Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-03-08 / 10. szám

közegészség! körben: dr. Singer Bernát körorvos, a karraacsiban : dr. Lőwv Mór körorvos. Nagy-Kanizsa városában: dr. Rácz Kálmán es dr. Gerő József városi orvosok. A nagy-kanizsai járásban. A szepetneki kozegesz­ségi körben': Augenteld Fülöp körorvos, a szent balázsi­ban: dr. Viola Ignác körorvos, a kis-komáromiban: dr Hausner József körorvos, Légrád m. városban: H'rschl Ármin községi orvos. A pacsai járásban. A pacsai közegészség) korben : Reinitz Ignác körorvos, a kapornakiban: dr. Neu Ignác körorvos. , . A zala egerszegi járásban. A XVII ik közegeszsegi körben: Rigó Ferenc körorvos, a XVIIl ik közegészségi körben: dr. Isoó János körorvos, a szepetki közegész­ségi körben: dr. Háry István járási orvos, a zala-lövő­iben: dr. Goldstein Károly körorvos. Zala-Egerszeg városban: dr. Graner Adolf városi orvos. . • i A novai járásban. A novai közegészsegi körben : dr. Stehló Aurél járási orvos, a pákaiban : Mihálovits István körorvos. Az alsó-lendvai járásban. A baksai közegészségi körben : Stanovszky Nándor körorvos, a/, alsó-lendvai ­ban : dr. Józsa Fábián körorvos, a bellatincziban : dr. Füredi Sándor körorvos, a dobrónakiban : dr. Király Mór járási orvos. A letenyei járásban. A letenyei közegészségi kör­ben: dr. Hajós Sándor járás orvos, a bánok szent györgyi­ben: dr. Halász Vilmos körorvos. A perlaki járásban. A kottorii közegészségi kői­ben : Rófsay Mór körorvos, a perlakiban : Mándl Antal körorvos, a szoboticzai és goricsániban : dr. Böhm Szidney járási orvos. A csáktornyai járásban. Csáktornya mezővárosban : dr. Sclnvartz Albert községi orvos, a stridói közegész­ségi körben: dr. Krasovecz Ignác járási orvos, a nede­licziben : Szirtey Nándor körorvos, a mura-szerdahelyi­ben : Grahovecz András körorvos. A zala-egerszegi önsegélyző egyesület közgyűlése. A zala egerszegi önsegélyző egyesület évi rendes közgyűlését Fisclier László vezérigazgató elnöklete alatt f hó l én délután tartotta. Elnöklő vezérigazgató üdvözölvén a megjelenteket, előadja, hogy a másod izben egybehívott közgyűlés az alapszabályok értelmében — tekintet nélkül a jelenlevő tagok számára — határozatképes. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Faller József, Marton Lipót és Weisz Tivadar választat­tak meg. Ezután felolvastatott az igazgatóságnak 1890 ik üzleti évről szóló részletes jelentése, mely szerint a pénz­tári forgalmat illetőleg a 13 ik üzletcsoport három évi bevétele 125.661 frt 54 kr., a 14. üzletcsoport két évi bevétele 73.876 frt 12 kr., a 15. üzletcsoport egy évi bevétele 43.875 frt 25 kr., s így az összes bevétel 243.406 frt 93 kr. volt. Ez ellenében a 13. üzletssoport három évi kiadása 110.800 frt 53 kr., a 1 -A-ik üzlet­csoport két évi kiadása 73.870 frt 12 kr., a lóik üzlet­csoport egy évi kiadása 43.875 frt 25 kr., s így az összes kiadás 228.545 frt 90 kr. volt. Maradt tehát 1890-ik évi december 31-én 14.861 fit 03 kr. pénztár maradvány. — Adóslevelekben kihelyezett a 13-ik üzlet csoport 50.999 frtot, a 14 ik üzletcsoport 47.298 frt 10 krt, a 15-ik üzletcsoport 40.579 frtot, összesen 138.979 frt 10 krt. A lebonyolítás alá került 13-ik üzletcsoport három évi összeredménye 7..'!97 frt 35 kr., a 14 ik csoport két évi eredménye 3.429 frt 13 kr., a 15-ik üzletcsoport egy évi eredménye 705 frt 10 kr. — A leszámolás alá került 13-ik csoport jutalékának tel osztása érdemében a jelentés javasolja, hogy a 7.397 frt 35 kr. tiszta nyereményből egy-egy huszonöt krajcá ros törzsbetét után 3 frt 55 kr. fizettessék ki, mely 2.027 törzsbetét után 7.195 fit 85 krt tes-/, ki, mely­nek levonása után marad 201 frt 50 kr. Az ekként megmaradó 201 frt 50 kr. bocsáttassák az igazgatóság rendelkelkezésére azon célra, hogy belőle a még netalán felmerülendő költségek, adók és a saját belátása szerint felosztandó tiszteletdíjak illetőleg a kikiildendő leszámo­lok napi díjai fedeztessenek. — A nyereményből a zárszámadás szerint a tartalékalaphoz 50 frt hozzácsatol­tatván, ez által a 486 frt 41 kr. tartalékalap az 1890 ik évi kamatjainak hozzászámításával 527 frt 46 krra emelkedett. Es amennyiben a fent érintett kiadások fedezete után még valami fennmaradna, az igazgatóság azt szintén a tartalékalaphoz togja csatolni. — Az igaz­gatóság január hó 6 áu tartott ülésén a 16-ik csoportot az alapszabályok 5-ik §-a értelmében 1.978 bejegyzett törzsbetéttel megalakultnak nyilvánította. Ezen új cso­portnál a beiratkozások még folyamatban vannak és már 2300-ra emelkedtek. Az egyesület jelenleg a következő betétcsoportok­kal működik: a 14-ik csoport 2614, a 15 ik csoport 2391, a 16 ik csoport 2300, összesen 7.305 db. 25 krajcáros törzsbetétel. Ezután felolvastatott a felügyelő bizottságnak a 13 ik üzletcsoport jutalékának felosztására vonatkozólag tett javaslata, valamint azon előterjesztése, hogy az igazga­tóságnak az 1890 ik üzletévre vonatkozó működését illetőleg a felmentvény megadható. Az igazgatóságnak, valamint a felügyelő bizottság­nak egybehangzó javaslata alapján a közgyűlés elhatá­rozta, hogy a megszűnt 13 ik csoport minden 25 krajcá­ros törzsbetétére jutalékképen 3 írt 55 kr. fizettessék ki. E jutalék vasárnaponként egész nipon át felvehető. Ezzel kapcsolatban a közgyűlés úgy az igazgató­ságnak, mint a felügyelő bizottságnak 1890 ik évi műkö­désüket illetőleg a felmentvényt megadta. Az 1891-ik évi költségvetés az igazgatóság javas­latához képest következőleg lett megállapítva: a könyve­lőség és titkár fizetése 1390 frt, igazgató és ügyész tiszteletdíja 200 frt, belétszedő fizetése 264 frt, szám­vizsgálók tiszteletdíja 50 írt, napi biztosi díjak 104 frt, szolga fizetése 108 frt, lakbér 104 frt, irodai szükség­let 150 frt, összesen 2.406 frt. Az alapszabályok 50. §-a értelmében a kilépés folytán megüresedett négy igazgatósági tagsági állásra Faller József, Stern Miksa, Weisz Tivadar szavazat­szedő küldöttség vezetése alatt a titkos szavazás elren­deltetett. A szavazás befejeztetvén, a szavazatok össze­számláltattak és kihirdettetett az eredmény, mely sze­rint igazgatósági tagoknak megválasztanak : Weisz Sándor, Graner Géza, Rosenberg Zsigmond, Fenyvesi Miksa. Az alapszabályok 35-ik §-a értelmében a sorsolás­hoz bizalmi térfiakúl líagendorfer Samu, Goldner János, Fuchsz Samu, és Grünvald Lajos választattak meg. i A fekete rothadás (black-rot) szölöbetegség. A fekete rothadás, angolul „black rot"*) amerikai eredetű szölöbetegség, melyet az Oczeánon át Francia­országba is behurcoltak, a hol most már erősen terjed és viszonylag igen nagy károkat okoz. Ezt a betegséget a Phoma uvicula. Berk. et Curt.* ) nevű élősdi gomba idézi elő. A black-rot jelei legfeltűnőbben a szőlőleveleken és a szőlőbogyókon mutatkoznak, kisebb mértékben a szőlőtőke többi meg nem fásodott részein is. I. A leveleken. A tiatal leveleken, ritkábban az idősebbeken, apró, többnyire 2—3 milliméter átmérőjű perzselt foltok keletkeznek, melyek igen gyorsan az egészen kiszáradt szőlőlevél barna sz!nét veszik föl. Egyes foltok azonban jóval kisebbek is lehetnek, — egy, vagy két tizedrész milliméternyi átmérőjűek. A szőlőle­vél szélén több folt egyesülése folytán jóval nagyobbak is keletkezhetnek, melyeknek átmérője szélességben 2 centiméter, hosszasságban pedig 3—1 centiméter is lehet. Ezek a perzselt toltok sohasem teszik tönkre az egész levelet, legfölebb csak egy harmadát lepik el a *} Anjoui így ejtik ki: blek-rot. *) A Phoma uvicola más; nevek alatt is szerepel i fudo mányos munkákban : legismertebbek : L-iestadia üidwelli, Viala & Rasor ; Phfsalospora Bidwelli Sacc. Phyllosticta viticola Thümen. ápolt bajuszomra meg Gábor bátyám is el-el mondo gadta: erre már szerzek feleséget, ha van házasulandó kedved ? Már hogy ne volna Gábor bácsi, csak valami ügyes szép leányt szerezzen, elmegyek én akár mind­járt is háztiiz nézni. Ha úgy állunk fiam, hát kirukkolok a fárbával. A múltkor a palicsi vásáron találkoztam egy régi iskola társommai ; földbirtokos Sebestyénben, vele volt a leánya is; amint megláttam, mindjárt neked szántam. Magas, szemre való leány, csak forgolódjál körülötte, aztán, ha kérőre lesz szükség, majd helyt állok. Másnap már Sebestyénben voltam. Gábor bátyám ajánló levele elég volt, hogy szívesen fogadjanak, negyed óra múlva már egész otthon érezve magam, a bemu­tatott két leány közül az idősebbikbe azonnal bele szerettem; a fiatalabbat szótlannak találtam. A két nővér karonfogva, én mellettük sétáltam a kertben, a mama, papa hátunk mögött, bennem vőt látva, szó'ték a házassági tervet. Legszebb reményekkel telve értem haza, rohantam Gábor bátyámhoz, kiönteni szívem boldogságát, meg is ittuk az' áldomást, előre a medve bőrére, és harmadnap mentünk azonképpen az ünne­pélyes actusra, ahogy négy évvel ezelőtt, de mind ketten több reménnyel. A tornácnál üldögélt a két öreg, mikor berobogtunk ; a leányok a kertben lehettek. Gábor bátyám, ki az ily ünnepélyek utó-muriját nagyon szerette s iparkodott a komoly részén mielőbb átesni, itt is kicsiny híja, hogy a tornáczon el nem kezdte mondókáját, de amint a szobába tehette a lábát, le sem ült, míg túl nem volt rajta. A diktió sikerült, éli nyalkán álltam szerényen lesütött szemekkel. A hatás tökéletes volt, mely egy mosoly kíséretében a mama arcán azon válaszszal jelen't meg: „Nekem nincs kifogásom, leányomnak szabad aka­rata van, feleljen szíve szerint. Eredj édes öregem, szólítsd be a kertből Gizellát, míg én az uraknak egy kis hűsítővel szolgálok !" A Gizella szóra majdnem sóbálvány lett belőlem, de mégis idejében szólni tudtam. „Kérem, én Arankát szeretem, az idősebb leányát. u Erre meg a mamán volt a sor, hogy elsápadjon, ki csak 5 percnyi kínos hallgatás után adhatta tudtomra, hogy Aranka leánya már egy éves asszony s csak üdü­lés végett jött hara. Gábor bátyám szótlanul kelt fel, arca elárulta boszuságát, fogatott és utaztunk. Hazáig békítettem a jó öreget, mig azon fogadá­somra, hogy ha mégegyszer megszálua a házassági vágy, előbb tisztába jövök a leányuyal és úgy szólítom meg kérőnek, kibékült, sőt mire a kandalló mellé kerülve, kiürült a második üveg somlyai, már ő biztatott, hogy ne csüggedjek. Három a magyar igazság, csak nézzek utána, majd ő is inkább segíteni tog a keresésben. Elmúlt a tél, tavasz, nyár, ősz, de leányt nem találtunk. Váltig mondogatta Gábor bácsi, hogy a sült galamb nem repül az ember szájába. Menj a világba egy kicsit, Budapest elég nagy város, majd csak csinálsz valami tisztességes ismeretséget 1 El is mentem, csináltam is, de nem Budapesten, hanem a legelső restauratióban, hol egy asztalhoz kerülve, egy barátságos arcú mamával, kinek legfőbb érdeme volt, hogy a mellette ülő leányának ragyogó fekete j szemei voltak. Ez lévén mindig gyenge oldalom, a régen I lappangó tiiz ismét lángra lobbant, a jól indult ismer kedés hamar barátsággá fejlődött, s így nem csudálható, hogy midőn kérdésemre a hölgyek azon választ adták, hogy haza utaznak Somodorba, meglepetést színlelve, azt feleltem, hogy én is éppen oda készülök, hol az levél lemeznek. Néha a perzselt folt egészen levi iík a levél ép szövetétől, úgy, hogy a helyén lyuk marad vissza : ez azonban a ritkább esetek közé tartozik. A perzsolt foltok minden átmenet nélkül azonnal barna szint vesz nek föl, nem úgy, mint a perenosporánál, hol a meg támodott folt előbb sárga és csak többféle árnyalat után kapja meg a száraz barna színt. Rövid idő múlva a black-rot által megtámadott folton apró fekete pontok mutatkoznak, melyek kisebbek egy gombostű fejéné! ós ennek a betegségnek legszembe­ötlőbb ismertető jelét képezik. Ezek a fekete pontok a levéllemez alsó felén ép úgy léphetnek fel, mint fel?ő felén és a levél szélen levő nagyobb perzselt foltokon sűrűbben vannak elhe­lyezkedve, mint az apróbb foltokon A black rot által a levélen okozott kóros elválto­zások tehát különböznek azoktól, a melyeket a pere nospora és az anthraknosis is okoznak; a perenosporá nál ugyanis a perzselt foltok általában nagyobbak és előrehaladottabb stádiumban az egész levelet megölhe­tik; a levél alsó lapján fehér, dérszerű kivirágzás (törött cukorhoz hasonló) ütődik ki fekete pontok nélkül. Az anthrakuosisnál pedig a perzselt toltok körül feketés szegély mutatkozik. II. A vesszöhajtásokon és a levélnyeleken. A fekete rothadás megtámadhatja a fiatal ágakat és a levelek nyelét is és ha ezeken a részeken lép föl, egészen más forma kóros jelenségeket idéz elő, mint a leveleken. A hajtások végén, a levelek nyelén, a fürtök kocsánján s a kocsánok elágazásain feketés, hosszúkás toltok kelet­keznek, melyek kissé be vannak a szövetbe mélyedve. Ezek a foltok behatolnak a szövet belsejébe és felüle­tükön kis idő inulva szintén olyan fekete pontok mutat­koznak, mint a leveleken. III. A bogyókon. A black-rot a szőlőfürtöt támadja meg a legerősebben. A .szőlőbogyón kezdetben egy kicsi, alig néhány milliméternyi átmérőjű, halvány, kerek folt jelentkezik. Ez a folt aztán gyorsan nagyobbodik és kékesvörös színt ölt, mely sötétebb a folt közepén, mint a szélén. Rövid idő múlva 24—48 óra alatt kiterjed az az egész bogyóra, melynek ekkor kékesbe hajló vörös­barna szine van. Kezdetben a bogyó héja még sima, de a htisa már lágyul. Csakhamar azonban a bogyó ráncosodni kezd és egyre sötétebb szinűvé válik. Három négy nap alatt tökéletesen összeszárad a bogyó és igen sötét fekete színt vesz föl, kissé kékesbe játszó árnya­latokkal. A bogyóknak ettől a megfeketedésétől kapta a betegség elnevezését. Mihelyt a bogyó ránczosodn'i kezd, a héj felületén itt is föllépnek a jellemző, kissé kiemelkedő fekete pontok, még pedig egyre nagyobb számmal, úgy, hogy mire a bogyó teljesen összeaszik, akkor már úgyszólván érinti egyik a másikat, a mitől az összeaszott fekete héj némileg chagrínbőrszerűvé válik. Ezek a kóros jelenségek nem lépnek fel egyszerre" az egész fürtön, hanem először csak egyik-másik bogyó esik a bajnak áldozatául és csak aránylag lassankint terjed át a kór a többi bogyóra, úgy, hogy ugyanazon a fürtön a betegség minden fokozatait egymás mellett lehet látni ép bogyók szomszédságában. Az összeszáradt fekete szőlőszem nem esik le rögtön, hanem egyideig még a fürtön marad; később aztán vagy az egész fürt levá­lik a tőkéről, vagy csak egyes gerezdjei, vagy pedig csak egy egy bogyó hull le a fürtről a maga kocsánjával együtt. A blak rot a tőkét nem öli meg, mert a leveleket és vesszőket aránylag gyengén támadja még. Annál végzetesebb azonban a szőlőfürtre nézve, és az élősdi gombára nézve kedvező időjárás mellett egy Iwnap alatt a termésnekj 80—90—95 0 ,,-át is tönkre "teheti. Nem ismernek eddig szőlőfajt. vagy fajtát, melyen — ha mindjárt kis mértékben is — a Phoma uvicola meg no élhetne. Egyes vad alanyfajoknak, például a Vitis rupestris-, Berlandieri, cinerea, Lincecumii és mor.tico­lának csak a levelein látták kis mértékben, a fürtjein azonban sohasem. A Vitis riparia, cordifolia és rotundi­foliának h csak igen kis mértékben és ritkán bántja a bogyóját. Általában véve azt tartják, hogy minél nagvobb és levesebb valamelyik szőlőfajtának a bogyója, annál inkább alá van vetve a fekete rodhadásnak. Francia ottani plébánosnál egy elhalt unokaöcsém kereszt leve­lét kell megszereznem. Merész volt a felelet, mert csak gyanítottam, hogy Somodoron plébános is lehet, miután a városnak még hírét sem hallottam. Kinos helyzetem­ből a kalauz csengetyüje mentett ki, mely után enge­delmet kérve hölgyeimtől, rohantam a pénztárhoz Somo­dorra szóló jegyért, zsebre vágván a budapestit. A harmadik csengetésre éppen hogy a kocsiba ugorhatttam, melyben uj ismerőseim már kényelmesen elhelyezkedtek. Ismerős Somodorba, kérdezte a kis leányka ? Nem ! én soha hirét sem hallottam. No ugy legyen a mi vendégünk, kis városban úgyis rosszak és kényelmetlenek a vendégfogadók, szólott a mama barátságosan, mely meghívást én a szokásos pár illedelmes ellenvetés után készséggel elfogadtam. Az ut elég hosszú volt arra, hogy kölcsönösen megismerkedjünk egymás viszonyaival. Észre vevém, hogy a mama szívesen vette azon kijelentésemet, hogy házasodni készülök, ha találnék feleségnek valót. Két nap v iltam Somodorban, várva, mig a plébános uram megtalálja az általam bemondott ismeretlen nevet, sőt még nem is türelmetlenkedtem, hogy oly sokat lapoz­gatja a mátrikulát, mert az idő kellemesen mult a kis Ella társaságában. Még most is hangzik fülemben az az édos kacagás, mely kitört belőle, midőn megsúgtam neki, hogy tulajdonképpen én felültettem a plébános urat, mert nekem ugyancsak nincs unoka testvérem, főkép olyan, ki Somodorban sxületett volna. Nem is a keresztelőért jöttem, hanem ő utána, kit az első pill a natban megszerettem. Ella hiúságának tömjénezett az ügyes bemondás s mát a másik pillanatban be is sugti a mamának komoly szándékomat. A mama elhalmozott mindennel, amivel egy leendő anyós kedvessé teheti magát'; már feltűnővé is kezdett lenni a túlfigyelem, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom