Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-02-22 / 8. szám

askésis, a cepais helyébe ezt teszi irányadóul, életfeladatul; de becsületes, nemes munkát, erkölcsös küzdelmet. A nemesen szerzett vagyon hozzá járul a nemzeti vagyonosodás gyarapításához is; a túlságos utilitárismus szerzeménye kétes értékű s a társadalom bomlásához, az erkölcsi érzületek meglazulásához vezet. R. A „Zalamegyei Gazdasági Egyesület" hivatalos értesítője. Jegyzőkönyve a Zalamegyei Gazdasági Egyesület 1891-ik évi február 9-én Zala-Egerszegen, tartott közgyűlésének. Jelenlevők: Háczky Kálmán ügyvezető elnök, Skublics Gyula, Csertán László, Skublics István, Skublics .Jenő, Köuigmayer János, Deák Mihály, Arvay Lajos, Dr Maugin Károly, Orosz Pál egyesületi tagok, utóbbi ugy is mint jegyző. 1. Elnök üdvözli a tagtársakat s miután az ülést megnyitja, indítványozza, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez, Baross Gábor ur ő nagyméltóságához az egyesület a közgyűlésből intézzen feliratot, melyben azon méltatlan ós önző támadásokkal szemben, melyekkel az osztrák tartományok részéről — az államvasutak uj áru díjszabásának életbe léptetése miatt a miniszter ur zaklattatik, feltétlen bizalmának, ragaszkodása és hálájának adjon kifejezést, mert a miniszter ur ezen uj alkotása hazánk közgazdasága, ipar és kereskedelmének egyaránt nagyhasznára válik és egy áldásosabb jövőt igér, önállóságunknak pedig ujabb bizonyítéka. Az elnök indítványa osztatlan helyesléssel fogadtatván, a közgyűlés a felirat elküldésével az elnökséget bizza meg. 2. 138/1890. A számadás vizsgáló bizottság jelenti, hogy az egyesület 1890. évi számadásában némely lényegtelen hiba találtatott. Mivel azonban az egyesület pénztárnoka elodázhatlan családi körülmények folytán ezen ülésen részt nem vehetett, ezen kis hibák távollétében kiigazíthatók nem voltak, így a pénztárnok ur részére a felmentvény ezen ülésben kiadható nem volt. A közgyűlés azonban megbízza a számadás vizsgáló bizottságot, hogy a számadások ujabb átvizsgálása után a felmentvényt a pénztárnok urnák közgyülésileg utólag megadja, a számadás vizsgálati jegyzőkönyvet pedig a legközelebbi közgyűlés elé terjeszsze. Ezen határozat a számvizsgáló bizottságnak és az egyesületi pénztárnok uruak kiadatni rendeltetik. 3/141. Az anyaegyesület 1891. évi munkatervéről és költségvetéséről. Már az elmúlt évben terveztetett Csáktornyán kerti termény és gyümölcs kiállítás," és ezzel kapcsolatosan tenyész szarvasmarha díjazás is; ezen kiállítás azonban a gyümölcs rosz és egyéb kerti termény silány termése miatt megtartható nem lévén, a folyó évben határoztatik megtartatni. A rendező bizottság a küvetkezőkep alakult : megválasztattak elnöknek : Molnár Elek, tagokul : Szabó Imre, Ziegler Kálmán, Vrána Frigyes, báró Keezevics — Takarodjál! kiáltott utána, — soha sem ösmertiink! A leány fölkelt. Vissza sem nézett. Kiment, elment. Az ablak előtt fagyosan borzongott össze. A nyakán levő rongyos kis kendő alá dugta a kezeit. Az utca gyerekek nem kacagtak már. Némán, bámészau rajzottak körülötte. Most már nemcsak a botrányt nézték, hanem azt is, hogy a homloka vérzik. Pöhölyné kinos zokogással borult az ura vállára. Ez még mereven és elsárgultan nézett maga elé. Arcán elkeseredés és szigorú harag látszott. — Jól tetted, — szólt nagy lélegzetet véve. Azután nem beszélt többé semmit, csak a fejét csóválta meg olykor-olykor, és sűrűn pislogott a szemeivel, mint aki vissza akarja tartani a könyeit. A kis Julcsa az asztalra fektette karjait és hangosan sirt. — Mit pityeregsz! — kiáltott rá Pöhölyné visszafordulva, miközben nagyot dobbantott a lábával. Látszott rajta, hogy ezzel akar erőt venni magán. Kegyetlen tekintettel nézett ki az ablakon az üres fehér ködbe. Könyei nem peregtek többé. Pöhöly János csak most kezdett szóhoz jutni. Fölállt a kemence mellől és összeszorított öklökkel kezdett föl és alá járni a szobában. Kitagadom! — kiáltott az asztalra csapva az öklével, lábammal rugóm tel, mint egy kuiyát, ha elém vetődik. Átkozott .... kiáltott a fejét rázva, miközben a fogai csikorogtak. — Szegény Zsófi! — zokogott tovább Julcsa. — Hallgass! — kiáltott rá Pöhöly János, — az nem Zsófi többé ... az egy .... egy . . . személy ! Azzal felkapta a hétköznapi kalapját és kiment. Bizonyosan az ökrök közé az istállóba. Az ökrök jó állatok. Jámbor szemeikkel olyan vigasztalóan tudnak nézni. Pöhöly ne halálsápadtan, mozdulatlanul állott a szoba közepén. Végre megmozdult. Ránézett Julesára. Kibontotta nagy virágos selyemkendőjét, lassan lehúzta a vállairól. Aztán odadobta Julcsa elé és mély zengéstelen hangon szólott : Vidd utána mondd, hogy men jen a présházba. . . . ílárdonyi Béla. Viktor, Padusitzky Lajos, Hajós Mihály, Smodics Viktor egyesületi tag urak. A Csáktornyán rendezendő kiállítás kiterjed a csáktornyai, perlaki, al»ó lendvai és nagy kanizsai járásokra és Nagy-Kanizsa r. t. városra. Tapolczán is tenyészállat díjazás rendeztetik, ezzel kapcsolatosan cselédjutalmazás is. A tapolczai rendező bizottságba megválasztattak : Skublics Gyula kiállítási elnök ; Hertelendy Ferenc rendező bizottsági elnök ; Csigó Pál, Bogyay István, báró Putheáni Géza, Csendes József, Vastagh János, Mojzer József rendező bizettsági tagok. A Tapolczán tartandó állatdíjazás és cselédjutalmazás kiterjed : a tapolczai, sümegi és keszthelyi járásokra. A rendező bizottsági elnök urak ezen végzés megküldésével felkérendők, hogy a rendezés módozatai felől, jelesen : a megtartás helye, ideje, a kitűzendő pályadíjak minősége és mennyisége iránt a bizottsággal tanácskozván, megállapodásra jönni s jelentésüket az egyesület elnökségéhez beküldeni szíveskedjenek. Költségvetés az 1891. évre. 1. Központi személyzet javadalmazása . 1500 frt. 2. Az egyesület közlönyére és az „Értesítő" kiadására 290 „ 3. Pósta kiadásokra 100 ,, 4. Irodai költségek, fűtés, tisztogatásra . . 100 „ 5. Nyomtatványokra 100 „ 6. Állami és községi adókra 45 „ 7. Kiállítások, versenyek, díjazásokra . . 700 „ IS. Tenyész bikák beszerzésére a f. évben . 5000 „ 9. Kísérleti magok beszerzésére és közvetítési költségekre 50 „ 10. Az állami mének osztályozásánál közreműködő 6 lótenyész bizottsági tag utazási költségeire 150 ,, 11. A vidéki körök javadalmazására , . . 1000 „ 12. A tapolczai vinczellériskola 2 alapítványára 240 „ 13. Amerikai szőlőtelepek jutalmazására . . 200 „ 14. Előre nem látható kiadásokra .... 300 „ összesen : 9775 frt, azaz kilencezer hétszáz hetvenöt forint. A mult és az előző évekrőli költségvetésben 8. sorszám alatt 150 frt a községi népiskolai tanítóknak a fanemesítés és nevelés körüli sikeres oktatás díjazásául vétetett tel; minthogy azonban e téren mi haladás sem tapasztaltatott, mert díjazásra mindig csak ugyanazon egyének jelentkeztek, ezen tétel egyelőre törüítetik és helyébe a f. évi költségvetés 13. száma alatt, az amerikai szőlőtelepek sikeres létesítése és kezelésének jutalmazására 200 trt vétetik fel. Fedezet at 1891. évre. 1. 5400 forint alaptőkének 5

n „ kamatja 270 frt — kr. 2. Zalamegye nemesi pénztár évi adománya 300 „ — „ 3. 260 rendes tag évi dija á 5 írttal . 1300 „ — „ 4. 2000 forint földtehermentesítési kötvény 4% kamatja 80 „ — „ 5. 300 forint egységes államadóssági tőke 4 frt 20 kr. i 12 „ 60 , 0. 15.600 forint magyar papirjáradék tőkéDek 5" 0 . 780 „ — „ 7. 6400 forint takarékpénztári betétek 4' 2

u/o 289 „ 92 „ 8. Az első magyar biztosító társaságtól tűz és jégkár biztosítási dijak után várható 400 „ — „ 9. Az egyleti kert terményei és fái eladásából 300 ,, — „ 10. Pénztári maradvány 1890. évről . 1317 „ 60 „ 11. 2 drb 10 francos arany 5 írtjával 10 „ — „ 12. Tenyészbikák vételárának hátraléka 3421 „ — n 13. Csontliszt követelés 3376 „ 20 „ összesen : 1 1857 frt 32 kr. azaz tizenegyezer nyolczszáz ötvenhét forint 32 kr. 4'139/1890. A Keszthely-vidéki gazdakör, valamint ezen kör kezelése alatt álló meszesgyörki amerikai szőlőtelep 1890 ik évre vezetett számadásai beterjesztetnek. Mindkét számadás teljes rend- és pontossággal vezettetvén, a kör pénztárnokának dr. Csanády Gusztáv urnák az 1890. évről vezetett számadásokra a felniont vény közgyűlésig megadatik. Miről nevezett pénztárnok ur végzésilcg értesítendő. Ugyan a Keszthely vidéki gazdakör céljaira az anyaegyesülettől 1891-ik évre kért 485 frt 74 kr. segély közgyülésileg inegszavaztatik. Ezen összeg a körök javadalmazására felvett 1 1 ik tételben foglaltatik a költségvetésben. Elnök ur pedig megbizatik, hogy a 485 Irt 74 krt a Keszthely vidéki gazdakör pénztárnokához elküldesse. 5. 140/8:0. A Nagy Lengyel vidéki gazdakör 1890. évről vezetett számadasairól. Minthogy nevezett kör 1890. évi számadásai még ez ideig be nem érkeztek, de mert ezen kör az utóbbi években magáról mi életjelt sem adva. kevés életképességet tanúsít: a közgyűlés egy bizottságot küld ki, melynek feladata lesz ezen kör ügyeit tüzetesen átvizsgálni és fenállásának szükségességéről avagy beszüntetéséről a jövő közgyűlés elé véleményes jelentést adni. A bizottság Skublics Jenő elnöklete alatt Farkas József, Csillagh Gyula és Orosz Pál egyesületi tagokból alakult Ezen határozat a bizottság tagjainak kiadatni rendelletik, a kör összes tagjai pedig a vizsgálat napjáról külön egyénileg értesítendők. 6. 112. és 122, 890. A földmivelésügyi minisztérium megküldi a hazai szőlőbirtokosoknál rendelkezésre álló és a gazdas igi egyesület utján eladóknak bejelentett fajtiszta európai fajta sima szőlővesszők kimutatását. Altaláb an tudomásul szolgál ; a megye területéről bejelentett vesszők hol és mily árban kaphatók, az „Ertesítő"-ben kinyomatni határoztatik. (Folyt, köv.) Közegészségügy. Dr. Mangin Károly kir. tanácsos. Zalavármegye tiszti főorvosa, a vármegye területén január hóban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság február havi üléséhez: ,Az időjárás január hónapban is, — mintáz előző év december havában — a hidegnek szokatlan erőssége és állandósága által tünt ki. A hideg még erősebb lett, de a hőmérséklet keeésbbé volt változó, s nem ingado zott annyira a szélsőségek között, mint december hónapban. A hideg szigorát leginkább mutatja azon körülmény, hogy a hőmérséklet az egész hónapban szakadatlanul a fagyási pont alatt állott, csakis e hó 29 én délután pár órára emelkedett 1 fokkal a fagypont fölé, és hogy a hónap 31 napja közül 17 olyan nap volt, melyekben a hévinérő — 10 foknál nagyobb hideget mutatott. Ezen kivül a hónap első felében majdnem szakadatlanul havazott s gyakran hózivatarok is dühöng tek, melyek a közlekedést több izben elakasztották. A december havi időjárást is figyelembe véve, ezen hónap 7-től január 29-ig, tehát 53 napon keresztül sza kadatlanul fagyási pont alatt állott a hőmérséklet, a melyhez hasonló eset a budapesti központi meteorologiai inté zetben 1861 ik évben megindított s megszakítás nélkül folytatott feljegyzésekben sehol sem található. A léghőinérsék maximuma + 1" C, minimuma 22-4 "C, havi közép 8-4 °C. A hőmérsék havi ingadozása 23 4 °C. A nedvesség középértéke százalékokban 88° „, csapadékok havi összege 127 6 milliméter hó. ,A szelek irányát illetőleg leggyakrabban észleltetett E., aztán D., DK., Ny. és E. NY. A felnőttek közegészségi állapota a megye legna gyobb részében kielégítővé vált, csupán a csáktornyai, perlaki s letenyei járásokban nem volt az a tnegbetege dések nagy száma és a kóreseteknek többször súlyos lefolyása miatt kedvező; az előfordult kórnemek közül a légzőszervek különféle bántalmai szerepeltek legnagyobb százalékkal, nevezetesen a hurutok, továbbá tüdőés mellhártyalobok, észleltettek még csúznak, hasi hagymáznak szórványos esetei is. A gyermekek közt még mindig nagyobb volt a betegforgalom, habár az ezek közt decemberben uralgott járványok január folyamán legtöbb helyen megszűntek, de a légzőszervi bajok most is nagy számmal kerültek gyógykezelés alá; ezeken kivül itt-ott roncsoló torok lobnak és torokgyiknak egyes esetei is képezték gyógykezelés tárgyát. A heveny fertőző kórok közül decemberben 15 községbeu uralgott vörheny járvány januárban 13 községben megszűnt, ugyan e hónapban pedis 2 uj köz ségben öltött járványos jelleget és pedig Tót-Szerdahelyen s Csötnödérben ; az összes 17 községben a járványegész tartama alatt inegbetegült 327 ; ezek közül 145 [ '"•'fígyógyult, meghalt 113 s a hónap végén 4 község ben (T.-Szerdahely, Csömödér, Kányavár, Pördeföld) további gyógykezelés alatt maradt 69. A kanyaró, mely deczember végén 10 községben uralgott járványosai), januárban még más 3 helyen (Felső-Páhok, Orvényes, Lesencze-Tomaj) merült fel hasonló minőségben. E kórban a 13 községben összesen oaegbetegült 567 gyermek, kik közül meggyógyult 529, meghalt 26, a hónap végén 2 községben (Örvényesen s Lesencz-Toniajon) további kezelés alatt maradt 12 beteg, a többi 11 községben a járvány megszűnt. Boncvizsgálat összesen 10 esetben teljesíttetett és pedig: 6 szor törvényszéki megbízatás folytán, 4-szer pedig rendőri tekintetből. — A halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boncolatokuál : 2 elvérzés, 3 agyroncsolás és 1 fulladás ; a rendőrieknél 1 agyrázódás, 2 fulladás s 1 tüdőlob. Külső hullaszemle rendőri tekintetből teljesíttetett 13, súlyos sértés bejelentetett 3. öngyilkosságot 5 egyén követett el, kik közül 3 (Lábos Péter Csáktornyán, Czigány Ferenc Lispén, Beck György Gyenes Diáson) magát agyonlőtte, 1 (Rózsás János döbrétei) nyakát átmetszve elvérzett, 1 pedig (Budavári Ferenc Kanizsán) önfelakasztással vetett véget életének. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 25 egyén esett áldozatává ós pedig 17 (Hajdinyák Pálné Putjánban, Böröcz Imre, Böröcz György kis-csernyecziek, Németh József kerecsenyi, Tóth János rédicsi, Koczeth Ferenc zorkóházi, Bordán Károly alnó-zsidi, Bertalan Gáspárné monostor-apátii, Bogdán Lajos tapolczai, Szíj János nemes vitai, Stuinpf István pulai, Leisz Józsel alsó dörgicsei, Varga Pálné Vászolyi, Farkas Lajos t hányi, Nagy Pál csicsói, Primmer József kozma dombjai és Reiner Leni mihályfai) megfagyott, 5 (Kafka Ferenc, Ferencné, ifj. Ferenc és György, továbbá Lendvay János Kis Koinárombau; a kályhából kiömlött szén élegben fulladt meg, 1 (Kollárics Antal Csáktornyán) a padlásról leesvén, agyrázódást szenvedett, 1 (K.inizsay István Molnáriban) szekér által agyonnyomatott, I pedig (Fehér István Kapornokon) kútba esett és kopom i csontjait összetörte. Elmekórnak két esete lett hivatalos beavatkozás tárgya. Egyik beteg, mint közveszélyes, tébolydába szállíttatott, a másik pedig a zala egerszegi közkórházbn helyeztetett el megfigyelés végett.