Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-04 / 1. szám

X. évfolyam. Előfizetési dij: Egészévre 4 ft., Félévr 2 ft, Negyedévre 7 ft. Hirdetmények : 3 hasábos petitsor egysze 9 kr., többszöri hirde tésnéi 7 kr. Bélyegdi 30 kr. Nyilttor petitsorn 12 kr. T" Zala-Egerszeg, 1891. január á. szám. JL JL i, közművelődési:: A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szer­kesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fo- • gadunk el. Kéziratokat nem kii Műnk vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és ja, „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. MEGHÍVÓ. Zalamegye gazdasági egyesülete saját helyi­ségében 1891 évi január ho 12-én d e. 10 órakor rendes közgyűlést tart, amelyre t. tagtárs ur tisztelettel meghivatik. A közgyűlés főbb tárgyai : 1. Az 1890-ik évi számadások beterjesztése. 2. Az 1891 -ik évi költségvetés és munkaterv megállapítása. 3. Ministeri leiratok. 4. Folyó ügyek és netáni indítványok. Kelt Z.-Egerszegen, 1890. évi december 31. Háczky Kálmán, ügyvezető elnök. Felhívás előfizetésre. Lapunk mai számával tizedik évi pálya­futását kezdi meg. Kilenc évi fennállása legfényesebb bizonyí­tékul szolgál a tekintetben, hogy míg egyrészt hézagot pótol, másrészt igyekezett a felállításával kitűzött feladatot legjobb meggyőződés szerint megvalósítani. Mint a megye Székhelyén levő lapnak egyik feladata a vármegyét közvetlenül érdeklő ügyek részletes és tárgyilagos ismertetése. Nyugodt lélekkel hivatkozhatunk olvasó közönségünkre, hogy e részben feladatunkat mindenkor lelki­ismeretesen töltöttük be. Lapunk ugyanis míg egyrészt, híven és gyorsan közölte a törvény­hatósági és közigazgatási bizottsági ülések lefo­lyását, e mellett bármely fontos ügy került szőnyegre megyénkben, arról azonnal tájékoz­tattuk olvasó közönségünket. Kiváló gondoskodásunk tárgyát képezte mindenkor, hogy olvasó közönségünk kellőkép értesüljön a városunkban fölmerült eseményekről. Senki sem tagadhatja, hogy városunk pár év alatt, fáradtságot és áldozatot nem kiméivé, óriási | törekvéssel igyekszik a múlt idők mulasztásait I helyrepótolni, a tespedésből. melyben a régi fásult közöny miatt évek során keresztül sinlő­dött, kibontakozni és így maga részére biztosí­tani azt a helyet, mely, mint egy fényes múltú vármegye székhelyét, joggal megilleti. E törek­vés elől soha sem zárkóztunk el, sőt ellenkezőleg igyekeztünk városunk közönségét jóakarat sugalta közleményeinkkel lelkesíteni, kitartásra buzdítani. A feladatok egy részét vállvetett munkássággal sikerült betöltenünk. Be kell azonban vallanunk, hogy sok és terhes feladat vár még reánk, melyeknek sikeres megoldása után pihenhetünk csak meg s tekinthetünk vissza egész nyugodtság­gal bevégzett munkánk sikeres eredményére ! E küzdelmek közt ott talál bennünket a jövőben is olvasó közönségünk szerény harcosként; ott fo­gunk mi is küzdeni a haladás kibontott zász­lója alatt. Tárcarovatunkat igyekezünk a jövőben is élénkké és változatossá tenni s e végből nem­csak mulattató olvasmányoknak adunk helyet, hanem egyúttal komolyabb irányú dolgozatokat is közlünk Törvényszéki csarnok rovat alatt új évtől kezdve közölni fogink az i c^sr ságszblgóItatás köré ben felmerült nevezetesebb eseményeket. Törekedni fogunk, hogy hírrovatunkban ezután is a helyben, valamint a megyében elő­forduló egyes eseményekről olvasó közönségünk gyors és kimerítő tudomást szerezhessen. Lapunk a „Zalamegyei Gazdasági Egyesü­let"-nek hivatalos organuma lévén, e kiváló tekintélynek örvendő megyei egyesület közhasznú működéséről lapunk utján nyer olvasó közön­ségünk alapos értesülést. Az események összetorlódása alkalmával mint eddig, úgy ezután is mellékletet fogunk adni. Lapnnk előfizetési ára marad a régi, t. i. egész évre 4 frt, félévre 2 írt, negyed­évre 1 frt. Községi és körjegyzők, valamint tanítók részére lapunk előfizetési árát a jövőben is íelt'-re szállítják Ip, t. i. egész évre 2 frtra, félévre 1 frtra. Kérjük az előfizetés mielőbbi megújítását, hogy a nyomtatandó példányok számáról kellő időben tájékozást szerezhessünk. Hátralékos előfizetőinket kérjük a hátralékos ősz­szeg mielőbbi beküldésére. „Zalamegye" szerkesztősége és kiadóh vatala. Az újév küszöbén. Az emberi vésres elme nem birt megbirkózni o o a végtelen idő fogalmával; föl kellett azt dara­bolni határolt időszakokra, hogy élni tudjunk vele, hogy föl tudjuk használni tervszerűen a saját boldogításunkra és mások jólétének elő­mozdítására. Az egy évi időtartamnak kiszabá­sát, azután annak hónapokra, napokra, órákra, első és másodpercekre való darabolását semmi egyéb körülmény nem követelte, mint végessé­günk, mely mindenben, mindenütt keresi a határt, keresi a kezdetet, a véget s csak a hatá­rolt idővel és határolt térrel képes rendelkezni. A végtelenség megszédíti elménket; az örök fogalmának lázas kutatása az őrület határáig viheti a concrét fogalmak alkotásához szokott emberi agfvat. De így a véges emberi elméhez szabdalt időbe most már teljesen beleélődíünk. E felosztás szerint élünk, alkalmazkodunk; ehhez szabjuk terveinket, törekvéseinket, miknek megvalósítá­sához idő szükséges. A különböző életfoglalko­zásban munkáló emberek rendesen év elején megkészítik maguk számára a munkaprogram­mot s az egy évi időtartamot, (a végtelen időből kimért idő-parányt) úgy osztják be a munkához, ahogy a körülmények engedik. így vagyunk egész életünkkel is. Minden ember szokott magának célul tűzni ki valamit, aminek elérésére élete folytán törek­szik. A magasabb szárnyalatti lelkek magasabb, rendkivülibb, — a mindennapi elmék (amikből „Zalamegye" tárcája. Rigmnsos krónika, vagy az Istenben boldogult 1890-ik esztendő históriája avagy története. Tinódy Lantos Sebestyén diák módjára megénekelte : Theodorns diák, recommenddlván azt a „Zalamegye" nevezetű újságnak• Miként a tömjénnek illatozó füstje: Ügy szálljon fel imánk a levegőégbe, Hogy egy jó esztendő' tűnt a semmiségbe S benne sok jó szándék így mehetett végbe. Azt mondják, szerencsés volna azon nemzet, Melynek életéről nem ir a történet; Csak kis események tarkítják ez évet, így hát szerencsés volt s kár, hogy ére véget. Hármas szövetségnek szilárd volt bástyája, Békességes derűt szórt Európára; Látja a kontinens, hogy ez nincs kárára, 8 mégis fegyverkezik népek romlására. Ami különösen hazánkat érdekli, — Mert krónikám főkép ezeket énekli, — Nyomósabb dolgait jegyezzük fel neki, Mert sok aprólékos itten nem férne ki. Nagy változás állt be hazánk kormányában, Régi alak tűnt le jó Tisza Kálmánban; Tizenöt esztendőt élt méltóságában, Utódját tiszteljük Szapáry Gyulában. Bismarck is lemondott, ámbár nem szívesen, Unalom penészét érzi keservesen ; Nyomdokába lépni nem képes senki sem, Szereplését Klio följegyzi fényesen. A világ bámulta hatalmát, nagy eszét; Mióta a szegény Dániát tépte szét, Monarchiánkat és Franciaországot Megalázta, nagyra növelvén Dájcslandot. Andrássy Gyula is végkép visszavonult", De szemére—oh, jaj! — az örök éj borult. Ismerte a világ, becsülte mindenki, Örök világosság fényeskedjék néki! — Ez az esztendő is kivette a részét, És ha a krónikás vizsgálódva néz, szét, Halál kaszájának, szörnyű dézsmájának Megkönyezi mérgét s érezheti „félsz^-ét. Három lutheránus püspök megszűnt élni, Névszerint: Geduly, Czékus, Szeberényi; Elhunyt Ligeti, a hires tájképfestő S Orbán Balázs iró és volt képviselő. Volt még több halott is, kiknek jó emlékét Nemzeti kegyelet táblájára vésték : Urváryval Stoczek s Dapsy László ment el, Majd meg Szabó Károlyt temettük részvéttel. Mozog a munkásnép, követeli jussát, Ünneppé tette az év „első májusát " Sociális kérdés bölcs megoldására Gyűlést tartott Vilmos, németek császára. Kosuth Lajos megszűnt magyar polgár lenni, Elveitől őt már el nem. vonja semmi; De a magyar szívnek leghálásb érzélmi Fűződnek nevéhez s nem szűnnek kegyelni. Fényes nászünneptől hangzott Budavára, Margit főhercegnő' lett boldog arája Thurn Taxis hercegnek, magyar nyelven folyt az , Magyar ott a szív is ; magyar ünnep volt az. Király kisasszonynak, szép Valériának, Ferenc Salvatorban vőlegényt adának.••• Bár lakodalmából nem jutott Budának, Hű magyarok néki szerencsét kívánnak. Országos közügyek szépen virágzának, Vége-hossza nincs a sok kiállításnak, Gyűlésnek, banquettnek és jubileumnak S az elmaradhatlan magnum áldomásnak. Fotográfiákból műkedvelő társak Budapesten fényes kiállítást csaptak. Virágkiállítás következett erre, S a színészeké is vallott nagy sikerre. Arad városáról zengjen most az ének, Fényes kiállítást ott is rendezének. A magyar Alföldnek hírhedt gazdasága S a fölserdült ipar volt látványossága. Könnyes szemmel szóljunk másik ünnepéről, Ama tizenhárom nemzeti szentjéről; Hej! aradi várnak vértől ázott sánca, Engesztelve néz föl vértanuk szobrára. A magyar színészet százéves múltjára S emlékére tartott jubileumára Büszkén emlékezzünk s örvendjünk, hogy már ma Palotákban díszlik s nem a rondellába. — Lassan, de biztosan haladunk a korral; Csak ne zaklatnának füstnélküli porral, Manlicher puskával, bukott fegyvergyárral: Am ha benne élünk, úsznunk kell az árral. Magyar honvédőrség jár fel Budavárba, így parancsolá ezt magyarok királya ; Nem is léhet ennél hívebb istrázsája, Szárazon és vízen számíthat is rája. Nincs a kérek földön király így szeretve, Népe között járni ezért vagyon kedve. Ki ne emlékeznék vissza Debreczenre, Orömkönyben fürdő királyi két szemre !—­Mai számunkhoz feliv melléklet van csatolva. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom