Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-08-24 / 34. szám

ről. Azt az egyenetlen harcot soká ki nem birtuk volna. Szent-Istvánnak köszönhető, hogy hazánk ezer év múlva is „regtnun liberum et independens ő oly reformok elé állítá a magyart, melyek európai kultur-nemzetté emelték, de amelyben és általuk a nemzeti jelleg nem vesztett sokat. Mig ha ezeket be nem vesszük, az idegen népek gyűlölete és a sok vereség s adózás folytán fokozódó szégyenérzet haragja mely még ma is él bennök — utoljára is katasztrófára vezetett volna. Azt feledi mindegyik, hogy beköltözésünk ténye mentette meg Európát íi szláv tenger hullámaitól, hogy épen keletkezőben volt a nagy szláv birodalom az Elbétől le a Balkánig s egész keleti Európán át. Feledik, hogy a magyarok ismertették meg velők az alkotmány áldásait, hogy századokon keresztül védelmezték őket a barbár kelet ellen Valóban, utolsónak jön be Európába ez a sátoros magyar, ahol buzogánynyal söpör magának helyet, s egy évszázadig a büszke császárok és kulturnépek adóját élvezi, s mégis önérzettel mondhatja el véren szerzett hazájáról, hogy a mai Európában ez a legrégibb állani. És ez Szent-István érdeme. Hoy \ a magyar mint keresztény is független le

0yen : nem a két császár valamelyikétől, hanem a pápától kér koronát, s független metropolitai hatóságot az esztergomi érsekuek, mivel VII. Benedek bullája csak nem rég (

(J74.) csatolta volt Pannóniát a salzburgi érsekséghez. 111. Ottó német császár veszve látja minden , kilátását s e helyett barátságot köt a daliás ifjú magyar királylyal, és személyesen van jelen az esztergomi koronázáson. Az új király sasszeme nyilatkozik abban, hogy nem a keleti, hanem a nyugati kereszténységgel fog kezet, noha idegen, itt talált alattvalói jobbadán mind e hiten voltak ; a vezérek alatt szlávjaink már javában keresztelkedtek, Szent-Method 8á4-ben Árpáddal is értekezett a keresztény vallás ügyében, de hiába ; ámbár türelmesek voltak a kereszténység iránt, mert Magyarországon nem termett a téritők fejére martyr-koszorú. Koppánynak és Vathának is inkább politikai okok adtak alkalmat a nemzeti ellenzék szervezésére ; Szent-Gellért sem mint térítő veszett el. De minek emlegessük Szent-István érdemeit; ezekről alkotásai szólnak. Nekünk más célunk ezúttal nem volt, mint gyógyszert ajánlani a nemzeti sebre, mely Szent-István napján évről-évre felújul és fáj. A zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos értesítője. Pályázat. A phylloxera elleni védekezés terén hazánkban kiválóan fontos szerepre hivatott amerikai szőló'tnívelés, valamint az immúnis homoktalaju szőlőtelepek uiívelése körül szükséges ismeretek népies módon való terjesztése szempontjából a ministerium alkalmas népies kézikönyveket kiyán a közönség rendelkezésére bocsátani ; s e végből ezennel pályázatot hirdet a jelzett célnak megfelelő két munka megírására. Ezen művek közül: A) Az amerikai szőlőmívelést ismertető kézikönyv feladata lenne az, hogy könnyen érthető, népies módon hogy melyik bánthatta az én jó édes anyámat. Mindnek köny csurgott szeméből. Akkor kezdtem csak sejteni, hogy miért sir úgy szegé' y anyám, miért sírnak ott minuyájan az emberek, mikor a temetőbe értünk s ott sírba tették a koporsót. Eszembe jutottak a szegény árvák, kiket én annyiszor | megkönyeztem. Behantolták a sírt. Anyámat alig bírták elvezetni a sírtól. Odamentem hozzá én is s igy szóltam hozzá : „Gyere édes anyáin. Majd estére eljövünk s haza hívjuk mi is apámat, mint azok a szegény árvák édes anyjukat." Erre nemcsak anyám, hanem a körülállók is még erősebb zokogásban törtek ki. Csak most, nagy idők multán birom egész nagyságában felfogni azt a kinos hatást, amit ártatlan szavaimmal előidézhettem ; — mos:, mikor már nekem is osztályrészül jutott árván maradt ártatlan s a csapás súlyát nem is sejtő gyermekeimmel jóságos, áldott édes anyjuk szomorú ravatalánál állani az elfojtott fájdalom alatt roskadozó szívvel és hallani ártatlan ajkukról a nem szűnő kérdést : „Mikor gyógyítja meg majd a jó Istenke mamát? Mikor jön vissza hozzánk? Ugv-e, ha imádkozuuk, akkor nemsokára visszavezeti a Jézuska ?

u Most értem csak azt a csapást, azt a roppant veszteséget is, ami minket az áldott apai szemek lehunytával, a munkás, gondos kezek lehanyatlásával akkor ért. El-elmentem gyakran a drága, mindenünket rejtő sírhalomhoz; hívtam a nyugvó halottat életre csendes, suttogó hangon, mint ahogy imádkozni szoktam. Akkor tudtam meg, hogy az általam annyiszor megsiratott árvák történetét csak úgy gondolták ki az emberek a gyermekek mulattatására ; hogy a sír feltörhetetleu és mégis alaposan — ábrákkal és gyakorlati példákkal ís megvilágítva — ismertesse: 1. a szaporításra és terjesztésre ajánlható amerikai szőlőfajtákat — úgy a közvetlenül termőket, valamint az alanynak valókat s e fájok természetbeli tulajdonságait s legczélszerííbb kezelési módjaikat, valamint beszerzési forrásaikat s a beszerzésük körül követendő eljárás mikéntjét. 2. Az amerikai fajok tenyésztésére általaban leg alkalmasabb talajnemeknek, — s a különböző talajokba leginkább illő szőlőfajoknak helyes megválasztását. :$. Az amerikai szőlőiskolák és az anyatelepek berendezését. 4. A különböző ültetési rendszereket, a terület kijelölésének és beosztásának mikéntjét, az utak és szabad terek, a kitérők és lerakodok meghagyásának, "s a fajtáblákba való ültetésnek előnyeit. 5. A földforgatás előnyeit, s legcélszerűbb keresztiilviieli módozatait. 6. A sorok irányának kijelölését s a sor és tőketávolságok meghatározását; s a sima és a gyökeres vesszőkkel való ültetés legcélszerűbb módozatait. 7. Az amerikai szőlők oltását, — a különböző oltási módokat s az azokkal elért eredményeket, továbbá az oltványok készítését, kezelését és ápolását. A régi szőlők át, illetőleg újjá alakítását: aj közvetetleuiil termő amerikai szőlőfajokkal; b) amerikai alanyra nemesített európai oltványokkal. y. Uj ültetvények berendezését: a) közvetetlenül termő amerikai szőlőfajokkal; b) amerikai alanyra nemesített oltványokkal. 10. Az új ültetvények mikénti kezelését, goudo zását, megmunkálását, — a trágyázás szükségességét, előnyeit és alkalmazási módjait. A műtrágyák és nevezetesen a szőlők be leginkább ajánlható műtrágyák összetételét, beszerzését s alkalmazásuk mikéntjét. 11. A szőlő állandó munkáit, s a mivelési módok helyes megválasztását. B) Hasonló népies modorú kézikönyv iraudó a homoki szőlőmivelés módozatainak gyakorlati ismertetése céljából; amely kéziköny v utinutatásai akként legyenek szerkesztve, hogy belőlük az olvasó a homoki szőlők okszerű módon való telepítésének előnyeiről meggyőzessék és a leghelyesebb, keresztülvitel mikéntje tekintetében teljes és részletes tájékoztatást nyerjen. Önként értetik, hogy mindkét munkában — hogy czéljának lehető alapossággal megteleljen — nemcsak az illető művelés, ág előnyeinek, valamint a fent röviden elősorolt kérdésekre vonatkozó kimerítő válasznak kell feldolgozva lennie. — hanem tüzetes utmutatást kell adniok a nagyban való telepítés mikénti keresztülvitelére nézve is; — továbbá a telepek létesítése tekintetében tájékoztatásul szolgáló megtelelő tervrajzokkal is fel kell szerelve lenniük. Az amerikai szőlőművelést ismertető munkálat legfölebb négy, — a homoki művelést ismertető mű pedig legfölebb három nyomtatott ívre terjedhet. Ezen két munka megírására, az előbbire háromszáz ötven, az utóbbira peJig kétszáz ötven forint pályadíj tűzetik ki. A pályadíj azonban csak oly munkának lesz kiadható, amely az alakítandó bíráló bizottság által nemcsak relatív legjobbnak, de határozottan abszolút becsűnek nyilváníttatok. A pályadíjt nyert mnnka a minisztérium tulajdonává válik. A ministerium fenntartja magának azt a jogot, hogy az esetre, ha abszolút becsű munka a beadott pályaművek közt nem találtatnék, vagy ha az első díjat nem nyert munkák közt olyanok találtatnának, melyek czéljaira alkalmas anyagot szolgáltatnak ; ezek közül tetszés szerint egyet vagy többet, egészben vagy részben nyomtatott ívenkint 50 frt írói tiszteletdíjjal jutalmazván, — anuak vagy azoknak tulajdonjogát megszerezhesse. A pályaművek f. 1890. évi szeptember hó 15 ig az alulirt ministeriumhoz nyújtandók vagy küldendők be. Az idegen kézzel számozott lapokon és olvasható írással írott pályamunkák kéziratai jeligével látandók el. Ugyanazon jelige írandó a pályaművet tartalmazó lezárt borítékra is. Melléklendő hozzá egy lepecsételt levél, mely a szerző nevét tartalmazza s mely lepecsételt levél szintén az illető pályamunka jeligéjével látandó el. A benyújtandó pályamunkák bírálatával a ministerium egy biráló bizottságot fog megbízni; amely bizottság annak idején akként fog megalakíttatni, hogy nyolc tagja közül négyen a minister által fognak kineveztetni; kettőnek kiküldésére az országos magyar gazdasági egyesület és kettőnek jelölésére az állandó országos phylloxera bizottság fog felkéretni. Ezen tagok saját körükből szótöbbséggel fogják választani az elnö köt, alelnököt és a jegyzőt; s a beérkezendő pályamunkákat együttes ülésen fogják megbirálás végett a bízott ság tagjai közt kiosztani. Á bírálati eredmény és apályadijak odaítélése fölött pedig közös ülésen fognak határozni. A biráló bizottság névsora a hivatalos lapban : a Budapesti Közlönyben és, a ministerium hivatalos közlönyében a Földmivelési Értesítőben fog közzététetni. A beérkezett pályamunkák jeligéi és anuak idején a bírálati eredmény, tehát az esetleg pályanyertes munkák szerzőinek nevei is szintén a nevezett közlönyökben fognak nyilvánosságra hozatni. Budapest, 1890. április hó 27-én. Földmivelésügyi m. kir. ministeriam. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak a szőló'vesszó'-foryalom szabályozását illetőleg. A szőlővessző-szállításnak a belforgalomban való szabályozása tárgyában — az országos filloxera-bizottóág meghallgatása és javaslata alapján — a következőket rendelem. I. Honnan, hová és mily föltételek mellett szabad szőlővesszőt szállítani. 1. Zár alatt nem levő területekre, vagyis olyan községek határaiba, melyekben a filloxera jelenléte megállapittatott és melyek ennélfogva hivatalos ülloxerazárlat alá vétettek : bárhonnan, akár európai, akár amerikai fajta gyökeres vagy sima vesszőket szabad szállítani. 2. Zár alatt nem levő területeket illetőleg: a) a Királyhágóntúli országrészben zár alatt nem levő területekre sehonnan semmiíéle szőlővesszőt szállítani nem szabad ; b) az ország többi részeiben zár alatt nem levő területekre csupán az illetékes szakközegek által a filloxera támadásai ellen mentességet (^immunitást) biztosító és ezen tulajdonságnál fogva „immunis"-nak nevezett futóhomok-talajú területekről s innen is csak sima szőlővesszők szállítása engedhető meg; a következő (3-ik) pontban részletesen körülirt eljárás szerint. 3. A futóhomok talaj — fizikai alkatában rejlő azon tulajdonságánál fogva, mely szerint az ilyen talajban a filloxera rovar a szőlő gyökerein terjeszkedni s ennek folytán rajtok hosszabb ideig megélui nem képes: a benne lévő szőlőknek a rovar támadásai ellen mentességet (immunitást) biztosít és ezen oknál fogva röviden „immúnis homoktalajnak" ueveztetik. Az ilyen immúnis futóhomok talajú területek ezen j tulajdonsága más, nem futóhomok talajú, tehát a tilloxera ellen nem immúnis területekkel szemben a szőlővesszőforgalmat illetőleg bizonyos forgalmi könnyítéseket tesz lehetővé; miért is az ilyen talajok szőlővessző forgalmát a következő pontokban előirt rendelkezések szabályozzák. A földmivelésügyi miniszter hivatalos szakközegei, j avagy a részéről erre illetékesnek nyilvánított közegek és szakegyének által immúnis futóhomok-talajúuak konstatált területek szőlővessző forgalma annyiban szabad, a mennyiben: a) íiyen immúnis talajú területekre bármilyen (tehát európai vagy amerikai) fajta, akár gyökeres, akár sima szőlővesszők szállítása bárhonaun meg van engedve^ viszont: b) ilyen immúnis területekről származó, akár európai, akár amerikai fajta, de csakis sima szőlővesszők szállítása a földmivelésügyi miniszter által a rendeltetési hely törvényhatósága részéről előterjesztett kérelem alapjáni zár alatt nem levő és nem immúnis homoktalajú községek határaiba is megengedhető. Gyökeres szőlővesszőket azonban zár alatt nem lévő határokba, még immúnis talajú területekről sem szabad szállítani. c) Egyes törvényhatóságok, járások vagy községek tekintetébeu a miniszter — az illetékes törvényhatóság előterjesztése alapján —- egyszer mindenkorra érvényes határozatot is hozhat arra nézve, hogy szabad-e az ottaui, zár alatt nem lévő határokba, immúnis talajú területekről sima szőlővesszőt szállítani. 4 Az olyan, nem immúnis futóhomoktalajú községekre nézve, melyekben eddig szőlőmivelés nem volt, s melyek ezen oknál fogva zár alatt neiu is lehetnek: fölmerülendő esetekben a földmivelésügyi miniszter állapítja meg, hogy az ilyen községekre nézve — a szőlővessző-forgalom tekintetében — jelen rendelet melyik pontjának határozmányai irányadók. 5. Az előző pontokban megállapított szabályok kizárólag a vasúton vagy hajón, avagy eshetőleg postán történő szőlővessző-szállításokra vonatkoznak. A tengelyen (kocsin) történő vesszőszállítás tekintetében a következő szabályok irányadók : Szőlővesszőt a származási helytől a rendeltetési helyig kizárólag tengelyen (kocsin vagy szekéren) szállítani csakis ugyanazon zárlati csoporton belül van megengedve. Ezen kivül még a következő esetekben szabad szőlővesszőt tengelyen szállítani: a) Immúnis futóhomoktalajú telepről zár alatt nem lévő olyan rendeltetési helyre szánt sima szőlővesszőket, a hová ilyen vesszők szállítását a földmivelésügyi miniszter, a jelen körrendelet 3. b) pontja értelmében a rendeltetési helyre nézve illetékes törvényhatóság részéről előterjesztett kérelem alapján megengedte; b) bárhonnan, immúnis futókomoktalajú telepre és c) filloxera miatt zár alatt levő helyre szánt, akár sima, akár gyökeres szőlővesszőket: a származási helyről a legközelebbi feladó vasút vagy hajóállomásig; valamint a leadó vasút- vagy hajóállomástól a rendeltetési helyig akkor is szabad tengelyen szállítani, hogyha a feladó vagy leadó vasút-vagy hajóállomás nem fekszik a származási vagy rendeltetési hely zárlati csoportjának határán belül és igy e miatt a vesszőszállítmányt tengelyen kellene a csoport hatá rán keresztül vinni. II. A jelen rendelet értelmében megengedett, vagy megengedhető szőlővessző szállítások foganatosításához a mintában mellékelt űrlapok kitöltésével kiállított szállítási igazolványok szükségesek. Ezen szállítási igazolványok kiszolgáltátása tekintetében a következő eljárás állapíttatik meg: 8. A jelen rendelet 1 pontja alatt jelzett esetekben, midőn t. i. bárhonnan filloxera-zár alatt levő területre szánt és igy engedélyezést nem igénylő szőlővesszőszállítmányról van szó: a szállítás foganatosításához szükséges szállítási igazolványokat a rendeltetési hely illetékes törvényhatóságának első tisztviselője állítja ki. 7. A jelen rendelet 2. b) és 3. b) pontjai alatt jelzett esetekben, midőn t. i. immúnis talajú telepekről zár alatt nem lévő területre tervezett sima szőlővessző szállításáról van szó: az ilyen, engedélyezést igénylő szállítás megengedése fölött — a rendeltetési hely törvényhatóságának előterjesztése vagy meghallgatása alapján — esetről-esetre a földmtvelésiigyi miniszter határoz; és így a szállítási igazolványokat is esetről-esetre e minisztérium állítja ki. Oly esetben, midőn a kérdés tárgyát képező szőlővessző-szállítmány törvényhatósági joggal biró város hatá.