Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-12-07 / 49. szám

Melléklet, a „ZALAMEGYE" 1890. évi 48-ik számához. középkereskedelmi iskolát végzett növendékek itt nyel­hessék teljes tanári kiképeztetésiiket, sem emelheti, a szaktanárok hiányának előzőleg történt megállapítása után, elvi kifogás. A kereskedelmi szakosztály a maga részéről, a műegyetemen a kereskedelmi szaktárgyak részére létesítendő külön tanszékek felállítása mellett nyilatkozik: miután a kérdés ilyetén megoldásában a szaktanárok megkívántató tudományos kiképzésének nagyobb biztosítékát véli feltalálni, mint a mekkorát a két évi magasabb tanfolyammal megtoldott középkeres­kedelmi iskola, a tulajdonképeni kereskedelmi akadémia képes nyújtani. Ez esetben elesnék azon, nézete szerint időszerűtlen javaslat is, hogy a vidék valamennyi közép­kereskedelmi iskolájának le kell tennie a kereskedelmi akadémia eimét. Mert a meddig a túlsó államtél közép- i kereskedelmi iskolái ezen címmel élnek, nem igen rak I hatják le azt a mi középkereskedelmi iskoláink sem, miután különben a nagy közönség az osztrák közép- | kereskedelmi iskolákat magasabb fokú tanintézeteknek fogná tekinteni, a mi az azokat látogató magyar tanít­ványok amúgy is igen jelentékeny számát még jobban nevelné. Ha a kereskedelmi szakosztály eddigelé legnagyobb­részt teljesen egyetértett az előtte fekvő magas leirattal, annak negyedik javaslata ellen, mely szerint valamennyi középkereskedelmi iskola négy rendes évre osztandó be, határozottan állást kell foglalnia, Mert ezen életbe­vágó újítás szükségszerűsége nézete szerint mivel sincsen beigazolva. Tagadhatatlan ugyau, hogy középkereske­delmi iskoláink hallgatói már ez idő szerint is meglehe­tősen megerőltetvék s a tervbe vett reformok esetén még jobban meg fognak erőltetni; oly mérvű túlterhe­lésről azonban, mely a báromévi tanidőnek négy évre való kiterjesztését indokolná, még sem lehet szó. Ennek beigazolása céljából elegendőnek találjuk a túlsó állam­fél középkereskedelmi iskoláira való utalást, melyek szinte csak három évre terjednek ki, s ezek keretében sokkal terjedelmesebb tananyagot dolgoznak fel, mint a mekkorát a mi középkereskedelmi iskoláink nem csak ez idő szerint, hanem a tervbe vett összes reformok keresztül­vitele esetén is tel fognak ölelni. Előttünk fekszik a bécsi kereskedelmi akadémia 1890. évi XXXIII ik értesitőie, mely fenntmondottakat teljesen igazolja s egyúttal tanul­ságul szolgál arra, mit képesek a tananyag bölcs össze­állítás, szakszerűen iskolázott tanerők, szakértelemmel összeválogatott tankönyvek segélyével a három évi tan­folyam keretében elvégezni. Nálunk .a a hallgatóknak jelenlegi láiszólagos túlterheltetése abban az arányban iog megszűnni, a mely arányban a tananyag gyakorlati beosztása, a tanerők szakszerű kiképeztetése s a célnak megfelelő tankönyvek száma emelkedik: a tanidőuek három évről négy évre való kiterjesztése számos közép kereskedelmi iskolánk létalapjára nézve épenséggel veszéllyel is járna. Köztudomás szerint ugyanis közép­kereskedelmi iskoláink nem dicsekedhetnek épen a hall­gatók valami túlnagy számával s ez idő szerint még azon tanulók száma, kik a kereskedelmi pályától tulajdon­képen távol állanak s az érettségi vizsgálat letétele után egészen más kereseti ágakra adják magukat, az összes hallgatók tetemes hányadát teszi. Ezeket ez ideig csak a hároméves tanfolyam s azon körülmény vonzotta a középkereskedelmi iskolába, hogy egy évvel előbb lép­hettek azon kedvezmények egész sorának élvezetébe, melyeket hazai törvényeink a középiskolákat végzett növendékeknek biztosítanak. Ezek abban a pillauatban, a melyben ezen egy évet tevő időbeli nyereség meg­szűnik, a többi középiskolákat fogják felkeresni, melyek az említettük kedvezményeken kivül még tanulmányaik­nak az egyetemeken való esetleges folytatását is bizto sítják számukra. Tisztán kereskedelmi szempontból véve, ez nem tekiuthető ugyan ve»ztességnek, de anyagi s közgazdasági szempontból annak minősítendő. Mert ezen tanulók egyrészt tetemes összeggel járulnak hozzá középkereskedelmi iskoláink fenntartásához, másrészt a kereskedelmi nevelés szellemét viszik az elől eddigelé teljesen elzárkózott társadalmi körökbe, mely körülmé­telen válasza által felkorbácsolt vérrel, arcába vágtam az ön méltán megérdemelt nevét: emlékezik-e mit tett ön? Nézze! itt ég még arcomon! Ezt nem birtam én elfeledni. Ezért akartam még önnel szembe állani. Ezért tartogattam itt ezt a vén anyókát évek óta, hogy vadá­szat közben önt megtalálva és kíváncsivá téve, ide csalja. Ma ez megtörtént. — És minő elégtételt kiván ön? — Elégtételt! Hahaha! Elégtételt! Van önnek uram, fogalma, hogy mi az az elégtétel '? Nincs ! Nem lehet! Megmutatta múltjával. Hisz önnek talán, az sem volna baj, ha most arcon ütném. Ne féljen! En most is jobban tekintem önben a férfit s azt hogy vendégem, mint ön tekintette.. . . Boldog ön ugy-e? Van neje, gyermekei. Hallottam, hogy szépen élnek. Kedves lehet ily körülmények kö-.ött az élet nagyon. Nos hát én adok arra az arculcsapásra egy hatalmasabb vágást most. Ebben a pillauatban kirántqtt kebléből egy bádog­szelencét; felpattantotta födelét. Égő tapló volt abban. Most a szoba fülkéjében levő ládika ajtaját fölkapta, tele volt az puskaporral s az égő kanócot belehajította. Vakító fény vágta ketté e pillanatban az éjszaka sötétjét ; s nyomban egetrázó dördület vonaglott végig százszoros visszhanggal az erdő óriásán. A vártorony törmeléke, mint kőeső, hullott a vár domb köriiletére. Véres volt az s itt ott csont- és izom­maradványok jelezték a toronyban voltak rettenetes végét. Hogy ki volt a férfi? ki volt a nő! — máig sem tudja senki. Holdas éjszakában megjelen a vár omladék fölött márvány arcával a tündér, leül a vár fokára s elmondja sutlogó síri hangon történetét. De ki merne közelébe menni ? Valami furfangos légátus mégis megtette. Igy maradt meg a nép ajkáu ez a rege. —}'• nyék elseje maguknak a középkereskedelmi iskoláknak érdekében, utóbbija pedig a hazai kereskedelem érdeké­ben fekszik. De nemcsak ezen hallgatókat veszítenék el középkereskedelmi iskoláink, hanem a tényleges kereskedő tanulók száma is nagyon inegcsappana, kivált a mi kitinarakerűletünk területén: miután azok igen jelentékeny része a régi hírnévvel biró, bárom éves bécsi és gráczi középkereskedelmi iskolákat keresné íel. Hogy ezen feltevésünk nem hiti képzelődés, legjob ban bizonyítja azon körülmény, hogy a hazai középkeres­kedelmi iskolák rohamos szaporodása dacára, a bécsi kereskedelmi akadémiát a mult évben még mindig 57 magyar tanuló látogatta, mely számot, Alsó-Ausztria kivételével, a túlsó államtél egyetlen országa seiu érte el. —- A kereskedelmi szakosztály ennélfogva azt indít váuyozza, méltóztassék a tekintetes kamarának a közép­kereskedelmi iskolának uégy rendes évfolyamra való beosztása, mint szükségtelen, sőt veszélyes újítás ellen határozottan állást foglalni. Az előttünk fekvő magas leirat ötödik főpontjában foglalt azon javaslata ellen, hogy a kereskedelmi minisz ter nevezhessen ki külön közegeket, kik a középkeres kedelmi iskolákat állandóan látogathassák, a tanítás gya­korlati menetére felügyeljenek, észleleteikről évuegyeden­kint egyszer jelentést tegyenek s az érettségi vizsgála­tokon, mint miniszteri biztosok, részt vegyenek, nemcsak kifogás nem tehető, hanein az a legmelegebben párt­fogolandó." A soproni kerületi kereskedelmi és iparkamara köréből. A soproni kereskedelmi és iparkamara f. évi 507S. 4925., illetve 5262. szám alatt a következő, három rend­beli hirdetményt bocátotta ki, melyekre felhívjuk az érde­kelt bor- és szőlőkéreskedessel foklalkozókat: Hirdetmény. A hazai borkereskedés és termelés érdekének liatá lyosabb megvédése indokából célszerűnek látszik, hogy az érdekelt termelők, kereskedők, nevezetesen mindazok, kik boraikat a külföldön való utánzástól ós a hamisít­ványok forgalomba hozatala általi károsittatástói óvni óhajtják, igyekezzenek boraikat szabályszerűen lajstro­mozott védjegyek oltalma alatt hozni forgalomba. Miután a bel- valamint az illető külföldi helyeken való védjegy lajstromozása által a végjegyek kölcsönös oltalma tekintetében fennálló nemzetközi egyezmények erejénél fogva, a kereskedő és termelő bizonyos hatá­lyos eszközt találhat arra, hogy a hamisító ellen siker­rel eljárhasson s így a magyar borokkal külföldön elkö­vetett hamisításoknak némileg gátat vethessen, Ó nagy­méltósága a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr t. évi október hó 18 án 5ö.85ö VI. sz. a. kelt magas leiratához képest felhívjuk kamarakerületüuk érdekelt bor­kereskedő köreit, miszerint védjegyeiket úgy sajat érdé kükben, miut a magyar bor kereskedelmi torgalma érdekében, minél nagyobb számban bolajstromoztassák. Kelt Soproniban, 1890. évi november hóban. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. Hirdetmény. Az orosz kormány rendelete szerűt mindennemű élő növény küldemény — ide értve a szőlőt is — rendel­tetési helyükre való tekintet nélkül jövőben az orosz határon a vámhivatalok által átvizsgálandó. I z által az orosz kormány elejét akarja venni azon lehetőségnek, hogy a szőlő levelekben csomagolt növények által a phylloxera bshurcoltassék. Ezen intézkedés az érdekelteknek, különösen a szőlő kereskedéssel és kivitellel foglalkozó köröknek oly megjegyzéssel hozatik tudomására, hogy a szóban levő eljárás valószínűleg valamely spediteur közbelépé­sét fogja a határvámuál szükségessé tenni. Sopron, 1890. november hóban. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Hirdetmény. A belgrádi cs. és kir. osztrák magyar konzul jelentése szerint Pautelié János (Janityié) belgrádi ügy­véd elhalálozván, irodáját vStojauovié Markó vette át. Miután az elhalálozott számos magyar céget képviselt, a netaláui érdekeltek a történt változásról ez uton értesíttetnek. Soprou, 1890. november hóban. A kerületi kereskedelmi és ipar kamara. Helyi, megyei és vegyes hirek. Uj örökös tag a dunántúli közművelődési egyesii letnel. Festetics Tassiló gról, vármegyénk első virilistája, tudatta Széli Kálmánnal, a „Dunántúli Közművelődési egyesület" elnökével, hogy ezer forintos alapítványnyal az egylet örökös tagjainak sorába lép. A nemes gróf kijelentette Széli Kálmán el nök előtt, hogy a hazafias célú egyesület működését teljes erkölcsi- és anyagi támogatásában fogja részeltetni. A megyei közigazgatasi bizottság december havi ülését f. hó 9-én délután 3 órakor tartja a nagy megye­ház gyűlés termében. Á nagy-kanizsai általános kiállítás tárgyában az első értekezletet nagy érdeklődés mellett megtartották és elhatározták, hogy egy 48 tagu bizottságra bizzák a kiállítás szervezési munkálatait olykép, hogy e bizott­ságba 12 tagot az értekezlet, 12 tagot a város képvi­selőtestülete, 12 tagot a kereskedők és 12 tagot az iparosok választanak. Az értekezlet részéről a bizott ságba Oroszváry Gyula elnöklete alatt Plihál Ferenc, Kohn Gábor, Vucskics János, Herczeg Sándor, Ptíanzer Gábor, Németh Ignác, Knausz Boldizsár, Saller Lajos, Lengyel Lajos, Csorba Palotai Ákos és Bátorfi Lajos választattak. A képviselő testület a szervező bizottságba a maga kebeléből Karczagh Béla, Blau Lajos, ifj. Fesselhoffer József, Eperjessy Sándor, Ilertelendy Béla, dr. Bentzik Ferenc, Haba József, Rapoch Gyula, Práger Béla, Grünhut Henrich, Győrffy János, Tuboly Viktor és Sí mon Gábor képviselőket választotta. Keszthely varos a jövő uj évvel birtokába lép a keszthelyi Balaton-fürdőnek, melynek haszonélvezetét Festetics Tassiló gróf Keszthely város részére örök időkre biztosította. A fürdőnél j e vő épületek a „Balaton fürdő részvény társaság"-é levén, — melynek koncessiója 1890. év végén lejár, — hogy a régi részvényesek semmi uémü akadályt ne gördíthessenek a városnak a fürdő átalakítási tervei elö, id. Reischi V. vbiró indít ványára a részvények 20 frt árban a város részére össze­vásároltatok és pedig ez ideig 140 drb. Az uj, 1891. évben a Keszthely városi Balatonfürdő gyökeres átala­kításon megy keresztül, melyekről annak idején értesít jük e lap t. olvasóit. Vaitobiralok az osztrak-magyar bank nagy­kanizsai fiokintezetenel. Az osztrák-magyar bank nagy­kanizsai fiókintézete által a soproni kereskedelmi- es iparkamara felszólíttatván, hogy az 1891-ik évre váltó­birálókat hozzon javaslatba, a kamara legutóbb tartott rendes közgyűlésén az 1891-ik évre a bank nagy­kanizsai fiókintézetébez váltóbirálókul a következőket ajánlotta: Hirscbl Edét, Löwinger Ignácot, Unger Ullmann Eleket, gelsei Gutmann Vilmost, Schertz Richárdot és ltj. Fesselhoffer Józsefet. Halalozas. Merkly Antal köz és váltó-ügyvéd és földbirtokos Zala Szt-Mihályon 68 éves korában elhúuyt. Béke poraira ! A kesztiielyi plebania templom renoválása ügyé­ben erős mozgalom indult meg Keszthelyen. A mozgalom élén dr. Duuszt Ferenc apátplébános áll, ki a város előkelő polgáraival egyesülve, tőlük telhetőleg mindent elkövetnek, hogy a renoválás költségeit közadakozás utján mielőbb előteremtsék. Gyaszh ir. Vettük a következő gyászjeleutést: Özvegy Orbáu lgnácné született Mayer Etelka és fia Ellér Dezső, ugy testvére Orbán Viktor, valamint az összes rokonság nevében is, szomorodott szívvel jelentik felejthetetlen térjenek, illetve mostoha atyjának és báty­jának Vajas-Vatai Orbáu Ignác gyógyszerésznek, a balatonfüredi Szeretetház 21 éven át volt buzgó péuztá­sáuak, 1. hó 1-éu, éjjeli 12 órakor, 53 éves korábau, boldog házasságának 25 ik évében, szívszélhűdés követ­keztében, történt gyászos elhunytat. A megboldogultnak hült teteme folyó hó 3-áu d. u. 3 órakor fog, a róm. kath. egyház szertartásai szerint, az arácsi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szenmise áldozat f. hó 4 én d. e. 11) órakor fog, az elhunyt lelki üdveért, a balatonfüredi fürdő intézet kápolnájában, a Minden­hatónak bemutattatni. Balatonfüred, 1890. dec. 2-an. Az örök világosság fényeskedjék néki ! A nayy-kanizsai polg.-egylet vigalmi rendező bizottsága következőleg alakult meg : Árvay Lajos, Baboss László, Bartos Géza, Bélus Lajos, Bereczky Viktor, Dolezsel Ferenc, dr. Darányi ' Árpád, Falb Adolf, Faics Lajos, dr. Fried Odöu, Hajós Gyula főhad­nagy, dr. KioS István, Kocsis Kálmáu, Köhler Antal, Kugler Antal, Lenkey Fülöp főhadnagy, dr. Lőke Emil, Makara Iván, Nagy Dezső, dr. Majer Ferenc, Olop Ernő, Oszterbuber László, Palkó Zsigmond, Pérhács Miksa, Petrás Miklós főhadnagy, dr. Plihál Viktor, Plos.zer István, dr. Rátz Kálmán, Rozenberg Ernő, dr. Kozenberg Mór, Roth Miksa, dr. Svastits Zoltán, Székely Tivadar, dr. Szűcs Miklós, Tripámer Gyula. A zala-egerszegi Chanuka egyesület évi felruhá­zási ünnepélyét i. évi december hó 17-én délután 5 órakor tartja a polgári fiú- iskola rajztermében. Ez ünnepélyre a n. é. közönségnek minél nagyobb számban való szives megjelenését kéri Rosenberg Henriette egyleti elnök. Szép ajaildek. A zalaegerszegi m. kir. erdő­felügyelőség 15 ezer db. fenyő csemetét ajándékozott a keszthelyi városi erdőnek, melyért az erdőbizottság hálás köszönetet nyilvánított. A zala-egerszegi kereskedelmi kör évi közgyű­lését újabb megállapodás szerint f. hó 8-án délután 2 ••órakor tartja a körnek a „Zöldfa 1' vendéglőben levő emeleti helyiségében a következő tárgysorozattal: Elnöki évi jelentés. A pénztárnok jelentése. A jövő évi költség­előirányzat megállapítása. Számvizsgáló bizottság válasz tása. Tisztújítás. Indítványok. Meghivo. A „kereskedő-ifjak önképző-egylete Nagy­Kanizsán" Komócsy József urnák, az egylet disztagjá­nak jubileumát megünnepelendő, 1890. december 7-én saját helyiségeiben felolvasást rendez. A felolvasás tár­gya: „Komócsy József és költészete" irta s az egylet meghívása folytán felolvassa Csorba Palotai Ákos ur, a „Zala" szerkesztője. Kezdete 8' 2 órakor. A felolva­sást tánc követi. Drámai előadás. Biagosch György jeles recilator f. hó 9 én este 7 órakor a „Zöldfa" vendéglőben, a kareskedelmi kör helyiségében drámai előadást tart a I következő műsorral: Grosse Seene aus Nathan der Weise von Lessing. Der Wahnsinnige (Az őrült) Petőfi. — Eilkőnig von Goéthe Des Sángers Fluch von Uhland. Der gekrankte Gatte (A bánkódó férj) von Kisfaludy. Grosse Scene aus Zrínyi von Koorner. Jótékonysan. A zala-egerszegi Chanuka egyletnél a szegény gyermekek felruházásához újabban adakoz­tak: Ragendorfer Samuné 12 db. schwált, Weisz Mátyásné 2 frtot, Kohn Mórné 4 db. meleg kendőt, Rosenberg Henriette 9 db. meleg schwált, 12 db. zseb­kendőt, 4 meleg szoknyát. A szives adakozóknak ez uton mond köszönetet az egyesület elnöksége. A zala-egerszegi iparos-ifjak önképző- és beteg­segélyzö egyesülete által november hó 30 án tartott táncmulatság alkalmával felülfizettek : Sehiitz Sándor, Molnár István (Szepetk) 2—2 frtot, Szalóky Géza 1 frt 50 krt, dr. Hajós Ignác 1 frt 40 krt, dr. Obersohn Mór, Tahy Rozália, Nagy Józset, Kummer Gyula I I frtot, Bellán Mihályné, Klosovszky Ernő 80—80 krt, Koro íya Sándor, Sehaffer András, Plihál Adolf, Kaszás Kálmán, Kovács Miklós 60—60 krt, Ragendorfer Samu,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom