Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-03-29 / 13. szám

testület elöljárósága az év folytán 14 ülést tartott, amelyeken egyúttal, mint békéltető bizottság is, műkő dött. Nyilvántartatott 392 segéd. A testület kötelékébe tartozó iparosok tanoncainak száma 112 volt. Az év folyamán szerződtettek 44-et, felszabadult 22. A testü­let kebelében levő iparos itjak önképző és betegsegélyző ipa mulatságot 30 írt 74 kr. Jövödelemmel. A testület vagyo­nát gyarapította még Csigó Pál gulácsi földbirtokos, aki atyjának elhunyta alkalmával az ipartestület alap­tőkéje számára 60 frtot adományozott. — Az 1890 ik évi számadások adatai szerint az ipartestület vagyona 489 forint. Szinészet. Balog Árpád színtársulatát új tagokkal szervezi és előadásait nem Sümegben, mint tervezve volt, hanem Siklóson fogja húsvétkor megkezdeni. Tűzvész. Káptalan-Tótiban e hó 19 én, a falu köze pén tűz támadt, mely borzalmat gerjesztő gyorsasággal terjedi, inert nagy szél élesztette. Tán az egész falu porrá ég, ha országos vásár nincs ; a sok nép Neusied­ler József körjegyző vezetése alatt megrohanta a tüzet s sikerült annyira megfékezni, hogy csak két gazda háza és melléképületei égtek el, ezek is biztosítva voltak. A pyuro gyógymodszer (tnassage) ujabb időben legkiválóbb orvosaink által igen jó eredmény nyel alkal­maztatik zsugorok, bénulások és csúzos bántalmak elhá­rítására és megszüntetésére s e célra a legjobb hatású­nak nyilvánítják a Brázny-féle sósborszeszt. Erre vonat­kozólag Dr. Lőrinczy Ferenc, k. k. orvosok orsz. egyesületének titkára, tüdő- és szívgyógyász, a követ­kező levelet intézte Brázay Kálmánhoz: „Budapest, 1885. márc. 12. T. Brázay Kálmán nagykereskedő urnák Budapesten. Csúzos (rheumatikus) bántalmaknál az ezen betegségek következtében gyakran fejlődni szokott szívbajok elhárítása céljából, valamint számos betegségnél, egyéb gyógyhatány mellett igen célszerű az úgynevezett bedörzsöléskenő-gyuró gyógymód (más­ságé) s ezen műveletnél az ön által készített kitűnő összetételű sósborszeszt minden esetben igen jó ered­ménynyel szoktam használni s így azt mindenkinek ajánlhatom. Minden ujsagolvasó igényét teljes mértékben elé­gíti ki a naponkint megjelenő Budapesti Hírlap, a mire különösen az általánosan elismert tény vall, hogy ez idő szerint a Budapesti Hirlap a legelterjedtebb és leg­kedveltebbb lapja az egész országnak. A Budapesti Hirlap jelessége főleg a következőkben nyilvánul: poli­tikai cikkeinek iránya, mint eddig, ugy ezentúl is, min­denkor nemzeti és a pártérdekektől független. Politikai hirei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízha­tóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósí­tásokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyar­ország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látják el a rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községekben bir a lap. „Budapesti Hirlap" távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. A „Buda­pesti Hirlap" Tárcarovata a lapnak egyik erőssége é3 mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. Á napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s e helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bizva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesz­tői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hirlap" helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozásra szükséges. A regény csarnok­ban csak kiváló irók legújabb müveit közli. Mindezért a Budapesti Hirlapot, valamint annak lapunk utolsó oldalán levő hirdetését, melegen ajánljuk az újságolvasók figyelmébe. Évkönyv. A keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet 1890-iki évkönyve a mult héten jelent meg Deininger Imre igazgató szerkesztésében. A 190 lapra terjedő év­könyv magvas tartalma a következő: Magas látogatás (Bethlen gróf földm. miniszter látogatását irja le), tan­ügyi jelentés az igazgatótól ; Sparszam Pál tanár „A keszthelyi szőlőközségek és a phylloxera általi pusztítás előrelátható következményei", Kerpely K. intéző segéd. Az őszi buza csiráztatása és időszaki fejlődése, — Jviss Józset tanár „Vizeink hanyatló halállományának eme­lése" cím alatt találunk tanulmányokat. Találunk köz­leményt még dr. Lovassy S., Hensch Á. tanártól és Farkas S. főkertésztől. A Hét 12. száma gazdag választékos tartalommal jelent meg. Boritékán Horváth Gyula finom kivitelű arcképe, látható, élénken irt jellemrajz kíséretében. Az első cikk actuális tárca Napoleon Jeromosról és Bauville­ről, a franciák egyik legnagyobb költőjéről, ki szintén mostanában hunyt el. Találkozásuk a mennyben. Egy másik érdekes actuális cikk ily ciuiet visel: Az irók. a festők és a legyezők. Hatala Péter a nagyhétről Jeruzsá­lemben irt cikket. Novella van a füzetben kettő: Kovács Dezsőtől és Guy de Maupassanttól. Verseket irtak : Celió, Kozma Andor, Zempléni Árpád. Számos apróság, Innen­onnan zárja be a füzetet. „A Hét" előfizetési ára: 10 frt, 5 frt, 2 frt 50 kr. Mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld „A Hét" kiadóhivatala VIII. József­körút 44. Közgazdaság. Az elíő magyar általanos biztosító társaság Csekonics Endre gróf elnöklete alatt tartotta közgyülé sét. Az elnök meleg szavakban emlékezik meg a társa­ság elhunyt elnökéről Károlyi Gyula grófról. A Jenney Lajos aligazgató által előterjesztett évi jelentés kiemeli, hogy a társaság fennállása óta egy esztendőben sem fordult elő annyi tűzkár, uiint 1890-ben, mi által a társaság is érzékenyen sújtatott. A társaság ugyanis 3.108,205 frt 43 krt fizetett károkért, a mi az eddig fizetett legnagyobb összeget 792,655 frt 56 krral haladta túl. A társaság üzletének folytonos fejlődését mutatja a díjhevetelek emelkeaése, mely 471,931 forint 70 krral tett, ki többet a tavalyinál, mind azonáltal még e díjtétel többletből sem volt képes fedezni a károkat a társaság. A jégosztály is tetemes veszteséggel záródik. A 2.099,797 frt 91 kr. nagy díjbevétel dacára a veszteség 364602 frt 11 kr. Ilyen rendkívüli esztendő 33 év óta nem fordult elő. S csakis a társaság tartaléktőkéi tették lehetővé e rendkívüli veszteség elviselését. Az uj esz tendő lefolyt 2'/ 2 hónapja szintén kedvezőbb viszonyok beálltára enged következtetni, a mennyiben az idén, a mult év hasonló időszakához képest, 90,000 frttal keve­sebb tűzkár jelentetett be. Az évi mérleg, dacára a veszteségeknek, 367,024 frt 97 kr. nyereséget tüntet fel. A különféle levonások után marad a közgyűlés rendel­kezésére 180,869 frt 81 kr. Kbből 180,000 frtot fizet­nek ki osztalékul; rész vény enkint 60 frtot. A fenma­radó 869 frt 84 krt pedig a jövő évi számlára viszik át. Egy részvényes bővebb felvilágositást kér az üzlet menetéről. Az igazgatóság a felvilágosítást megadta. A közgyűlés ezután az intézet vezetőségének bizalmat szavazott s a felmentvényt minden irányban megadta. Végül Csekonics Endre (/rőf egyhangúlag ismét megválasz­tatott elnökké. Egész selyem nyomtatott foulardot LÍÓI 2 (i frt 65 krig meterenként (körülbelül 450 különféle változatban^ küld ruha és darabszám bér- és vám­mentesen G. Henneerg (csász. és kir. udvari szállító) selyemgyárraktára Zürichben. Minták postafordultá­val. Levelekre 10 krajcáros bélyeg teendő. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: UDVARDY IGNÁC. Egyetlen kisérlet bárkit meggyőz arról, hogy > A valóban a legkitűnőbb szer min­den rovar ellen, mivel ez — mintsemini más eszköz nagy erővel és gyorsasággal ül meg „mindenféle" férget. Legjobban használhatjuk por alakban való szethintessel az e célra szoigalo Zacherlin-keszülek segelyével. A Zacherlin-t nem kell felcserélni a közönséges rovarporokkal; mert a „Zacherlin" egy különle­gesség, amely sehol és soha máskép nem létezik, mint bepecsételt palackban J. Zacherl névvel. Aki tehát Zacherlint ker és dobozban port kap, az biztosan csalódik. Valódi kapható: Zala-Egerszegen : Kaszter Sándor, özv.Unger Domokosné, Hubinszky Adolf, Kechnítzer M. és társa, Gyarmati Vilmos, Weisz J. unokaöcscse. Jáiioshá/.úii : Kohn Jakab, Spitzer Samu. Keszthelyen : Wünsch Ferenc, Schleiffer A., Oszmán Pál, Márton Móric. Körmenden : Wiener M. és fia Adolf, Rácz János, , Grűnbaum Albert. Sümegen : Darnay Kajetán. Tapolczan; Eibenschitz Adolf, Lustig József fia, Felisch Antal, Flieg József, Koblenzer József. 5058. tk. 90. I Árverési hirdetmény. Az alsó-lendvai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Osvald István f.-szt. erzsébeti lakos végrehajtatónak Pahocsa János f.-szent erzsébeti lakos végrehajtást szenvedő elleni 65 frt tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében az alsó-lendvai kir. járásbíróság területén levő, a felső-szent erzsébeti 26. sz. tjkvben I. 1—3. sorsz. alatt foglalt Tóth László, Tóth Pál, Tóth Juli férj. Szolár Jánosné, Tóth János, Tóth Mihály, Tóth Anna férj. Jankovics Józsefné, Tóth Zsófi férj. Szolár Pálné, Pahocsa Sándor, Pahocsa János. Tóth Rozi kiskorú, Szolár Katalin özv. Gömbös Ferencné és Gömbös Juliánná kiskorú nevén álló, az adó alapján 68 frtra becsült egész ingatlanra ; a f.-szt.-erszébeti 53. sz. tjkvben f 1. sor 33. hrsz. a. foglalt s Pahocsa Sándor, Pahocsa Anna férj. Baksa Józsefné, Pahocsa János, Pahocsa Kat lin férj. Osvald István né nevén álló és az adó alapján 16 frtra becsült egész ingatlanra; a telső­szt.-erzsébeti 66. sz. tjkvben f 1. sor 361. hrsz. n. fog­lalt s Pahocsa Sándor, Pahocsa Anna férj. Baksa Józsefné, Phaocsa János, Pahocsa Katalin férj. Osvald Istvánné nevén álló és az adó alapján 32 frtra becsű t egész ingat lanra ; — a ramocsai 14. sz. tjkvben I. 2. 4. 6. 8—10. 13. 17. sorsz. a. foglalt, " 4 ed részben Pahocsa János nevén álló és az adó alapján 217 frtra becsült egész ingatlan részre; — a ramocsai 47. sz. tjkvben *]" I—6. sorsz. a. foglalt, Pahocsa János és neje Pál Zsófi nevén álló és az adó alapján 34 frtra becsült egész ingatlanokra; — végül a ramocsai 51. sz. tjkvben f 1—4. sorsz. a. foglalt és Péter Pál, Pahocsa Anna térj, Baksa Józsefné, Pahocsa János és Pahocsa Katalin férj. Osvald Istvánné nevén álló, az adó alapján 40 frtra becsült egész ingatla­nokra az árverés 68 frtban, 16 trtban, 32 frrban, 217 frtban, 34 frtban és 40 frtban ezennel megállapított ki­kiáltási árban elrendeltetik. A felső-szent-erzsébeti 26., 53., 66. és a ramocsai 47. 51. sz. tjkvi egész ingatlanokra az árverés a végre hajtási törvény 156. § a alapján volt elrendelendő, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1891. évi ápril ho 13. napjan délelőtt 10 orakor Felsö-Szt.-Erzsebet községben, a községházánál a felső szt.-erzsébeti ingatla­nokra és 1891. évi april ho 14. napjon d. e. 10 órakor Ramocsa községben a községházánál a ramocsai ingat­lanokra megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°'„-át vagyis 6 frt 80 krt, 1 frt 60 krt, 3 frt 20 krt, 21 frt 70 krt, 3 frt 40 krt és 4 frtot készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. § ában jelzett árfolyam mai számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. § ábati kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-c. 170. § a értelmé­ben a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt álszolgáltatni. Kelt A!só-Lendván, 1890. évi december 12-én. A kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság. Nzirnia.v Béla kir. aljbiró. I8HH !!! Kölcsönt!!! gavalléroknak, magas áüásu szemé­lyiségeknek , háztulajdonosoknak, földbirtokosoknak, hivatalnokok­nak, nyugdíjasoknak; továbbá já­radékokra, hagyományokra, leté­tekre, örökségekre és haszonéi ve­zctekve szívesen és készséggel 1.000 forinttól fölfelé. Kölcsönök értékpapírokra 85%-ig. Értesítést és útbaigazítást szí­vességből ad Klein J. fő-fel­ügyelő. Bécs, II. Ob. Donau­strasse 50. !!!Titoktartás igértetikü! mmm ammmmmmtam 1 I s I Melyik lapra fizessünk elő? Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva a legolcsóbb magyar lap az „EGYETÉRTÉS", a mely az uj évvel immár 25-ik évfolyamába lépett. Ez a magyar olvasó közönség lapja. Hite­les forrásokból származó értesüléseinek gyor sasága, alapossága és sokasága, rovatainak vál­tozatossága, kitűnősége, a különböző olvasmányok gazdag tárháza tették az „Egyetértés" t nép­szerűvé. Az országgyűlési tárgyalásokról a legrészletesebb s e mellett tárgyilagos hű tudó­sítást egyedül az „Egyetértés" közöl. Gazda­sági rovata elismert régi tekintélynek örvend. A magyar kereskedő s gazdaközönség nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert az „Egyetértés" kereskedelmi s tőzsdei tudósí­tásainak bőségével és alaposságával ina már nem versenyezhet más lap. A kereskedő, az iparos s a mezőgazda megtalálja mindazt az „Egyetértés"-ben, a mire szüksége van. Válto­zatosan szerkesztett, tárcájában annyi regény olvasmányt ad, mint egy lap sem. Két három regényt közöl egyszerre, úgy, hogy egy év alatt 30—40 kötetnyi regényt, részint ere­detit, részint a külföldi legjelesebb termékeket jó magyarságú fordításban kapnak az „Egyet­értés" olvasói. A ki olvasni valót keres és a világ folyásáról gyorsan és hitelesen akar értesülni, fizessen elő az „Egyetértés" re, mely­nek előfizetési ára egy hóra 1 frt 80 kr., l/ i évre 5 frt s egy évre 20 trt. Az előfizetési pénzek az „Egyetértés" kiadóhivatalába külden­dők. Mutatványszámot a kiadóhivatal kívánatra f egy hétig ingyen és bérmentve küld. í»ooooooa»ooa»ooc'

Next

/
Oldalképek
Tartalom