Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-06-28 / 26. szám

egylet direkt befolyása nélkül nagy anyagi hasznot is biztosít a Balaton vidéknek. A egyesület által rendezett kirándulások abban az időben, midőn a Balaton a közlekedés legnyomorúságosabb állapotában szenvedett, több mint ezer olyan idegennel ismertették meg a Balatont, a kik az egylet propagandája nélkül oda nem mentek volna. Erdélyből, az Érmeilékről, a tiszántúli Alföldről, Mármarosból, Gallicziából, végül tömegesen Csehországból szerzett az egyesület kirándulókat, ezek közt aztán nem egy állandó vendéget a Balatonnak. Tétlenséggel vádolni a Balaton-egyletet, az idegenek részéről tájékozatlanság, a balatonvidékiek részéről hálátlanság. Ki volt a gőzhajózás kiterjesztésének első szóvivője és munkása ? A Balaton-egylet! Vaszary Kolos íőapát úr őméltóságának elnöklete alatt az egylet által kiküldött bizottság indította meg a mozgalmat a második gőzhajó létrehozatala végeit. A feladat teljesítését a dolog természeténél fogva mások vették ugyan át, de a társulat kebelében ott vaunak azok, akik az eszme harcosai voltak, mint balaton-egyleti tagok. S valamint Foulton érdemeit a gőzhajó megteremtése körül nem vonhatja kétségbe az utókor, a Balaton egylet is joggal követelheti azt a szerény, de igazságos elismerést, hogy nélküle e kérdés legalább is halasztást szenvedett volna. — Hangsúlyoznom kell, hogy az eszme megérlelését egyleti titkárunknak a sajtóbau közzétett cikkei nem kevéssé mozdították elő. A Balaton-egylet volt az, mely a ma fennálló halászati szövetkezet előmunkálatait megtette, a minek a szövetkezet jegyzőkény vében meg is van a nyoma. A Balaton-egylet rendezett Balaton Füreden két szépen sikerült kiállítást, az utóbbi 1887-ben fényesen sikerült, s pedig ugyanakkor, a mikor a szomszéd gazdasági egyesület részvét hiányában kénytelen volt tervezett kiállítását abban hagyni. A Balaton-egylet rendezett érdekes hangversenyeket Balaton-Füreden, Keszthelyen, melyen az író és művészvilág jelesei szerepeltek. Balaton-Füred és Badacsony, nemkülönben Keszthely emelése és népszerűsítése érdekében mozgalmat fejtett ki az egyesület, melynek érdeme az is, hogy 1884-ben legeslegelőször vitte a gőzhajót Almádiba, hol ezelőtt nem fordult meg gőzös. Ez volt első láncszeme a mai állandó kapcsolatnak. A Balaton egylet kiadta 1889-ben az első, teljes balatoni kalauzt. Az addig megjelent ilynemű munkák vagy hézagosak, vagy nem eiég tárgyilagosak, sőt a mai irodalom színvonalán sem állanak. Vajha e kalauz kiegészítése és idegen nyelvre való átültetése mielőbb megtöriénhetnék. A Balatonvidék ismertetésének célja a legfőbb cél, melyet az esetleg ujonan alapítandó egyesületnek is követnie kell. Az egyesületnek erkölcsi céllal kell birnia; az, a ki anyagi nyerészkedésre kívánná alapítani, vagy anyagi nyerészkedés szempontjából keveri

1 munkáját, az nincs tisztában az ily egyesületek céljával. De hogy sikeresen versenyezhessen a haSon célú egyesületekkel, a következő elvek megvalósítását látnám szükségesnek : Ne ko mplikálja az egyesület a feladatokat, melyek miatt eddig is megvolt bénítva. Legyen mindenekfölött turista egyesület, mely közvetve és közvetlenül ismertesse a vidéket. Működésének módja azonban ne legyen ceutrális. Csupán egy központi vezetés legyen: Budapesten, — az egyes jelentékenyebb pontokon pedig alakuljanak fiók-körök, jobban mondva osztályok, melyek maguk válasszák elnöküket s bizonyos számú tagból álló választmányukat. Mondja ki a küzgyiilés, hogy lyen osztály midazon helyeken létesülhet, a hol 20 tag van. Ilyen módon a Balaton egyesületnek lesz külön balaton füredi, veszprém-almádi, tapolczai, badacsonyi, fülöpi, keszthelyi, boglári, siófoki stb. osztálya. Az osztályok gondoskodnak a tagdíjak beszedéséről, a díjak 60" ,,-kát saját kiadásaikra fordíthatják, 40% ot a közjiontba küldenek, mely gondoskodik az ,roda!mi kiadványokról és esetleg egyes nagyobb működési térrel biró osztály rendkivüli segélyezéséről, vagy nagyobb munkák végzéséről. Nem kétkedem, hogy a Dunántuli Közmüv. Egyesületnek szive figyelmét is fel lehet kelteni az így szervezendő Balaton-egyletre. Az ily értelemben kidolgozott uj alapszabályokat ajánlom a megbízatásom alapján egybehitt közgyűlésnek elfogadás végett. Az alsó-lendvai tűzoltó-egylet éremkiosztási ünnepélye. Az alsó-lendvai önk. tűzoltó egylet által folyó évi junius 14 én működő tagjainak érmekkel történt kitüntetése alkalmával rendezett ünnepély lefolyásáról vettük a következő értesítést: Reggeli 5 órakor a lobogókkal ünnepies díszbe öltözött város lakosságát felébresztette a széles körben kitűnő zene'tehetségéről ismeretes Murkovits János helybeli k antor tanító es karmester vezetese alatt állo tűzoltói zenekar által zeneszóval tett kivonulás. — Fél hét órakor Varasd—Csáktornya—Lenti —Letenye—Muraszombat és Nováról érkezett tűzoltók fogadtatása — azoknak bevonulása — ezek legnagyobb részének gyors elszállásolása az egész várost igazi ünnepies mozgalomba hozta. — 8 órakor részt vettek a tűzoltók az ünnepies szent misén, mely után a templom előtti téren az érmek kiosztását megelőzőleg Hajós Mihály ügyvéd, az alsó-lendvai önk. tűzoltó testület elnöke, a következő beszédet tartotta: „Igen tisztelt bajtársak! Alig mult el két évtized azóta, hogy a magyarországi tűzoltóság megteremtője, Széchenyi Ödön gróf, Angol- és Németországban tett tanulmányi útjáról hazatérve, férfias bátorsággal kibontotta zászlaját, hogy a tűzoltói intézményt hazánkban megkedveltesse, általánossá tegye, s hogy a közönséget o humánus intézménynek megnyerje. Az uj eszme, mint minden, legelőször a fővárosban talált termő talajra. A mozgalom megindulta után a szép- és nemesért lelkesülők egész serege sorakozott a kiboutott zászló alá, s néhány nap alatt megalakult a fővárosi önk. tűzoltó egylet, melynek lelke, éltető ereje, a nemes gróf vala. A vidéken azomban ily gyors eredményt elérni nem lehetett, mert a megindult mozgalmat itt némel; k egyenruhás parádézásuak, mások pedig a tagok poharazás végetti összejövetelére irányzott oly valaminek tartották, melynek terjedését erkölcsi okokból tartották szükségesnek megakadályozni, s hogy célt érjenek, a fitymálás és nevetségessé tevés nem valami nemes eszközeihez fordullak, így akarván magát az eszmét népszerűtlenné, az azért lelkesülőket pedig a közönség mellőzésének kitenni. Szerencse, hogy voltak a vidéken oly férfiak is, a kik ama nagy eszmében a felebaráti szeretet isteni igéjének megtestesülését látták, a kik tehát ama téves nézetek dacára nem csak meggyújtották, hanem fennen lobogtatták a humanismus fáklyájának lángjait, s ezzel az ismeretlen célt fedő sűrű sötétséget eloszlatván, a kétkedőket annak üdvös és hasznos voltáról meggyőzték, s ma, a tűzoltóság születésének harmadik évtizedében, alig van hazánkban nagyobb hely ség, mely a tűzoltói intézmény előtt meg ne hódolt volna; alig van helység, mely azt, mint szerető szülő édes gyermekét, keblére ne ölelné, gyengéden ne ápolná. E metamorphosisou városunk is keresztül ment. Itt is voltak 18 évvel ez előtt, midőn t. i. egyletünket annak jobbjai odaadó támogatása és szives közreműködése mellett megalakítanunk sikerült. Itt is hallottunk pikánsnál pikánsabb megjegyzéseket; voltak tagok, a kikre azok rossz hatásukat megtették és az egyletből kimaradtak, de voltak, s hála a Gondviselésnek, vannak — ' r kevesen — olyanok is, a kik egyletünknek a megalakulás első percétől oda adó tagjai voltak, a kik a magot hinteni s tagokat toborzani s ez által azt az életképesség nívójára emelni dicséretes buzgalommal segitettek a nélkül, hogy ezért másban, inint a jól teljesített kötelesség megnyugtató tudatában, keresték, vagy várták volna a jutalmat. S iine t. bajtársak ! ma 18 év után a város közönsége adja meg az egyedüli, de legszebb és legméltóbb jutalmat: az elismerést az által, hogy azokat, a kik egyletünknek bizonyos évszámon keresztül buzgó tagjai voltak — saját kezdeményezéséből — a szolgálati éremmel díszíti fel. Szép és nagy — Hogy juthatnánk mi el a nőegyleti küzvacsorára? A féltékeny férjeket nem lehet ily irányban kapacitálni. Dani úr állott elő javaslattal. -— Nekem jó gondolatom van. Az öregeket távirati uton elszóllíttatjuk hazulról, az egyiket Pestre, a inási j kat Bécsbe, a közvacsora napján. A két asszony tapsolt. — De mi történik akkor, mikor a felültetést megtudják ? — szólt Dini, alapos aggódással. — Semmi, barátim ! — válaszolt Dani. — Megjönnek borzasztó haraggal, borzasztó bosszútervvel s itthon ki fogják őket békíteni a kakaduk. — Igen, a kakaduk ! Ah a kedves kakaduk — ; szóltak az asszonykák s ragyogó képpel váltak el egymástól. * * * Két hét. múlva eljött a nőegyleti közvacsora; a férjek pedig elmentek a vett távirat után: egyik Bécsbe, másik Budapestre egy-egy nagykereskedő-házhoz. Ez alatt a kakaduk bevonultak. Valiié azt mondogatta: „Dórikáin szeretlek." Melanié pedig : „Számikám szeretlek." Az effektus biztos volt. A nőegyleti közvacsorán a nők pompásan mulattak. Pár nap múlva megérkeztek a bosszúvágytól égő férjek. Mindegyik dühtől reszketve lépett lakásába. Valii Danival, Melani Dinivel ment sétálni. j A térjek rettenetes hangon kérdezték a szoba- < lánytól : — Hol az asszony ? — Sétálni mentek. — Mentek ? Kivel mentek ? Egy asszonyról csak azt lehet mondani : ment és nem hogy mentek. Ki csinált itt az egyes-számból többes-számot ? A szobaláuyok nem értették ezt a nyelvet s vállat vontak. Most megszólalt mindkét helyen a kakadu : „Dórikám szeretlek." „Számikám szeretlek." A rövidlátó férjek meglepetve léptek a kedves madárhoz és mindegyik el volt ragadtatva. Haragjok higanya egyszerre fagypontra szállott le. Mily aranyos teremtés egy asszony, ki férje távol létében egy lelketlen madarat is arra tanít, hogy férje iránti szerelmét zengje, hirdesse t A férjek nagyot fújtak és lepattant szivükről a féltékenység tojtogató páncélja. Mindegyik a palástolhatatlan öröm türelmetlenségével rohant neje után. Az udvaron megint karamboláztak. — Te vagy ? Hová méssz ? --- Nőmet kell megkeresnem, hogy megköszönjem a meglepetést. És te ? — Én is. Talán csak nálad is a kakadu . . . ? — Igen, egy kedves kakadu! És nálad is? — Nálam is egy kedves kakadu. És én faragatlan tuskólétemre még csak valami ajándékkal sem kedves kedtem angyali feleségemnek. Most fogom pótolni. Igazad van. Én is veled tartok. A boldog rövidlátó férjek nem hallották a park bokrai közé rejtőzött két menyecske elfojtott kacaját. nap ez t. bajtársak! mert mig egy felől azok, kik ma a szolgálati éremmel feldíszíttetr.ek, ezzel a térfias kitartás babérját veszik, — addig más felől a mai nap a tűzoltóság diadalát, a világoságuak a sötétség feletti győzelmét jelenti, mely kell, hogy a tűzoltói intézmény minden tagját, minden barátját lelkesítse, felemelje. Városunk közönségének ezen igazi nemes tette szolgáljon buszdításul a jővőre is, hogy egyletünk fenntartása s virágzóvá tétele által városunknak a maihoz hasonló több öröm ünnepet — a tűzoltói intézménynek tekintélyt és tiszteletet szerezzünk. Most pedig köszönetet mondok városunk közönségének a haladásnak tett szép szolgálatért, azon igen tisztelt társegyleteknek pedig, — amelyek a mai ünnepélyen magukat képviseltetni szívesek voltak, e megtisztelő kitüntetésért. A feldíszítendő egyleti tagokat melegen üdvözölve, felhivom, hogy kilépni szíveskedjenek." Az érmek kiosztása megtörténvén, ennek tartama alatt a zenekar az „Isten áldd meg a magyart" játszotta; azután pedig a tűzoltók hosszú sora visszavonulván a szertárba, onnan megindult a városon végig a díszmenet. A lelkesedés, meglepetés és a szép megemlékezés, mely ugy a helybeli közönséget és tűzoltókat, valamint vidéki vendégeinket a díszmenet tartama alatt érte, leírhatatlan. Helybeli hölgyeiuk ajtók s ablakokból csinosan összeállított virág csokrokat, koszorúkat árasztottak szét a tűzoltó csapat közé, mely virág zápor olyannyira emelte az ünnepély fényét, hogy az azzal fáradozott igen tisztelt hölgyeket ugy városunk közönsége, mint a többi résztvevők részéről soha meg nem hálálható köszönet illeti. Déli 12 órakor a polgári olvasó egylet nagytermében a patkó alakú asztal körül láttuk városunk polgárságának legnagyobb részét és az összes tűzoltóságot. A felköszöntők sorát Guttmann Lajos egyleti jeg zo kezdte meg, felemlítvén, hogy városunk e közhasz u, minden embertársunk életét és vagyonát biztonság in tartani célzó egylet létesítését, annak felvirágítá rl egyedül K. Hajós Mihály ügyvédnek, az egylet élén á.'ó tőparancsnokának, azon férfiúnak köszönheti, ki sokoldalú — minden nemes elfoglaltsága mellett is az egylet felvirágzását melegen szívén hordja, miért is az O és kedves jó családja egészségére emelte poharát, kérte az egek urát, hogy az egylet felvirágzására igen igen soká éltesse! Ezen felköszöntés közben a jelen volt polgárok és tűzoltók közt szüntelen zajos éljenzés tört ki, s a jelen voltak közül senki sem foglalta el helyét, mig ezen — városunk és vidékünkön közszeretet- és köztiszteletben álló s ily jótékony intézmények létesítésével fáradhatlan ügybuzgósággal foglalkozó férfiúval — a régi magyar szokást követve, — nem kocintott. Ezután Hajós Mihály a vendég tűzoltókat szokásos ékes szólásával melegen üdvözölte, azok jóléte- és egészségéért emelt poharat. Szeivirth Antal csáktornyai főparancsnok az a.-lendvai tűzoltó egylet és A.-Lendva város azon mélyen tisztelt hölgyeire emelte poharát, kik igazán megmutatták a virág csokrok csinos-helyes összeállításával, ezeknek záporként a tűzoltó csapat elé és közé történt szórásával, hogy igen ők azok, a kik mindenkor és mindenhol tényes jelét adják a fáradsá got nem ismerő — minden jó és ne:aes iránt egyiránt lelkesülni tudó szép nemnek. — Felköszöntőt mondott még Murkovits János német nyelven a .varazsdi tűzoltó egylet tagjaira, azután Mózes Benő, a varazsdi önk. tű/, oltó egylet szakasz parancsnoka, ki hasonlóképen német nyelven az alsó-lendvai önk. tűzoltó egyletnek a szives fogadtatásért köszönetét fejezvén ki, úgymond „bárhonnan jöttünk, bárhová mentünk, kisért a zenekar" — melynek ily csudálatos előre haladásában kiváló érdemei vannak Murkovits János karraesteinek — ő tehát csak kötelességét véli teljesíteni akkor, a midőn e derék férfiura poharát emelve — egészségére üríti — és a zene művészet további fejlesztése érdekében az egek urától hosszan tartó megelégedett életet kiván neki. Hajós Mihály ezután Alszeghy József — az alsólendvai önk. tűzoltó egylet alpararaucsnokára — ki odaadó tevékenysége és fáradhatlan munkássága által az egyletet oly rendben fentartani képes, majd Alsó Lendva jelen és távol volt polgársága egészségére emelte poharát. Délután 3 órakor kivonult a tűzoltóság s később a közönség a tánc színhelyére Neubauer András vendég i lősnek kertjébe, a hol csakhamar megkezdődött a tánc, hol a tűzoltói zenekar — hol a cigány zenéjére. Az első francia négyest 34 pár táncolta. Nem mulaszthatjuk el ezúttal sem igazi őszinte elismerésünknek kifejezést adni Murkovits János karmester urnák, ki az alig egy évvel létesült zenekart a nyugalomra pihenésre szánt idejének nemes feláldozásával ugy oktatta be, hogy a zenekar bármely 10 éves fegyelmezett katona zenekarral is képes versenyt állani; a szép indulók, Hofer András a „tiroli hős" —, a saját szerzésű „Hadastyán" lengyelke stb. oly meghatottan s oly szépen adattak elő, hogy a közönség viharos éljenzésben tört ki a fáradhatlanul buzgólkodó karmester és itju zenekara iránti elismerésből. Estéli fél kilenc órakor bekövetkezett a pillanat, midőn a csáktornyai és varazsdi társegyletekuek küldöttjei abbeli szándékukat fejezték ki — hogy legnagyobb sajnálatukra is haza — mindenki a maga tűzhelyéhez indulni kénytelen — szívhatóan elbúcsúzván az alsó-lendvai és a még vendégkép itt maradó társegyletek küldötteitől, és az a.-lendvai önk. tűzoltó egylet, ugy a polgárság tagjainak meleg hangú köszönetet szavazva azon igazán magyar vendég szeretetért, a melyben ők és társegyleteiknek küldöttei kivétel nélkül részesíttettek, biztosítván az itt maradókat, hogy adandó alkalommal ők is minden erejüket megfeszítik az itt tapasztalt vendégszeretetet kellőkép viszonozni, küldőiknek pedig el nem mulasztják, sőt kötelességüknek tartják ezen dicső nap eseményét a valósághoz híven vázolva — A.-Lendva polgárságának az önk. tűzoltói intézmény felkarolása körül tanúsított — és minden körülmények