Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-18 / 3. szám

Megyei élei. A megyei közigazgatási bizottság január havi illését Svastits Benő főispán Őméltóságának elnöklete alatt f. hó 13-án tartotta. Elnöklő főispán Őméltósága üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, az új év alkalmából a múltban tanúsított tigybuzgó munkásságra kérte fel őket. Ezután az egyes bizottságok alakíttattak meg következőképen: Az 1877. évi XVI. t.-c. 216. § a értelmében alakított gyámi felebbviteli küldöttség tagjai: Csertán Károly alispán, Gózony László főjegyző, Csesznák Sándor árvaszéki elnök, Árvay Lajos tiszti ügyész hivatalból ; Eperjessy Sándor, Skublics Jenő, Skublics István a közigazgatási bizottság által megválasztva; Skublics Gyula, dr. Gyömörey Vince, Pliliál Ferenc tőispánilag kinevezve. Az 1876. évi VI. t.-c. 52. 53. §-ai szerint alakított fegyelmi választmány tagjai : Skublics Gyula, Eperjessy Sándor, Háczky Kálmán, Gernya László, dr. Ruzsicska Kálmán, Lányi Kálmán. Az 1879. évi XXXI. t.-c. 26. §a értelmében ala kított erdészeti albizottság tagjai Csertán Károly alispán elnökle alatt Háczky Kálmán, Skublics István. Az 1 J->79. évi XXXI. t.-c. 120. §-a alapján alakított erdei kihágást másodfokú biróság tagjai: Skublics István, Skublics Jenő, Háczky Kálmán, Farkas József, Koller István, dr. Gyömörey Vince, Plihál Ferenc, dr. Vizlendvay József. A pótadó kivetése ellen való felszólamlások elbirá lására hivatott bizottság tagjai: Eperjessy Sándor, dr. Gyömörey Vince, Skublics István, dr. Vizlendvay József. A zala egerszegi és nagy kanizsai börtönökre fe l ügyelő bizottság tagiai: Skublics István, Háczky Kálmán, Eperjessy Sándor, Plihál Ferenc. Az alispáni havi jelentés felolvasása és helyeslőleg tudomásúl vétele után Skublics Jenő bizottsági tag kérdést iutéz az iránt, váljon a beállt nagy havazás folytán fennakadt közforgalom helyreállítása érdemében a szükséges intézkedések megtétettek-e? Csertán Károly ali>pán válaszában utalt arra, hogy saját hatáskörében a szükséges intézkedéseket, melyek már is sikert ered ményeztek, megtette. Jelentése avval vétetett tudomásúl, hogy tekintettel a fen forgó rendkívüli esetre, a közforgalomnak mielőbbi teljes helyreállíttatása érdemé ben újabb és tüzetes rendeletet adjon ki. Elnöklő főispán Őméltósága felemlíté, hogy a szolgabirói hivatalok vizsgálata alkalmával a csáktornyai járásban azon tapasztalatra jött, hogy ott a stridói körorvosi állás betöltetlenül van, mivel az ismételt pályá zati hirdetés eredményre nem vezetett; e kör a Muraszerdahely székhelylyel biró mura szerdahelyi körorvosi körtől távol van, a járási orvos a távolság miatt a stridói körben az orvosi teendőket nem teljesítheti s így e körben orvosi segélyért rend szerint Stájerba fordulnak. Ezen abuortnis állapaton úgy volna segíthető, ha a stridói és muraszerdahelyi kör Mura Szent Márton székhelylyel egyesíttetnék, mikor is a két körorvosi fizetéssel dotált állásra megfelelő szakember nyeretnék. Az előterjesztés tüzetes megbeszélés tárgyává tétetett s az alispán megbízatott, hogy a járási főszolgabírót, járási orvost, úgy a tiszti főorvost hívja fel javaslattételre, miuént lehetne a létező bajt gyökeresen orvosolni, egyúttal a két kör egyesíthetése tárgyában a belügyminisztériumhoz előlegesen kérdés intézendő s a beérkezendő javaslatokhoz képest s a belügyminiszter válasza alapján a májusi közgyűléshez előterjesztés teendő. Előterjesztetett és tudomásúl vétetett az alispáni hivatal és a közigazgatási bizottság 1890 ik évi ügyforgalmáról készített kimutatás, mely szerint az 1890-ik évben beérkezett 30.675 ügydarab; ebből elintéztetett 29.720 s az év végéu hátrálékban maradt 955 ügydarab. Előterjesztetett dr. Háry István zala-egerszegi közkárházi igazgató és főorvosnak a zala egerszegi közkórházi bizottság által 1890. évi december 22-iki ülésén a közkórházi gondnoki választás ellen beadott telebbezése. A felebbezésben felhozott indokok alapján a közigazgatási bizottság a választást megsemmisítette s az új választást elrendelte. Loydl József tapolczai póstakezelő mult év július havában Csobánczvár községében öngyilkosságot követett el s ott feltaláltatván, Gyula-Keszi község által eltemettetett. A község a temetési költségnek, valamint az orvosrendőri vizsgálat felmerült költségeinek megtéri tése ellen — melyre elsőfokú alispáni határozattal köteleztetett — felebbezést adott be. A temetési költségek fedezésére folyamodó község a fennálló szabályok értelmében utasíttatott, az orvosrendőri vizsgálat költségei kivételesen a megyei pénztárból fedeztetnek; mivel a szolgabírói jelentés szerint a hulla feltalálása alkalmával úgy a járásorvos, mint a körorvos hivatalból távol vol tak s tekintettel arra, hogy a hulla már a feloszlás állapatában volt, az orvosrendőri vizsgálatot haladéktalanúl kellett foganatosítani s arra egy magán orvos alkalmaztatott. Szily Dezső ollári nagybérlő Olláron postahivatal felállítását kérelmezi azzal, hogy amennyiben a posta bevétele a hivatal fentartási költségeit netn fedezné, hajlandó a különbözetet sajátjából fedezni. A közigazgatási bizottság a kérvényt pártolókig terjeszti fel illetékes helyére elintézés végett. A „Müncheni Localbahn-Actien Gesellschaft" kérelmére a kereskedelemügyi miniszter a Csáktornya—ukki h. é. vasút türjei állomásából kiágazólag Z.-Szt-Gróthig tervezett szárny vasútnak közigazgatási bejáratát Lakatos Aladár miniszteri titkár vezetése alatt elrendelte és megkezdésének időpontjául 1891. évi január 16 át ZalaSzent-Gróth községben tűzte ki. A közigazgatási bizott ság képviseletében a bejárásra Háczky Kálmán bizottsági tag és Lányi Kálmán, az építészeti hivatal főnöke küldettek ki. A Csáktornya—ukki h. é. vasút 329—330 szelvénye közt a Szent-Iván és Nagyfalud közti útátjárónál, valamint ugyanezen h. é. vasút 183—184 szelvényei kézt Gógónfánál az útátjárónál a közlekedés biztonsága tekintetéből sorompó felállítása kérelmeztetett. A közigazgatási bizottság által mindkét helyre nézve a helyszíni szemle elrendeltetett és foganatosíttatott. A szemle teljesítéséről felvett jegyzőkönyvek előterjesztetvén, a jegyzőkönyvekben felhozott indokok alapján mindkét helyen a sorompó felállítását kéri a minisztertől a közigazgatási bizottság, Alibánfa és Szent-Iván között a Csáktornya—ukki h. é. vasút mentén az útátjárók megváltóztatása érdemében kérvény adatván be, a közigazgatási bizottság a foganatosított helyszini szemléről felvett jegyzőkönyvben foglaltakhoz képest a jelenleg létező állapat továbbra való fenntartását kéri a minisztertől. Több útátjáró és párhuzamos ut létesítése tárgyában beadott kérvényekre még a decemberi közigazgatási bizottság határozatához képest a helyszini szemle minden egyes esetre elrendeltetett s azok foganatosítására január 8 —12. közti idő tüzetett ki határnapúi, mikor azonban a beállt j rosz időjárás miatt a szemlét nem lehetett megtartani s így azoknak foganatosítása március hóra halasztatott el. Elnöklő főispán utalva arra, hogy a szolgabírói hivatalok vizsgálata közben azon szomorú tapasztalatra jött, m'szerint megyénk muraközi járásainak községeiben rendes bábák nincsenek, aminek káros következménye az ottani köznép elsatnyulásánál elszoinorítóan tapasztalható, e baj orvoslása végett célirányosnak találná, ha a közigazgatási bizottság feliratilag megkeresné a belügyminisztert, hogy Dunántúl Szombathely vagy Nagy-Kanizsán bába képző intézetet szíveskedjék felállítani. Tekintve továbbá, hogy a muraközi köznép ' jó része horvát ajkú, itt addig is a bajon úgy volna ' segíthető, ha egyes községek egyesülve, közös költségen a zágrábi bábaképző intézetbe kiildenének egyese ket, s így évenként néhány képzett bábát kapnának s lassanként a létező hiány orvosoltatnék. A közigazgatási bizottság a javaslatot elfogadta s a minisztert feliratilag megkeresi, a községek pedig a tőszolgabiróságok utján hivatnak fel, hogy 2-3 község egyesülve, küldjön a zágrábi bábaképző intézetbe egy-egy jeleltet. Kir. tanfelügyelő jelentése szerint a csáktornyai áll. tanítóképezde főépületének utólagos felülvizsgálatát s a képezde mellé emelt tornacsarnok felülvizsgálatát a miniszter elrendelte, a zala egerszegi polgári leányiskola tantestületének fizetését 800 frtra és lakbérét 200 frtra felemelte 1891. január I tői kezdve. — Ezen időszakban egyes dologi viszonyok elbirálása céljából meglátogatta a pető-henyei és szent-iváni rótn. kath. iskolákat. — Késztvett a csáktornyai áll. tanítóképezde igazgató tanácsának ülésében, meglátogatta a képezdei évfolyamokat, a csáktornyai polgári fiú-, községi elemi fiú- és leányiskolát, az újonnan megnyitott iparos tanonc iskolát és kisdedóvodát. — Jelen volt a Tapolczán felállított vincellériskola megnyitásánál; meglátogatta a tapolczai zárda iskolát és rótn. kath. fiú- iskolát, felső népiskolát, az izr. elemi iskolát és óvodát. —- Ugyanezen időszakban az áll. seg. polgári, felső nép- és elemi iskolák 1890 91. tanévi állami segélye folyóvá tétetett. — A zala-egerszegi népoktatási tanintézetek meglátogatását megkezdette. — Dicsérettel emlékezett meg Csáktornya város képviselőtestületének 1890. desimber 23 án tartott ülésében hozott s a tanügy iránt való érdeklődés és áldozatkészség fényes jelét tanúsító azon határozatáról, hogy a népiskolák tanítói évötödös korpótlékának összegét akkép állapította meg, hogy az a 600 frt törzsfizetés nek 10%-át képezvén, 30 évi szolgálat után a fizetés az ötször kapott pótlékkal 900 frtra, illetve a 200 frt lakbérrel 1100 frtra emelkedik. — A bördőczei iskola hiányainak orvoslása céljából a ker. euperességet megkereste. A német-szent miklósi tanítói választáshoz elnökül Plihál Ferenc bizottsági tag, az alsó nemes apátii tanító választáshoz pedig Thassy Miklós járási tőszolgabiró küldettek ki. A nagy-kutasi iskola mulasztások ügye szabályszerű eljárás céljából a járási főszolgabírónak azzal adatik ki, hogy eljárásának eredményéről jelentést tegyen. Kristály Balázs alsó lendvai polg. iskola segédtanítónak ötödéves korpótlék ügyében beadott kérvénye pártolólag terjesztetik fel a miniszterhez. A kir. pénziigyigazgató jelentése szerint az adó hátrálék 1889. év végén volt 2.685.335 frt 78' 2 kr., az 1890. évi előírás a leirások és szaporodások figyelembe vételével 3.245.801 frt 83 kr. s így összesen 1890 ik évi tartozás 5.931.137 frt 61 ' 2 kr., melyből az 1890-k év folyamában befizettek 3,391.202 frt 51 krt s így 1890. évi december végén a hátrálék 2,539.935 frt 10i.

2 kr. Ha az 1890 ik évi adófizetést az 1889. évi 2,926.100 frt 41 kr. befizetéssel egybehasoulítjuk, az 1890 ik évben 465.102 frt 10 kr. adóval folyt be j több, inint az 1889 ik évben. Dráva Szent Iván és Felső-Eőrs községek a pénzI "gyigazgatóság által reájuk utalt fogyasztási adót megfelebbezvén, a közigazgatási bizottság Dráva SzentIvánra nézve 125, Felső-Eőrsre nézve 200 frtban állapította meg. A tapolczai vincellériskola megnyitása. F. hó 5-én nyittatott meg Tapolcza város és vidéke, de általában az egész Balatonmellék nagyfontosságú érdekeinek szolgálatában állandó tapolczai vinceériskola, melynek célja értelmes, olcsó vincellérek képzése, akik a szőlőművelés okszerű fejlesztésében, különösen pedig a phylloxera elleni védekezésben gyakorlati oktatást nyervén, a szőlősgazdák érdekei megóvásának és megvédésének, a szőlőművelés és borkezelés tökéletességének fontos tényezőivé válhassanak. A megnyitást a vidékbeli földbirtokosok, a megyei gazdasági egyesület küldöttsége, a megyei kir. tanfelügyelő, a vincellériskola felügyelő bizottsága, Tapolcza város képviselőtestülete és szép számú közönség jelenlétében Skublics Gyula p.-dörögdi földbirtokos, mint a vincellériskola felügyelő bizottságának a földmivelési minisztérium képviseletével megbizott elnöke, teljesítette. Megnyitó beszédében összegezte az iskola szervezésének eddigi mozanatait; rá mutatott a szőlőművelés, borkezelés és különösen a phylloxera elleni védekezés nagy fontosságú követelményeire, s úgy a tudomány, valamint a gyakorlat által e téren elért eredmények érvényesülésének szükségességére. Felkérte a jelenlevőket, igyekezzenek a kis gazdákra első vonalban jelentőséggel biró intézménynek fejlesztésében, céljainak megértetésében teljes odaadással közre hatni, a népet és községeket a helyes védekezés eszméjének megnyerni. Végül az iskola vezetésének összes tényezőit kötelmeik hű és az ügy fontosságához mért lelkiismeretes betöltésére felhiván, az iskolát a jelenlevők szívből fakadó éljenzése közt megnyitotta. Tapolcza város birája meleg szavakban mondott köszönetet Skublics Gyula elnöknek táradhatlan tevékenységéért, melyet a vincellériskola szervezésében és létrehozásában kitejtett. Dr. Ruzsicska Kálmán, Zalavármegye királyi tanfelügyelője, kijelenté, hogy a vincellériskolában nyújtandó oktatással összefüggő nemzetgazdasági célok, mint a művelődés és jólét láncolatát összetartó kapcsok, őt egyaránt arra késztetik, hogy a hatáskörén kivül eső iskolát céljainak elérésében legmelegebben támogassa, ígérte, hogy mindazt, ami a kir. tanfelügyelőség felügyeletére bizott tapolczai felsőnépiskolának ezen új iskola viszonyaihoz való alkalmazkodásában esetleg szükségesnek mutatkoznék, legnagyobb készséggel fogja hatáskörében előmozdítani. Deák Tamás vincellériskolái igazgatónak beszéde után az ünneplő közönség a városi fogadóban vidám közebédre gyűlt össze, hol a diszes társaságn ik a vidék érdekeit legmelegebben szivén hordó gróf Bethlen Gábor töldmivelésügyi miniszter iránt való háláját Skublics Gyula elnök a jelenlevők kitörő tetszése mellett tolmá| csolta. Megtekintették az egybegyűltek az igazgató és a munkavezető lakásait is magában foglaló iskola összes ' helyiségeit, melyekben egyelőre tizenkét növendék számára bennlakás és köztartás is van szervezve. Az alapítványokat ezen tizenkét növendék eltartására Zalavármegye gazdasági egyesülete, nemesi pénztárának választmánya, egyes nagybirtokosok és baiatonmelléki községek ajánlották meg. A bejárók által is látogatandó intézet alapítványi helyeire jelentkezők száma most kezdetben is oly nagy, hogy az igényeknek már uem lehet eleget tenni. A csáktornyai önkénytes tüzoltó-egyesület közgyűlése, A csáktornyai önkénytes tűzoltó-egyesület évi rendes közgyűlését Sárossy László elnök elnöklete alatt f. hó 11-én tartotta. Elnök üdvözölte a megjelent tagokat, a közgyűlést határozatképesnek és megnyitottuak nyilvánította s jelenté, hogy a választmány a folyó ügyek elintézése céljából a mult évben 4 ülést tartott, melyeknek fontosabb tárgyai voltak: a) egy tavaszi mulatság megtar tása, mely 55 frt 55 krt jövedelmezett; b) Körngast József tűzoltó-egyletünk alapítóinak egyike halála alkalmával a választmány jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét; c) az 5 és 10 éves szolgálati érmeket a választmány megrendelte, de minthogy azok a kellő időben meg nem érkeztek, a választmány a beküldött pénzösszeget visszakérte s így a rendeléstől elállott; d) a működő tagok deczember 31-én sorsolással egybekötött karácsonyfa ünnepélyt rendeztek, melynek tiszta jövedelme a Csáktornyán megtartandó megyei közgyűlés ünnepélyének emelésére fordítandó költségek födözésére szolgáland ; e) egyletünk működő tagjaival belépett az országos segély egyletbe, a kimutatás és a tagsági díjak Budapestre beküldettek. Az elnöki jelentés tudomásul vétetett. Szeivert Antal parancsnok jelenté, hogy az egyletnek az 1890. év végén 39 működő tűzoltó tagja volt; év közben kilépett 2, kizáratott 4, eltávozott 3, elhalt 1 s belépett 6 tag; a rendlentartó osjstály ez idő szerint 12 tagból áll. Tartott 14 gyakorlatot s junius 5-én diszgyakorlatot, ez utóbbit táncmulatság követte. Testületileg kivonult Mária Valéria fenséges főhercegnő menyegzője alkalmával és Körngast József s Grész Jánosné temetésénél. Tartott 4 köz- s 6 választmányi ülést és 2 segélyalapi gyűlést. Kilenc tűzesetuél vett részt: jan. 10-én Csáktornyán Dobsa-féle, jan. 13 án, 16 án és február 5 én Dráva-Szent-Mihályon, jan. 15-én és október 20 án Dráva-Vásárhelyen, jul. 17. és okt. 19 én Zala-Ujvárott és aug, 11 én Csáktornya-Batytyánon. A parancsnoki jelentést a közgyűlés tudomásul vette. A számadások felülvizsgálására kiküldött bizottság jelenté, hogy az egylet számadásait rendben és helyesen kezeltnek találta s indítványozza a pénztárnoknak a felmentmény megadását. A számadás adatai szerint az egyesület évi bevétele 1386 frt 93 kr., kiadása 616 frt 50 kr. volt; a megtakarított 77(J frt 43 kr. a takarékpénztárba helyeztetett el. Az évi számadások helyeslőleg tudomásul vétetvén, Deák József pénztárnoknak a felinentvény megadatott s neki buzgó működéseért köszönet szavaztatott; egyúttal a tagsági díj hátralék behajtása elhatároztatott. A segélyegylet felülvizsgált számadása, mely szerint a segélyegylet vagyona 1890. decz. 31-én 2300 frt 84 kr., tudomásul vétetett. Elnök bemutatja az egyesület tűzoltó szereiről felvett leltárt, melynek összes értéke 5772 frt 22 kr. Tudomásul vétetett s az irattárba helyeztetik. A választmány határozatából elnök Pruszácz Alajos eddigi buzgó szertárnokot, ki elfoglaltsága miatt lemondott, tiszteletbeli szertárnokká indítványozza megválasztatni. A közgyűlés Pruszácz Alajost egyhangúlag tiszteletbeli szertárnoknak választja.