunszt F. apátplébános üdvözlő beszédjével, azután a tanulók nevében egy növendék üdvözölte a jubilánsnőt, majd ének- és zene-előadások következtek. Ennek végeztével a zárda kápolnájába vezették a naphősnőjét, ki ott a számára készített meglepetések behatása következtében térdre esett, miközben mélyen elérzékenyült hangon rebegé : „Istenem ! mivel érdemeltem meg ezeket?!" A kápolna egész díszben és fényben pompázott; az oltáron remekmívű misemondó ruhák, az oltárlépcsőn pompás szőnyeg, körös-körül délszaki növények, a kápolna jobbfelőli fülkéjében Jézus szt. szivének uj, gyönyörű szobra stb. stb. egyszerre tárultak a belépő főnöknő elé, ki ennyi előzékenység, szeretet és tisztelet kifejezésének láttáFa csoda-e, hogy szóhoz nem birt jutni nagy lelki örömében. Vaszary Kolos főapát meleghangú táviratban, mások levélben üdvözölték a főnöknőt. F. hó 21 én a zárda kápolnájában 4 mise volt, a 4-iket dr. Dunszt F. apátplébános mondotta fényes segédlettel, mely alatt a növendékek harmónium kísérettel 2 hangra szép mise énekeket zengtek. Evangélium után az apát a nagy számú intelligens hívőkhöz emelkedett szellemű ünnepi beszédet intézett. Törvényhatosági közgyűlés. Zalavármegye tör vényhatósági bizottságának tavaszi közgyűlése május hó 4-én s következő napjain tartatik. A kiküldött tárgysorozaton 82 tárgy van felvéve. E közgyűlésen az üresedésben levő megyei pénztárnoki és letenyei szolgabírói áljások is választás utján betöltetnek. A zalamegyei altalános tanítói testület központi valasztmanya f. hó 19 én Udvardy Ignác megyei tantestületi elnöknek elnöklete alatt "ülést tartott, melyen — tekintettel arra, hogy a mult évi egyetemes tanítógyülésen a tanügy körébe vágó, actuális jellegű ügyek részletesen megvitattattak — egyhangúlag kimondatott, hogv a központi választmány a maga részéről ez évben a megyei tantestületi nagygyűlés megtartását nem óhajtja. Felhívja a tantestület járásköreit, hogy tavaszi közgyűléseiken nyilatkozzanak, vájjon hasonló véleményben vannak-e, vagy pedig az évi nagygyűlés megtartását kívánják. A központ a járáskörök többségének óhajához képest fog a közgyűlés megtartása vagy esetleg elhalasztása érdemében határozni. A központi választmány a központi pénztár terhére 50 frankos pályadíjat tűz ki egy kidolgozandó pädagogiai tétel jutalmazására. A járáskörök felhívatnak, hogy ha a tétel kitűzésében közreműködni akarnak, szíveskedjenek a tétel cimét legkésőbb f. évi június 20-ig a tantestület elnökségéhez beküldeni. A beérkező javaslatokhoz képest fogja a központi választmány junius végén a kidolgozandó tételt kitűzni s a pályázat részletes feltételeit megállapítani. — A Króbsiremlék bizottság megbízatott, hogy a rendelkezésre álló összeg erejéig a síremléket a helybeli kőfaragónál rendelje meg, hogy a síremléket legkésőbb az őszre fel lehessen állítani. A síremlék leleplezése a járásköri közgyűlés alkalmával lesz, melyre a járáokörök felkéretnek, hogy lehetőleg küldöttségileg képviseltessék magukat. A megyei közigazgatási bizottsay május havi ülését — tekintettel a május 4-iki törvényhatósági közgyűlésre — kivételesen május hó 6-án fogja tartani. A zalamegyei község' és körjegyzők egylete f. hó 20 -án Keszthelyen közgyűlést tartott, melyen az egész megyéből 18 rendes tag és Takách Imre főbíró, tiszteletbeli tag vett részt. Csirke Iván egyleti elnök a fájdalom hangján emlékezett meg Stingly Károly gelsei jegyző, volt egyleti alelnök haláláról. Azután az országos köz ponti jegyző egylet választmánya által, a szőnyegen levő közigazgatás államosítására vonatkozó törvényjavaslatnak a jegyzőkre nézve sérelmes részei ellen készített memorandum tárgyaltatott és helyesléssel elfogadtatott; a pestmegyei jegyző-egylet mozgalmát pedig sajnálattal vette tudomásul. A f. év april hó 2 án Budapesten tartandó orsz. jegyző-egyleti gyűlésre ezen egylet képviselőiül Csirke Iván és Neusiedler József tagokat küldi, Erődy Fr. egy pótadó kiszámítási kulcsot táblázattal mutatott be, mely felülbirálatra egy bizottságnak adatott ki. Az uj balatoni gőzhajók felavatasa alkalmával nagyobb ünnepíességek lesznek, annak örömére, hogy a félszázados tengődés után, nemcsak biztosítva van a gőzhajózás, de az uj hajózási társulatnak immár három hajója fogja a kis magyar tengert járni. A rendezendő ünnepély tárgyában legutóbb értekezlet volt BalatonFüreden, amelyen Somogymegyét Jankovics László lő szolgabíró, Zalamegyét és a pannonhalmi főapátságot Kovács Abel kormányzó, Veszprémmegyét Purgly Sán dor aljegyző és végül a déli vasutat és gőzhajózási társulatot Szarvassy Sándor és Vadnay Béla képviselték. Az értekezlet elhatározta, hogy a felavató ünnepélyt nem a hajózás megnyiltakor, hanem a balatoni hajózás legnevezetesebb mozzanata — az egész tó bejárásának menyitása alkalmával, fogják megtartani. Az ünnepet e szerint junius 28 án vagy 29 én tartják meg. E határozat hozatalánál tekintettel voltak arra is, hogy a hajózási időszak megnyíltakor még nagyon kevés vendég van Balaton-Füreden és a vendéglő sincs nagyszámú társaság befogadására felszerelve. Az ünnepre, melynek rendezésében a szomszédos megyék a balatoni gőzhajózási társulat megkeresése folytán élénk részt vesznek, Baross Gábor kereskedelmi minisztert küldöttségileg fogják meghívni. Az ünnepély alkalmára a déli vasút külön vonatot indít Siófokra, ahol a fővárosi meghivott vendégeket a vármegyék 10—12 küldöttje fogadja. Balaton-Füreden díszebéd lesz ; ezután pedig a társaság végig hajózza a Balatont egész Keszthelyig. A rendező-bizottság a további intézkedések megtétele céljából május 10 én ismét gyűlést tart Balaton-Füreden. Balatoni gőzhajó kikötő. Lányi Kálmán kir. főmérnök e hó 18 án d. u Keszthelyen járt kiküldetésbeu, hogy a keszthelyi balatoni partot megvizsgálja, hol lehetne a gőzhajó számára legalkalmasabb helyen kikötőt építeni. A főmérnök többek társaságában a helyszínen szerzett tapasztalatokat s kijelenté, hogy legcélszerűbb nek tartja a csónakázó egylet kikötő melletti partot, honnan 200 méter hosszúságú falépítményre leend szükség, hogy a gőzhajó kiköthessen. Ilogy a kikötő mielőbb elkészülhessen, a megye áldozatkészségére van szükség, mert arra egyes-egyedül Keszthely elégtelen volna. Különben is a megye törvényhatósági bizottsága már az 1889. évben a létesítendő kikötők sorába a keszthelyit is felvette. Öngyilkos katona. Csak nemrég irtuk meg lapunk bati, hogy egy nagy kanizsai köz. hadseregbeli katoní öngyilkos tnódou vetett véget életének ; ujabban megin egy ily öngyilkossági eset történt. April 21-én Faric. József küzöshadseregbeli őrvezető az egyik katonai zár kában lábravalója madzagjára fölakasztotta magát é meghalt. A zárkába azért került, mert egyik tárcátó 18 frtot ellopott. Az öngyilkosságot valószínűleg meg gyalázó tettének elkövetése fölötti elkeseredésében kö vette el. Szinészet. A Nagy-Kanizsán működő székesfehérvári szin társulat ápril lrt-án a „Szép Helena' című operettet játszott: I szépszámú közönség előtt. A már meglehetősen ismeri darabol j igen ól mulatott a közönség. A címszerepben T. Szentesi Vilm; siirü tapsot aratott Vele a tapsokban osztozott Cservári Inn; ! (Oreste-0 ^szépen betöltöttek szerepüket: Mezey Mihály (Paris).. Sz Németh Jószef (Menelaus) és Vendre. Ferenc (Calchas). Apn 19-éu színre került: a „Sárga csikó'. Csepreghy Ferenc e kitün. népszínműve, középszámu közönség előtt Szentesi Vilma (hrzsike szépen betöltött szerepével teljesen meghódította a közönséget Follinuszné (Ágnes) drámai szerepében pompásan alakított. Szekere Lajos (Lacii gyü yörü dalaival aratott tetszést. Vedres* Orvul; (Csorba Márton) a drámai jelenetekben hatalmasan ervenvesilettf szép alakító képességét Sz. Németh József (puszta Bíró . Benedet Gyula (Peti), Gulyás Mihály (csárdás eazda), Mátray es Beczkoj (koldusok) a kisebb szerepeket is szépen eredményre juttattak Az előadás összevágó, gördülékeny volt. April 20-an Ohnet Gyorgj jeles színművét a „Vas gyárost" adták telt ház előtt. A fő- és mellékszereplök egyaránt dicséretes odaadással játszottak. Kiváló hatást értek el : Follinuszné, Kaczér Niua, Daróczy Ilka, Benedekné \ Forday Mariska, Vedress Gyula, Tompa Kálmán, Bóuis Lajos és Vendrey Ferenc, — April 21-én a kitűnő zenéjü „Mártha' opera került, színre. Ez alkalommal lépett föl Egry Stefania először, mint ujon szerződtetett tag. A közönség őt már tavalyról ismeri s így várakozással nézett füllépte elé. Határozottan mondhatjuk, hogy tavaly óta sokat haladt; tehetsége izmosodott, hangja sokat finomult. A közönség sürün tapsolta. Mellette Cserváry Irma, Sz. Németh József, Mezey Mihály és Szekeres Lajos részesültek nagy teiszésben. April 22-én a „Clemenceau-' cimü 5 felvonásos színmüvét játszották. A franciás könnyedségü darabot — melynek minden izében megvan a Dumas-szellem, élvezettel nézte végig'a kisszámú közönség, s a szereplők közül Kacér Nina, Daróczy Ilka Tompa, Benedek, és Bónis játékát kiváló tetszésben részesítette. — A Társulat szép ügyekezete, melylyel a közönség műigényeinek eleget tenni óhajt, nagyobb pártolást érdemelne. Közgazdaság. A magyar francia biztosító részvénytársaság Beniczky Ferenc őméltósága elnöklete alatt f. é április hó 18-án tartotta közgyűlését Az előterjesztett igazsatósási jelentésből a következő figyelemre méltó adatokat közöljük. A díj- és illeték bevétel a tüzüiztosítási ágazatban 4.030,072 forintra, a jégbiztosítási ágazatban 507.030 forintra, a balesetbiztosítási ágazatban 47,211 forintra, az életbiztosítási ágazatban 792.907 írtra, az összes díjbevétel 5,377.2

71 forintra rúgott. Viszontbiztosítási díjakra valamennyi ágazatban kiadatott 1506636 forint, a károkért kifizettetett a tüzágazatban 2 300.021 forint, a jégágazatban 482.822 forint, a balesetágazatbaa 4,920 forint, az életágazatbau 186 812 forint, összesen 2.975,655 forint. Az intézet bevételei a társasági házak jövedelméből, kamatokból, értékek utáni nyereségből és különfé e bevetelekoól 308,952 frtra rúgtak; az intézet tartalékai 4 9 3,073 forintot tesznek. A díjkötelezvénytárca 7,784,680 forintot tartalmaz A biztosítási tőke és járadék (.életbiztosítási osztály) 19 076,761 forintot képvisel. Az intézet fenállása óta kártérítések lejében készpénzbe i ötven millió forintuál többet fizetett ki. A 35,0)4 forintot tevő tiszta nyereség nem osztatik el, hanem 32,240 forint kétes követelések tartalékalapja létesítésére fordíttaúk, és 2.y14 forint uj számlára átvitetik. A társaság biztotíteki tőkéi az évi díjbevétel hozzászámításával 11,752.460 foiintra rúgnak. Az angol módszer szerinti 10 kros heti diju életbiztosítások meghonosítása által az intézet tényleges szükségletnek telelt meg és azzal lőleg kevéstbé módos néposztálynak alkalmat nyújtott az életbiztosítás áldásaiban való részesedésre. Örömmel constatáljuk a közgyűlés elé terjesztett zárszámadásokból és jelentésekből, hogy ezen hazai intézet üzlete szép eredményekkel biztató felvirágzásnak indul és hogy az elmúlt 1890. övben, mely különösen a hazánkban működő biztosító inté zetekre néive valtságosnak mondható, a mostoha viszonyok és az elemi csapás"k dacára ily szép eredményt tudott felmutatni, mely eredmény legnagyobb részben az igazgatóság erélyes, takarékos és szolid üzletvezetésének köszönhető. 113 lf©tLlltmffiB ttjmtm jegyesek. Zala-Egerszeg, 1891. ápril hó. Selyem-grenadin, ImtLtLlr gos színben) méterjét 95 krajcártól 9 frt 25 kiig számítva (18 minőségben) küld egy-egy ruhának valót portó- és vámmentesen G. Henueberg cs. és kir. udvari szállító gyári raktára Zürichből. — Minták postafordultával. Levelek után a postadíj 10 kr. Felelősszekesz tő ós kiadó tulajdonos: UDVARDY IGNÁC". X ^ Melyik lapra fizessünk elő ? ^ Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél ^ fogva a legolcsóbb magyar lap az S „EGYETERTES", Jf ö a mely az uj évvel immár 25 ik évfolyamába lépett. Ez a magyar olvasó közönség lapja. Hiteid les forrásokból származó értesüléseinek gyűrje sasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a különböző olvasmányok Q gazdag tárháza tették az „Egyetértésit népg szerűvé. Az országgyűlési tárgyalásokról a legrészletesebb s e mellett tárgyilagos hű tudója sítást egyedül az „Egyetértés" közöl. Gazdasá<rí rovata elismert régi tekintélynek örvend. Vf ö A magyar kereskedő s arazdaközönség nem v^ ö szorul többé idegen nyelvű lapra, mert az gj* X „Egyetértés" kereskedelmi s tőzsdei tudósi S tásainnk bőségével és alaposságával ma már g nem versenyezhet más lap. A kereskedő, az iparos s a mezőgazda megtalálja mindazt az „Egyetértés"-ben, a mire szüksége van. Váltója zatosan szerkesztett tárcájában annyi regény ö olvasmányt ad, mint egy lap sem. KétQ három regényt közöl egyszerre, úgy, hogy egy év alatt 30—40 kötetnyi regényt, részint eredetit, részint a külföldi legjelesebb termékeket, jó magyarságú fordításban kapnak az „EgyetQ értés" olvasói. A ki olvasni valót keres és a O vitás: folyásáról gyorsan és hitelesen akar értesülni, fizessen elő az „Egyetértésire, melynek előfizetési ára egy hóra 1 frt 80 kr., '/., ^ évre 5 frt s egy évre 20 frt. Az előfizetési ^ pénzek az „Egyetértés" kiadóhivatalába küldenö dők. Mutatványszámot a kiadóhivatal kívánatra Q Q egy hétig ingyen és bérmentve küld. Q ^XXXXXXXXlXXXXXXXXXy