Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-05-24 / 21. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1891. évi 21-ik számához. tolni arról, hogy az esetben, ha az illető növendék, az ünakaratán vagy önhibáján kivül akadályoztatás esetét kivéve, képesitése időpontjától számitva legalább öt éven át a tanitónői (nevelőnői) pályán működni nem tog, vagy ők, vagy a növendék kötelesek a kiképeztetésére fordított államköltséget az államnak visszatéríteni. Ezek a kötelezvények az illető intézet ir .ttárában megőrzendők. Figyelemmel továbbá arra, hogy minden évben nagy számban érkeztek a tanitóképezdékbe való felvételt kérő folyamodványok közvetlen a vezetésem alatt álló minisztériumba, holott itt elintézést nem nyerhetvén, csak szaporítják az amúgy is tetemes irodai munkát, egyidejűleg felhivoin a kir. tanfelügyelőséget, hogy hasson oda, miszerint ama folyamodványok a fent idézett rendelet 1. és 2. pontja értelmében ne a minisztériumhoz, hanem az illető tanitőnőképezde felügyeletével megbizott kir. tanfelügyelőhöz küldessenek. Szőlőtulajdonosok figyelmébe. Kedves hazánk közgazdasági életében nem utolsó helyen áll a szőlők jövedelmezősége. — Vannak vidé kek, hol az egyedüli kereset forrás a szőlőmivelésből veszi tápanyagát és ép ezért vajmi súlyosan nehezedik a szölőmivelő közönségre az a sokféle ellenség, mely az utolsó évtizedben hova tovább terjed szét és egész vidékeket tesz tönkre oly annyira, hogy az azelőtt legjövedelmezőbb szőlővidékeken most kopár területre találunk. A zala egerszegi hegyek mindeddig a szőlők legnagyobb ellenségétől : a filloxreától mentek maradtak s a szőlő gazdáknak nem is lehet forróbb vágyuk, mint az, hogy e hívatlan ellenség maradjon csak távol s vándoroljon inkább vissza eredeti hazájába. A mennyire a tudomány és gyakorlat vívmányai val lehetséges, védekezzünk úgy az említett, mint az ezen kivűl levő számos ellenség ellen, de okszerűen és tapintattal; inert valamint az orvosnál a gyógykezelés sikere első sorban attól függ, hogy a helyes diagnosist megtudta-e állapítani, vagy nem : úgy a szőlő gazdák a sokféle ellenség ellen csak úgy védekezhetnek, ha posi- tiv diagnosissal állanak szemben, azaz: ha a jótékonyan ható gyógyszereket, akkor, a mikor kell, és ott, ahol csakugyan azokra szükség vau, használják. Például nálunk elterjedt a hír, hogy szőlőinket a „Perenospora Viticola" ellepte oly aunyira, hogy sürgős intézkedést ajánltak. Állott pedig ez intézkedés abból, hogy a szakavatottak részéről ajánlott fecskendezést megkezdtük és azt vettük észre, hogy aki nem fecskendezett semmit, annak í termése nemcsak hogy silányabb uem volt, hanem még hellyel közzel jobb is volt; más részt azt tapasztaltuk, hogy a fecskendezéssel oly munkát végzünk, melynek semmi positiv eredménye nincs. — Ugy jártunk, mint az orvos, ki a diagnosist nem tudja megállapítani és a beteg megnyugtatására mégis rendel valamit, csak azért, hogy tudományához kétség ne férjen és még azért is, mert a beteg a gyógyszertől várja egészségének helyre állítását. Mi láttunk valamit; a levelek alsó lapján piszkos fehér, később sárga nemezhez hasonló toltok keletkeztek, melyektől a levelek felső lapja az illető helyen bibircs szerűen fölpúposodik. Elkezdtünk az ellenség ellen egész hadat indítani és éppen az eredménytelenség ejtett engem gondolkozóba. —- Kezdetben a gyógyszerben kételkedtem, de i ivei a legelső szakemberek ezt radicalis és egyedüli óvszernek ismerték el, azt kellett hinnem, hogy a diagnosis megállapításában van a hiba. Hogy ebbeli aggályaimat eloszlassam, a borászat egyik kimagasló alakjához intéztem ez ügyben kérdést, mindent részletesen megírtam és beküldtem hozzá egész csomó szőlőlevelet, azon kéréssel, szíveskedjék a betegséget megnevezni, mire a következő választ kaptam : „A beküldött levelek Perenosporától teljesen men tesek, hanem az úgynevezett nemez betegség (filzkrank beit) constatálható. E betegség pedig annyira ártatlan, hogy a Perenospora romboló hatásához még hasonlítani sem lehet. Szóval csak azt akartam constatálni, hogy szőlőhegyeinkben „Perenospora" nincs és talán ezzel nem tettem az ügynek rosz szolgálatot, valamint nem tenne az sem, ki e bár nagyon kismértékben ártalmas nemez betegség gyökeres kiirtására nézve az alkalmas gyógyszereket a közönség tudomására hozná. K. CSARNOK. Egy jubiláris kötet* Oly esemény fordult elő a magyar irodalom terén, mely méltó a megünneplésre. Irodalmi vállalatról van szó, oly irodalmi vállalatról, mely pusztán a művelt közönség támogatásában és pártolásában bizakodva tar totta fenn magát éveken át, mind e mai napig, szernbeszállva az oly sokszor panaszolt közönyuyel, harcra kelve a közönséggel a közönség érdekében, küzdve ellene és érette, fáradva lankadatlanul, hódítva egyre szélesebb körökben, erősödve és gyarapodva folyvást, inig végre elérte azt a büszke számot, mely még a nemzetek és világrészek történetében is korszakot jelez,: a 100 at! Száz! Ezekben a mostani napokban, midőn oly sokszor halljuk emlegetni ezt a duppla nulás számot, midőn minden társadalmi, politikai, irodalmi és tudományos jelenség, akár kitűnő voltánál, akár félszegségénél fogva a „századvégi" hangzatos jelzővel ékeskedik • a 100-as szám kétszeres jelentőségű. Es bizony csakis ezekben a „századvégi" időkben volt lehetséges az mert eddigelé képzelhetetlennek tartotta volna bárki is' hogy egy magyar irodalmi vállalat, melyet nem valamely gazdag tudományos vagy szépirodalmi társaság tart fenn hazafias, nagy áldozatokkal, meger|e szazadik kötetének kibocsátását. M ~ Regénytár 100, kötet. Ára pompás diszkütésd Singer éz Wolfner Budapest. Ez az igazi „fin de siécle"-vállalat az „EgyetemesRegénytár." A merre csak magyar szépirodalmi könyv megfordul, mindenütt ott látni évek óta azokat a tetszető* piros köteteket, melyek tartalmukkal és olcsóságukkal egyre nagyobb tért hódítottak s folyvást jobban szorították ki az idegen termékeket, a mikkel közönségünk azelőtt valósággal el volt árasztva. A Singéi- és Wolfner könyvkiadó cég, eléggé nem dicsérhető bátorsággal é s nemes ambícióval, indította meg hat évvel ezelőtt ezt a vállalatot. Sokszor volt szó azóta azokról az elvekről, melyek e vállalat megindításában és fenntartásában a kiadókat vezették. Az irodalom megnyilatkozhatásának, érvényesülésének két elengedhetetlen tényezője állt konok harezban egymással: kiadó és közönség. A kiadó panaszkodott a közönségre mely nem páltolja az irodalmat s közönyével lehetetlenné teszi, hogy az irók necsak az aszulíia, meg a hirlaphasábok, hanem a könyvpiac számára is dolgozhassanak; a közönség viszont panaszkodott a kiadóra, ki az irodalmi termékek árát oly drágára szabja, hogy megszerzésük a középrend számára lehetetlen. Erre meg a kiadó azzal replikázott, hogy oly közönségnek, mely a kelendőséget egyáltalában nem biztosítja, nem lehet olcsó könyveket ad ni. A közönség vállat vont és — panaszkodott tovább, kiadó és közönség helyett, az iró, az a bizonyos „harmadik", ki a másik kettő közt folyó harcnak épenséggel nem örülhet. így tartott ez az áldatlan állapot, tanácskozásokon, banketteken keresztül, egészen addie, mig az Lgyetemes Kegenytár meg nem indult. A kiadó legelső, természetes elve volt a jó tartalom. Elég, csak futólagosan is végig tekintenünk azon a díszes társaságon, mely az Egyetemes Regénytár eddigi száz kötetében együtt van, hogy meggyőződjünk arról a lelkiismeretes gondról és tapintatról, melyet a vállalat vezetősége mindenkor tanúsított. A kor legelső írói vannak képviselve a kötetekben: Feuillet, Zola, Ohnet, Cherbuliez, Turgenyev és Dosztojevszky; Rider Haggard, Ouida, Conway; Heyze és Lindau, mindmegannyi fényességei a magok nemzeti irodalmának, egy csoportban vannak a magyar irodalom színe javával. A mint a vállalat terjedt, izmosodott: egyre nagyobb tért hódított benne a hazai irodalom. Beniczkyné, Bródy Sándor, Csiky Gergely, Gyarmathyné, Jókai, Kazár, Margitay, Mikszáth, Petelei, P. Szatmáry, Tolnay vaunak képviselve önálló kötetekkel, mig a vállalatnak, szinte már nélkülözhetetlenné lett Almanachja egész sorozatát gyűjti egybe novellistáinknak, kik vetélkedve keresik és bírják is a közönség tetszését. Ily irányú vállalat talán mindenkép és minden korban kivívta volna magának nagylassan az elismerést és a pártolást. De ez nem volt programmnak elég: az kellett főkép, hogy a könyv kellemes vendég legyen a házban, ne bontsa meg a megszokott otthoni kényelmet és ne kerüljön sokba, ne hogy- ráunjanak és visszakívánják oda, a honnan jött. Az Egyetemes Regénytár csinos piros kötetei asztali dísznek is beváltak s e mellett olyan olcsók voltak, hogy egyszerre el kellett némulni velők szemben minden panasznak. Kedves és állandó vendégei lettek országszerte számos háznak, hol azelőtt csak híréből ismerték a szépirodalmi könyveket, vagy csak futólagosan ismeretséget kötöttek egy-egy kölcsön kért példánynyal vagy szurtos kaszinói kötettel. Jeles tartalom, külső csín, olcsóság — ez a hármas jelszó vezette a kiadókat mind e mai n:ipig, s ez a hármas tulajdonság van meg a most előttünk levő 100 ik kötet ben is. Kitűnő kiállítása a rendes köteteknél díszesebb, Ízléses aranyozással ékített címfödele az erdélyrészi bércek jeles írónőjének, Gyarmathy Zsigánéuak a nevét tünteti szemünkbe. A havasok alján cím alatt négy költői lendületű, igazi magyaros zamattal teli elbeszélést találunk e kötetben, melyhez nem kisebb ember, mint József főherceg, Magyarország első katonája irt egy meleg hangú ajánlást. A jubiláris kötetet Mikszáth Kálmán, az Egyetemes Regénytárnak fennállása óta egyik hatalmas oszlopa s az évi Almanachok szerkesztője, vezeti be az ő szokott szellemes modorában, „Néhányszó"-val, élvezetére mindazoknak, a kik elolvassák. Helyi, megyei és vegyes ÍM. A sümegh—tapolczai helyi erdekíí vasút magnyitasa f. hó 16-án volt a szokásos ünnepséggel. Fokozta a vidék örömét és lelkesedését, hogy a megyénk érdekeit annyira szívén hordozó szeretett főispánunk, Svastits Benó Őméltósága, a megnyitási ünnepélyen megjelent. A vonat reggel 9 órakor ért Tapolczára, hogy a meg nyitási ünnepélyre onnan a tisztelgő küldöttséget Sümeghre vigye. Útközben szintén csatlakoztak a tapolczaiak hoz. Tapolcza város és vidéke nevében Sümegben báró Putheány Géza üdvözölte szeretett főispánunkat, hálával emlékezvén meg azon lekötelező kegyessegéről, hogy Tapolcza város és vidékének érdekei iránt mindenkor nemcsak meleg érdeklődést tanúsít, hanem azok megvalósítását hathatós támogatásával elő is segíti. A lelkes éljeuzéssel kisért beszédre főispán Őméltósága telelvén, örömének adott kifejezést, hogy a haladás és művelődés ez ünnepén részt vehet; a maga részéről biztosítja a küldöttséget, hogy édes örömmel szenteli munkásságát szeretett vármegyéjének és boldogítólag ; hat reá, ha akár az egész vármegye, akár egyes vidé ; kének érdekében valamit tehet. Szavait szűnni nem akaró éljenzés kisérte. — Lesencze-Tomajon Hertelendy plebános üdvözölte az,állomáson egybesereglett közönség nevében főispán Őméltóságát, aki szívélyes szavakban mondott köszönetet. — Nagy sokaság gyűlt egybe Tapolczán a díszesen fellobogózott pálya udvaron, ahol , a tűzoltóság képezett sorfalat. A város nevében annak ' jegyzője, Árvay Lajos, üdvözölte főispán Őméltóságát, kifejezést adva beszédében azon benső szeretet és mély j tiszteletnek, mellyel a város közönsége irányában visel- j tetik. Főispán Őméltósága meghatva fejezte ki köszö- ! netét a személye irányában nyilvánuló tisztelet és szeretetért. — A megnyitási ünnepélyt fényes bankett követte, melyen számos lelkes felköszöntőt mondottak. Üj törvényszéki elnök. A nagy-kanizsai kir. tör vényszék elnökévé Ő felsége a király az igazságügyminiszter előterjesztésére Tóth László győri kir. Ítélőtáblai bírót nevezte ki. Tudós vendegek Keszthelyen. Az ornithoíógia kongresszus tagjai közül 28-an Budapestről e hó 22-én kirándultak Keszthelyre, illetőleg Balatonvidékére. A tudós vendégek először is a kis Balaton madárvilágával ismerkedtek meg a helyszinen. Onnan Keszthelyen át Hévizre rándultak. A tudósok Festetics Tassilo gróf vendégei voltak, kinek nevében a jószágkormányzóság és tisztikar vitte a szives vendég látást és kalauzolást. Jotekonysag. Király Pál, a csáktornyai .kerület országgyűlési kéyviselője, a dráva-szent-iváni tűzoltó egyletnek 30 forintot adományozott. Meghívó. A zala egerszegi polgári-, középkereskedelmi- és műipariskola, valamint a polgári leányiskola növendékei „segélyző-egyesületük" javára folyó évi junius hó 6-án, a „kaszaházi kertben" teke versennyel égy bekötött tavaszi mulatságot rendeznek. Belépti dij személy es kint 50 kr. — Egy tekejegy (3 dobásra) 15 krajcár. Eelültizetések köszöuettel fogadtatnak és a helyi hírlapban nyugtáztatni fognak. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság junius hó 13-án tartatik meg. A zala-egerszegi nőegylet nepkonyhajanak lapunk szerkesztőségéhez beküldött kimutatása szerint december hóban kiutalványozotatott 250 ebéd frt 50 kr. értékben, január hóban 385 ebéd 65 frt 45 kr. értében, február hóban 397 ebéd 67 frt 49 kr. értékben, március hóban 464 ebéd 77 frt 88 kr. értékben, április hóban 413 ebéd 70 frt 21 kr. értékben. Összesen az öt hó alatt kiutaltatott 19U9 ebéd 324 frt 53 kr. értékben. A nép konyha részére befolyt adakozások összege 468 frt 80 kr., melyből a 324 frt 53 kr. kiadást levonván, maradt péuztármaradvány 144 frt 27 kr., mely takarékpénztárba helyeztetett. — A népkonyha 468 írt 80 kr. jövödel me tisztán adakozás utján folyt be. E nemes célra adakozni kegyesek valának: jiisehitz Dávidué (Budapest) 50 frt, kereskedelmi ifjak báljából -4U frt, gróf Festetich Tassilló (Keszthely), Zala megye nemesi pénztára 30—30 frt, dr. Mangin Károly 25 frt, gróf Széchenyi Béla (Budapest), lovag Gutmann Dávid (Bécs), özv. Szabó Samuué, Vogronits Antal kanonok (Veszprém), zala-egerszegi takarékpénztár 20—20 frt, Csertán Károly alispán gyűjtése új évi üdvözletek megváltása cimén 11 frt, dr. Hidasy Kornél szombathelyi megyés püspök, Harkányi Frigyes (Budapest), Barouyi Ede (Kehida), Tarányi Ferenc (P.-Szt.-László), Újlaki Hirschler és fiai (Domború), özv. Bognár Gézánő, Szekeres Jószef (Bak), Steiner Mária (Budapest), Stern Farkas 10—10 frt, lukey Lászlóné (N.-Récse), Stern Sára (Bécs), Balaton József, Szily Dezső (Ollár), dr. Graner Adolf, özv. Némethy Istvánné, Rozenbeig Zsigáné, dr. Kőnig Mór (Budapest), dr. Mittlerné (Terezovatz), Weisz Ede 5—5 frt, Krosetz István persely-gyűjtéséből 4 Irt 70 kr., özv, Sümeghy Ferencné (Söjtör), özv. Farkas lmréné (Bagód), dr. Hajós Ignácné 4—4 fi-t, YVocher Sarolta (Bak) 3 írt, Krosetz Kikaker Klemeutin, Grűnw .ld Mór, Brasser Teréz (Póla) 2—2 frt, N. N. 1 frt 60 kr., Ritser Gyula 1 frt £J kr., Fatér János (Szompács), Martonfalvi Ármin, Ragendorfer Samuué, Weis Tivadar, Friedrich; Ferenc (Budapest), N. N. Fischel Mátyás, dr. Engel Gyula (Balaton Füred) 1 — 1 frt. — Midőn a népkonyha e kimutatását közöljük, lehetetlen elismeréssel meg nem emlékeznünk Risenberg Henriettének a népkonyha felállítása és vezetése körül kifejtett fáradhatlan ügy buzgalmáról, aki ezen oly üdvös intézményt nemcsak hogy létesítette, hanem egyúttal lehetővé tette, hogy a nőegylet egy krajcár kiadás nélkül, csupán közadakozás utján, öt hónapon át fentartolta és az idei, rendkívül szigorú télben sok szegényt mentett meg a nélkülözésektől. Az intézmény szervezője, úgy a kegyes adakozók leljék jutalmukat azon boldogító öntudatban, hogy sok szegény arcáról törölték le a könyet! Latogatas. A panonhalmi főapátot, Vaszary Kolozst, ki tudvalevőleg Keszthely város szülötte, a pünkösdi ünnepekben Keszthelyről Reischl V. vbiró, Lénárd E. ügyész, Takách I. főszolgabíró és dr. Hanny Ö. orvos meglátogatták, hogy a tudós főpap többször kifejezett óhajának eleget tegyenek. A tőapát földiéit a legkitűnőbb módon fogadta és vendégszeretetével árasztotta el őket. A Csáktornyái kísdedovj egyesület a III ik ciklusra alakuló ülését az egyesület tevékeny elnökének, Ziegler Kálmánnak elnöklete alatt megtartotta. Elnök megnyitó beszédében örömmel emlékezett meg arról, hogy "az új ciklusra a tagok száma jelenlékenyen megszaporodott. Lelkes szavakkal méltatta azon fényes eredményt, mit az egyesület eddig elért. Az egyesület vagyona jelenleg 2.359 frt. 99 kr. Az utolsó 3 évben az óvodát 457 gyermek látogatta, akik közül 116 tan dijelengedésben részesült, mely körülmény maga legfényesebben igazolja ezen egyesületnek áldásos működését. A tisztújítás Kollárics Mihály korelnök elnöklete alatt következő eredménnyel folyt le: Ziegler Kálmán elnök, Sárossy Lászlóné II. elnök, Zrínyi Károly titkár, Polyák Mátyás pénztárnok, Wollák Rezső ügyész, dr. Schwarcz Albert orvos. Választmányi tagok: Bernyák Károlyné, Hirschmann Samuné, Pálya Mihályné, Rhédey i Ferencné, Wollák Rezsőné, Ziegler Kálmáuné, Alszeghy I Alajos, Graner Miksa, Margitai József, Molnár Elek, j Probszt Ferenc, Prusátz Alajos. Számvizsgálók : Fischer Eudre, Hirschmann Adolf, Németh István. Egyúttal elhatározta a közgyűlés, hogy az óvoda zárvizsgálatával i kapcsolatban mulatságot rendez. A zaia-egerszegi kenyér-egylet Graner Teréz ' elnöklete alatt az évi működését bezáró közgyűlését pünkösd napján tartotta. E gyűlésen előterjesztetett özv. dr. Graner Mihályné pénztárnok évi számadása, valamint Engelsmann Rozália és Rechnitzer Emilia számvizsgáló bizottságnak a számadásra beadott jelentése, melv szerint a számadás rendben találtatott és pénztárnoknak a felmentvény megadatott. A beterjesztett szám-