Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-04-12 / 15. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1891. évi 15-ik számához. ről csavargás, koldulás és kéjelgés miatt 49 egyén tilta­tott ki. Hét éven aluli gyermek 9 adatott dajkaságba. 75 szegyény között 2.521 frt 69 kr. osztatott ki. Hus­szemle, árúba bocsátott tápszerek, italok, az ivó viz tisztasága iránti vizsgálat nyáron hetenként 3 szor, télen 2-szer eszközültetett. Közegészségügy. A közegészségi viszonyok 1890-ben közepesek voltak. Nem volt sem járvány, sem feltűnő nagy a betegedések száma és ezen viszonyokkal arányos volt a halálozás is. Az év első havában az influenza uralgott. A nyár feltűnő és rendkívüli száraz forró idő­járása sem maradt egészen káros visszahatás nélkül, amennyiben a junius és julius hónapokban a heveny, gyomor és bélhurut a csecsemőknél gyakran képezte a halálokat, végre decemberben szórványosan torokgyik és roncsoló torok lob kezdték egészségügyi viszonyainkat aggasztóvá tenni. Meghalt 92 férfi, 103 nő, összesen 195. — A halott kémlés minden egyes alkalommal foganatosítta­tott, orvosi segélyben 14 hét éven alóli gyermek nem részesült. —- Orvosrendőri boncvizsgálat 2 esetben, orvos törvényszéki 1 esetben, orvosrendőri szempontból hulla­szemle 2 esetben foganatosíttatott. A védhimlőoltás a legerélyesebben foganatosítta­tottj; beoltatott 274 gyermek, újra lett oltva 3.)0 isko lába járó gyermek. A karról karra való oltás lehetőleg mellőzésével a legtöbb oltás eredeti nyirkkel lett fogana­tosítva. A piacra hozott élelmi szerek, főleg tej nyáron át folyton orvosreudőri felügyelet alatt állott. A mészár­székek havonként kétszer lettek megvizsgálva. Keuyér, liszt, áruba bocsátott zsir, szeszes italok 23 szor lettek orvosrendőrileg megvizsgálva. Lefoglalás 14-szer, elkob­zás 5-ször, vegyvizsgálat 9-szer teljesíttetett. A zala egerszegi közkórház. Felvétetett 344 beteg, melyhez a megelőző évről maradt 27-et hozzáadván, ápoltatott 371. Ezek közül gyógyulva elbocsáttatott 248, javulva 55, gyógyulatlan 10, meghalt 19, a kór­házban visszamaradt 39. — Műtét végeztetett 39 eset­ben. Ezek közül gyógyult 32, javult 4, gyógyulatlan 1, meghalt 2. Az évi bevétel 12.724 frt 47 kr., a kiadás 10.318 frt 56 kr. s így pénzkészlet 2.405 frt 91 kr., melyből 2.004 frt 48 kr. a forgalmi tőkéhez, 401 frt 43 kr. pedig a tartalékalaphoz tartozik. A közkórház vagyona 64.264 frt 12 kr. melyből az 5.173 frt 60 kr. terhet levonván, a tiszta vagyon 59.090 frt 52 kr. A városi adóhivatal és pénztár. Adóhátrálék maradt 1889. végén 18.993 frt 50' 2 kr., az 1890. évi előírás 52.149 frt 09 kr., a szaporodás összege 2.483 frt 06 kr., összes tartozás 73.625 frt 65'/ 2 kr. Az 1890. évben készpénzben befolyt 48.580 frt 85" kr., törültetett 1.705 trt 66 kr., összes lerovás 50.286 frt 50 kr., maradt hátrálék 1890. év végén 23.339 frt 15 1 2 kr. — Had­mentességi díj hátrálék maradt 1889-ről 3.153 frt 87 kr., 1890-iki előírás 887 frt, összesen 4.040 frt 87 kr.; 1890-ben készpénzben befolyt 937 frt 50 kr., töröltetett 11 frt, összes lerovás 948 frt 50 kr.; hátrálék az év végén 3.092 frt 37 kr. — Ipar- és kereskedelmi kama­rai illeték hátrálék volt 1889 ről 307 frt 71 kr., 1890 íki előírás 202 frt 52 1 2 kr., összes tartozás 510 frt 23 1 2 kr., befolyt 191 frt 35 kr., maradt hátrálék 318 frt 88kr. — Megyei katonabeszállásolási pótadó hátrá­lék volt 371 trt 80 kr., 1890-iki előirás 801 frt 85 kr., összesen 1.173 frt 65 kr., letízettetett 905 frt 97 kr., maradt hátrálék 267 frt 68 kr. — Megyei vasúti pótadó fejében 1890-re kivettetett 821 frt, lefizettetett 693 frt, maradt hátrálék 128 frt. — Községi pótadó hátrálék volt 1889-ről 1.535 frt 34'/ 2 kr., 1890-ik évi előirás 11.644 frt 24'/ 2 kr., összesen 13.179 írt 59 kr., befizettetett 6.752 frt 44'/ 2 kr., maradt hátrálék 1.427 frt 14'/ 2 kr. — Szegénytartási pót­adó hátrálék volt 1889-ről 1.330 trt 24 kr.,« 1890-iki előirás 2.328 frt 85 kr., összesen 3.659 frt 09 kr., lefizettetett 2.093 frt 32 kr., maradt hátralék 1.565 frt 77 kr. — Megyei betegápolási pótadó hátrálék volt némelyik tudós azt állítja, hogy a szívvel, másik azt hogy az agyvelővel. — Egyiknek sincs igaza, - felelt az ördög, — az ember sem a szivével, sem az agyvelejével nem érez tisztán, hanem ennek a kettőnek összeműködése által. — Hihetek önnek? — Kérem, — felelt önérzetesen, — az ördögök a legkitűnőbb természettudósok. — E szerint az a kívánságom, hogy azt a féket, a mely a szivet az agygyal összeköti, vágja ketté. — Szivesen, felelt az ördög. Szétvonta a mellemen az inget és a szivemre lehelt. Éreztem, mint hűltek el bennem az érzelmek, s végül a szivem megfagyott. A szerződést vérrel irtuk alá és kicseréltük a példányokat. Volt bennem annyi hírlapírói élelmesség, hogy az én példányom helyett egy kifizetetlen váltómat dugtam a kezébe. Azóta nyugodt vagyok és érzéstelen. Arcom olyan, mintha fából volna faragva; szemeim hideg üveg szemek; kezem szilárd; lábam nem remeg, homlokomon sem felhő, sem napfény; agyamban az előbbi viharok helyett fehér téli nyugalom. Végig tudom nézni minden megindulás nélkül az élveboncolást; siket vagyok a gyermeksirásra ; sós viz nek látom a szenvedők könnyeit; privát állapotnak a mások szerencsétlenségét; mahomedán fatalismussal a magamét; nem izgat haragra az igazságtal .nság, nem hevít örömre többé soha semmi; s ha talán belenézek egykor az ördög látcsövébe, amelynek fenekén a halál sötét képét lehet látni, azt hiszem, akkor sem fogom elveszteni a fejemet, mikor az alvilágba robog velem az ördög. Gárdonyi Géza. 890 frt 903/4 kr., 1890-iki előirás 586 frt 42 kr., össze­sen 1.477 frt 32 : ,/ 4 kr., befizettetett 835 frt 08'/., kr. maradt hátrálék 642 frt 24'/ 2 kr. A városi házi és egyéb, a városi pénztár által kezelt alapok pénztármaradványai 1889-ről 15.861 frt 73 kr., 1890 ik évi összes bevételek 279.571 frt 21 kr., összesen 295.432 frt 94 kr., ezekből 1890-ben kiadatott 270.924 frt 89 kr. s így maradvány az 1890-iki év végén 24.508 frt 05 kr. A vagyon kimutatás szerint a vagyon 1,113.981 frt 17 '/ 2 kr., teher 628.195 írt 913/ 4 kr., s így tiszta vagyon 485.785 frt 253/ 4 kr. A városi árvapénztár állását illetőleg 1889. év vé­gén maradt 1.516 frt 64 kr. készpénzben, 38,243 frt 30 kr. kötelezvényekben, 1.262 frt 50 kr. értékpapirok­és takarékpénztári betétekben, összesen 41.022 frt 44 kr.^ 1890-ben befolyt 7.710 frt 34 kr. készpénzben, 2.570 frt kötelezvényekben, 4.000 frt értékpapírokban, vagyis 14.280 frt 34 kr., összes bevétel 9.226 frt 98 kr. készpénzben, 40.813 frt 30 kr. kötelezvényekben, 5.262 frt 50 kr értékpapírokban 55.302 frt 78 kr. 1890-ben kiadatott 6.004 frt 83 kr. készpénzben, 1.426 frt 79 kr. kötelezvényekben, 2.300 frt értékpapírokban, összesen 9.731 frt 62 kr., maradt 1890. végén 3.222 frt 15 kr. készpénzben, 39,386 frt 51 kr. kötelezvé­nyekben, 2.9621 írt 50 kr. értékpapírokban, összesen 45.571 frt 16 kr. Magán feleknél 1889. végén elhelyezve volt 19.097 frt 75 kr., 1890-ben magán teleknek kölcsön adatott 370 írt; összesen 19.467 frt 85 kr., ezekből év közben visszafizettetett 2.427 frt 98 kr., maradt 1890. végén 18.040 frt 96 kr. A magán feleknél elhelyezett tőkepénzek után kamat fejében 1889. végén hátralékban maradt 1.343 frt 88 kr., 1890-ben befizetendő lett volna 1.066 frt 61 kr., összesen 1.410 frt 49 kr., ebből lefizettetett 1.156 frt 02 kr., hátralékban maradt 1890. végén 1.254 frt 47 kr. Az árvapénztár számadási mérlege: Vagyon. Kama­tozó adóslevelek, értékpapírok és takarékpénztári beté­tekben 22.062 frt 10 kr., kamat hátralékban 1.254 frt 47 kr., letéteményekben 314 frt 29 kr., pénztári marad­ványban 3.222 frt 15 kr., arany, ezüst s egyéb drága­sági értéknemüekbeu 12 frt, kamatozatlan adóslevelek­ben 21.345 frt 55 kr., összesen 48.210 frt 56 kr. Teher. Gyámoltak és gondnokoltak készpénz követelése tőké­ben és kamatokban 24.588 frt 86 kr., értékpapírokban 962 frt 50 kr., kamatozatlan tőkékben 21.345 frt 55 kr., letéteményekben 242 frt 60 kr., arany- és ezüst nemüekbeu 12 frt, összesen 47.151 frt 51 kr. S így 1890. végén az árvapénztári fölösleg vagyis tartalék alap az 1890-ik évi nyeremény összegével 1.058 frt 05 krt tett ki. A gyámoltak és gondnokoltak létszámát illetőleg 1890. junius végén gyámság alatt maradt 286, a 11-ik félévben gyámság alá került 24, összesen 310, telszaba dult a gyámság alól 6, 1890. dec. 31 én gyámság alatt maradt 304; gondnokság alatt van 1. Termés. Az 1890 ik év gazdaközönségünkre nézve kedvező volt úgy mennyiség-, mint minőségre nézve, azonban a nyomott árak mellett a termés nem hozott annyi jövödelmet, mint amennyit gazdaközönségünk várt. A kukorica és burgonya azonban a nagy száraz­ság miatt silányan fizetett, de annál jobb ára volt külö­nösen a burgonyának. A bortermést illetőleg az év tava­szán táplált reményeink mennyiségre nézve nem telje sültek, azonban minőségre nézve az 1890-iki termés semmi kívánni valót sem hagy hátra. A gyümölcster­mést a temérdek hernyó igen megvámolta. Szilva mégis meglehetősen volt. A város területén levő szarvasmarha állomány: a) 2 éven felüli 145 ökör, 240 tehén, 3 bika; b) 2 éven aluli 26 ökör, 40 üsző, 1 bika összesen 455. Az 1890-ik évben levágatott kifejlődött marha : 260 ökör, 768 tehén, 63 bika; 2 éven aluli 123 ökör, 169 üsző, 47 bika; 1.384 borjú, 12 kecske, 238 birka, összesen 3.064. Leöletett 1.262 db. sertés. Közmunkaügy. Megyei közmunka 1890 re kivette­tett: Kettős fogat 170, egyes fogat 18, kézi napszám 1.006" 2. Ugy a természetben, mint készpénzben történt fizetések teljesen lerovattak. A megváltási összeg 683 frt 68 krt lett. Városi közmunka kivettetett 417 kettős, 4 egyes fogat, 3.161 kézi napszám. Hátrálékban jvan 10 kettős fogat, 80 kézi napszám. Készpénzül megváltatott 264 kézi napszám. Erdőség. Az 1890. évre kiirtásra kijelölt 7 hold erdőterületen a műszaki fák nyilvános árverésen 612 frt 45 krért adattak el. A felső-erdőn a kavics bányák­nál a nyirfák szintén eladattak s ebből befolyt 159 frt 95 k,-. — A nem műszaki és tüzelőfa a város részére i ölbe s más egyéb célra felvágatott. Ebből nyert a város | III öl tűzifát, 49 db. gerendát, 23 db. lámpafát, 17 db. lábfát, 95 db. padlót, 16 db kerékvetőt. A kivágott 7 hold egyeseknek kapás növény alá adatott ki s ezen területet egy év múlva makkal ültetik be. Körülbelül 70 hold, már beültetett terület igen hiányosan kelvén ki, ujó'ag beültettetett. Tűzifa 1889. évről maradt 73' 2 ül, 1890-ik évi 111, összesen 184" 2 öl, melyből 183 öl logyasztatott el. Téglaházi forgalom. Az 1890. évben égettetett 1,672.970 db. faltégla, 118.800 db. zsindely, 6.100 db. járdatégla, 1.986 db. görbezsindely, összesen 1,799.856 db., melyeknek értéke 25,193 frt 94 kr., a téglaégetés nél'az összes évi kiadás tett 15.693 frt 93 krt s igya körkemence 1890. évi tiszta jövödelme 9500 frt 01 kr., melyhez a 1889 ik évi 5.020 irt tiszta jövödelmet hozzá­adván, a két év tiszta jövödelme 14.520 frt 01 kr., vagyis 903 frt 78 kr. hiányával azon összeg, amibe a körkemence építése került. Végül a jelentés elősorolja részletesen minden egyes városi tisztviselőnek működési körét. Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa rászéről ezennel közhírré tétetik, hogy a város területén az 1891 ik évben a védhimlő oltás 1891. évi április hó 18-án d. u. 2 órakor a városháza tanácstermében meg­kezdetni — s ennek bevégeztéig ugyanott minden szomba­ton délután tartatni fog. — Felhivatnak a szülők, hogy kis gyermekeiket külünbeni felelősség terhe mellett beol­tatni el ne mulasszák. Zala-Egerszegen, 1891. április 8 án. Kovács Károly polgármester. Helyi, megyei és vegyes hírek. Szemelyi hír. Eperjesi Zoltán Elek honvéd altábor­nagy, bonyhádi Perczel József houvéd alezredes és báró Taxis József honvéd őrnagy t. hó 7. és 8 án városunkban voltak a helybeli houvéd huszárok hadgyakorlatainak megszemlélésére. A honvéd huszáraink részéről ez alka­lommal tartott nagy hadgyakorlat a legnagyobb sikerrel végződött s az altábornagy- mint hiteles forrásból érte­sülünk — a gyakorlatok befejeztével a helybeli honvéd­tiszti karnak teljes elismerését fejezte ki a legénységnek a gyakorlatok alkalmával kifejtett ügyessége s a fel­mutatott szép eredmény felett. Képviselőtestületi Ülés. Keszthely város képviselő­testülete t. hó 6-án rendkívüli gyűlést tartott, melynek első és legfőbb tárgyát a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak a keszthelyi főgymnasiuin tdálli­tása tárgyában kelt 22.660. sz. a. rendeletében foglalt teltételek végleges elfogadása feletti határozat hozatal képezte. A rendelet felolvastatván, Lénárd Ernő városi ügyész szólt először a tárgyhoz, előadta az eddig történ­teket; fejtegette a főgymnasium fontosságát és használ a városra és vidékére; majd áttért arra is, hogy a főgymuasium fölállításával minő terhet vesz Keszthely város magára. Beszédjét osztatlan figyelemmel hallgat­ták végig, s mikor végül a miniszter teltételeinek vég­leges elfogadását ajánlotta, a szónokot zajosan megélje­nezték. Dr. Burány Gergely a premontrei rendnek Keszthelyhez való ragaszkodását ecsetelte s azon áldo­zatokat sorolta tel, melyet a rend a keszthelyi gymna­síumnak főgymnasiummá fokozatos kifejlesztése által hozni fog. Pap Sándor midőn a főgymnasium felállítása érdemében kívánt feltételek feltétlen elfogadását aján­lotta, egyúttal indítványozta, hogy Lénárd ügyész és dr. Burány G. igazgató beszéde lehetőleg híven jegyző­könyvbe iktattassék, hogy az utókor lássa, hogy a képviselőtestületet mi indította a főgymnasium fölállítá­sára? Ezután elnöklő Reischl V. városbíró föltette a kérdést: elfogadja-e a képviselőtestület a 22.660 sz. a. miniszteri rendeletben foglalt feltételeket ? igen, vagy nem! Névszerinti szavazás rendeltetvén el, a jelen­volt nagy számú képviselők egy kivételével igennel szavaztak. A főgymnasium építésére szükséges összeg megszavazása és beszerzése tárgyában tartandó képviselő­testületi gyűlés határidejéül május hó 9. napja tűzetett ki. A csónakázó egyletnek az egylet céljaira kért part­terület áteugedtetett. Az iparos tanonc iskola évi járu­lékát, ha a 7 hónapos tanfolyam 10-re emeltetik, arány­lagosan fölemelni határozta a képviselőtestület. Bozzay szállodásnak azon kérelme, hogy szállodája előtt a járdaterület építkezési célra neki átengedtesssék, eluta­síttatott. Strausz kávésnak megengedtetett, hogy kávé­háza előtt asztalokat állíthasson fel. Állandó választmanyi ülés. A törvényhatóság bizottság folyó évi május havi rendes közgyűlésén fel veendő 1890. évi megyei házipénztári-, utfentartási­betegápolási-, katonabeszállásolási-, közigazgatási fogház­erdészeti-, ineter-, vasúti-, állategészségügyi , törzsvagyon­tartalék , ipar-, állattenyésztés-kézizálog és hajómalom­rendezési-alap zárszámadások, mégis a zalavármegyei gyámpénztári-, továbbá Zala-Egerszeg és N.-Kanisza rendezett tanácsú városok gyámpénztári számadásai tár­gyában teendő véleményes jelentés elkészítése végett az állandó választmány ülése folyó évi április hó 16-án, ugyan a fent U>tett bizottsági közgyűlésen felveendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett pedig az állandó választmányi ülés folyó évi április hó 27-én, mindenkor délelőtt 9 órakor Zala-Egerszegen a nagymegyeház gyüléstermében fog megtartatni. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: Muzsai Hetthéssy Elek és neje szül. Mainx Amália saját, ugy gyermekeik Emilia, Izabella és Elek, ugy az összes rokonság nevében fájdalommal megtört szivvel jelentik szeretett leányuk, illetve nővérük Muzsay Hetthéssy Erzsikének ápril hó 6-án délelőtt 10 órakor életének 28-ik évéban hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak liült tetemei folyó évi április hó 8-án 3 órakor fognak a róm. kath. vallás szertartásai szerint a zala lövői sírkertben örök nyugalomra helyez­tetni, az engesztelő szent mise áldozat pedig f. 9-én fog a Mindenhatónak bemutattatni. Zala Lövő, 1891, április 6 án. Áldás és béke poraira! Mehészeti elöadasok. Dömötör László, méhészeti vándortanító, méhészeti előadásait f. hó 20-án és 21-én Csáktornyán a tanítóképezdében, 22-én Mura-Szerdahe­lyen, 23-án és 24 én Lentiben, 25-én Nován, 26-án Söjtörön, 27 én Bánok-Szent-Györgyön és 28-án Nagy­Kanizsánn tartja. Az előadások mindenütt reggel 9 órakor kezdőknek. Köszönetnyilvánítás. Skublics Jenőné úrhölgy őnagysága a létesítendő árvaházalapra a karácsonyfa egyesületnek 2 forintot, özv. Pámer Jánosné 30 krajcárt adományozott, melyért köszönetét fejezi ki Ruzsich Károlyné elnök­Á geísei önkénytes tűzoltó egyesület évi tiszt­újító közgyűlése a kővetkező eredménynyel ejtetett meg: dr. Vizlendvay József elnök, Modrovics János alelnök, Vizlendvay Sándor tiszteletbeli főparancsnok, dr. Viola Ignác főparancsnok, Kugler Sándor alparacsnok, Sebes

Next

/
Oldalképek
Tartalom