Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-03-22 / 12. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1891. évi 12-ik számához. Pály .János kis-görbői esperes-plebáuos, 21 tagállal aláirt iratot nyújtott be a főispánhoz, melyben a közigazgatás államosítására vonatkozó törvényjavaslat ügyében mielőbb rendkívüli közgyűlés egybehivását kérik. Végül elnöklő főispán őméltósága köszönetét fejezte ki a közgyűlésnek a tanúsított ügy buzgó működéséért, valamint hogy bizalmának ez úttal is kifejezést adott s a közgyűlést bezárta. A „Zalamegyei Gazdasági Egyesület" hivatalos értesítője. Valamennyi gazdasági egyesületnek. Miként már néhány év óta gyakorlatban van, úgy a folyó év megfelelő időszakában is a legkiterjedtebb módon alkalmat nyújtani kívánok ahhoz, hogy szőlőbirtokosaink és szőlőmívelőink a szőlőoltási eljárásokban való gyakorlati ügyességet és jártasságot elsajátíthassák. E célból a folyó év március és április, valamint május és június hónapjaiban, a két előbbiben fás, a két utóbbiban zöld oltási tanfolyamok tartását rendeltem el. Ily tanfolyamok állandóan tartatnak a vincellériskolákban és az ezekkel kapcsolatos vagy az azoktól függetlenül álló állami amerikai szőlőtelepeken, — abban az időben, a mikor azokon a fás és zöld oltványok készítése folyamatban van; u. m. : a budapesti, érdiószegi, tarczali, ménesi, pozsonyi és tapolczai vincellériskolában, továbbá a budapesti vincellér-iskolával kapcsolatos budafoki, a tarczali vincellériskolával, kapcsolatos tarczali, a ménesi vincellér iskolával kapcsolatos paulis baraczkai, végre; a nagyváradi, nagykárolyi, peéri, szendrői, székesfehérvári és fehértemplomi amerikai szőlőtelepeken. Mind a vincellér iskolák igazgatói, mind az amerikai szőlőtelepek vezetői utasítva vannak, hogy ezen tanfolyamok megtartásának idejét alkalmas módon a közeli vidék érdekeltségének tudomására hozzák. Hogy azonban a szó'lőoltási eljárások szélesebb körben bemutathatok, illetőleg terjeszthetők legyenek — elrendeltem, hogy a borászati vándortanítók a működésük körébe osztott vármegyék területén lévő azon egyesületek és szövetkezetek szőlőtelepein is tartsanak oltási tanfolyamot, a melyekben az oltásra alkalmas anyag már rendelkezésre áll. A borászati vándortanítók kerületeinek vármegyénkénti beosztására vonatkozó kimutatást azzal küldőin meg az egyesületnek, hogy az oltási tanfolyamok megtartására vonatkozó intézkedéseimet a legkiterjedtebb módon az érdekeltség tudomására hozva, jelentse ki, hogy azon egyesületek vagy szövetkezetek, a melyek ily oltási tanfolyamok tartásái óhajtják, fordulja iák megkereséseikkel közvetlenül nz illető kerület borászati vándortanítójához, a ki utasítva van, hogy ezen meg | keresésnek az oltás idejének tartama alatt és a rendel- | kezésre álló idő mérvéhez képest tegyen eleget. Ily oltási tanfolyamok tartását egyes szőlőbirtokosoknál is engedélyezem, föltéve, hogy az illető e célra telepét felajánlja és a tanfolyamon részt venni szándékozók elhelyezéséről gondoskodik. A március és április hónapokban tartandó fás oltási tanfolyamok kizárólag férfiak részére rendeztetnek ; ellenben a május és június hónapokban tartandó zöld oltási tanfolyamokon nőknek részvétele is kívánatos, sőt óhajtom, hogy e tanfolyamokon nők is minél nagyobb számmal vegyenek részt, mert ezen oltási műveletre a gyengébb női kéz is alkalmas. Végül a tanfolyamokon résztvevők buzdítására jutalmakat is tiizök ki oly módon, hogy ott, a hol a vármegye közönsége a területén működő gazdasági egyesülettel egy fásoltási és egy zöld oltási tanfolyam megtartásának helyire nézve közös megállapodásra jut: a fásoltási tanfolyamban résztvevők közül azon két egyénnek, a ki a legügyesebbnek fog bizonyulni s a miveletet pontosan és helyesen elsajátítja, két díjat és pedig első díjul egy darab magyar aranyat, s második díjul három darab ezüst forintost engedélyezek. Ugyanezeket a díjakat tűzöm ki a zöld oltási tanfolyamokra is azzal a különbséggel, hogy a második, azaz három ezüst forintból álló díjat — ha a tanfolyamon nők is részt vesznek — csak 110 nyerheti el; ellenben az első, azaz egy drb magyar aranyból álló díj annak ítélendő oda, a ki tekintet nélkül a nemre, az összes résztvevők közül a legügyesebbnek ismertetik el. A díjakra nem versenyezhetnek azok, a kik oltási tanfolyamokon már ennek előtte résztvettek s bizonyítványokkal már elláttattak. A díjt a tanfolyamot megtartó szakközeg a gazdaság' egyesület kiküldöttével s ha esetleg a tanfolyamon a vármegye közönsége is képviselteti magát, a vármegye megbizottjával egyetértőleg itéli oda. Ha a vármegye közönsége a területén működő gazdasági egyesülettel arra nézve megállapodásra jutott, hogy a pályadíjas fás-oltási és zöld oltási tanfolyam mikor és hol tartassék meg, tegyen a vármegye közönsége a díjak utalványozása iránt hozzám felterjesztést. Ily pályadíjas fás-oltási és zöld oltási tanfolyam | egy vármegye területén csak egy-egy tartható, ez azon ban nem zárja ki, hogy a vármegye területén a fentiekhez képest több tanfolyam is tartassék, de természetesen a kincstárból adandó pályadíj nélkül. Budapesten, 1881. évi márczius hó 2-án. Gróf Bethlen, sk. Bükköny- és lólierniag- eladásZala-Gógánfán Gyömörey Gáspár földbirtokos urnái 40 metermázsa, igen szép, tiszta konkolymentcs magbükköny — folyó áron, továbbá mintegy 5—6 métermázsa, arankamentes lóhere mag 50 forintjával kapható. Venni szándékozók forduljanak a tulajdonos földbirtokos úrhoz. Zala Egerszeg, 1891. március 18. Orosz Pál sk., egyesül, titkár. Új áriidijszabás helyi érdekű vasutunknál. Ismeretes olvasó közönségünk előtt, hogy városunk polgármestere a város nevében mult évi december hó 15-én egy nagyon is részletes s a helyi érdekű vasutunknál létező hiányokat minden oldalról feltüntető memorandumot adott be személyesen a kereskedelemügyi miniszternek. E memorandumban egyes árúk szállítása is részletesen fel van sorolva s olykép feltüntetve, hogy azok helyi érdekű vasutunk elkerülésével szállíttatnak más, mint olcsóbbnak bizonyult irányban. E kérelmünknek a Eiume- és Triesztből szállítható árukra nézve már eleget tett a miniszter, illetve az államvasutak igazgatósága, amennyiben a város polgár mesteréhez f. évi március 4-én 20,470. sz. a. intézett átiratában tudatja, hogy Fiume vagy Triesztből ZalaEgerszegre szállítandó, alább megnevezett árúkra nézve a következő díjszabást léptette életbe : 1. Mindennemű déli gyümölcs küldemény után bármely mennyiségben feladva 100 kgként 1 frt 78 kr. Ugyanezen árucikkek után kocsi és fuvarlevelenként legalább 5000 gr. súlyért való díjfizetés mellett 100 kgként 1 frt 71 kr. 2. Hámozott rizs és rizsliszt küldemények után bármely mennyiségben feladva 100 kgkint 1194 kr. 3. Hámozatlan nyers rizs, rizskorpa és rizsliszt küldemények után bármely mennyiségben feladva 100 kgkint 119-4 kr. Ugyanezen (2. 3. alatt levő) árucikkek után kocsi és fuvarlevelenkmt legalább 10.000 kg. súlyért való díjfizetés mellett 100 kgkint 108 kr. 4. Petroleum küldemények után bármely mennyiségben való feladás mellett 100 kgkint 147-8 kr. Kocsi és fuvarlevelenként legalább 5000 kg. súlyért való díjfizetés mellett 100 kgkint 137 9 kr. Kocsi és fuvarlevelenkmt legalább 10.000 kg. súlyért való díjfizetés mellett 100 kgkint 87 kr. Az öntudatos cselekedeteknél az indító ok hatását | nem közvetlenül a jellem, hanem az emberi értelem veszi , át és ez adja tovább az egyéni jellemnek ; a mikor azután a mindezen tényezők működése folytán keletkező lélektani inger: az akarat vagy a tett véghez vitelére vagy annak abban hagyására határozza el magát. De ha az emberi cselekedetek ily módon jönnek | létre, akkor semmi sem természetesebb!), mint az, hogy az ember cselekedeteit mind a külvilág, illetőleg társadalmi viszonyok, mind a jellem sajátságai befolyásolják. Például a bűntények létrehozásában a bűn elkövetésére való hajlam mellett a társadalmi befolyások játszák a főszerepet. Egy rosz példa vagy alkalom a roszra hajló jellemnek erős inger az illető törvénytelenség elkövetésére. Az emberi szervezet abnormitásai, testi és szellemi betegségek legtöbbnyire a criminalitásra való hajlamoknak okozatos feltételei. És mégis sem a külbehatások, sem a jellemnek sajátságai nem kizárólag döntik el az ember cselekedeteit. Az emberi értelem, mely a külső inditó ok hatását átveszi és a jellemnél közvetíti, van hivatva arra, hogy a jelentkező physicai okot felfogja, azt a saját belátása szerint feldolgozza s így feldolgozva adja át a jellemnek további intézkedés végett. Az értelem, midőn ezen működését teljesíti, az emberi cselekedetek létrehozásában többé-kevésbbé szabadon dönt, és pedig annál szabadabban, minél műveltebb, kifejlettebb, vagyis minél képesebb a külhatást tisztán leifogni és tisztán elbírálni. Az ember akarati szabadsága tehát az értelemnek többé kevésbbé önkényes elhatározási működésében áll. Ezen akarati szabadságnak fokozása cé Ijábo a mondottak szerint szükséges, hogy test, egészségünket és szellemi épségünket lehetőleg ápoljuk es értelmünket minél inkább kiműveljük. ... A ember akarati szabadságán alapul az erkölcsi | és társadalmi illetőleg politikai szabadság is, mely utób binak megvalósítására az állam van hivatva. A politikai szabadság az eddig előadottakból folyólag szintén nem lehet korlátlan, még pedig annál kevésbbé, mivel korlátlansága ellenkeznék a társadalmi élet fogalmával, a társadalmi együttélés lehetőségével. A helyes politicai szabadság alatt tehát oly törvényszerű állapotot értünk, mely az egyesek cselekvési szabadságát csak annyira szorítja meg, amennyire ezt szükségessé teszi a másokat is megillető egyenlő jogok biztosítása; ezen körön belül pedig az erők működésének korlátokat egyáltalán nem vet. A politicai "szabadság fejlesztése szempontjából ugyancsak az előadottak szerint leiadata az államnak egyrészről a közegészség biztosítása és a közművelődés emelése; másrészről normális egészséges társadalmi viszonyoknak teremtése és a rosz példák lehető megszüntetése, hogy az ekkép létesített egészséges légkörben az emberi ]ellem is lehető egészséges fejlődést vegyen és fejlettebb alakban szállliasson át az utódokra; s fokonkint inkább és inkább fölöslegesekké váljanak azon törvényszabta korlátok, melyek mások jogai megóvása végett az egyéni tevékenység megszorítására szolgálnak ; mindinkább *és inkábbb érvényesülhessenek ugy az egyesek erői, mint a nemzeti erők az emberiség, a haza és az egyesek boldogítására. Ez azon szabadság, melynek eszméje szivünkbe van gyökerezve; ez azon szabadság, melyről nagy Széchenyink azt mondja, hogy költői zománc, mely nélkül rideg és hosszú pálya az élet; ez ezen szabadság, melynek szent nevében már annyi milliók vére folyt, s a magyar nemzet is 1848 —1849-ben élet-halál harcot vívott. Ez a szabadság, melyért a béke fegyvereivel még ma is folyton küzdünk, és küzdeni nemis szabad soha megszűnnünk, hogy a szabadságban virágozzék és örökké éljen a haza!! ! Hivatalos rovat. Zalavármegye tekintetes alispánjának 1889. évi november hó 7-én kelt 24,272/89. ni. számú rendelete folytán Zala Egerszeg rend. tan. város tanácsa által a város területén levő szőlőbirtokosok saját jól megőrzendő érdekeikben is felliivatnak és utasíttatnak, hogy a „perenospora viticola" néven ismeretlen s a szőlőtermést ez idei tapasztalat szerint veszélyesen megtámadott betegség elterjedésének íneggátlása végett a szőlőleveleket mind gyűjtessék össze és égettessék meg s a hol ezen betegség nagy mértékben észleltetnék, ott a karók is megégettessenek, illetve megpörköltössenek. 2-or. Köztudomás és sajnosan érzett másik baj a mult évi gyümölcstermést tönkre tevő hernyók túlságos elszaporodása, mi ha gyökeresen és a lehető gyorsan nem irtatik, az ez évi gyümölcstermésre is veszélyes lesz, miért is felhivatnak a szőlő és gyümölestulajdonosok, hogy a hernyós fák leti'sztogatását legkésőbb 1891. évi március hó végéig annál inkább teljesítse.' k, mert akkor a város tanácsa által vizsgálat fog ez ügyben tartatni s a hernyó irtást elhanyagolok ellen a legszigorúbban fog eljárni. Megjegyeztetik, hogy a tapasztalat szerint a tölgyfák leginkább elősegítik a hernyó szaporodást, ennél fogva kívánatos volna, hogy azon szőlőbirtokosok, akiknek szőlőbirtokaikon tölgyfák lennének, tölgyfáikat kiirtsák. Zala-Egerszeg, 1891. márczius 20-án. Kovács Károly sk., polgármester. Helyi, megyei és vegyes ÍM. A vármegye küldöttsége Svastits Benó főispán őméltóságának vezetése mellett Muraköz visszacsatolása tárgyábau a megye feliratát f. hó 23-án nyújtja át a miniszterelnöknek s a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. Reményi hangverseny Nagy-Kanizsan. Március 14 én délután érkezett Reményi, a világhírű hegedű művész, hogy az ottani polgári egylet nagytermében aznap este megtartsa előre jelzett hangversenyét. A közönség a termet zsúfolásig megtöltötte s frenetikus tapsokkal kisérte a mester remek játékát. Legnagyobb hatást a „Repülj fecskéin" csinált. Ezután a taps szűnni nem akart. A mesterrel hangversenyző zongora-művész, a fiatal Bodó szintén nagy hatással játszott s a Rákóey indulóval gyújtó hatást ért el. — Reményinek gyönyörű babér-koszorut is nyújtottak át. —- Nagy-Kanizsán tartózkodása alatt a kegyesrendi ház vendége volt. Gyászhír. Az érdemekben oly gazdag pannonhalmi szent-Benedek rendet mély gyász érte egyik oszlopának, Simon Zsigmond tihanyi apátnak f. hó 13-án bekövetkezett elhunytával. A rend jeles tagjának elhunytáról a következő gyászjelentést adta ki : „A pannonhalmi szent-Benedek-rend tihanyi eonventjének tagjai megtört szívvel jelentik, hogy Simon Zsigmond szt Ányos hitvalló püspökről nevezett tihanyi apát, aranymísés áldozó pap, a vaskorona renl lovagja, a veszprémi püspökség és a pannonhalmi lőapátság szentszéki tanácsosa stb. folyó évi márczius hó 13-án délután 1 p órakor életkorának 78 ik, szerzetes életének 61-ilc, áldozó papságának 53 ik évében a szentségek áhítatos felvétele után, tiidőgy nladás következtében jobblétre szenderült. A boldogult működött mint tanár 12 évig, mint főgymn. igazgató G, mint főmonostori perjel 8, és mint apát 26 évig. Hült tetemét f. hó 16-án reggeli 10 órakor bemutatandó engesztelő szent mise áldozat után fogják a tihanyi szent Benedek-rendi apátsági templomban beszentelni és örök nyugalomra elhelyezni. Tihanyban, 1891. március 13 án. Az örök világosság fényeskedjék néki !

u A sümegvideki vörös-kereszt-egylet elhunyt központi elnökének temetésén magát képviseltette és később részvét iratot is intézett és jegyzőkönyvileg is meg örökítette gróf Károlyi Gyula emlékét. A részvét iratra az özvegy grófnő sajátkezüleg irt köszönő válasza így hangzik : „A magyar vörös-keresz-egylet. sümegvidéki tisztelt választmányának. Feledhetlen férjem elhunyta alkalmából jegyzőkönyvileg kifejezett őszinte részvétért fogadja a tisztelt választmány hálás köszönetemet. Kiváló tisztelettel özv. gr. Károlyi Gyuláné m. p.'Nagy-Kanizsa varos képviselőtestülete f. hó 12 én tartott ülésén Babochay György polgármester előter jesztette a városnak önálló törvényhatósággá való alakítása tárgyában a kiküldött bizottság által készített memorandumot s azt a képviselők egyhangúlag ejfogadták, annak kinyomatását, s úgy az országgyűlési, valamint a városi kédviselők részére való megküldését elhatározták. A kérvényt, valamiut az emlékiratot a belügyminiszternek egy küldöttség fogja átadni, amely küldöttség tagjaivá a polgármester elnöklete alatt dr. Bentzik Ferenc, Ebenspanger Lipót, Éperjessy Sándor, j Guttmann Vilmos, Győrffy Jáuos, Hertelendy Béla, ' Hirschel Ede, Lengyel Lajos, Oroszváry Gyula, Plihál í Ferenc, Rapoch Gyula, Tuboly Viktor és Varga Lajos | városi képviselők * választattak. Egyúttal a közgyűlés ' jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését : Hertelendy Béla és Plihál Ferencz városi képviselőknek az ez ügyben eddig tanúsított fáradhatlan buzgalmukért. — Ugyanezen gyűlésen a képviselőtestület szép jelét adta hazafias érzületének, midőn egyhangúlag azon határozatot hozta, hogy a város ezer forinttal a „Dunántúli Közművelődési Egyesület" örökös alapító tagjai közé lép. Egyúttal tudata az államvasutak igazgatósága, hogy a zala-egerszegi állomáson kivánt bővítések s á Kisfalud-Szent-Ivánon létesített fűtőház áthelyezése tekintetében a szükséghez képest a kereskedelemügy i miniszter később fog határozni és hogy a helyi érdekű vasutak számára kirendelendő külön üzletkezelőségek felállításának kérdése ez idő szerint még csak a tanulmányozások és kísérletezések stádiumában van.