Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-12-21 / 51. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1890. évi 51<ik számához A szerkesztők karácsonyfája. — Fővárosi levél. — Az utóbbi hetekben fokozódó érdeklődéssel beszéltek itt is, ott is, hogy a Benedek Elek szerkesztésében megjelenő „Ország Világ" az idei karácsonyra valamely nagyszabású meglepetést tervez. Mint afféle félig-meddig való irodalmi dilattaust, a kit minden jóravaló magyar irodalmi mozgalom, produkció és jelentékenyebb becsű siker őszinte érdeklődéssel tölt el, ez a titkolódzó sugdosás természetesen azonnal érzékeny oldalamon sarkantyúzott meg. Azt már tudtam, hogy az „Ország-Világ" 1886. óta minden esztendőben közrebocsát egy ünnepi számot, a lap báromszoros-négyszeres nagyságában s annak idején magam is minden dicsérettel adóztam a magyar művészek legkiválóbbjait bemutató művészi számnak, a melyben, ha jól emlékszem, körülbelül harminc igen szép festménynek a másolata volt bemutatva. Úgyszintén becses karácsonyi számnak találtam a képviselőház irótagjait bemutató számot, majd az irói gárda legfiatalabb tagjait reprezentáló mult esztendei ünnepi számot, a melyet az egész országban mindenütt szívesen lapozgattak, mert frisseség, naivság, tiszta napsugár és meleg életkedv árad abból a kedves virágbokrétából, a melyet az „ifjú Magyarország" jövendő irói, reménységei kötöttek meg. Most aztán ismét közeledik a karácsony és az új ünnepi szám. Egyes elejtett megjegyzésekből és célzásokból azt vettem ki, hogy ez a szám szebb és jelentő sebb lesz, mint az összes előzők voltak, — no és ez aztán épen elég volt nekem arra, hogy kivácsiságom, ez a szeretetreméltó ős-bűn, hathatós forrongásba induljon bennem. Közben természetesen kételyeim támadtak. A tagadás szelleme, a mely figyelő szemmel leskelődik minden ember feje fölött a levegőben, meglibbentette szárnyát, kipattant előre szegezett csápokkal a szürkeségből és el akarta velem hitetni minden áron, hogy jó lesz, ha tartózkodó „ál!áspont"-ra helyezkedem a vagdoaásokkal szemben. Árnyékban az arany sem olyan fényes, mint a napsugárban. Lehet, hogyha a fülem körül röpkedő előzetes hirleléseknek egyenesen a szeme közé nézek, ki fog sülni, hogy az idei szám hasonlatos ugyan mindenekben a mult esztendei, vagy az azelőtt való valamelyik ünnepi számhoz, de se külső, se belső díszben, érdekben és érdekességben nem múlja felül. Az irodalom dilettánsának kiváncsisága azonban éppen olyan legyőzhetetlen szenvedély, mint a kártyakibicek szenvedélye. Egyideig ugyan megelégszik a kételkedéssel és a találgatással is, később azonban, ha az ingerlő ős-bűn hullámokat ver a lelke mélyebb vizein és erőszakoskodó kitörések után vágyakozik : módokat keres arra, hogy kíváncsiságát tüzön-vizen keresztül kielégíthesse. A tapasztalt hadvezér ellenségverő oldalcselei igen hiányos stratégiai furfangok azokhoz a jól kieszelt módokhoz képest, a melyekkel az irodalmi kibic a nyakig begombolkozó lapszerkesztőt megkörnyékezni szokta. A helyzetük is különböző. Az ellenséget meg lehet ijeszteui, ki lehet verni a sáncaiból, tönkre lehet tenni lőporral, szuronynyal, ágyúgolyóval, — a kíváncsi dilettánst nem. Nincsen olyan Maxim-gép, Mitraileuse, Giffard puska, kis, közép és nagy kaliberű Mannlicher, srapnel, Wohlgesosse és Knall-préparatum, a mely elég hathatós eszköz volna a megtámadott szerkesztőnek arra, hogy a kivácsi kibic rettenthetetlen alakjait visszaverhesse vele. Igy történt aztán, hogy az „Ország-Világ" titkolódzó szerkesztője is bevonta előttem a maga összelődözött ütegeit és feladta a várat. Benyomultam. Ez egy. A másik az, hogy a kíváncsiság mellett jellemző tulajdona minden irói dillettánsnak a megdöbbentő indiskréció. A várak titkait kifecsegő kémet huszonnégy óra alatt főbelövik. A hivatali titkot eláruló tisztviselőt elcsapják, — ez kétszer kettő: négy. A kibic rettenetes fecsegési szenvedélye ellen azonban nem védi meg a kikémelt várat még a chinai fal sem. Figyelmeztetés, intés, fenyegetés, kérelem, minden hiába való. Az ember jámbor arccal ígér, fogadkozik, sértődést mutat a méltatlan föltevésre, közben pedig aprójára jól megnéz mindent, ajánlja magát, hazasiet — s otthon azon frissiben, a hogy bimbóba pattantak az impressiói, íme papirosra veti a vitézül kikémlelt vár titkait és kifecsegi a világba, hogy mindenki tudja. Az ilyeténképpen lefuccsolt szerkesztő persze bosszankodni fog e miatt a csunva indiskróció miatt, hanem ezzel a diadalmaskodó áruló nem törődik. Nem bizony, én sem. Megtudtam mindent, a mit meg akartam tudni, s a kémek ősi szokása szerint kötelességemnek tartom rögtön ki is beszélni mindent, a mit hamarabb megtudtam, mint az a nagy közönség, a melynek számára ez a negyvennégy oldalon megjelenő ünnepi szám tulajdon képpen készül. Negyvennégy oldal! Higyjék el nekem, hogy mi idehaza az édes patriában fölöttébb igaztalanok vagyunk abban

vhogy léptennyomon a szerencsésebb viszonyok között fejlődött külföldre hivatkozunk. A külföld, beszélik mindenfelé: ott Igy, ott úgy, ott amúgy! Ott előbbre vannak, ott díszesebbek a lapok is stb. stb. Tessék azonban elgondolni, hogy minket török, tatár, rác, német, cseh és mindenféle ellenséges idegen náció turbált a kultur-fejlődés munkájában, s íme mégis csak vagyunk és leszünk is hála Istennek, ezután is. E töméntelen turbáció után aztán megcsináltuk a forradalmat és attól kezdve rövid harminc év alatt (a Bach éra nem számít) a magyar irodalmat. Ennek az irodalomnak terjesztői között szerepel hétről hétre az „Ország-Világ" is, a melynek idei karácsonyi 44 oldalát bízvást oda lehet állítani a felhánytorgatott külföld bármely neves újsága mellé. Díszes, nagy szám lesz ez, — ebben nem csalta meg kíváncsiságomat a fáma. A szerkesztőnek abbeli ötlete, hogy az idén a fővárosi és vidéki lapszerkesztőknek (mintegy száznak) állít karácsonfát, érdekes és szerencsés ötlet. A magyar nemzeti kultura terjesztésére elhivatott harcosoknak arcképeit bizonyára mindenki szívesen fogja látni és szívesen fogja olvasni azokat a szellemes közleményeket is, a melyeket versben, prózában ez urak saját ünnepi karácsonyfájukra írtak. Az „Ország-Világ" szerkesztője azonban nem érte be azzal, hogy csak az arcképeket mutassa be. Figyelemmel volt a kulturhistóriai szempontokra is, s ez okon elhatározta, hogy ebben a díszes számban egyúttal a budapesti és a nevezetesebb vidéki lapok első oldalát, vagy címét is bemutatja. A lapoknak ezek a kicsinyített, de azért szabad szemmel is pompásan olvasható másolatai rendkívül érdekes és kedves dologok. Szét vannak szórva az „Ország-Világ" negyvennégy oldalán, s az illető szerkesztő arcképével együtt ott van mindjárt lapjának és névaláírásának hasonmása is. A kései utód, ha meg akarja tudni, hogy miféle lapokat csináltak Magyarországon ennek a századnak a végső idejében, kik csinálták és hogy néztek ki, — egyebet se kell hogy tegyen, csak megkeresse az „Ország-Világ" idei karácsonyi számát és otthon van mindenben, a mit megtudni akar. Ez íme ennek a szépen kiállított számnak az érdekes tartalma, a melyet én, a kibic őszinte konfidenciájával ezennel kifecsegek; hozzá tevén egy füst alatt még azt is, hogy ez ünnepi szám első oldalát a hírlapírók becézett büszkeségének, a nyugdíjintézeti palotának képe díszíti, s Martens egy gyönyörű festményének szines másolata, műmelléklet gyanánt, az „Ország Világ" kétszeres nagyságában. Speclat.or. Helyi, megyei és yegyes hirek. Boldog ünnepeket kívánunk lapunk tisztelt előfizetőinek és nagyérdemű munkatársainknak! Meghívó a Zala Egerszeg s vidéke fiatalsága által a városi szegények javára 1890. évi december hó 31-én a „Zöldfa" vendéglő nagytermében tartandó zártkörű Sylvester-estélyre. Belépti-díj személyenkint 1 frt. Kez dete 9 órakor. A rendezőség: Árvay Lajos, dr. Árvay László, Bakó Géza, gróf Batthyány Béla, Berzeviezy Emil, Botka Ferenc, Csarsch Dezső, Eőri Szabó Jenő, Fábiánits Károly, Farkas Gábor, dr. Fischer Miksa, Gaál László, Gencsy Ödön, Gere Kálmán, Hetyey Endre, Horváth István, dr. Kertész János, Kosztics János, Kovács Kázmér, Königmayer Zsiga, Marton László, Nasinszky József, dr. Pataki Gyula, Schreiner Gyula, Skublics Károly, Strausz Sándor, Szentraihályi Dezső, Sztokosza Gyula, Viosz Ferenc, dr. Vizlendvay Imre, dr. Vizlendvay József, Vizlendvay Sándor, Vizy Géza. A zala-egerszegi kaszinó évi rendes közgyűlését Csertán Károly alelnök elnöklete alatt t. hó 17-én tartotta, aki üdvözölvén a szép számmal megjelent tagokat, mivel az igazgatói választmány mandátuma lejárt, felhívja a közgyűlést a tisztujitás megejtésére. A gyűlés Skublics Zsigmond korelnök elnöklete alatt tudomásul vette a számvizsgáló bizottság jelentését, mely szerint 1889. évről pénztármaradvány volt 661 frt 21 kr., az 1890. évben befolyt 1080 frt 25 kr., összes bevétel volt 1741 frt 46 kr., melyből az 1890. évi 1089 frt 12 kr. kiadást levonván, a pénztármaradvány 652 frt 34 kr. — A tagsági díj hátralékok összege 1158 frt 50 kr. a kaszinó fennállása óta. Mivel a hátralékok közt 434 frt oly hátralék van, mely két évet megelőző időre esik, az ily hátralékosok levélileg azzal szólítandók fel, hogy amennyiben 30 nap alatt kötelezettségüknek eleget nem tesznek, az alapszabályok értelmében a kaszinó tagjai sorából töröltetnek. Az 1891-ik évi költségvetés 1470 frt bevétellel és 1262 frt kiadással elfogadtatott. — A választás megejtésére dr. Mangin Károly, Skublics Jenő és Gózony László tagokból álló szavazatszedő küldöttség kéretett fel. A szavazás befejeztével a szavazatok összeszámláltattak s kihirdettetett a választás eredménye, mely szerint elnök Svastits Benó, jegyzők dr. Vizlendvay Imre, Nasinszky József, háznagy Árvay Lajos, ügyész dr. Szigethy Elemér, pénztárnok Szalay Ferenc, könyvtárnok Németh Elek. Az igazgató választmány tagjai: Csertán Károly, Skublics Jenő, Gózony László, dr. Mangin Károly, Handler István, Skublics Imre, Somogy János, Csesznák Sándor, Bognár Geiza, Balaton József, Háczky Kálmán, Tomasich Sándor. A zala egerszegi fögymnasium ügyében benyújtott kérvényt — mint értesülünk — a vallás- és közoktatásügyi miniszter figyelmbe véve, az előzetes tárgyalást legközelebb meg fogja indítani. A dunántúli helyierdekü vasutak társulatának alakuló ülése f. hó lt-ára volt kitűzve Budapestre, melyen a vármegye képviseletében megjelentek Svastits Benő főispAn, Csertán Károly alispán, báró Puttheány Géza Kir vény hatósági bizottsági tag, Zala-Egerszeg város képviseletében Kovács Károly polgármester, a zala egerszegi takarékpénztár képviseletében Feny vessy Adolf. Tekintve, hogy az engedélyesek által előterjesztett alapszabályok nem a zalai helyi érdekű vasutak, hanem a dunántúli h. é. vasutak megalakítását célozták, ezen alapszabályok tárgyalásába nem bocsátkoztak s igy egy ujabb alakuló közgyűlés tartása határoztatott el. Állandó gazdasági tudósító. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Tóth István csáktornyai lakóst és urodalmi tiszttartót Zalavármegye csáktornyai járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Társas-estély. A zala egerszegi kereskedelmi kör f. hó 14-én, a „Zöldfa" vendéglőben levő helyiségében, tagjai és azok családtagjai számára szépen látogatott, bankettel egybekötött, igen sikerült társas-estélzt rendezett. A banketten az első felköszöntőt Stern Farkas, a kör új elnöke mondotta a társulat tagjaira, Weiss Izidor ügyvéd Stern Farkas elnököt, Balassa Benő titkár Weiss Izidor alelnököt, Büchler Jakab választmányi tag Balassa Benő titkárt, dr. Hajós Ignác Skublics Imre közjegyzőt, Kovács Károly polgármester és Politzer József Rosenberg Henriettét éltették. A bankettet tánc követte. Az alsó-lendvai korcsolya egylet 1890. évi december 14-én tartotta alakuló közgyűlését, a melyen a tiszt újítás is megejtetvén, megválasztatott: elnökké dr. Józ-a Fábián, alelnökké Szirmay Béláné, pénztárossá Ujlaky László, pálya felügyelővé Darás Zsigmond, jegyzőnek Hajós Kálmán; — választmányi tagokká lettek megválasztva : Pataky Kálmánné, Szepessy Jánosné, Ujlaky Lászlóné, Pataky Kálmán, Szirmay Béla, Kárpáti Lajos. A „zala-egerszegi Chanuka egylet" gyermek felruházási ünnepélyét f. hó 14-én délután 5 órakor tartotta a „Zöldfa" vendéglőben a kereskedelmi kör helyiségében szép számú közönség részvéte mellett. Dr. Hajós Ignác hatásos beszédben méltatta az ünnepély jelentőséget, a dicsérendő emberbaráti feladatot, melynek betöltésére az egyesület vállalkozott; végül kiemelte az egyesület elnökének, Rosenberg Henriette úrhölgynek fáradhatlan tevékenységét. Az éljenzéssel fogadott beszéd után egy kis fiú köszönte meg a nemesszivű emberbarátok kegyes jótékonyságát. Ezután a választmány tagjai kiosztották a szegény fiúk között a ruhákat és és süteményeket. A jótékonyságban részesült szegény gyermekekre nézve ez est öröme feledhetlen fog lenni és áldani fogják mindazokat, kik ez örömük létrehozásában közreműködni szivesek voltak. Eljegyzés. Königmayer Zsigmond földbirtokos eljegyezte Zala-Egerszegen Szalmay Mariska kisasszonyt, Szalmay József ügyvéd kedves leányát. Adomány. Az új évi üdvözletek megváltása címén lapunk szerkesztősegéhez a következő adományok folytak be: Krosetz János 5 frt (3 frtot a polg. iskolai tanulók segélyegyesületének, 2 frtot a karácsonyfa egyesületnek), Szigethy Antal 2 frtot (1 frtot a karácsonyfa egyesületnek, 1 frtot a polgári iskolai tanulók segélyegyesületének), Udvardy Ignác 2 frtot a polgári iskolai tanulók segelyegyesületének, Varga Vilmos 5 frtot (3 frt a karácsonyfa egyesületnek és 2 frtot a polg. isk. tanulók segélyegyesületének). A beküldött összegeket re ideltetési helyökre szolgáltattuk. Városi tisztujitás. Keszthely város képviselőtestületének és tanácsának megbízatása lejárván, az uj választás határideje a főszolgabírói hivatal által már kitüzetett és pedig a képviselőtestület tagjainak választására folyó évi deczember hó 30 ik napja, mig a tisztviselők választására 1891. január 3-ik napja tüzetett ki határidőül. A zala-egerszegi népkonyha részére adományozni szívesek voltak : özv. Szabó Samuné őméltósága 20 frtot, özv. Sümeghy Ferencné őnagysága (Söjtör) 4 forintot, Szekeres József (Bak) 10 forintot, Balaton József esperes-plebános őnagysága 5 frtot, Stern Farkas 10 frtot, Rosenberg Zsigmondné 2 frtot, Rosenberg Zsigmond 3 frtot, dr. Hajós ígnác 2 frtot, dr. Engel (Balaton-Füred) 1 frtot, Martonfalvi Ármin 1 frtot, Fatér János (Szompács) 1 frtot, összesen 59 frtot, mely öszszegért a nemes kozóknak a szegények nevében köszönetet mond az elnök. Uj megyei lap. Tapolcza sem akar hátramaradni a többi megyei civilizált városok mögött, újévtől fogva neki is lesz heti lapja. —- Az uj lap mutatvány száma „Tapolcza és vidéke" cim alatt, Feleki Alajos szerkesztése- és kiadásában, Keszthelyen nyomtatva, karácsonkor fog megjelenni. A keszthelyi Balaton-fürdő részvény társulat e hó 14-én tartott ülésében a fürdőt, ennek épületeit, tartozmányait és felszereléseit, Keszthely városának 4000 frtért örökárban átadta s így a keszthelyi Balaton fürdő 1891. évi január hó 1-től kezdve Keszthely város tulajdonába megy át. Jótékonyság. A „zalaegerszegi Chanuka egylet" által eszközölt gyermek-felruházáshoz újabban adományozni szivesek voltak : Fischer Lászlóné 3 frtot, Bognár Geiza őnagysága 2 frtot, Rechnitzer Miksáné 2 frtot, Fürst Ádám 2 frtot, Rosenberg Zsigmondné 2 frtot, Taussig Luiza 1 frtot, Engelsmann Izraelné 1 frtot, Pauk Edéné 1 frtot, Deutsth Babetta 1 frtot, Deutsch Ferencné 2 frtot, Bakó Géza kapitány 1 frtot, Graner Géza 1 frtot, Graner Béla 1 frtot, perzselyekből befolyt 4 frt 72 kr., összesen 24 frt 72 kr. Mind azon egyleti tagoknak, kik a ruhák elkészítésében segédkezet nyuj tottak, úgy szintén a szegény gyermekek részére élelmi szereket küldeni szivesek voltak, valamint kik pénzbeli adománynyal kegyeskedtek a felsegélyezéshez hozzájárulni, az egylet nevében legforróbb köszönetemet feje zem ki. Az elnök. Gazdász bál. A keszthelyi fiatal gazdászok bálja január hó közepén lesz. Az ifjúság most szervezkedik. Köszönetnyilvánítás. A zalaegerszegi takarékpénztár részvénytársaság a zalaegerszegi polgári- és középkereskedelmi iskolai tanulók segélyegyesülete javára tiz frtot volt kegyes adományozni, melyért köszönetét fejezi ki a segélyegyesület elnöke. Az újévi üdvözletek megváltása alkalmával ajánljuk olvasóink szives figyelmébe és kegyes pártfogásába a zala-egerszegi polgári- és középkereskedelmi iskolai növendékek segélyző egyesületét, melynek feladata szegény sorsú, jó viseletű szorgalmas tanulókat a szükséges tankönyvekkel és tanszerekkel ellátni. Kórelem. Mindazon tisztelt vidéki előfizetőinket, kik a folyó évről előfizetéssel hátrálékban vannak, tisztelettel" felkérjük, hogy azt még december hóban postai utalványnyal megküldeni sziveskedjenek. Szegény tanulók segélyezése. Keszthely v. elöljárósága és iskolaszéke, mint az ezelőtti években, ugy most is gyűjtést eszközölt a szegény tanulóknak téli ruhával való segélyezése céljából; minek folytán e nemes célra eddig vagy 150 frt áll rendelkezésre, a melyből — amennyire telik — karácsonkor kapnak a szegény fiu és leánytanulók csizmát, cipőt és felső ruhát. Szóp Balatonunkra, hazánk gyöngyére, a tél már reá építette nagy mesterművét; egész hosszában és széltében kemény jégkéreg borítja, járhat az ember szerteszéjjel rajta. A halászok nagy buzgalommal hozzá is fogtak a jéghalászathoz, melyet eddig változó szerencsével űztek. A jégsport kedvelők pedig, mikor idő és körülmények engedik, korcsolyáznak, csuszkáinak, szánkáznak az igába fogott Balatonon. A keszthelyi korcsolyázó-klub tagjai számára a jégpályát gondoztatja, melyen aztán valódi élvezet áldozni a jégsportnak !