Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-18 / 3. szám

Megyei élet. A meqyei közigazgatási bizottság január havi ülését Svastits Benó főispán Őméltóságának elnöklete alatt f. hó 13-án tartotta. Elnöklő főispán Őméltósága üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, az új év alkalmából a múltban tanúsított ügybuzgó munkásságra kérte fel őket. Ezután az egyes bizottságok alakíttattak meg következőképen: Az 1877. évi XVI. t.-c. 216. § a értelmében alakított gyámi felebbviteli küldöttség tagjai: Csertán Károly alispán, Gózony László íőjegyző, Osesznák Sándor árvaszéki elnök, Árvay Lajos tiszti ügyész hivatalból; Eperjessy Sándor, Skublics Jenő, Skublics István a közigazgatási bizottság által megválasztva; Skublics Gyula, dr. Gyömörey Vince, Pliliál Ferenc főispánilag kinevezve. Az 1876. évi VI. t.-c. 52. 53. §-ai szerint alakított fegyelmi választmány tagjai : Skublics Gyula, Eperjessy Sándor, Háczky Kálmán, Gernya László, dr. Ruzsicska Kálmán, Lányi Kálmán. Az 1879. évi XXXI. t.-c. 26. §a értelmében ala kított erdészeti albizottság lagjai Csertán Károly alispán elnökle alatt Háczky Kálmán, Skublics István. Az 1879. évi XXXI. t.-c. 120. §-a alapján alakított erdei kihágási másodfokú bíróság tagjai: Skublics István, Skublics Jenő, Háczky Kálmán, Farkas József, Koller István, dr. Gyömörey Vince, Plihál Ferenc, dr. Vizlendvay József. A pótadó kivetése ellen való felszólamlások elbirá lására hivatott bizottság tagjai: Eperjessy Sándor, dr. Gyömörey Vince, Skublics István, dr. Vizlendvay József. A zalaegerszegi és nagy-kanizsai börtönökre fel ügyelő bizottság iag|ai: Skublics István, Háczky Kálmán, Epcrjessy Sándor, Plihál Ferenc. Az alispáni havi jelentés felolvasása és helyeslőleg tudomásul vétele után Skublics Jenő bizottsági tag kérdést intéz az iránt, val|on a beállt nagy havazás folytán fennakadt közforgalom helyreálMiása érdeméhen a szükséges intézkedések megtétettek-e? Csertán Károly alispán válaszában utalt arra, hogy saját hatáskörében a szükséges intézkedéseket, melyek már is sikert ered ményeztek, megtette. Jelentése avval vétetett tudomásul, hogy tekintettel a feliforgó rendkivüli esetre, a közforgalomnak mielőbbi teljes helyreállittatása érdemé ben újabb és tüzetes rendeletet adjon ki. Elnöklő főispán Őméltósága felemlíté, hogy a szolgabirói hivatalok vizsgálata alkalmával a csáktornyai járásban azon tapasztalatra jött, hogy ott a stridói körorvosi állás betöltetlenül van, mivel az ismételt pályázati hirdetés eredményre nem vezetett; e kör a Muraszerdahely székhelylyel bíró mura szerdahelyi körorvosi körtől távol van, a járási orvos a távolság miatt a stridói körben az orvosi teendőket nem teljesítheti s így e körben orvosi segélyért rend szerint Stájerba fordulnak. Ezen abnormis állnpaton úgy volna segíthető, ha a stridói és muraszerdahelyi kör Mura Szent Márton székhelylyel egyesíttetnék, mikor is a két körorvosi fizetéssel dotált állásra megfelelő szakember nyeretnék. Az előterjesztés tüzetes megbeszélés tárgyává tétetett s az alispán megbizatott, hogy a járási főszolgabírót, járási orvost, úgy a tiszti főorvost hívja fel javaslattételre, mÍKént lehetne a létező bajt gyökeresen orvosolni, egyúttal a két kör egyesítbetése tárgyában a belügyminisztériumhoz előlegesen kérdés intézendő s a beérkezendő javaslatokhoz képest s a belügyminiszter válasza alapján a májusi közgyűléshez előterjesztés teendő. Előterjesztetett és tudomásul vétetett az alispáni hivatal és a közigazgatási bizottság I890ik évi ügyforgalmáról készített ki mutatás, mely szerint az 1890-ik évben beérkezett 30.675 ügydarab; ebből elintéztetett 29.720 s az év végén hátrálékban maradt 955 ügydarab. Előterjesztetett dr. Háry István zala-egerszegi közkárházi igazgató és főorvosnak a zala egerszegi közkórhá zi bizottság által 1890. évi december 22-iki ülésén a közkórházi gondnoki választás ellen beadott íelebbezése. A felebbezésben felhozott indokok alapján a közigazgatási bizottság a választást megsemmisítette s az új választást elrendelte. Loydl József tapolczai póstakezelő mult év julius havában Csobánczvár községében öngyilkosságot követett el s ott feltaláltatván, Gyula-Keszi község által eltemettetett. A község a temetési költségnek, valamint az orvosrendőri vizsgálat felmerült költségeinek megtérítése ellen — melyre elsőtokú alispáni határozattal köteleztetett — felebbezést adott be, A temetési költségek fedezésére folyamodó község a fennálló szabályok értelmében utasíttatott, az orvosrendőri vizsgálat költségei kivételesen a megyei pénztárból fedeztetnek; mivel a szolgabírói jelentés szerint a hulla feltalálása alkalmával úgy a járásorvos, mint a körorvos hivatalból távol vol tak s tekintettel arra, hogy a hulla már a feloszlás állapatában volt, az orvosrendőri vizsgálatot haladék talanúl kellett foganatosítani s arra egy magán orvos alkalmaztatott. Szily Dezső ollári nagybérlő Olláron postahivatal felállítását kérelmezi azzal, hogy amennyiben a posta bevétele a hivatal fentartási költségeit nem fedezné, hajlandó a különbözetet sajátjából fedezni. A közigazgatási bizottság a kérvényt pártolólag terjeszti fel illetékes helyére elintézés végett. A „Müncheni Localbahn-Actien Gesellschaft" kérel mére a kereskedelemügyi miniszter a Csáktornya—ukki h. é. vasút türjei állomásából kiágazólag Z.-Szt-Grótbig tervezett szárny vasútnak közigazgatási bejáratát Lakatos Aladár miniszteri titkár vezetése alatt elrendelte és megkezdésének időpontjául 1891. évi január 16 át ZalaSzent-Gróth községben tűzte ki. A közigazgatási bizott lág képviseletében a bejárásra Háczky Kálmán bizottlági tag és Lányi Kálmán, az építészeti hivatal főnöke süldettek ki. A Csáktornya—ukki h. é. vasút 329—330 szelvénye közt a Szent-Iván és Nagyfalud közti utátjáróiál, valamint ugyanezen h. é. vasút 183—184 szelvényei kézt Gógónfánál az útátjárónál a közlekedés biztonsága tekintetéből sorompó felállítása kérelmeztetett. A közigazgatási bizottság által mindkét helyre nézve a helyszíni szemle elrendeltetett és foganatosíttatott. A szemle teljesítéséről felvett jegyzőkönyvek előterjesztetvén, a jegyzőkönyvekben felhozott indokok alapján mindkét helyen a sorompó felállítását kéri a minisztertől a közigazgatási bizottság. Alibánfa és Szent-Iván között a Csáktornya—ukki h. é. vasút mentén az útátjárók megváltóztatása érdemében kérvény adatván be, a közigazgatási bizottság a foganatosított helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvben foglaltakhoz képest a jelenleg létező állapat továbbra való fenntartását kéri a minisztertől. Több útátjáró és párhuzamos ut létesítése tárgyában beadott kérvényekre még a decemberi közigazgatási bizottság határozatához képest a helyszini szemle minden egyes esetre elrendeltetett s azok foganatosítására január 8 —12. közti idő tüzetett ki határnapúi, mikor azonban a beállt j rosz időjárás miatt a szemlét nem lehetett, megtartani s így azoknak foganatosítása március hóra halasztatott el. Elnöklő főispán utalva arra, hogy a szolgabirói hivatalok vizsgálata közben azon szomoru tapasztalatra jött, in

;szerint megyénk muraközi járásainak községeiben rendes bábák nincsenek, aminek káros következménye az ottani köznép elsatnyulásánál elszomorítóan tapasztalható, e baj orvoslása végett célirányosnak találná, ha a közigazgatási bizottság feliratilag megkeresné a belügyminisztert, hogy Dunántúl Szombathely vagy Nagy Kanizsán bába képző intézetet szíveskedjék felállítani. Tekintve továbbá, hogy a muraközi köznép . jó része horvát ajkú, itt addig is a bájon úgy volna ' segíthető, ha egyes községek egyesülve, közös költségen a zágrábi bábaképző intézetbe kíildeuének egyese ket, s így évenként néhány képzett bábát kapnának s lassanként a létező hiány orvosoltatnék. A közigazgatási bizottság a javaslatot elfogadta s a minisztert feliratilag | megkeresi, a községek pedig a tőszolgabiróságok utján hivatnak fel, hogy 2-3 község egyesülve, küldjön a zágrábi bábaképző intézetbe egy-egy jeleltet. Kir. tanfelügyelő jelentése szerint a csáktornyai áll. tanítóképezde főépületének utólagos felülvizsgálatát s a képezde mellé emelt tornacsarnok felülvizsgálatát a miniszter elrendelte, a zala egerszegi polgári leányiskola tantestületének fizetését 800 frtra és lakbérét 200 frtra felemelte 1891. január I tői kezdve. — Ezen időszakban egyes dologi viszonyok elbírálása céljából meglátogatta a pető-henyei és szent-iváni róm. kath. iskolákat. — Késztveit a csáktornyai áll. tanítóképezde igazgató tanácsának ülésében, meglátogatta a képezdei évfolyamokat, a csáktornyai polgári fiú-, községi elemi fiú- és leányiskolát, az újonnan megnyitott iparos tanonc iskolát és kisdedóvodát. — Jelen volt a Tapolczán felállított vincellériskola megnyitásánál; meglátogatta a tapolczai zárda iskolát és róm. kath. fiú- iskolát, felső népiskolát, az izr. elemi iskolát és óvodát. —- Ugyanezen időszakban az áll. seg. polgári, felső nép és elemi iskolák 1890 91. tanévi állami segélye folyóvá tétetett. — A zala-egerszegi népoktatási tanintézetek meglátogatását megkezdette. — Dicsérettel emlékezett meg Csáktornya város képviselőtestületének 1890. desjmber 23 án tartott ülésében hozott s a tanügy iránt való érdeklődés és áldozatkészség fényes jelét tanúsító azon határozatáról, hogy a népiskolák tanítói évötödös korpótlékának összegét akkép állapította meg, hogy az a 600 frt törzsfizetés nek 10" ,,-át képezvén, 30 évi szolgálat után a fizetés az ötször kapott pótlékkal 900 frtra, illetve a 200 frt lakbérrel 1100 frtra emelkedik. — A bördőczei iskola hiányaínak orvoslása céljából a ker. esperességet megkereste. A német-szent miklósi tanítói választáshoz elnökül Plihál Ferenc bizottsági tag, az alsó nemes-apátii tanító választáshoz pedig Thassy Miklós járási főszolgabíró küldettek ki. A nagy-kutasi iskola mulasztások ügye szabályszerű eljárás céljából a járási főszolgabírónak azzal adatik ki, hogy eljárásának eredményéről jelentést tegyen. Kristály Balázs alsó-lendvai polg. iskola segédtanítónak ötödéves korpótlék ügyében beadott kérvénye pártolólag terjesztetik fel a miniszterhez. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az adó hátrálok 1889. év végén volt 2.685.335 frt 78'

2 kr., az 1890. évi előirás a leírások és szaporodások figyelembe vételével 3 245.801 frt 83 kr. s így összesen 1890 ik évi tartozás 5.931.137 frt 61 1 2 kr., melyből az 1890-k ev folyamában befizettek 3,391.202 frt 51 krt s így 1890. évi december végén a hátrálék 2,539.935 frt 10' 2 kr. Ha az 1890 ik évi adófizetést az 1889. évi 2,926.100 frt 41 kr. befizetéssel egybehasonlítjuk, az 1890 ik évben 465.102 frt 10 kr. adóval folyt be j több, mint az 1889 ik évben. Dráva Szent Iván és Felső-Eőrs községek a pénz) ügyigazgatóság által reájuk utalt fogyasztási adót megfelebbezvén, a közigazgatási bizottság Dráva SzentIvánra nézve 125, Felső-Eőrsre nézve 200 írtban állapította meg. A tapolczai vincellériskola megnyitása. F. hó 5-én nyittatott meg Tapolcza város és vidéke, de általában az egész Balatonmellék nagyfontosságú érdekeinek szolgálatában állandó tapolczai vinceériskola, melynek célja értelmes, olcsó vincellérek képzése, akik a szőlőművelés okszerű fejlesztésében, különösen pedig a phylloxera elleni védekezésben gyakorlati oktatást nyervén, a szőlősgazdák érdekei megóvásának és megvédésének, a szőlőművelés és borkezelés tökéletességének fontos tényezőivé válhassanak. A megnyitást a vidékbeli földbirtokosok, a megyei gazdasági egyesülec küldöttsége, a megyei kir. tanfelügyelő, a vincellériskola felügyelő bizottsága, Tapolcza város képviselőtestülete és szép száinu közönség jelenlétében Skublics Oyula p.-dörögdi földbirtokos, mint a vincellériskola felügyelő bizottságának a földmivelési minisztérium képviseletével megbízott elnöke, teljesítette. Meguyitó beszédében összegezte az iskola szervezésének eddigi mozanatait; rá mutatott a szőlőművelés, borkezelés és különösen a phylloxera elleni védekezés nagy fontosságú követelményeire, s úgy a tudomány, valamint a gyakorlat által e téren elért eredmények érvényesülésének szükségességére. Felkérte a jelenlevőket, igyekezzenek a kis gazdákra első vonalban jelentőséggel bíró intézménynek fejlesztésében, céljainak megértetésében teljes odaadással közre hatni, a népet és községeket a helyes védekezés eszméjének megnyerni. Végül az iskola vezetésének összes tényezőit kötelmeik hű és az ügy fontosságához mért lelkiismeretes betöltésére felhiván, az iskolát a jelenlevők szívből fakadó éljenzése közt megnyitotta. Tapolcza város birája meleg szavakban mondott köszönetet Skublics Gyula eluöknek fáradhatlan tevékenységeért, melyet a vincellériskola szervezésében és létrehozásában kitejtett. Dr. Ruzsicska Kálmán, Zalavármegye királyi tanfelügyelője, kijelenté, hogy a vincellériskolában nyújtandó oktatással összefüggő nemzetgazdasági célok, mint a művelődés és jólét láncolatát összetartó kapcsok, őt egyaránt arra késztelik, hogy a hatáskörén kivül eső iskolát céljainak elérésében legmelegebben támogassa, ígérte, hogy mindazt, ami a kir. tanfelügyelőség felügyeletére bizott tapolczai felsőnépiskolának ezen új iskola viszonyaihoz való alkalmazkodásában esetleg szükségesnek mutatkoznék, legnagyobb készséggel fogja hatáskörében előmozdítani. Deák Tamás vincellériskolái igazgatónak beszéde után az ünneplő közönség a városi fogadóban vidám közebédre gyűlt össze, hol a diszes társaságnak a vidék érdekeit legmelegebben szivén hordó gróf Bethlen Gábor földmivelésügyi miniszter iránt való háláját Skublics Gyula elnök a jeleulevők kitörő tetszése mellett tolmácsolta. Megtekintették az egybegyűltek az igazgató és a munkavezető lakásait is magában foglaló iskola összes helyiségeit, melyekben egyelőre tizenkét növendék számára bennlakás és köztartás is van szervezve. Az alapítványokat ezen tizenkét növendék eltartására Zalavármegye gazdasági egyesülete, nemesi pénztárának választmánya, egyes nagybirtokosok és balatonmelléki községek ajánlották meg. A bejárók által is látogatandó intézet alapítványi helyeire jelentkezők száma most kezdetben is oly nagy, hogy az igényeknek már nem lehet eleget tenni. A csáktornyai önkénytes tűzoltó-egyesület közgyűlése. A csáktornyai önkénytes tűzoltó-egyesület évi rendes közgyűlését Sárossy László elnök elnöklete alatt f. hó 11-én tartotta. Elnök üdvözölte a megjelent tagokat, a közgyűlést határozatképesnek és niegnyitottnak nyilvánította s jelenté, hogy a választmány a folyó ügyek elintézése céljából a mult évben 4 ülést tartott, melyeknek fontosabb tárgyai voltak : a) egy tavaszi mulatság megtar tása, mely 55 frt 55 krt jövedelmezett; b) Körngast József tűzoltó-egyletünk alapítóinak egyike halála alkalmával a választmány jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét; c) az 5 és 10 éves szolgálati érmeket a választmány megrendelte, de minthogy azok a kellő időben meg nem érkeztek, a választmány a beküldött pénzösszeget visszakérte s így a rendeléstől eláltott; d) a működő tagok deczember 31-én sorsolással egybekötött karácsonyfa ünnepélyt rendeztek, melynek tiszta jövedelme a Csáktornyán megtartandó megyei közgyűlés ünnepélyének emelésére fordítandó költségek födözésére szolgáland ; e) egyletünk működő tagjaival belépett az országos segély egyletbe, a kimutatás és a tagsági dijak Budapestre beküldettek. Az elnöki jelentés tudomásul vétetett. Szeivert Antal parancsnok jelenté, hogy az egyletnek az 1890. év végén 39 működő tűzoltó tagja volt; év közben kilépett 2, kizáratott 4, eltávozott 3, elhalt 1 s belépett 6 tag; a rendfentartó osztály ez idő szerint 12 tagból áll. Tartott 14 gyakorlatot s junius 5-én diszgyakorlatot, ez utóbbit táncmulatság követte. Testületileg kivonult Mária Valéria fenséges főhercegnő menyegzője alkalmával és Körngast József s Grész Jánosné temetésénél. Tartott 4 köz- s 6 választmányi ülést és 2 segélyalapi gyűlést. Kilenc tűzesetnél vett részt: jan. 10-én Csáktornyán Dobsa-léle, jan. 13 án, 16 án és február 5 én Dráva-Szent-Mihályon, jan. 15-én és október 20 án Dráva-Vásárhelyen, jul. 17. és okt. 19 én Zala-Ujvárott és aug, 11 én Csáktornya Batytyánon. A parancsnoki jelentést a közgyűlés tudomásul vette. A számadások felülvizsgálására kiküldött bizottság jelenté, hogy az egylet számadásait rendben és helyesen kezeknek találta s indítványozza a pénztárnoknak a felmentmény megadását. A számadás adatai szerint az egyesület évi bevétele 1386 frt 93 kr., kiadása 616 frt 50 kr. volt; a megtakarított 77ü frt 43 kr. a takarékpénztárba helyeztetett el. Az évi számadások helyeslőleg tudomásul vétetvén, Deák József pénztárnoknak a felmentvény megadatott s neki buzgó működéseért köszönet szavaztatott; egyúttal a tagsági díj hátralék behajtása elhatároztatott. A segélyegylet felülvizsgált számadása, mely szerint a segélyegylet vagyona 1890. decz. 31-én 2300 frt 84 kr., tudomásul vétetett. Elnök bemutatja az egyesület tűzoltó szereiről felvett leltárt, melynek összes értéke 5772 frt 22 kr. Tudomásul vétetett s az irattárba helyeztetik. A választmány határozatából elnök Pruszácz Alajos eddigi buzgó szertárnokot, ki elfoglaltsága miatt iemondott, tiszteletbeli szertárnokká indítványozza megválasztatni. A közgyűlés Pruszácz Alajost egyhangúlag tiszteletbeli szertárnoknak választja.