Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-02-08 / 6. szám

X. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1891. február 8. 6. szára. 1, SSL rrU i r 1 ÍS A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Alkossunk dalegyesületet! Vidéki városok életében nem csupán humanisztikus és kulturális, hanem a nemzeti szellem fejlesztésének szempontjából is nem utolsó fontosságú tényező: egy helyes irányban vezetett, életre való dalegyesiilet fennállása. A köztapasztalat s még inkább a legújabban eszközölt népszámlálási adatok világosan bizonyítják, hogy az utolsó tiz év alatt — az ipar és kereskedés föllendülésével — a vidéki városok lakossága, különösen azoké, a melyek egyszersmind megyei székhelyek, tetemes arányban növekedett. Es ezen emelkedeshez nem csupán a hivatalnoki osztály járul hozzá, mely java részében magyar s megállapodott hazaíisággal, polgári kötelességeiről önálló felfogással rendelkezik ; hanem jóval nagyobb arányban követi az iparosés kereskedelmi osztály növekedése, a mely részben idegen nyelvű, idegen szellemű. Hát ennek a növekedő lakosságnak nemzeti szellemet kell teremteni, illetve ilyen irányban vezérelni. És ennek a közszellemnek fejlesztője, ébrentartója, istápolója lehet állandóan egy jól szervezett, helyes irányban vezérelt dalegyesiilet.. Olyan dalegyesület, a mely évenként többször minél szélesebb körű nyilvános mulatságot rendez, alkalmi ünnepélyeken megjelenik s régibb és ujabb szerzőktől magyar szellemű, hazafias darabokat ad elő. Iskola, templomi szószék, hírlapi cikkek mellett a hazafias szellem ébrentartására egy ilyen irányú dalegyesület föltétlenül szükséges. S városunkban, a hol a különböző állami, megyei és városi hivataloknál oly sok művelt erő és hanganyag lakozik, ennek fenntartása nem is kerülne nagyobb nehézségekbe. Társas összejöveteleknél fel-felhangzik a vágyakozás egy dalegyesület szervezése iránt ; s feltü noen „Salamegye" tárcája. Jótékonyság. frolog irta: HoffmannMór. A szegény gyermekek tápintézete s az «v. ref. egybáz javára NagyKanizsán 1891. február 7-én rendezett hangversenyen szavalta Dnrás Malvina k. a. Az inség vándorútra kelt a télre, Ruhája foszlány, arca rémület; Szeretet., hit s reménynek szende fénye Kihalt megtört szeméből, elveszett, 8 fényt, utat, vesztve bolyg a lét e réme Csapás gyanánt a sújtott föld felett ; Hová csak fordul, minden vész homályba És elborul a nap fénye, sugára. Körülte mindén bús és néma lett, Bokor mögé rejtözék a madár; felleg borítja, a sötét eget, A stép, zengő vidék kihalva már ; S rohan, mikép ha űzné végezet, Színt, életet veszt erdő, rét, határ: S hová belépett — élet hervadása, Gyász, árvaság kelt mindenütt nyomába. De ím, a Jótékonyság szállt a földre, Az ég ez üdvöt hintő angyala, S a csüggedt sziveket reményre költve Kunyhóból a másikba járt maga ; Erdő, mező szép zöld színét felöltve Életre kél, — madárka víg dala Fennen lebegve ád az ég Urának Bálát, hogy új életre támadának. S nem száll a Jótékonyság vissza égbe, Hisz az inség még pusztít idelenn ; S hol üdvöt, békét összevonta, tépe, — Az áldott anggal ottan megjelen : nyilvános mulatságok rendezésénél észlelhető hiány ennek nem létele. Alkossunk dalegyesületet ! Más vidéki városok országos hirű dalegyesületekkel dicsekedhetnek, sőt kisebbek is — a minő pl. Csáktornya és annyi más — nincsenek ma már különböző daltársulatok nélkül. Nálunk mind ennek hire, hamva sincs. — Mondják, hogy volt, de különböző okok folytán megszűnt tényleg létezni. — Ez lehet jele annak, hogy nem volt életképes ; de annak semmi esetre sem, hogy életképest szervezni ne lehetne s hogy erre szükség ne volna. Álljon csak a szervezés élére városunk vezető férfiai közül olyan, ki állásánál és egyéniségénél fogva köztiszteletben részesül: bizonyára nem fog nagyobb neliészségébe kerülni dalegyesület szervezése. S e mellett bátran elmondhatja, hogy nem hiába való munkát végezett. A hivatalnoki-, kereskedő- és iparos osztály lelkes dalra termett egyéniségei nem fognak hiányozni a kitűzött zászló alól. Alkossunk dalegyesületet ! A dal felráz a közönyösségből, elűzi az életunalmat s feledteti napi törődéseinket s nú a dal által viszliangot ébresztünk mások kebelében s ha nemzeti költőink és zeneszerzőink dala szólal meg ajkaikon: ez nemzet, életet teremt! Nekünk pedig szükségünk van erre. — Alkossunk dalegyesületet ! Igaz, hogy az emberbaráti és kulturális egyesületek száma nálunk fölöttébb sok s ezek mindenike majdnem ugyanazon egyéneket adóztatja meg : de a dalegyesület csak kezdetben szorul a társadalom támogatására, később kamatostul visszafizetheti annak adományát, saját erejéből fenntarthatja önmagát, ha helyesen szervezett alappal bir. Alkossunk dalegyesiiletet ! Városunkban jelenleg az iparos ifjúság köre van azon helyzetben, hogy minden erőfeszítés s a kezdet nehézségeinek leküzdése nélkül dalegyesületet szervezhet, ha komolyan s öntudatosan lelkesedni tud s nemcsak szóval, de tettel is hivatásának magaslatára helyezkedik. Azonban — ezen dalegyesületen kívül — egy másik, a polgári osztály önálló egyéneiből szervezett dalegyesület teljesíthetne még inkább hazafias feladatot, a mellett, hogy tagjainak kellemes szellemi élvezetet nyújtana. Alkossunk dalegyesületet! A város vezérló férfiai magán összejöveteleik alkalmával tegyék megbeszélésük tárgyává e kérdést, vitassák meg a módozatokat, a helyes kivitel tervét. — Higyjék el, nem utolsó fontosságú ez. Egy városnak, a mely megyei székhely, a melyben időnként a megyei intelligencia szinejava összegyűl, minden tekintetben irányadónak kell lenni, s meg kell győződtetnie közönségét a felől, hogy nemcsak névleg viseli a czimet, de tényleg szolgálja, mint vezető, a megyének összes reális és kulturális érdekeit. R. A Yármegye 1891, évi ujoncozási tervezete, A nagy-kanizsai járásban újoncozás március 2. 3. 4. 5. napjain. Polgári elnök : dr. Vizlendvay József megyei bizottsági tag, polgári orvos: dr. ilangin Károly kir. tanácsos és megyei tiszti tőorvos. Hadkötelesek száma: 287 az I-ső, 233 a Ilik, 178 a 111-ik korosztályból, összesen 698. Nagy-Kanizsa rend. tan. városban újoncozás márc. 6. és 7-éu. Polgári elnök : Cserfán Károly alispán, polgári orvos: dr. Maugin Károly tőorvos. Hadkötelesek száma : 141 az I-ső, 89 a Il-ik, 82 a 111-ik korosztályból, összesen 312. A zala-egerszegi járásban újoncozás március 9., 10., 11., 12-ikéu. Polgári elnök : Csertán Károly alispán, polgári orvos : dr. Alangin Károly tó'orvos. Hadkötelesek száma: 310 az I ső, 196 a 11-ik, 114 a 111-ik korosztályból, összesen 62U. Zala-Egerszeg rend. tan. városban újoncozás márc. 13., 14 én. Polgári elnök : Csertán Károly alispán, polgári orvos: dr. Mangin Károly főorvos. Hadkötelesek száma : 56 az I-ső, 34 a Ilik, 43 a 111-ik korosztályból, összesen 133. Hitet, reményt sugároz szende képe S új hit, remény hat át a szíveken; S a megvigasztalt szívek hő imája Zeng, mint hozsánna a mennyekbe szállva. S a jótékonyság temploma felépül, Az oltárán fellobban majd a láng : Emelkedik a szeretet kövébűl S az ima zeng: Immár megváltatánk ! Az Isten is mosolyogva néz egébül Kik áldozunk ez oltáron — reánk: S megszületik az üdvöt adó béke — Az emberiség e vezérlő fénye. Az oltárnál nem létezik külömbség. Erős és gyenge, szellem és anyag Áldozni főnék itt, hogy egybekössék Jótetteik, melyékből üdv fakad. Nincs választó vonal, csak a közösség, Kicsit, nagyot mely egyelőn fogad ; A mit kértünk: a szeretet adója, Es minden szív örömmel azt lerója. Oh jöjjetek, áldozzatok tehát itt, Ha drága s szent előttetek a hon ! Honszeretetnek szép emléket állít, A ki áldoz ily szent oltárokon. Úgy biztosítjuk szép hazánk határit, Ha szivünk együttérző és rokon : S ha van, ki ínségben, nyomorban szenved. Ott érző szívvel nyújtsunk segedelmet. A jótékonyság angyala közétek Szállott az este, eljött ő ide. Üdv nektek hát, a kik ma eljovétek A kegyelet adóját róni le; Ide, a honnan távol az önérdek, S hol '-Jddst szór a szeretet keze. A mit ha mindegyiktek szívvel áldoz: Mint njén füstje száll az ég urához ! Szent-Gróth, 1891. február 4. Századunkat méltán nevezik a liumánizmus, az emberszeretet századának. Naponkint tapasztaljuk, hogy a tehetősb, a vagyonosabb osztály igyekszik a léptennyomon észlelhető nyomoron tőle telhetőleg segíteni. Népkonyhák emelkednek, melyekben a szegénysorsú polgárok csekély pénzért — néha egészen díjtalanul — egészséges Ízletes táplálékot nyernek. NŐegyletek, kenyér — s más hason című egyesületek alakulnak, melyeknek egyedüli feladata: nyomorban sinlődő embertársuk segélyezése. Majd hangversenyek, táncestélyek rendeztetnek a szegények javára; másutt ismét más cimen gyűlnek társaságok egybe s az első felszólításra kisebb-nagyobb összegek folynak be, mikkel szegény sorsú családoknak megélhetése biztosíttatik Nem találkozik ember, még a legfásultabb szívű sem, ki ne könyörülne szenvedő embertársán, ki ne sietne filléreivel a szegény özvegy könnyeit letörölni, az apátlan, anyátlan árvákat a megfagyástól megmenteni. Zalamegye arany ifjúsága dicséretes példát nyújtott azzal, hogy a megye különböző helyein táncvigalmakat rendezett: a szegények javára. Elismeréssel adózunk mindazon nemes emberbará toknak, kik ezen eszmét megpendítették, diadalra jutni segítették, és tovább fejlesztették. Első volt a nagy-kanizsai bál; ennek fényes 'sikerében nagy akadály volt a múltkori hóvihar. Utána következett a zala-szeut-gróthi bál, mely mult hó 31-én tartatott meg. Hetekkel előbb folytak már serényen az előkészületek, mert a rendezők azon igyekeztek, hogy az évtizedekkel ezelőtt oly híressé vált szent-grót'ii elite bálok egyikét varázsolják vissza, melyeken — köztudomás szerint — a megyének szine-java részt szokott venni. A rendezők fáradozását siker koronázta, a bál minden tekintetben megfelelt régi jó hirének és a kitűzött nemes célra szép összeget jövodelme-< v Mai szamunkhoz feliv melléklet van csatolva-