Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-05-31 / 22. szám

6. Takarékpénztári betétek . . . 5438 „ — „ 7. Alapító kötvényekben .... 3804 „ — „ 8. _ tőkék után kamat hátralékban 1690 frt - kr. 9. Kölcsön tőke hátralék .... 200 „ — ,, 10. Tagsági díj hátralékban . . . 1205 „ 15 „ 11. Tenyész bikák vétel árában s ennek kamatjai 3560 írt — kr. 12. Csoutliszt követelés és ennek ka matjai 2541 frt 20 kr. 13. Eladott csemetékért . . . _. : _ 44 frt — „ összesen: 38,648 írt 9j kr. azaz harmincnyolc ezer hatszáznegyvennyolc forint 95 kr. ingatlan vagyonban és ennek tartozékaiban : 1. Epületek és kertek .... 10.000 Irt — kr. 2. Könyvtár 100 „ — „ 3. Egyéb leltár __ 1064 „ 64 „_ összesen: 11.164 frt 64 kr. azaz tizenegyezer százhatvaunégy forint 64 kr. Az egyesület összes vagyonának főösszege volt tehát 1890. év végén: 49 813 írt 59 kr. azaz negyvenkilenc ezer nyolszáz tizenhárom forint 59 kr. Az I8ü9-ik év végén volt a vagyon főösszege 51.353 frt 27 kr., az 1890. évi vagyon főösszegnél tehát 1539 frt 68 krral több. Az 1890. évben mutatkozó 1539 frt 68 kinyi apa dás onnét ered, hogy az egyesület számadásaiban szerepelt több tétel, úgymint alapitó tőkék, tagsági dijak s egyéb tételek, melyek vagyontalanság következtében behajihatatlanokká váltak, az egyesület több rendbeli határozatai folytán töröltettek, nehogy tovább is hiába vagyonkép vétessenek fel. Bevételek 1890-beu. 1. Befizetett alap tőkék és kamatok 2748 frt 05 kr. 2. Egyéb tőke és kamat .... 1858 „ 96 „ 3. Tagdíjak 1890 re 658 „ 50 „ 4. Vegyes bevételek 642 „ 85 „ 5. Tagdijak előbbi évekről .... 764 „ 45 „ 6. Tenyész bikák árából befolyt . 3167 „ 66 „ 7. Kertek jövödelme 146 „ 42 „ 8. Biztosítási jutalék (jég és tűznél) 418 „ 88 „ 9. Állampapírok szelvényei és kamatjai .... - 1067 „ 67 „ 10. Takarékpénztárból kivétetett . , 6000_ „__ — _„ összesen: 17.469 frt 44 kr. azaz tizenhétezer négyszázhatvankilenc forint 44 kr. Ezen kívül 43 db. 10 frankos arany, 12 drb. 2 forintos tallér. Kiadás 1890-ben. 1. Központi személyzet javadalmazása 1500 frt — kr. 2. Takarékpénztári betétek .... 4270 „ 75 „ 3. Iroda, fűtés, világítás, posta díj, elő ^fizetések . . . . . . .' . . 237 frt 96 kr. 4. Az egyesületi „Értesítő" kiadása és szétküldése 268 frt 6 kr. 5. Ingatlanokba ruháztatott (méhes sat) 473 „ 25 „ 6. Adókra, szállítási díjakra . . . 260 „ 18 „ 7. Tenyész bikák beszerzésére . . . 5630 „ 45 „ 8. Állat díjazás és cseléd jutalmazásra 173 „ 32 „ 9. Csont lisztért és egyéb gazdasági cikkekre . 3338 frt 87 kr. összesen: 16.152 frt 84 kr. azaz tizenhatezer százötvenkét forint 84 kr. Kiadatott még díjazásokra 41 darab 10 frankos arany és 1 darab 2 frtos tallér. A bevételek összegéből levonatván a kiadások összege, mutatkozik 1316 frt 60 kr. készpénz maradvány, mely összeg, mint bevétel, az 1891 ik évre vétetik fel; továbbá 2 darab 10 frankos arany és 11 darab 2 frtos ezüst tallér. Az egyesület pénztárában lévő készpénz mennyiség, és egyéb értékek megvizsgáltatván, azok teljes rendben s a kitüntetett összegeknek megfelelően találtattak, minek következtében a számvizsgáló bizottság Csutor János egyesületi pénztárnok urnák — az általa 1890 ik évre vezetett gazdasági egyesületi számadásokra nézve a felmentést küzgyüléaileg megadni határozza. Kelt Zala-Egerszegen 1891-ik febr. 6-án. Háczky Kálmán sk. elnök, Sziíy Dezső sk., Skublics István sk., számvizsgáló bizottsági tagok. Orosz Pál egyesületi titkár. A közgyűlés a számvizsgálati jegyzőkönyv alap ján Csutor János egyesületi pénztárnok urnák a felmentést az 1890 ik évről vezetett egyesületi számadásokra nézve megadja s azt ezen végzés értelmében pénztárnok urnák kiadni rendeli. 42/12. A földmivelésügyi m. kir. Minister úr leirata a „Magyar-Ováron" létesített növény termelési kísérleti állomása érdemében. Tudomásul szolgál, az „Értesitő"-ben közzé tétetni határoztatik. Valamennyi gazdasági egyesületnek. Az egyesület tudomással bir arról, hogy a vezetésem alatt álló minisztérium főfelügyeletére bizott gazdasági tanintézeteknél vegykisérleti és vetőmag vizsgáló állomások vannak rendszeresítve, a melyeknek feladatát képezi : a mezőgazdasági tudományt fejleszteni, a gazdáknak tanácscsal, útbaigazítással szolgálni, továbbá a gazdasági kereskedelmi cikkeknek u. i. a műtrágyának, az abrak takarmánynak, a vető magvaknak meghamisítását megnehezíteni. A magvizsgáló állomások azonban csak a magot vizsgálhatják. A mag vizsgálata pedig csak bizonyos tulajdonságokról, mint a milyenek a tisztaság, csiraképesség, fajazonosság, nyújt fölvilágosítást. A korai érésről, a termőképességről, a termesztett növény vagy egyes részeinek minőségéről satb. a magvizsgálat fölvilágosítást nem nyújthat, pedig az ilyen eredmények szintén lényegesen befolyásolják a mag értékét. Hasonlóképen a vegykisérleti állomások első sorban szintén csak aziránt nyújtanak tájékozást, hogy a megvizsgált anyagok tartalmaznak-e annyit az értékes alkatrészekből, mint a mennyit az illető gyáros árjegyzékében kimutat; vagyis a vegykisérleti állomások kimu tatják ugyan, hogy a megvizsgálás végett beküldött műtrágyában milyen és mennyi értékes anyag van, de arra nézve, hogy minő mesterséges trágyát alkalmazzon a gazda az ő speciális viszonyai között, a vegykisérleti állomások biztos felvilágosítást nem nyújthatnak, mert ezt nem a láboratoriumi vizsgálatok utján, hanem trágyázási kísérletek segélyével lehet csak megállapítani. Azon célból tehát, hogy a gazda közönség által már rég érzett hiányon segítve legyen, a magvizsgálóés vegykisérleti állomásoknak mintegy kiegészítéséül, „egy növény termelési kísérleti" állomásnak felállítását határoztam el, és minthogy a törvényhozás az annak életbeléptetésére szükséges összeget rendelkezésemre bocsá totta, egyidejűleg elrendeltem, hogy ezen új intézmény a működését azonnal kezdje meg. A mint a) alatt ide csatolt alapszabályból az egyesület meggyőződhetik, ezen kísérleti állomás székhelye a magyar óvári gazdasági akadémia, és azt, az akadémia igazgatóságának elleuőrzése mellett, az akadémia növény termelési tanszakának előadója vezeti. Ezen állomásnak feladatát képezi tehát a kultur növény újdonságokat termelési értékükre kipróbálni, ujabb mivelési eljárások értékét kisérlet utján meghatározni, növény termelési kérdésekben a gazdaközönségnek felvilágosítást nyújtani, és a gazdákkal szövetkezve, műtrágyázási kísérleteket foganatosítani. Midőn erről az egyesületet a gazdaközönség megfelelő tájékoztatása végett értesíteném, azon reményemnek adok kifejezést, hogy ezen egyelőre szűkebb korlá tok között működni hivatott új intézmény, az egyesület szakértő és hazafias támogatása mellett, a kitűzött céljának meg fog felelhetni. Budapest, 1891. február 10-én. Bethlen. A magyar-óvári gazdasági akadémiával kapcsolatos növénytermelési kisérleli állomás alapszabályai. 1. §. Az állomás célja: a magkereskedők által ajánlott növény- újdonságokat növény termelési értékükre kipróbálni, kísérletek utján meghatározni, hogy a másiut jónak bizonyult kultur növény fajták Magyarországban hol, mily körülmények között érdemelnek figyelmet; kísérletek utján meghatározni, hol, minő mesterséges trágya félék alkalmazhatók sikerrel; az egyesek által javaslatba hozott művelési módok értékét kipróbálni; végül a gazdaközönségnek növénytermelési kérdésekben útbaigazítással, fölvilágositással szolgálni. 2. §. A kísérletek az akadémia gazdasági birtokán hajtatnak végre, de a végrehajtásra az állomás egye? gazdákkal is szövetkezhetik. A kísérletek végrehajtására vállalkozó gazdák kölelezik magukat mindenben az állomás utasításai szerint eljárni, a kisérlet eredményét az állomás által küldött rovatos ivbe bevezetui ós a kisérlet befejezte után az állomásnak megküldeni. 3. §. A kísérlethez szükséges magvakat és műtrágya féléket az állomás dijmentesen bocsátja a kísérletre vállalkozó gazdák rendelkezésére. A jónak bizonyult növényfajta termésből azonban köteles a kisérlettevő annyit az állomás rendelkezésére bocsátani, mint a mennyit az állomástól a kisérlettételre kapott. 4. §. A kísérletek eredményét az állomás évi jelentésében közzé teszi. A jelentés, a kisérlettevőknek megküldetik, és a „Főldmivelési Értesítő"-ben is közöltetik. 5. §. A növénytermelési kérdésekre az állomás részéről adott felvilágosítások díjmentesen történnek. 6. §. Az állomás székhelye a magyar-óvári gazdasági akadémia. Az állomást, az akadémiai igazgatóságának ellenőrzése mellett, az akadémia növénytermelési tanszakok előadója vezeti. Budapest, 1891. február 10-én. Bethlen 43/14. A földmivelésügyi Minisztérium tudatja, hogy az országos gyümölcsészet és kertészet szakszerű vezetését életbe léptetni óhajtja; ezen ügyek ellátásával Molnár István budapesti vincellér iskola igazgatót — mint miniszteri biztost—bizza meg. Felhívja egyúttal a gazdasági egyesületet, hogy nevezett megbízottját kiküldetései alkalmával hazafias támogatásban részesítse. Tudomásul szolgál. 44/15, Földmivelésügyi miniszter úr tudatja, hogy mint már több éven át, a folyó évben is, szőlő oltási gyakorlati előadásokat fog tartatni ápril, május és junius hónapokban. Tudomásul szolgál. 45/32. A lc' lmivelésiigyi m. kir. miniszter úr leirata a baromfi tenyésztés terjesztése és felkarolása érdemében, felhívja az egyesületet, hogy kebeléből baromfi tenyészbizottságot alakítson. Kiadatik az állat tenyésztési szakosztálynak, hogy a bizottságot megalakítsa. 46 34. Amerikai bab. A m. kir. földmivelésügyi miniszter úr 7 kilo Braziliából importált fekete babot küldött; ezen bab Braziliában állítólag kenyér pótszerül is használtatik. A bab 1 '

2 kilós csomagokban a tagtárs urak között szétosztatott kisérlet tétel végett, az illető tag urak pedig ezennel felkéretnek, hogy ezen bab termelése s használható sága körüli észleleteiket az egyesület titkárságával tudatni szíveskedjenek. 47/35. A nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter úr a kereskedelemügyi miniszternél portomentességet eszközölt ki az egyesület gazdasági ügyeiben a hatóságokhoz intézendő leveleire nézve, s ugyan ekkor 150 drb. porío mentes levelező lapot is küldött, melyek gazdasági ügyekben szintén felhasználhatók. Az egyesület a nagyméltóságú minisztérium ezen kegyes intézkedését — mely már évek során át az egyesület kívánsága is volt — de ez ideig teljesülésbe nem ment, hálás köszönettel fogadja. 48,21. Az országos magy. gazdasági egyesület megküldi a gróf Festetics szobor bizottság javaslatát, melyet ezen szobor 1897-ben leendő felállítása érdemében az igazgató választmány elé terjesztett. Tudomásul vétetik. 49 22/39. A Sümeg vidéki gazdakör elnöke beterjeszti ezen kör f. évi február hó 28-án tartott közgyűlésében felvett jegyzőkönyvet. Ugyan ezen kör elnöksége jelenti, hogy a sümeg vidéki gazdakör igazgató választmánya megalakult, s az erre vonatkozó jegyzőkönyvet beküldi. A jegyzőkönyvben kitüntetett számadások, munkaterv és költségvetés helyesnek találtatván, az 189l-re kért segély az anya egyesület által megadatik; a jegyzőkönyv, úgy az igazgató válaszmány megalakulását tár gyaló jegyzőkönyv az „Értesítőben" közzé tétetni rendeltetik.' Jegyzőkönyv, mely felvétetett a Sümeg vidéki gazdakór igazgató választmányi gyűlésén Gógánfán 1891. évi ápril hó 9 én. Jelen voltak: Barcza László elnök, Szűcs Zsigmond jegyző, Gyömörey Gáspár, Gyömörey János, Rezsőffy György, Bezerédy László, Klasz József, Zathu reczky Márton, Eitner Zsigmond, Külley József, Mojzer József és Schnitzler Jakab igazgató választmányi tagok. Elnök úr megnyitván a gyűlést, üdvözli a szép számmal egybegyűlt igazgató választmányt, rövid, de magvas beszédében reá mutat azon veszélyekre, melyek a gazda-közönséget oly sok oldalról fenyegetik, melylyel csak az által szállhatunk szembe, ha együttes erővel, közös akarattal s egymás közötti egyetértéssel küzdünk ellenségeinkkel, A mai összejövetellel ismét szép bizonyítékát adta körünk életrevalóságának, s az igazgató választmány minden egyes tagja megjelenésével bebizonyította, hogy mily mertékben viseli szívén körünk működését, s mily fontosnak tartja a célt, mit a kör élet feladatul maga elé tűzött. Indítványozza, hogy osztassék fel a kör területe az igazgató választmány között, oly célból, hogy azok a miniszteri gazdasági tudósítók mintájára, mintegy vidéki gazdasági tudósítói legyenek a körnek s ez által a kör területének minden egyes része közelebbi összeköttetésbe hozatnék a központtal Ezen tudósítások a gazdasági állapotokról, az állattenyésztésről s egy általában minden, a kört érdeklő dolgokról szólnának ; ha bárhonann oly dolgokról lesz értesítve a kör, melyek a gazdaság terén pangást vagy visszafejlődést mutatnának, ott szükség esetében a saját hatáskörében meg fog tenni minden tőle telhetőt a baj orvoslására. Hogy a sok irogatás, mely sok időt rabolna el, elkerültessék, csak élő szóval tartozik megtenni mindenki jelentését a minden hóban megtartandó igazgató választmányi gyűlésen ; csakis azon esetben, ha valaki akakályozva lenne a gyűlésen megjelenni, az Írásban adná be jelentését. Indítványa általános helyesléssel fogadtatott s megválasztanak: Barcza László Csab-Rendekre. Háczky Kálmán Káptalanfa, Hany, Gyepű, Kaján s Bodorfára. .Gyömörey János Sárosd, Galsa, Szegvár, Hosztót, Megyesre. Gyömörey Vince Ukk, Rigács, Megyerre. Gyömörey Gáspár Gógánfa, Gyömörő, Dabroncz, Hetyefő s ZalaErdödre. Szűcs Zsigmond Mihályfa, Kis Vásárhely s Sümegre. Eitner Zsigmond Szőcs, s Nyirádra. Klasz József Szalapa, s Ohídra. Bezerédy László Kis és NagyGörbő s Döbrőczére. Mojzer József Csehi, Bazsi, Prágára. Rezsőffy György Türjére. Berényi Jenő SzentGróth, Tekenye, Csáfordra. Zathureczky M. Véged, Batyk, Zalabérre. Indítványozza továbbá, hogy az igazgató választmányi tagok osztassanak föl 3 osztályba, hogy így mindegyik különös figyelemmel kisérhesse a maga szakmáját. Mindegyik osziály választ azután saját kebeléből egy elnököt. — Felosztattak tehát: A mezőgazdasági szakosztályba: Barcza László elnök, Gyömörey Gáspár, Gyömörey János, Eitner Zsigmoud, Semetke József és Rédey Sándor. Az állattenyésztési szakosztályba: Klasz József elnök, Szűcs Zsigmond, Bezerédy László, Zathureczky Márton, Háczky Kálmán és Schnitzler Jakab. A vegyes szakosztályba : Rezsőffy György elnök, Gyömörey Vince, Külley József, Berényi Jenő, Kardos Lázár, Mojzer József. Végül Schnitzler állatorvos úr adja be jelentését a sertés orbánc elleni védő oltásról, mely elhatároztatott, hogy ki fog nyomatni s a kör minden rendes tagjának megküldetik s a járás tek. főszolgabirája utján minden község elöljáróságának. Más indítvány nem tétetvén, elnök úr megköszöni a jelenvoltak szives részvétét s a gyűlést bezárja. Z. Gógánfa, 1891. ápril 9-én. Szűcs Zsigmond Barcza László. g. kör jegyzője. a kör elnöke. (Vége köv.) A „Dunántúli Közművelődési Egyesület" alapszabályai. Az egyesület cime és pecsétje. 1. §. Az egyesület cime : „Dunántúli Közművelődési Egyesület." Pecsétje: Magyarország cimere az egyesület cimének köriratával. Az egyesület célja, a) A magyar közművelődésnek és hazafias szellemnek terjesztése; b) a Dunántúlról történő kivándorlás korlátozása; c) amennyiben ez nem lehetséges, a kivándorlás irányzása.