Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-08-31 / 35. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1890. éri 35-ik számához. IV. Rendetlen ültetésű szőlőknél, melyeknél a sorés tőketávolság nyomán már el nem igazodhatunk, más módhoz kell folyamodnunk. Az ilyen szőlőkben a gyérítésnél hosszú zsinórokat használunk, amelyeken minden 70 ccntiinétír távolságra egy-egy bog vau kötve. A zsinórokat, melyeknek száma a szénkénegező munkások számával egyenlő, egymástól 70 centiméternyire párhuzamosan fektetjük a szőlő talajára, de úgy, hogy a bogok minden következő zsinóron 35 centiméterrel odább legyenek tolva. A ?zénkéneg-fecskendőt kezelő munkás most a bogozott zsinór után igazodik s a fecs kendőt minden bognál a talajba szúrja. A leszúrásnál csak arra kell ügyelnie, hogy a lyuk soha se essék valamely szőlőtőke közvetlen közelébe, hanem attól mindig legalább 15 centiméter távolságra. Jiyen esetben tehát kissé el kell térnie a bogozott zsinór irányától. A rendetlenül ültetett szőlők e szerint olyanformán kezeltetnek, mintha 70 centiméter sor- és tőketávolságban volnának ültetve. Tekintve azt, hogy ez utóbbi ültetésmódnál egy-egy tőke körülbelül 1 , négyszögméternyi területet foglal el, egy-egy lyukba ti gramm szénkéneg fecskendeztetik, mert: JIi^í. _, A rendetlen ültetésű szőlők kezelési schemája a következő : o o Figyelm eztetés. Újonnan ültetett szőlőket, melyeket az ember filloxerás talajba vagy filloxerás szőlők közelébe telepített, már a kiültetést követő ősztől vagy a következő tavasztól fogva gyéritő eljárással kell kezelni. Heiyi állapotok, „A jelen szülöttje a múltnak", s így midőn városunk. jeleö helyzetét rövid vonásokban ecsetelni akarom, kell, hogy az elmúlt állapotokról is megemlékezzem. Teszem ezt egyszeiű polgár létemre meggyőződésein és városunk iránt való szeretetem egész melegével, tárgyilagosan, minden szépítgetés nélkül, mit a felsorolt tények világosan bizonyítauak és mire nézve a tollat kezembe a közügyek iránt való önzetlen érdeklődésem adta. Tiz évvel ezelőtt, őszintén megvallva, alig volt észlelhető, hogy városunk a megye székhelye. Hiányzott itt minden élet s kereskedelmi iorgalom, mint a jólét éltető ütereje. Nem hallatszott a vasparipa füttye; idegen alig keresett tel bennünket; hanyatlott existentiánk teljesen és elszomorkodtunk mindnyájan jövőnk fölött. Igen természetes volt (élelmünk ; mert városunk elmulasztotta annak idejében a kínálkozó alkalmat megragadni, hogy közlekedési, vasúti főpont legyen, de még azt sem igyekezett elérni, hogy legalább a közvetlen összeköttetés a város kereskedelmét és iparát emelje és fejleszsze, mely mulasztás által létjogunk majdnem kérdésessé vált. Mig tehát nálunk minden tespedésnek indult, az idő alatt a szomszéd városok, úgymint Kanizsa és Szombathely, mindketten a vasúti főállomásuk folytán a legéléukebb kereskedelem gócpontjává váltak, s ezzel uj életerőt szerezvén, mindig jobb virágzásnak indultak. A korszak intő szava végre azon komoly szemrehányással keltett fel bennünket szerencsétlen álmunkból, hogy ébredjünk, mert örökre elvesztjük rendeltetési jogunkat. — Fel is ébredtűnk és körültekintvén, szomorúan kellett tapasztalnunk hátramaradásunkat. Anyagi tönkremenésünk már szájról szájra járt és akadott talán némi rossz akarónk is a távolban, ki szomorú állapotunkat szivesen látta. — Lassan-lassan igyekeztünk beteg állapotunkat gyógyítani és kicsinyenként, de mindig előre haladván, beteges állapatunk mindinkább javulni kezdett. — Egy gondolat lelkesített bennünket: Városunk előmenetele! Mindinkább ébredett a polgárság öntudata és felhangzóit általánosan a komoly jelszó: „előre

1

1. — A közmunkásoknak jó vezérfér fiakra van szükségük, kik őket jártasságuk — és tapintatuknál fogva győzelemre vezetni képesek. Meg is választottuk azokat és első eredményűi megszűnt lenni A „boldogult nagy község" s ren dezett tanácsúvá vált városunk. Gyorsan léptünk ezután a tettek mezejére, követve vezéreinket szívvel-lélekkel, kik vas akarattal és fáradhatlan buzgósággal kitűzték magoknak legnemesebb célul városunknak az őt megillető színvonalra való emelését. Megszűnt minden viszály, minden egyenetlenség, és egy akarattal törekedtűuk édes otthonunkat virágzóvá tenni. Városunk ügyei látszólag javultak, emelkedtek a város jövödehnei, létesültek közhasznú intézmények és bölcs vezetés mellett minden lendületnek indult. Az idegen nyilatkozata e tekintetben reánk nézve kedvező és valóban csak elismeréssel tekinthet bárki a városunk szépítése és csinosítása körül eddig észlelhető eredményre. Örvendetes azon fontos körülmény, hogy városunk épülni kezd, melyről az építkezés alatt levő épületek fényes bizonyságot szolgáltatnak. Készen van már a pénzügyi palota és ez után log épülni a nagy szálloda. — Mig minden egyes polgár lelke mélyéből örvend ezen szép előmenetel felett: ugy akaratlanul azon kérdés merül fel, váljon nem fogja e ezen gyors változás anyagi képességünket túlterhelni?. Ezen félelmet némileg elhárítja azon megnyugtató körülmény, hogy város atyáink bölcs vezetése mellett nem esik az adózó polgárságra uj teher. — Erősen hisszük hogy alapos számítás vezetend mindeukor ben nünket, mert anyagi létünk a jelen mostoha viszonyok közt neui tarthat lépést gyors haladásunkkal, és minden megerőltetés a kereskedelmet és ipart gyöngítené, sőt tönkretevéssel fenyegetné. Sajnos, hogy anyagi viszonyainkhoz képest némely teher aránytalan súlyban nehezedik reánk és boldogok volnánk, ha szomorú helyzetünket ismernék azok, kik másképen gondolkodnak és fényes nyomorúságunkat méltányolva, ez utóbbi állapotot veszik tekintetbe. Nekünk tulajdonképpen jólétünket még most kell megteremtenünk!. — Reménykedünk az uj vasúti vonatban, mely Ukktól—Csáktornyáig terjedvén, rövid idő múlva a forgalomnak átadatik; részint pedig városunk általános emelkedése azon reményre jogosít, hogy az eddigi pangás talán meg fog szűnni. — Városunk fejlődése miudenesetre a helyzet javulásához nevezetesen hozzá járul; uiert a számtalan építkezés által az ipar, mely évek hosszú során át tengődött, most mégis egy kissé lendül azon férfiak vezetése alatt, kik szívvel és lélek kel lelkesülni tudnak azon ügyért, melynek hátterében az iparososztály anyagi emelkedése és előhaladása honol. Haladhatásuukra jó befolyást gyakorolhatnak jó hírnévnek örvendő iskoláink, főképen a polgári fiú- és középkereskedelmi iskola, mely utóbbinak ',elvégzése után letett érettségi vizsgálat a gyakorlati életpályák legtöbbjét megnyitja ltjaink előtt és őket az egy évi önkéntességre is feljogosítja. — Fontos missiót teljesít a 4. osztályú polgári leány- és műipar iskola, uiert a felsorolt intézetek által a szülők azon kellemes helyzetbe jutnak, hogy gyermekeiket itthon kiképeztethetik. Az idegen szülőknek nálunk külöuös előuyiil szolgál ama kiváló fontos körülmény, hogy az iskolai tandíj és az ellátás nálunk sokkal kisebb összegű, mint bárhol. — Különös felemlítést érdemel városunk kitűnő egészségi állapota, üdítő Zala folyó fürdője és kitűnő ivóvize. A régi közmondás, mely szerint az igazi szegénység nem az Istentől jő, számtalanszor igaz és ha folyton saját érdekünkben cselekszünk, ugy nem fog belliinket megilletni azon szemrehányás, hogy mi magunk elhanyagoltuk jövőnket, mely mindnyájukra nézve élet kérdés. Engedje a Mindenható, hogy a sors már nekünk is kedvezzen és szeretett városunk a gyarapodók sorába juthasson, hogy legalább utódaink ott arathassanak, hol mi most vetettünk. — Azoknak pedig, kik eddig, de ezután épúgy jobblétünk megteremtésén fázadoznak, legyen érte Isten áldása és őszinte hálánk. Honoljon közöltünk a felebaráti /szeretet és egyetértés és vállvetve működjünk kedves városunk boldogulásán s így saját magunkén is. Breisach Sámuel Hivatalos rovat. l. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy az 1886. évi XXII. t.-c. 122., 123., 124., 125. és 126. §§ ai értelmében, a város tanácsa által beterjesztett s a gazdasági és pénzügyi bizottság által felülvizsgált és helyesnek talált 1891. évi költségvetési előirányzat az 1890. évi augusztus hó 25-től egész 1890. évi szeptember hó 10-ig, azaz 15 napon át a városháza tanácstermében betekintés, az észrevételek is esetleg a fellebbezések megtehetése végett közszemlére kitétetett, s mindenki által a hivatalos órák alatt megtekinthető. II. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhirré tétetik, hogy az 1886. évi XXII. t.-c. 122., 123., 124,, 125. és 126. §§-ai értelmében a város tanácsa által beterjesztett s a gazdasági- és pénzügyi bizottság által leiül vizsgált és helyesnek talált 1891. évi közsegélyre szorított szegények eltartási költségelőirányzata az 1890. évi augusztus hó 25-től egész 1890. évi szeptember 10-ig, azaz 15 uapon át a városháza tanács termében betekintés, az észrevételek és esetleg a fellebbezések megtehetése végett közszemlére kitétetett s mindenki által a hivatalos órák alatt megtekinthető. Zala-Egerszeg, 1890. augusztus 25-én. Kovács Károly sk., polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. Kepviselö-testületi ülés. A városi képviselő testület szeptember hó 1-én reggel 9 órakor rendkivüli ülést tart, melyen a következő ügyek tárgyaltatnak : Az 1891 ik évben a városi képviselő-testületet választók névjegyzékének elfogadás végett való előterjesztése. — Az „Arany Bárány" vendéglőnek az 1891 — 1898 ik évekre való bérbeadása tárgyában beérkezett ajánlatok felett végérvényes határozathozatal. — A város részére vásárolt hídmérleg helyének kijelölése. Keszthely varosnak, illetőleg Festetics Tassilló grófnak szeptember hó közepén ismét magas vendége lesz. Az angol trón örököse, a wallesi herceg tesz ismét ott látogatást, kinek tiszteletére a házi gazda nagy vadászatokat fog rendezni. Helyi érdekű vasútunk menetrendje a vármegye és a város részéről beterjesztett javaslat, úgy Svastits Benó főispán őméltóságának szíves közbenjárása folytán — érdekeinknek megtelelő módosítást fog nyerni. Ugyanis a vasutat építő „Müncheni Localbahn Actiengesellschaft" engedményes megbízottjának a város polgármesteréhez intézett átirata szerint az államvasutak igazgatósága a kereskedelemügyi miniszternek javasolja, hogy Daponként egy vonat induljon reggel Bobáról Csáktornyára és egy Csáktornyáról Bobára'. E két vo nat a két végpont összeköttetését célozná. Azonkívül naponként egy vonat indulna Zala-Egerszegről Bobára, egy másik ugyancsak Egerszegről Csáktornyára. Azonkívül városunkból helyi vonat közlekednék SzentIvánig a reggel 8 óra 28 perckor Kanizsáról, délután 12 óra 30 perckor Szombathelyről és délután 3 óra 32 perckor Kanizsa felől jövő vonatokhoz, melyek megér kezte után ugyanazon vonat visszajönne Szent-Ivánról Zala-Egerszcgre. A városi képviselők szűkebb bizottsága örömmel vette ez értesítést tudomásúl, azonban újabb kérelmet intézett az iránt, hogy a vonat sebessége 30 kilométerről 40 kilometerre emeltessék és hogy az éjjeli vonatok elé egy vonat menjen ki Zala-Egerszegről Szeut-Ivánba s a második vonat megérkezte után jöjjön ugyanezen vonat vissza Egerszegre. Nem kételkedünk benne, hogy ez irányú kérelmünkkel is célt fogunk érni. SzepitÖ-egyesiilet. A keszthelyi szépítő-egyesület alapszabályai a min. által jóváhagyatván, az egyesület aug. 24-éu végleg megalakult. Elnökké a buzgó tevékenységű Deininger Imre, alelnökké Beck Sándor, pénztárossá Hoffmann Soma, jegyzővé Hencz Antal választattak. Elnök örömmel jelenté, hogy az egyesület védnöki tisztét Festetics Tassilo gróf ezutánra is elfogadja, mely lelkes éljenzéssel fogadtatott. Köszönetnyilvánítás. A ságodi tüzkárosultak javára következők voltak kegyesek adakozni és pedig: özv. Szabó Satnuné szül. Móczer Mari 5 frtot, Fenyvesi Miksa 3 frtot, Arvay Lajos 15 frtot, Fischer László 5 frtot, Fischer Pál 2 frtot, N. N., 40 krt, Balaton József esperes plébános 5 frtot, Hegyi Bálint Gelséről 10 frtot, Libscher János és neje 2 frtot, özv. Németh Jánosné, 5 frtot, Németh Béláné p. ü. titkár neje 1 frtot, Juhász Lajos 2 trtot, Fiedler Józsefné, 50 krt. Fogadják a uemesszivü adakozók leghálásabb köszönetemet. Ságod, 1890. augusztus hó 28-án. Augusztin Ágoston. Lóverseny. A m. kir. 3. honv. lovas dandár tisztikara f. évi szeptember hó 14-én Nagy Kanizsán tiszti és legénységi lóversenyt rendez. Kezdete délután 2 órakor. Este 9 órakor a „Szarvas" vendéglő nagytermében táncmulatság tartatik. A Csáktornyái tanitokepezde igazgatóját Samu Józsefet a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter saját kérelmére szabadságolta és a képezde helyettes igazgatójává Margitai József csáktornyai áll. tanítóképezdeí tanárt s a „Muraköz" szerkesztőjét nevezte ki. A keszthelyi gymnasiumban dr. Burány Gergely új igazgató alatt az 1890/91. iskolai évvel Rupp Kornél és Berényi Aurél tanárok eltávozása folytán (előbbi egyetemi tautolyamra ment, utóbbi kilépett a prein. rendből), Illés Rafael prem. r. és dr. Vucskics György világi tanárok alkalmaztattak uj tanárokul. Fábry Pál tanár Keszthelyről Jánoshidára neveztetett ki plébánosnak. Állandó választmanyi üfés. A folyó évi október hó 1-én tartandó törvényhatósági bízottsági rendes közgyűlésre az 1891. évi megyei költségvetés és az 1891. és 1892. évi utfesíftartási költségelőirányzatok megállapítása tárgyában teendő véleményes jelentés elkészítése végett az állandó választmány ülése az 1886. évi XXl-ik t.-c. 17 ik §-a értelmében folyó évi szeptember hó 10 én, — ugyan a íentkitett közgyiiiéseu felveendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának elkészítése végett pedig az állandó választmányi ülés folyó évi szeptember hó 24 én mindenkor délelőtti 9 órakor Zala-Egerszegen a nagy megyeház gyűlés termében fog megtartatni. Jotékonyság. A balaton-füredi kórház részére legközelebb a következő adományok folytak be: Dubraviczky Edéné 5 fr., dr. Kondor Gusztáv 1 fr., Paksy Ilona 1 fr.. Halász Gyula 5 fr., a balaton-füredi színkörre pedig dr. Kondor Gusztáv ós Paksy Ilona 1—1 frtot, Halász Gyula 5 frtot adományoztak^.. iövö évi költségvetésünket a városi pénzügyi és gazdaságügyi bizottság együttesen f. hó 26-án tárgyalta. A tanács által egybeállított költségvetést a bizottság igen csekély módosítással egyhangúlag elfogadta. A jövő évi hiány, mely pótlék utján fedezendő, 17.439 fr. 20

3/

4 kr., melyet a városnak 40.345 frtot""tevő egyenes adójára felosztva, egy-egy adó forint utáu a jövő évi pótlék 43' 1

0 krt tenne, inig e szegényadó minden adó forint után 6 krajcár. A pótléknak ezen emelkedését az okozza, hogy az 1889-ik évben a városi képviselőtestület által megállapított 30° „ pótlék a törvényhatósági közgyűlés által nem fogadtatott el, hanem 14%-ra szállíttatott le. A Körmendi vasparipa-egylet 1890. szeptember 7-én nyilvános nemzetközi és országos versenyünnepélye alkalmából Körmenden, a „Vasúthoz" cimzett vendéglő kertjében az e célra épített nagy barakk épületben a versenypálya alap javára zártkörű táncvigalmat rendez. A „körmendi vasparipa egylet" részéről: Udvary Feri alelnök. Rusa Lázár elnök. Gueth Sándor jegyző. Udvary Jenő inenet-paranesnok. Belépti díj. Személyjegy 1 .frt. Családjegy 2 frt 50 kr. Táncmulatság kezdete este 8

1 /

2 órakor. A táncmulatság alatt Kámpics János fogja a vendégeket ételekkel és italokkal kiszolgáltatni. A Keszthelyen állomásozó 8. honvédhuszár ezred III. osztályához a tartalékos honvédek bevonattak; most Keszthely környékén kora reggeltől estig folynak a gyakorlatok. A huszárok szeptember 3-án NagyKanizsára mennek, hol találkoznak a pécsi és pápai honvédhuszárokkal s másokkal. Iskolai ertesites. A zala-egerszegi alsófokú iparostanonc iskolában az 1890 91 ik tanévi beiratások szeptember hó 7-ik és 14 én délután 1 {2 órától 4 óráig tartatnak a polgári iskola helyiségében. A szabályszerű előadás szeptember hó 15 én este 7 órakor kezdődik. Felkéretik minden iparostanoncot tartó gazda, hogy tanoncaik pontos iskolába járására felügyelni szíveskedjenek; mert különben ellenök — a nagyméltóságú vallásos közoktatásügyi miniszter úrnak 43.171 1889. számú rendelete értelmében — a szabályszerű eljárás foganatba vétetik. Zala Egerszegen, 1890. augusztus hó 28-án. Udvardy Vince, az alsófokú ipariskola igazgatója.