Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-09-28 / 39. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1890. évi 39-ik számához. Az állatbiztosítás kérdése. A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek tavalyi nagygyűlése, mint ismeretes, egyebek közt az állatbiztosítás kérdésével is foglalkozott. E tárgyban a nagygyűlés azt a határozatot hozta, hogy az állategészségügy rendezéséről szóló törvény a hasznos házi állatokban rejlő nagy nemzeti tőkének megvédebnezésére egymagában nem lévén elégséges, ez társítandó a kötelező állatbiztosítási intézménynyel olyképpen, hogy: 1. az állam kellő számú állami állatorvosokról gondoskodjék ; 2. hogy a törvényhatóságokban községileg kötelezőleg állatbiztosítási szövetkezetek alakulása rendeltessék el; 3. hogy a biztosítási dijakat közegei által az állam hajtassa be és ezeket pénztáraiban, mint megyei állatbiztosítási alapot ő kezelje; 4. hogy az alapszabályokat az állami hatóságok felülbirálják, jóváhagyják, végrehajtásukra ezek ügyeljenek fel, de a biztosítási díjtételek megállapítása és a kárveszélyek fölötti intézkedés a községi szövetkezetekből alakult törvényhatósági szövetségnek legyen fentartva. — A határozatok felterjesztés alakjában a földmivelési miniszter elé kerülvén, ez utóbbi az állatbiztosítás ügyében nemrég a következő leiratot intézte az országos gazdasági egyesülethez : „Az egyesület mult évi december hó 2-án 1491. szám alatt hivatali elődöm elé terjesztette a szövetségbe lépett gazdasági egyesületeknek a mult évi november hó 18-án tartott nagygyűlésében az állatbiztosítás tárgyában, illetve az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. VII. törvénynek törvényhozási uton kötelezőleg kimondandó állatbiztosítási intézmények leendő társítása ügyében hozott határozatát. Ezen felterjesztéséből örvendetes tudomást szereztem azon jelentős mozgalomnak megindulásáról, melylyel a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek, s ezek élén az országos magyar gazdasági egyesület, alkalmas módot kutatnak arra, hogy a gazdák az állati járványok által okozott károk ellen általánosan életbeléptendő intézmények, társadalmi és kormányzati téren összhangzóan foganatosítandó egyöntetű biztosítási rendszer utján lehető oltalmat és kárpótlást leljenek. Ily módon a gazdák e részbeni érdekei teljes kielégítést nyernének, az állattenyésztés lényegesen elősegíttetnék és az állati ragadós betegségek elfojtása jelentékenyen megkönnyíttetnék azzal, hogy megfelelő kárpótlás biztosítása által az ily betegségek eltitkolására indító okok úgyszólván kizáratnának. Már az állategészségügy rendezéséről szóló 1S88. VII. törvénycikk életbeléptetése előtt tudatában volt ezen minisztérium annak, hogy ezen törvény kezdetben nem lesz egész pontossággal végrehajtható; mert az állami állatorvosok, különösen pedig a törvényhatósági állatorvosok létszáma a törvény kellő végrehajtásához okvetlenül szükséges mértéken jóval alul van s mert még néhány év előtt különösen élénken érezhető volt az erős fejlődést mutató állatorvosi tudomány színvonalán álló kellő számú okleveles állatorvosokban való hiány, mely kivált azon oknál fogva állott be, mert a kir. állatorvosi tanintézet a tanintézeten kiviil eső okokból gyéren volt látogatva. Az állatorvosok helyzete azonban azóta sokkal kedvezőbbé alakulván, ezen tanintézet látogatottsága fokozatosan emelkedett. Az állami állatorvosok létszáma az ország pénzügyi helyzete miatt csakis az elodázhatlanúl szükséges mér tékben emeltetett tokonként, míglen ezeu állások szervezésének ügye a f. évi állam-költségvetési törvény folytán egyelőre megoldottnak tekinthető. A törvény 127. §-a a törvényhatósági joggal felruházott, továbbá a rendezett tanácsú városokat, úgyszintén a kiterjedt állattenyésztést űző vagyonos községeket külön állatorvos tartására kötelezvén s egyúttal körállatorvosok tartása iránt rendelkezést tartalmazván, a hatósági és községi állatorvosok száma máris jelentékenyen emelkedett. Tárgyalás alatt van a törvényhatósági állatorvosi állások államosítási ós javadalmazás-javítási s szervezési ügye, úgyszintén a négyéves állatorvosi tanfolyam behozatalának ügye, melyeket, a mennyiben az ország pénzügyi helyzete megengedi, rövid idő alatt lebonyolítani szándékozom. Ezeket kívántam megjegyezni e szóban forgó határozatok első pontjára, melyben kimondatott, hogy az állam kellő számú állatorvosokról gondoskodjék. Az előadottakból nyilvánvaló lévén, hogy az adott viszonyok között tehető lépések e téren is kellő időben és sorrendben megtétettek, csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy a hatóságilag kiirt állások után a törvény IV. fejezete alapján az államkincstárból adott kárpótlás mértékét emelni s illetve a kárpótlás körét támogatni az ország pénzügyi helyzetére és más államokban ezen kárpótlásra nézve fennálló intézkedésekre való figyelemmel nem tartom az államkincstár terhére keresztül vihetőnek. Kétségtelen, hogy az állatbiztosítás, kivált hazánkban, a legfontosabb gazdasági érdekekkel szoros kapcsolatban van, s habár a nyugoti államokban ez intézmény létesítése körül kifejtett iparkodással nem egy helyütt — megoldatlan probléma maradt is; bizonyos, hogy az óhajtott cél elérésének kutató útjáról letérnünk nem szabad, hanem ezen kérdést oly módon és irányban kell érdemlegesen tárgyalnunk, hogy munkálkodásunk ne legyen szétágazó, s lehetőleg gyorsan vezessen a megoldáshoz. Az előbb említett nagygyűlésen e kérdés körül folyt vita főleg arra irányult, hogy állami vagy nem állami legyen-e az állatbiztosítás, s hogy hol végződik a társadalom s hogy hol kezdődik az állam feladata ? A határozat ugyancsak nem tartalmaz a megöl dásra vagy kiindulási alapra szolgáló conrét s a részletekre kiható, különösen pedig a kérdés pénzügyi, közigazgatási, mezőgazdasági és üzleti oldalát egyrészt felölelő gyakorlati értékű oly positiv javaslatokat, melyek összeségükben elegendő alapot képeznének arra, hogy e nagy horderejű munkálatnak célirányos megalkotásához ily elő nem készített stádiumban, a kormányzati hatáskör szempontjából e helyütt már most lehessen hozzáfogni. A kérdés érdemi tárgyalásába előbb nem bocsátkozhatom, mig egy határozott s minden irányban részletesen kidolgozott tervezet nem áll rendelkezésemre. A különleges készültséget, a tanulmányozást igénylő ily szakmunkálat tehát első sorban az illetékes szakkörök, általánosan elismert gyakorlati szakfértíak által, mint alapvető tervezet volna beható tanulmány és megvitatás után kidolgozandó. Felkérem ez okból az egyesületet, hogy a mondott szakmunkálatnak ily módon leendő üsszeállíttatása iránt intézkedvén, ezeu gyakorlati, részletes tervezetet, illetve javaslatokat annak idején terjeszsze fel hozzám, hogy ezek alapján a kormányzat egyes ágait érdeklő részeiben is kellően előkészített ügynek itteni tárgyalása, illetőleg az állatbiztosítási intézmény szervezése, életbeléptetése és fentartása tekintetében szükséges kormányzati teendőknek itteni megállapítására irányuló munkálat az előzetes stádiumon már túllevő alapból indulhasson meg. Végül pedig megjegyzem, hogy a mennyiben az egyesület célravezetőnek fogná tartani, hajlandó vagyok a szóban forgó tárgyalás alapjául alkalmasnak találandó absolut becsű munkálatra pályadíjat kitűzni." Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa, mint I-ső fokú iparhatóság, az 1884. évi XVII. t.-cz. 54. §-a értelmében ezennel ismételten elrendeli, hogy a város területén a mészárosok, a hus és keuyérárusok az eladás- helyeken „az árakat súly szerint" jól láthatóan és a vevők által könnyen észrevehető helyeken annál inkább kitüggeszszók ; mert ellen esetben ellenük a törvényes megtorlás legszigorúbban alkalmaztatni fog. Zala-Egerszeg, 18ÜÜ. szeptember hó 26-án tartott tanácsülésből. Kovács Károly sk., polgármester. Helyi, megyei és vegyes hírek. Az új évnegyed közeledtével tisztelettel felkérjük lapunk előfizetőit az előfizetés szives megújítására, hátrálékos előfizetőinket pedig kérjük a hátrálékos összeg mielőbbi beküldesére. A lap kiadóhivatala. Az egyház köreböl. A király a veszprémi székeskáptalanban üresedésben levő utolsó mesterkanonoki állomásra: dr. liédey Gyula pápai kamarást, püspöki titkárt és szeutszéki ülnököt nevezte ki; bessenyei Magyar János székesegyházi kanonoknak és pápai tőesperesnek a B.-Sz.-Máriáról nevezett ábrámi, vagyis ábrahámi címzetes prépostságot, továbbá dr. Fejérváry József székesegyházi kanonoknak és següsdi főesperesnek a monostori (gyerőinonostori) czimzetes apátságot és végre Szabó György székesegyházi kanonoknak és veszprémi plébánosnak a Szent Ilonáról nevezett földvári cimzetes apátságot adományozta. Helyi erdekü vasutunk menetrendje ügyében a kereskedelemügyi minisztertől t. évi szeptember 18 án 56176 III sz. a. a vármegye törvényhatóságához a következő leirat érkezett: „A vármegye alispánjának a csáktornya-zala-szent-iván-ukki helyi érdekű vasúton életbe léptetendő menetrend tárgyában f. évi 15.844. sz. a. hozzám intézett telterjesztésére értesítem a vármegye közönségét, hogy az egyidejű intézkedésemmel jóváhagyott menetrend az alispán felterjesztésében megjelölt csatlakozásokat létesíteni fogja, hogy továbbá a helyi érdekű vasúton forgalomba helyezendő átmenő v.inatokkal Csáktornya- és Kis-Czell állomások között közvetlen kocsi fog közlekedni." (K miniszteri rendelet alapján nemcsak a nappali vonatokhoz lenne városunk a szent-iváni állomással közvetlen összeköttetésben, hanem az éjjeli vonatokhoz is egyszer kimenne és a második vonat megérkezte után Szent-Ivánról bejönne, mivel az alispáni hivatal részéről ez is kérelmeztetett. Szerk.) Vasút megnyitás. Az állandó választmány f. hó 24-én tartott ülésén elhatározta, hogy az október 1-én tartandó közgyűlésének javasolni fogja, miszerint a Csáktornya—ukki helyi érdekű vasút megnyitási ünnepélyére Baross Gábor kereskedelemügyi minisztert küldöttségileg hívja meg. Tekintve, hogy az engedményes „Müncheni Localbahn—-Actien Gesellschaft" jelentése szerint a pálya már egészen elkészült, nagyon valószinü, hogy a megnyitás a jövő hó első napjaiban okvetlen megtörténik. Uj nemes. (J felsége Stirling Sándor nyugalmazott századosnak és törvényes utódainak a szent-györgy-vári előnévvel járó magyar nemességet adományozta. Állomásfőnök. A Csáktornya—ukki helyi érdekű vasút zala-egerszegi állomásához állomáslőnöknek Tahy Elemér helyeztetett át a boba—jánosháza—süineghi vasút jánoBházai állomásáról. Az új főnöknek — mint értesülünk — állomását f. hó 29-én délig okvetlen el kell foglalnia, a szolgaszemélyzetnek pedig az egész vonalon f. hó 30-án reggel kell illető főnökénél jelentkezni. Eljegyzés. Csarsch Dezső Zalavármegye árvaszéki jegyzője jegyet váltott Lechner Janka kisasszonynyal, Lechner Antal pécsi takarékpénztári főkönyvelő kedves leányával. Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Hensch Árpádot, a keszthelyi gazdasági tanintézet rendes tanárát, a magyar-óvári gazdasági akadémia rendes tanárává nevezte ki. Véglegesítés. A földmivelésíigyi miniszter Zalka Zsigmondot, a debreczeni gazdasági tanintézetnél ideiglenes minőségben alkalmazott segédtanárt, a keszthelyi gazdasági tanintézethez való áthelyezése mellett végleg megerősítette. Köszönetnyilvánítás. Kaiser Zseni úrhölgy a zalaegerszegi keuyéregylet részére tiz forintot volt szives adományozni, melyért bálás köszönetét fejezi ki Gráner Teréz elnök. Jotekonysag. Augusztin Ágoston ságodi földbirtokos úr a zalaegerszegi iparos ifjak önképző- és betegsegélyező egyesületnek öt forintot adományozott, mely kegyes adományért köszönetét fejezi ki az elnökség. Az „Önképzőkör" és az „Ifjúsági sególy-egyesü let" a zala-egerszegi polgári fiú- és középkereskedelmi iskolánál választó gyűlését f. hó .20-án tartotta meg a következő eredménynyel: az „Önképző-kör

1

1 -ben alelnökké Fángler István (VII. o.), titkárrá Horváth Ferencz (VII. o.), könyvtárnokká Ferincz F. (VII. o.) választattak meg; a „bíráló bizottság" tagjaivá pedig: Busits József és Fenyvesi József (VII. o.), Hrabovszky Jenő és Jámbor Sándor (VI. o.), Lukinann József és Török Ferenc (V. o.), Fángler Béla és Németh Sándor (IV. o.) tanulók. — A „Segély-egyesület"-ben alelnökké Fenyvesi József (VII. o.), titkárrá Horváth Ferencz (VII. o.), könyvtárnokká Jámbor Sándor (VI. o.), választmányi tagokká: a VII. osztályban Ábrahám Gyula és Breisach Miksa, a VI. osztályban Horváth József és Vidóczy Ferenc, az V. osztályban Farkas Elek és Gottlieb Jenő, a IV. osztályban Kiss Árpád és Zsideg László, a III. osztályban Vörös György és Pesthy Jenő, a II. osztályban Szláby Ferenc és Kovács Gyula, az I. osztályban Udvardy Jenő és Schmidt Ferenc választattak meg. Gyaszhir. Vettük a következő gyászjelentést: Csoknyay János és neje született Palkovieh Franciska mint szülők, maguk, ugy gyermekeik: Jenő, Imre és Laura, mégis menyük Csoknyay Jenőné szül. Krall Mári nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik forrón szeretett felejthetlen fiuk, testvérük, illetve sógorának Csoknyay Géza egy éves honvédönkéntesnek folyó évi szeptember 21-én d. u. 5 órakor, élte 21-ik évében, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, hosszas betegség folytán bekövetkezett csendes elhunytát. A szeretett fiu hült tetemei f. évi szeptember 22-én d. u. 5 órakor fognak Sanits és Kováts temetkezési vállalata által a a helybeli róm. kath. sírkertben örök nyugalomra helyez tetni; — az engesztelő szent-mise áldozat pedig ugyan e hó 23-án d. e. 8 órakor fog a megboldogult lelke üdveért a Mindenhatónak bemutattatni. Zala-Egerszeg, 1890. szeptember hó 21 én. Béke hamvaira! A sagodi tüzkárosultak részére újabban következő adományok folytak be: Bognár Geiza kir. törvényszéki elnök 2 frt., Vizy Gyula kir. járásbiró 2 frt., dr, Horváth Károly c. apát 10 frt. A kegyes adományokért a károsultak nevében hálás köszönetét nyilvánítja Augusztin Ágoston ságodi földbirtokos. A zala egerszegi kereskedő ifjak önképző köre évi rendes közgyűlését f. hó 21-éu tartotta. A tisztújítás következő eredménynyel folyt le: Balassa Benő elnök, Breisach Sámuel alelnök, dr. Obersohn Mór ügyész, Weiuberger Jakab pénztárnok, Trebits Pál háznagy, Berger Miksa könyvtárnok, Neubrun Gyula, Deutsch Izidor jegyzők. Választmányi tagok: Facgler Mihály, Deutsch Ferenc, Kohn Miksa, Berényi Béla, Dukász Mór, Kosenberger Géza, Számek Adolf, Rágendorfer Géza, Mondschein Samu, Büchler Hermán, Fischer Antal, Heinrich Lipót. — Póttagok: Spigel Vilmos és Rosenstrauch Heinrich. Az illetéktelen elkeresztelési ügyben, mely országszerte élénk eszmecserét keltett a lelkészkedő r. k. papság körében, a keszthelyi esperességhez tartozó róm. katli. papság is állást foglalt és pedig e hó 22 én Keszthelyen, Csepy Zsigmond esp. elnöklete alatt tartott ker. gyűlésen. A teljes számban jelenlevő ker. papság hódoló tisztelettel tudomásul vette a megyés püspöknek a tárgyra vonatkozó mérsékelő körlevelét, mindemellett egyhangúlag tiltakoztak a vallás- és közoktatásügyi miniszter sérelmes rendelete ellen s revisiót kérnek az elkeresztelési ügyben az országgyűléstől. Uj ipariskola megnyítasa. Csáktornyán a mult héten nyitották meg az ott szervezett alsó- fokú iparés kereskedelmi iskolát a polgári iskola helyiségében. Pálya Mihály, az intézett igazgatója tartott az egybegyűltekhez hatásos beszédet, mely után Vrancsics Károly járási főszolgabíró beszélt. Az uj iskolának a határszé len nemcsak az ismeretek nyújtása lesz a célja, hanem egyúttal feladata leend az iparos- és kereskedő tanoncokat a magyarság eszméjének megnyerni, őket a magyar nyelv elsajátítására buzdítani. Ismerve úgy az intézet igazgatójának, valamint a tantestület tagjainak hazafias érzéseit, nem kétkedünk benne, hogy ebbeli feladatukat ambícióval és sikerrel oldják meg. Gyűjtés a tüzkárosultak javara. Keszthely város elöljárósága a mult héten gyűjtést eszközölt az orsz. tüzkárosultak javára. A gyűjtés 150 frtnál többet eredményezett. Ingyen könyv szegény-tanulók számára. A keszthelyi községi elemi fiu- és leányisk. szegénytanulói számára ez uj isk. év kezdetén Singer és Wolfner bpesti könyvkiadók a Komáromy L., Lakits és társai által szerkesztett képes abc-ből 50-, a II. oszt. olv. ból 50-, a III-ból 40-, a IV-ből 40 példányt; a Koináromy-féle Magyar nyelvtanból II. osztályra 50 ,111. osztályra 40, IV. osztályra 40 példányt; Lampel Róbert bpesti könyvkiadó pedig a dr. Brózik földrajzából IV. osztályra 30 at, a Lange-féle atlaszból 25 példányt ajándékoztak. Szép tettük dicséretre nem szorul. Beiratások. A keszthelyi ipariskolába az 1890,91. évre a tanulók beiratása szept. hó 28., 29. és 30-án tartatik. A rendes tanítás okt. 1-én veszi kezdetét. — A keszthelyi m. kir. gazd. tanintézetben az 1890/91-iki tanév okt. 1-én kezdetik ; a beiratások okt. 6-ig tartanak. A közópitészeti bizottság f. hó 25-én tartott ülésében tárgyalta az „Arany Bárány" hátulsó udvarában építendő istálló és kocsi-színre, valamint az új elemi iskola számára készítendő padokra beérkezett ajánlatokat. Az istálló és kocsin összes előirányzott költségei 6784 frt 02 krt tesznek. Legelőnyösebb ajánlatot telt Hagymásy Gyula építész és Graner fia vállalkozó,amennyiben a fóldmunkálatokuál 20

6/i

0, a kőmíves muu