Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-06-14 / 24. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1891. évf 24-ik szilmához. A Csáktornya—ukki h. érdekű vasút 649—650 szelvényei között Szent-Kozmadomb község által kérel­mezett gyalogútátjáró engedélyezése a megtartott hely­színi szemle alapján elrendeltetett. Ennek létesítéséhez a szükséges összes földmunkát a község tartozik telje­síteni, míg az átjárónál szükséges egyéb kiadásokat az ' engedményes vállalat köteles fedezni. Tárnok község az iránt folyamodott, hogy a tár­noki posta szállítója által a tárnoki kocsi küldönc pós­táoak gyalog küldönc póstajárlattá leendő átalakítására vonatkozó intézkedés visszavonassák és a Tárnok és Bak közt levő kocsi küldöncpósta továbbra is fentar­tassék, esetleg a régi szállítási módszer Bak —Tárnok és Nova között visszaállíttassák. A közigazgatási bizott­ság — tekintettel a kérvényben íelhozott indokokra — a község kérvényét illetékes helyére pártolólag ter­jeszti tel. A tűrje—szent-gróthi helyi érdekű vasút közigaz­gatási bejárásáról felvett jegyzőkönyv tudoinásúl vétetett. Az építészeti hivatal főnöke a bak—nova—lentií törvényhatósági közutnak az úgynevezett baki mezőu átvonuló ós a szívjedi partnál levő utrészleteinek kiépí­tésére vonatkozó tervezetet és a munkálatra vonatkozó költségvetést helybenhagyás végett beterjesztette. A be­mutatott tervezet, úgy a szóban forgó útszakasznak 7259 frt 39 krt tevő költségvetését a közigazgatási o o n bizottság helybenhagyta s egyúttal ezen összeg erejéig az árlejtés kihirdetését a munkálat foganatosítása végett elrendelte. £ csömödéri vasúti állomáshoz Novától vezető útvonal a törvényhatósági közgyűlés által a törvény­hatósági úthálózatba felvétetett s annak kiépítése el ha tároztatott. Az építészeti hivatal főnöke beterjesztette ezen útvonal irányának ki jelelése tárgyában megtartott helyszíni szemle- és tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet a vonatkozatos ügyiratokkal együtt s javaslatához képest ! a közigazgatási bizottság a szombathelyi püspök által kért vonalzással az ut megnyitását, az útba eső terület kisajátítását s a szükséges földmunkálat foganatosításai elrendelte. Az ukki vasúti állomási épület kibővítése tárgyá­ban a közigazgatási bizottság a kereskedelemügyi minisz­tert feliratilag megkereste. Tekintve a szóbau forgó helyzet tarthatatlan voltát, a közigazgatási bizottság ez ügyben a kereskedelemügyi miniszterhez ujabb fel­terjesztés intézését határozta el. A nagyíaludi útátjárónál egy, Zala-Egerszegen két korlát felállítását a helyszíni szemle alapján a közigaz gatási bizottság annak idején elrendelte. Mivel a szóban íorgó korlátok ez ideig nem állíttattak fel, az enged­ményes vállalat azok létesítése végett megsürgettetik. Szent Iván és Zala Egerszeg között reggel célsze­rűbb vasúti összeköttetés létesítése kérelmeztetvén a télen a kereskedelemügyi minisztertől, a közigazgatási bizottsághoz intézett leiratában tudatá, miszerint az államvasutak igazgatóságát utasította, hogy a nyári menetrend életbeléptetése alkalmával e kürülményre figyelem fordíttassák. Félemlíttetett, hogy a nyári menet rend életbeléptetésével a helyzet a réginél roszabb, mert a Kanizsa—Bécsújhely közt közlekedő vonat gyorsíttat­ván, e vonat 1 28 kor ér' Szent-Ivánra s az utasok más­félóráig kénytelenek Szent Ivánon időzni, míg Egerszegre jöhetnek. A közigazgatási bizottság a kereskedelemügyi minisztert megkeresi, hogy e bajon Szt. Iván és Egerszeg közölt egy helyi vouat létesítése által szíveskedjék se­gíteni. A nagy-kanizsai kir. törvényszék a pécsi kir. tábla körébe tartozván, felemlíttetett, hogy Nagy-Kanizsa és Pécs között a vasúti közlekedés olyan, hogy oda és vissza az ut csak kél nap alatt tehető meg. A közigazgatási bizottság megkeresi a kereskedelemügyi minisztert, hogy ezeu akadályt megfelelő éjjeli közlekedéssel kegyesked jék elhárítani. A keszthelyi balatoni kikötő felépítésére vonatko­zólag, a melynek költségeit 1 , részben Keszthely város viselendi, a közigazgatási bizottság az államépítészeti hivatalt megbízta, hogy a város szakértőinek meghall­gatása mellett, valamint a mostan épülő balatoni új kikötők építésénél szerzendő tapasztalatok felhasználásá­val a kikötőre nézve a műszaki tervet és költségvetést i készítse el, a szükséges tárgyalást tartsa meg és úgy a tervet és költségvetést, valamint a tárgyalás eredményét feltüntető jegyzökönyvet a törvényhatóság októberi köz­gyűlése elé terjessze be. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadja, hogy az egyedutai áll. iskola épületéuek javítási munkálatai befe|eztetvén, a felülvizsgálat ügyében felterjesztést tett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagyfalu és Százkő muraközi községek által felállítandó iskolák építési költ­ségeihez az iskolai alapvagyon ráfordításán kivül egyen­ként 1500 írttal kegyeskedik hozzájárulni. Ez érdem­ben a további tárgyalást megindította. — Ezen időszak­ban meglátogatta a gelset, mura keresztúri, fityeházai, koliátszegi, bajcsai, kis-görbői, nagy-görbői, kis-szőllősi, óhidí, csehii, bazsii, szántói, türjei, prágai, vindornya laki, vindoruyatoki, kartnacsi, rezii zsidi, vállusi, lesen cze-toinaji, les.-németfalui, les. istváudi, balaton-edercsi, nemes-vitai községi és felekezeti iskolákat. Résztvett a csáktornyai áll. tanítóképezde mellé emelt torna csarnok műszaki szempontjai felől tartott tanácskozásban. Meg­látogatta a sümegi iparostanonc iskolát és a deáki puszta iskolát. A tavaszi iskolázásnak a meglátogatott vidékek viszonyaihoz inért megfigyeléséhez képest személyes hatással arra törekedett, hogy a jelentkező javulás fokoztassék, a jelentkező bajok okai pedig kinyomoz tassanak. Kir. segédtante)ügyelő meglátogatta a baki, bessenyői, sárhidai, bocztöldi és botfai községi és fele­kezeti iskolákat. — Külön intézkedéseket igényeltek a dübrőezei csatlakozás rendezése s az isko.a épület ügye Nagy Grörbőn ; a bazsii és vindornyafoki iskolák helye sebb világítása; második tanítói állomás szerveze||Rezi ben ; a mellékepületek javítása Zsiden ; a veszelyes ku ügye Prágán; padok, tűzhely s melléképületek hianya Nemes-Vitán; az iskolai helyiség tarthatatlan állapot Válluson ; a melléképületek B.-Edericsen ; a fityeházai iskolánál egy kút szükségessége ; (jhidou második taní­tói állás, padok, padozat s melléképületek hiányai ; a csatári és bottai faiskolák hiányai ; a botfai iskola-erdő eltelek könyvelésének megsürgetése ; Karmacson a felsze­relés hiányai. — Az igazolatlauúl iskolamulasztók lanyha vagy épen semmi megtorlása miatt néhány községbirót felelősségre vont. — A tanítók illetményeinek a törvé­nyesen erre rendelt közeg által beszedetése érdemében több járásban intézkedett. — Halász Imre iskolalátogató jelentéséhez képest külön intézkedések váltak szüksé gessé a bakónaki községi és galamboki róm. kath. isko­láknál. Huszár László szeut-liszlói tanító választását a köz­igazgatási bizottság megerősítette. Boua János teltolyamodása ügyében a tényállásról a miniszternek jelentés tétetik. A vindornyaszőllősi r. k. iskola új helyisége ügyé­ben t. évi május 26-án felvett jegyzőkönyvben foglalta kat a közigazgatási bizottság tudomásúl vette. Stádel János tárnoki lakós folyamodása ügycbeu érkezett belügyminiszteri rendelet felolvastatván, tudo­másúl vétetett s a kir. tanfelügyelő a bekivánt adatok megszerzésére felhívatván, azoknak utólagos felterjesz­tése elhatároztatott. Kir. tanfelügyelőnek előterjesztése a hosszú falusi csatlakozás ügyében, kapcsolatban a pannonhalmi főapát válaszával, azzal vétetett tudomásúl, hogy a tárgyalás után további jelentését megtegye. 25 éves jubileum. Folyó hó 6 án Siimsghen a zalamegyei általános tanító-testület sümegi járásköre gyűlést tartott, mely gyűlés igen szép ünnepéíylyé fejlődött az által, hogy a kör tagjai Bánfi Alajos sümegi igazgató tanító 25 éves tanítóskodásának emlékével köttetett egybe. Bánti Alajos e körnek jegyzője, majd elnöke, de mindenkor a leg­lelkesebb munkása volt oly annyira, hogy a kör csak kötelességét teljesíté, midőn az ő érdemeinek adózott. A kör elnöke Könnye József az ünnepélyt meg­előzőleg 8 órára gyűlést hirdetett az egyesület folyó ügyeinek elintézésére, mely után a sümegi rom. kath. plébánia templomban a kör tagjai Szentillay Hermin kisasszony szives közreműködésével Exner Alajos „Hála­adási mise" cimű szép művét adta elő kellő szabatos­sággal. A misén jelen voltak : Dr. Ruzsicska Kálmán úr, megyénk buzgó tanfelügyelője, a keszthelyi járáskör kiküldöttjei: Biró J., Linter J., Vörös J. és Bóry Imre urak, továbbá Sümegh város majdnem teljes számú intelligentiája és mély meghatottsággal hallgatták végig e szépen előadott misét. Mise végeztével a nagy számú közönség a polgári olvasókör helyiségébe gyiilt össze, hol Könuye József egyesületi elnök úr a megjeleuteket a következő lendületes beszéddel üdvözölte : „ Mélyen tisztelt gyülés ! Tanítókörünk testülete az ő kartársi szeretete érzelmének kimutatása és tisztelete érze tének nyilvánításából mai napra alkalmi ünnepélyt hatá rozott diszyyilléssel egybefoglalva, melyet a jelenlevő nagy érdemű érdeklődők tiszteletteljes üdvözlése mellett van szerencsém ezennel megnyitni. Mai napunk kegyeletes megünneplésének indító oka mélyen tisztelt gyűlés az, hogy S'lmegh város tanitóknrának egyik tisztelt tagja, a nemes város népiskoláinak közbe csillésben álló igazgatója, t. Bánti Alajos úr életének történetében huszonöt évvel ezelőtt azon nevezetes fordulat állott be, hogy magának a szerény bár, de tisztességes pályát eljegyezte. Huszonöt éves időköz, mélyen tisztelt gyűlés, rövid lehet egynek, hosszú a másiknak; rövid ott, ahol azt csak amurjy a semmittevés, a puha henyélés kényelmes vánkosai között lehet átheverni, azonban hosszú az a huszonöt év, melyet fárada'mas törekvésben, a jóravaló törekvés buzgó teljesítésében kell átélnünk. Peclig mélyen, tisztelt gyűlés ! a mi tisztelt jubilánsunk éppen az említettem körülmények változatai közt érte meg tanítóskodásának mondhatom fénypontján : egészségben, ép erőben és vidám munkaszeretetben 25 éves évfordulóját, mely annyiból nekem is örömünnepem, amennyiben éh­szóval első sorban üdvözölhetem s tolmácsolhatom legköze­lebb érdekelt tanítókörünk hő kivánatát. hogy az a jó szelleme, mely őt eddig vezette, vezérelje ezután is; az a munkafelkarolás és teljesítés, mely őt. eddig jellemezte, azután se maradjon tőle el; legyen általában osztályrésze hosszúra terjedő munkás életének további egész folyásában: a béke, jólét és mege'égedés" Elnök megnyitó beszéde után Z davármegye min­denki által szeretve tisztelt tanfelügyelője, dr. Ruzsicska Kálmán úr, üdvözölte hatásos szavakban az ünnepeltet: „Mélyen tisztelt ünneplő közönség! A járásköri elnök úr előterjesztése felment engem attól, hogy a mai ünnepély jelentőségét külön is méltassam. Mint e vármegye tanfelügyelője, készséggel jöttem ide, hogy szövetségese legyek a m. tiszt, ünneplő közönség­nek mindabban, amit ma kegyeletben és gyöngédségben Bánti Alajos igazgató úr iránt érez : szövetségesül legyek azzal a bensőséggel, melylyel Zalavár megye tanítóinak sorsát kisérni nemcsak kötelességemnek, hanem állásom egyik legszebb feladatának is tartom. Azon igaz és őszinte örömet, mely a megyei tantes­tület egyik jeles tagja odaadó munkássága huszonötödik évfordulóján eltölti lelkemet, sokszorosan fokozza az a tudat, hogy ezen élettörténetet egy örökszép emlékkel tovább fűzhetem. Gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minisz ter úr Ő Excellentiája, minden magyar tanítónak kegyes atyja, felhatalmazni méltóztatott engemet arra, hogy igaz g 'ató urnák mai ünnepélyes jubileuma alkalmából huszonöt éves buzgó és sikeres működéséért elismerését tolmácsoljam. Midőn Ő Nagyméltósága magas elismerésének kife jezést adni szerencsés lehetek, szivem mélyéből kívánóin, hogy a benne adott erkölcsi jutalom maradjon még soká díszé igazgató úr pályájának; maradjon soha el nem haló visszhangja a tanítói és emberi hivatás huszonötéves óssz hangjának; maradjon büszkesége a járáskörnek, melyben immár husz éve ragyogtatja a pályaszeretet fényes példá­ját; végül legyen nemes záloga azon meleg rokonszenvnek, melylyel Sümeg város derék közönsége igazgató urnák törekvéseit minden irányban támogatta', a mai nap lelkes méltatásával pedig az emberben megtisztelte az ügyet is. Most pedig kérem a Mindenható Istent, ára'szsza bő áldását igazgató úrra és kedves családjára /" Szívhez szóló szavait zajos éljenzés követte, mely után Bánfi Alajos úr mély meghatottsággal mondott köszönetet ugy Ü Nagyméltóságának, mint a tanítók őszinte melegkeblü barátjának e magas figyelméért, mint szeretett tanfelügyelő urnák. Ezután Barkóczy Károly miniszteri iskolalátogató úr a város, Takács Alajos iskolaszéki elnök úr az iskolaszék, tiszt. Vida János úr a vöröskereszt egylet, Biró János úr a keszthelyi járáskör, Kari József igaz­gató úr a csab-rendeki tanítótestület nevében szép szavakban méltatták az üanepelt érdemeit s adtak kife jezést igazi jókívánságaiknak, kérvén Istent, hogy az ünnepeltet és kedves családját a Mindenható árassza el tovább is áldásaival. Most az ország minden vidékéről érkezett üdvözlő táviratok és levelek olvastattak fel. Oly nagy ezek száma, hogy e helyen röviden csak a következőket említem fel: nsgos Mild Mihály prépost plébános úr és dr. Kellemen Károly helybeli ipariskolai igazgató szemé­lyesen meg nem jelenhetvén, irá.-ban fejezték ki jókivá­uataikat, továbbá Udvardy Ignác, a zalamegyei általá­nos tanító; testület elnöke, a megyei tantestület nevében, { Barabás György, a szombathely-egyházmegyei tanító testület elnöke, Hoffuian Mór a kanizsai járáskör elnöke, nsgos. Szabó Károly kir. tanácsos, Soproninegye tanfel­ügyelője, Lakics Vendel és Sretvieser Lajos urak, a győrvidéki tanító egyesület elnöksége, a győrszigeti áll. iskola tanítótestület elnöksége stb. stb. Mindezen üdvözlő iratok felolvasása után az elemi iskolából néhány leány és fiu, az óvodából egy kis leány, a felső leányiskolából szintén egy leány üdvö­zölték szeretett igazgatójukat, kérvén őt, hogy vezesse őket oly buzgósággal, mint eddig, ezentúl is az igazra, szépre és nemesre. Ezek után Eles Károly helybeli tanító úr olvasta tel az üanepelt életrajzával egybekapcsolt „A tanító a közművelődés szolgálatában" cimű dolgozatát. Valódi szakértelemmel fejtegette, hogy az ünnepelt tetteiben mennyire meglátszik az igazi hivatás, hogy mily buzgó sággal fáradozik a népnevelés magasztos munkáján nemcsak az iskolában, hanem az iskola falain kivül a jótékony egyletekben, általában a társadalomban, a saj tóban; majd mint a mintaszerű család-atyát említi fel, kinek hogy élete, családja továbbra ii hasonló boldog legyen, őszintén kívánja. Végül Könnye József egyesületi elnök egy, az ünneplőt tisztelők emléksóraival megtöltött díszes albu mot nyújtott át Bánti Alajos igazgatónak a következő szép szavak kíséretében. „Most meg közvetlen hozzád fordulok ünnepelt kedves barátom ! Lásd, szép ügyedet szivükön viselő kartársaid, barátid és tisztelőid összefogva óhajtanak tég ud kellemes óvatióban részesíteni ; téged, ki a taní­tók mértékén t'elüleinelkedel; téged, kinek a tanítói pályán és irodalmi téren egyaránt kétségtelen érdemeid vannak. Ezek a te őszinte kartársaid, barátid és tiszte­lőid becses névsorukkal ékeskedő emléktárgygyal lepnek meg téged e mai nap emlékére. Ajándékunk, az igaz, nem drága, hanem drága az az érzés, mely neked szánta; drága az a rokonszenv, melylyel neked nyujtjuk ; drágább a rideg éreuél s maradandóbb a sima márványnál. íme fogadd szeretettel !" Elnök végre megköszönvén a nagy számú közön ség érdeklődését és szives türelmét, a gyűlést bezárja, mely után Mojzer József vendéglőjébe társas ebéd volt, hol szeretett tanfelügyelőnk a miniszterre, Barkóczy Károly a jubilánsra, Bánti Alajos a tanfelügyelőre, Tóth Lajos Könnye Józsefre, Vida János Takács Alajos iskolaszéki elnök urakra stb. ürítettek poharat és vigan töltötték az időt délután 5 óráig, mikor is Talabér Károly mulató kertjébe vonult a közönség és igazi jó­kedvvel táncolt a fiatalság egész későig. Színészet, A székesfehérvári színtársulat e hó ti án kezdte meg előadásait városunkban. Ezúttal a drámai személy­zet mutatta be magát, még pedig oiy előnyösen, hogy teljes elismerésünket vívta ki. Előadatott Katona Józset „Bánk bánja" oly összevágó előadásban és gondos ren­dezés mellett, minőt vidéken ritkán élvezhetünk. Kár, hogy a közönség oly csekély számban volt jelen. — Bánk bánkot Tompa Kálmán, ki a fővárosban is tehet­ségen, törekvő drámai színész hírében van, jelesen személyesítette. Első jelenetében ugyan mintha ingado­zott volna, de csakhamar eltalálta az igazi hangot, és folyton fokozódó hatást tudott biztosítani magának. A művészi siker elérésében vetélkedett vele Kaczér Nina, az ártatlan és gyöngéd Melinda személyesitője. R -inek játékával és kedves megjelenésével már is meg­hódította a közönséget. Jelentékeny alakítást nyújtott Mátray Józset, mint Petu . Mellette Kövy (Tiborcz), Vedress (Biberacb), Gulyás (Mikhál) érdemelnek kiváló elism -rést. Follínu.zné Grertru 1 szerepében beillett a keretbe. Benedek Gyulát, (II. Endre) úgy láttuk, nem hatot a meg a királyné halála, s nem szivesen látott törvényt a bűnösök fölött. Vasárnap, junius 7-én Rónaszéki „A betörők" c. népszínművében a népszínműi személyzettel ismerkedtünk me g. — T. Szentesi Vilma Veronka szerepében nagy igyekezetet fejtett ki. llangia kellemes, játéka ügyes. Dalait többször ismételnie kellett. Vedress (Tarpat) kiváló alakítónak bizonyult ez alkalommal is. Folhnuszné (Mari) sokkal hatásosabb volt, mint tegnap és Torapá­val, Barnav, kit már ismerünk, érzésteljesen festették a nyomor képeit. Bónis Lajos (Péter) )ó volt. A darab

Next

/
Oldalképek
Tartalom