Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-09-28 / 39. szám

ben (Gellénházán és Csabrendekeu) merült fel 179 kór­esettel, a mi a 3546 lélekszám 5-05°/ 0-ának felel meg; ezekből gyógyulással végződött 159 eset (88-83" 0), halál­lal 20 (11-17%), a járvány ezen helyeken is megszűnt. Van szerencsém tisztelettel bejelenteni, hogy a per­laki járás községeiben trachomában szenvedők gyógy­kezelésének eredményéről ismét meggyőződést szerzendő, junius utolsó napjaiban a vármegye főorvosa bejárta az egész járványlepe vidéket és Kottori, Vidovecz, Alsó­Domboru, Dráskovecz, Goricsán, líodosán, A.-Králje­vecz, Perlak és Szoboticza községekben, mint rendelési központokon, megvizsgálta az ezen helyekre a körül­levő községekből kevés kivétellel majdnem mind meg­jelent mintegy 800 szembeteget. A vizsgálatból azon kedvező eredmény constatáltatott, hogy a nagyobb fokú súlyos esetek már annyira megfogytak, miszerint ezek az összes beteg számnak csekély százalékát képezik. — 1887. év tavasza, tehát 3 év óta, a midőn a betegség­nek nagyobb számbani felfedezése után a járás összes lakósságának általános vizsgálata történt, összesen 2323 ily szembeteg került gyógykezelés alá, az eredmény a baj makacs természetének dacára igen örvendetesnek mondható, mert 1435 beteg teljesen meggyógyult, a ínég gyógyítás alatt levő 888 eset legtöbbje pedig —­mint fentebb említtetett — a kórnak enyhe alakjai közé tartozik. A Csáktornyái járásban ugyanily bajban szenve­dettek meggyógyultak; a lendvai járás összes lakóssá­gának újbóli számvizsgálata pedig folyamatban van. A balaton-fiiredi szeretetháznak f. évi augusztus 5-én köz­egészségi tekintetből teljesített vizsgálata alkalmával a növendékek trachoma menteseknek találtattak. A himlőoltás a megye nagyobb részén befejeztetett, a hol közbejöt akadályok miatt ez nem történhetett, ott most folytattatik. Bonczvizsgálat teljesíttetett 52 esetben, huszonhat­szor törvényszéki megbízatás folytán, s ugyanannyiszor rendőri tekintetből; a halál legközelebbi okaiul talál­tattak a törvényszéki boncolatoknál: 8 agy vérömleny, 2 agyhártyalob, 2 tüdőlob, 2 fuladás, 2 szívhüdés, 4 belső elvérzés, 2 deruiedet, l mérgezési gyomorlob, 1 elégés, 2 esetben a halál legközelebbi oka a nagyfokú rothadás miatt nem volt megállapítható; a rendőrieknél :J agyrázó­dás, 7 szívhüdés, 5 fuladás, 3 tiidőlob, 3 tüdőszélhüdés, 2 bélhurut, 3 mérgezési gyomorlob, 1 rángörcs, 1 elvérzés. Külső hullaszemle rendőri tekintetből eszközöltetett 44-szer; súlyos sértés bejelentetett 31. Öngyilkosságot 22 egyén követett el, kik közül 7 magát felakasztá, 6 phosporoldatot ivott, 1 nyakát el­metszve elvérzett, 3 vizbe ugrott, 5 pedig fegyverbőli lövéssel vetett véget életének. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 38 egyén esett áldozatává és pedig: elégett 2, vizbefult 17, ledőlt fa által üttetett agyon 1, bedőlt kőbanya és beomlott homokdomb alá temettetett 2, gazdasági gépek által zúzatott össze 4, szekér által elgázoltatván agyrázódást szenvedett 4, magasról leesve halt meg 2, leforráztatott 3, bika által marcangoltatott agyon 1, lórugás folytán mult ki 1, vasúti kocsik közé kerülvén agyonnyomatott 1. Ehnekórnak nyolc esete lett hivatalos beavatkozás tárgya, 3 esetben a beteg kórházi megfigyelésbe véte­tett, 1 mint csendes őrült házi gondozás alatt hagyatott, 4 pedig tébolydába szállíttatott. Veszett eb és macska által 4 egyén maratott meg, ezek egyike a sümegi kórházban ápoltatott, 3 pedig veszettség elleni beoltás céljából Budapestre szállíttatott. Egyszersmind van szerencsém tisztelettel bejelen­teni, miszerint Héviz és Balaton Füred gyógyfürdők a folyó évben is ismételten megvizsgáltattak, mind két fürdőnél dicséretes haladás tapasztalható az eddig még fenállott hiányok pótlása és egyes bajok orvoslása körül; különösen B.-Füreden a fürdőhely emelése céljából foly­tatott javítások és szépítések fokozatosan és rohamosan haladnak előre, ugy hogy Füred ma már ismét az európai hírű fürdők szinvonalán áll. Hévízen, hol ugy a tulajdonos, mint a bérlő lehetőleg igyekeznek a közön­1 ség igényeit kielégíteni, manapság igen érezhető még a I távirda hiánya, miért is ennek kieszközölhetése végett \ a megyei közigazgatási bizottság újból feliratot intézett a nagyméltóságú belügyminisztériumhoz.*) A hasznos háziállatok egészségi állapota a sertések között uralkodott orbánc betegség és szarvasmarháknál néhány lépfenébeni elhullás eseteit kivéve, augusztus hóig kielégítőnek mondható, azonban augusztus hónapban a szarvasmarhák közt a száj és körömfájás lépett fel jár­ványszerüen. Ez utóbbi betegség a tapolczai járás L.-To­maj, Zánka, Csicsó, Üiszel, Vigáut, Gyulakeszi, Kék­kut, Mindszeutkálla, Kővágó-Eörs, Nagy-Pécsely, Sal­föld és Balaton Kisszőllős községeiben, —• a sümegi járáshoz tartozó Káptalanfa községben, —- a keszthelyi járás területén Zalavár, Egregy, Meszesgyürök, Alsó­Páhok, Sármellék községekben és Ilidvég pusztán, —• továbbá a kanizsai járásban Csapi, Gelse, Balaton­Magyarod, Nagy-Ilécse községekben és Kápolna pusztán, a pacsai járásban Zala Apáti, Esztergál községekben és Báránd pusztán, — s végül a letenyei járás területén fekvő Tótszentmárton községekben öltött járványos jel­leget. Az előirt óvintézkedések minden egyes esetben a iegszigoruabban foganatosíttattak és foganatosíttatnak, s a járvány a beérkezett jelentések szerint lehetőleg szelid lefolyásúnak jeleztetik, sőt egyes helyeken már meg is szűnt. A szarvasmarha járlati és kereskedelmi forgalmát illetőleg tisztelettel jelentem, hogy a folyó évi ápril hó 1-től augusztus hó 31-ig a központból az illető községi megbízottak részére kiadatott 124.221 db. 5 kros és 35 592 db. 3 kros marha járlati űrlap, melyekért 7278 frt 81 kr. bélyeg illeték szolgáltatott át a m. kir. adó­hivatalnak. A lefolyt időszakban a vármegye területén a sze­mély és vagyonbiztonság 1 emberöléssel, 2 gyermek gyilkossággal, 1 gyilkossággal és 4 rablási esettel lett megtámadva, ugyanis : Bali (Dolmányos) József kis-kani­zsai illetőségű egyén Schindelberger János hegypásztor által folyó évi április hó 8-án a homok-koináromi hegyen saját pincéje előtt meglövetett s meghalt. Schindelberger János letartóztattatott s a bűnjelek kel együtt a nagy-kanizsai kir. törvényszéknek átadatott. Horváth Anna kustánszegi lakos f. évi ápril hó 13 án egy élve született leánygyermekét, Aranyos Mári balaton-udvari lakos pedig folyó évi április hó 20-án egy élve született Hu gyermekét előbb megölte, s az előbb nevezett nő csecsemőjét a mezőn — utóbbi pedig gyermekét a kertbe ásta el. A tettesek elfogattak, s az illetékes bíróságnak átadva lettek. Folyó évi junius hó 24-én Petrics Józsefné kehi­dai lakost saját férje hűtlensége miatt egy fejszével agyonütötte, s a kertbe eltemette. A hulla, valamint a bűnjelek előkerülvén, Petrics József letartóztattatott és a keszthelyi kir. járásbíróságnak átadatott. Folyó évi május hó 16-án éjjel Preisz Ignác Szent­György völgyi lakos házába három, a felismerhetlenségig bekormozott egyén betört s tőle 1 10 frt készpénzt elra­bolt. A tettesek egyike Kiss János kálóczfai lakos letar­tóztattatott B a z.-egerszegi kir. törvényszéknek átadatott. Folyó évi május hó 26-án reggel 3 óra tájban Piámé Mihály veszprémi lakos a Felső-Eőrsről Vesz­prémbe vezető uton két egyén által megtámadtatván, 22 frt pénzétől megfosztatott. A megejtett nyomozás folyamán sikerült a tetteseket Kaszás Zsigmond és Ficher Gábor felső-eőrsi lakosok személyében kipuha­tolni, kik is elfogatván, az elrablott pénzzel együtt a a balaton-fiiredi kir járásbíróságnak átadattak. Folyó évi augusztus hó 7-én éjjel Kolonics Iván tüskeszentgyörgyi lakos Pusztákovecz község mellett *) A közegészségügyet tárgyazó rész készítéséül közli a jelentés a vármegye népesedési mozgalmát ápri 1 1-től augusztus 31 ig E kimutatás szerint a jelzett időben a megyében született ^380, ' meghalt 4501, szaporodás 1879 — Ugy-e mondtam gyermekem — zokogott anyja, — nőt ne ismerj soha I Ettől fogva sokat járt temetni, de az esketéseket mindig kerülte. Némán, közönynyel siklott végig a tája­kon s nagy ritkán akadt meg tekintete egy virágon, melyet sóhajtva s gyöngéden szemlélgetett. Kétségbe esése lassankint búskomorsággá változott s fáradtság követte az őrjöngést, a mely némileg meg­hozta nyugalmát. Egy reggel Elvira anyja azzal a kéréssel jött a paphoz, hogy leányát Parthalmi Elemér földbirtokossal ő adja össze. Az egész világ forgott a fiatal pappal. — Nem; nem tehetem; nincs időm. — Akkor sem, ha Elvira kérné önt ? — Akkor sem. Nincs időm. Forduljon más paphoz. Addig kérte mégis az asszony, mig engedett. — Igen, megteszem — felelt röviden. Az éj kinjai iszonyúak voltak. „Istenem, én istenem ! ne hagyj el engem ! Vég­telen kegyelmed által küldj egy csodát, hogy ne legyek kénytelen azt a leányt más férfival összeadni. Nem mondhatom én ki azokat az igéket, melyektől ajkaim elsorvadnának ! . . . Semmisítsd meg Uram a te méltatlan szolgádat I Sújts le menny köveddel ! oh Uram I hát nem ismersz irgalmat ? Állítsd meg ezt a vadul verő szivet én Istenem I . . . E pillanatban úgy tetszett, mintha a feszületen a Megváltó szomorúan meghajtotta volna tövis koszorúzta fejét. A kis pap soká nézett még oda, de már nyugodt volt. Nyugodt volt a kelő' nap, nyugodt a természet, nyugodt a világ, csak egy fiatal férfi volt kétségbe esve, csak egy fiatal férfi rohant őrültként az utcán egyenest a kis pap lakába, hol a kétségbe esés legborzasztóbb hangján üvölté : — Menyasszom, Elvira, meghalt! A kis pap tágra nyílt mély üregű szemeiben vil­lámok szikráztak, mint az őrület közeledtekor. Nem szólt egy szót sem, csak ajkain játszott'egy végtelenül fagyos mosoly. — Moré Sára azt jövendölte egykor uram, — mondá — hogy addig boldog a férfi, mig nőt nem ismer. Egyet ismertem én is — s mélyen szemébe nézett az ifjúnak — de többet nem fogok ismerni soha. — Ezzel elhagyta a szobát. * * Elvira * Ott feküdt a szép Elvira a ravatalon ; csodás selyem fürtéin myrthus koszorúval, ajkain a megfagyott utolsó mosolylyal. A kis pap éjjel-nappal mellette maradt s ha valaki jelen volt, imákat mormolt ; s gyöngéden susogott a halotthoz, ha egyedül volt vele. „Kiimádkoztalak magamnak — susogá — és enyém levél örökre. Nincs többé varázs, mely szivemet lekösse­elvitted magaddal én drága, üdvözölt halottam ..." ' A fiatal virág sírjára három éj vont árnyat, a negyedik napon mondá el utolsó beszédét a kis pap az élet- és halálról. Nem maradt szem szárazon. — A szegény kis pap nagyon, nagyon betog — mondá a nép — bár Isten meggyógyítaná. Sokszor látták a temetőben ezután egy frissen han­tolt sírhalmon térdelni s dúshajtású virágok és repkénv­indáktól eltakart kereszten keserves zokogás között csó­kolni az „Elvira" nevet. Ivönyei leszivárogtak a szomjas hantokra, le a sötét sirba, a kihűlt szivre. Hogy újra életre ébredjen ? Vájjon tudja e az a leány, hogy sírja fölött egy olyan férfi kesereg, aki szerelmét el tudta titkolni, bárha meg is törött a kín alatt? Oh, hogy ne tudná! Hát nem hallod a szellő sóhaját szegény kis pap ? Elvira szellem beszéde ez . . . Nem érted ? . . . Avagy mi történik ? . . Nagy néptömeg zárja körül a sírboltot s könyes sze­mekkel hallgatják az emberek, amint a kis pap az őrület lázában énekli a „requiemet" . . . Leteszem a sárgult levelű zsolozsmás könyvet. Isten adjon porhadó hamvainak örök nyugalmat ! két ismeretlen egyén által megtámadtatott és 116 frt készpénzétől megfosztatott; — folyó évi augusztus hó 11-én pedig Habjanics Ferenc stejerországi borjúkeres­kedőt a Gáuicsa és Iváncz községek közötti útvonalon két ismeretleu egyén megtámadta, s tőle 5 frt készpénzt elrabolt. A tettesek nyomozása eddig eredményre nem ve zetett. A fentebb elősorolt sajnos eseteken kivül a vár­megye egész területén a kisebb betöréses lopások számos esetei fordultak elő, tetteseik azonban legtöbb esetben kiderítve lettek. A csendőri őrjáratok alkalmával letartóztatva lett gyilkosság gyanújáért 2, gyilkosság kísérletért 2, ember ölésért 1, méhmagzat elhajtásért 2, súlyos testi sértés­ért 2, rablásért 5, gyújtogatás gyanújáért 4, verekedés­ért 6, betörési lopásért 15, lopásért 63, lopás kisérlet­ért 2, lopás gyanújáért 21, orgazdaságért 1, igazolvány nélküli csavargásért 19 egyén; — továbbá 2 katona szökevény és 5 körözött egyén fogatott el, s szolgálta­tott át az illetékes hatóságoknak. Folyó évi ápril hó 1-tól augusztus hó 31-ig a vár megye területén előfordult tüzesetek száma 128 -volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték a hivatalos kárfelvételi jegyzőkönyvek szerint 214.749 frt 66 krt tett ki, melyből biztosítva volt 142.760 frt 25 krnyi érték s így a biztosíttatlanul szenvedett kár 71.989 frt 41 krra rug. A tiiz keletkezésének oka a teljesített vizsgálatok szerint 5 esetben gondatlanság, 14 esetben villámcsapás, 10 esetben gyújtogatás és 99 esetnél kideríthetlen volt. A vármegye területén a jég több község határá ban kisebb nagyobb kárt okozott, melynek felvétele a helybeli m. kir. pénz ügy igazgatóság által a folyó évi adó­leirás tényleges foganatosíthatása végett eszközöltetett.*) A közmunka és utépítészeti ügy a decemberi közgyű­lésnek képezvén külön tárgyát, a jelentés csakis a lefolyt időszakban leszolgált közmunka állását és a befizetett váltságösszegeket tünteti elő.**) A közmunka váltságból befizettetett f. é. aug. 3l-ig 42.011 frt 20 kr., maradt'még befizetendő 40-761 ftt 44 kr. Az 1879. évi XXXVII-ik t.-c. értelmében előirt katona-beszállásolási pótadóból folyó évi augusztus hó 31 -ig befizettetett összesen 17.769 frt 91 kr., maradt tehát még befizetendő 34.043 frt 25 kr;a megyei beteg ápolási pótadóból befizettetett összesen 9837 frt 97 kr., lesz még befizetendő 32.403 frt 81 kr; — az erdészeti alapba befolyt 6500 frt 81 kr., hátrálék 7627 frt 50 kr; — vármegyei tiszti nyugdíj pótadóból befizettetett 1990 frt 10V 2 kr., befizetendő még 842 frt 84'/ 2 kr; a községi és körjegyzői nyugdíj alapra befizettetett 2865 frt 40 kr., maradt befizetetlen hátrálék 16.923 frt 44 kr., a vasúti pótadóból befizettetett 13.949 frt 05 kr., befizetendő még 18.478 frt 93 kr. Itt tisztelet­tel megjegyzem, hogy a fentebb kimutatott, s még befizetitlen tartozási összegek behajtása iránt a köz­gyülésileg elrendelt intézkedések megtétettek. A vármegye törzsvagyona áll részint földtehermen­tési- és takarékpénztári-, részint pedig magánkötvények­ben gyiimölcsözőleg elhelyezett 22.282 frt 16 kr. tőke és ezután esedékessé vált 530 frt kamatkövetelésből, mely utóbbinak behajtása iránt az intézkedés megtéte­tett, s így ezen befolyandó kamatösszeggel együtt a megyei törzsvagyon tőke állaga jelenleg 22.812 frt 16 krt tesz ki. A vármegye házi- és árvapénztárának törvény által rendelt havi vizsgálatait az illető bizottsággal telje sítvén, az arról szóló hivatalos jegyzőkönyveket van szerencsém bemutatni. Mindezekután van szerencsém a vármegyei köz­igazgatási összes központi és járási hivataloknak, vala mint a vármegyei árvaszéknek ügyforgalmi kimutatását a folyó évi április hó 1-től augusztus hó 31-ig terjedő időszakra következőkben előterjeszteni, u. m. A hivatal megnevezése 1890. évi március 31-én hátrálék volt 1 1890. évi ápril 1 töl I aug. 31-ig befolyt Összesen Elintéztetett ! 1890. aug. végével elintézetlen maradt Alispá: i hivatal 1291 12861 14152 12885 1267 Megyei árvaszéknél 2286 12996 15282 12464 2818 „ számvevőségnél 537 5824 6361 5979 382 Kauizsa v. tanácsánál 61 5192 5253 5227 26 Z.-Egegerszeg v n 61 3925 3986 3958 28 Tapolczai j. szolgabíró 34 3468 3502 3390 112 Sümegi jár. n 11 1999 2010 1998 12 Szt-Gróhi „ T) 6 1715 1721 1719 2 Keszthelyi „ n 11 2435 2446 2446 — Kanizsai „ n 8 2588 2596 2585 11 Pacsai „ n 1744 1744 1744 — Z.-Egerszegi j. » 41 2343 2384 2312 72 Novai jár. n 28 1924 1952 1923 29 Letenyei „ V 12 2094 2106 2091 15 A.-Lendvai „ n 15 3276 3291 3286 5 Perlaki „ n 89 1748 1837 1766 71 Csák tornyai j. n 90 3644 3734 3670 64 (jsszeseti : 4581 69776 74357 69443 4914 Kelt Zala Egerszegen, 1890. évi szeptember hó 14. Csertáii Károly Zalavármegye alispánja *) A jelentés járásonként feltünteti az előírásba vett egyenes adónak és hadmentességi díjnak esedékessé vált összegeit, az ezekre teljesített befizetéseket, úgy a fennálló tartozásokat. E kimutatas szerint 1*89. évi egyenes adó hátrálék 907.630 trt 52 kr., 1^90 évi I., n. és ]I1 negyedévi előirás 1,381 121 fr 53 kr. összesen ,2*8.752 frt. <r, kr., 1890. év folyamán helyesbített befizetés 937 962 frt 4:i és fél kr , hátrálék augusztus végén 1,350.789 frt 10 és fél kr. Hadmentességi díj hátrálék 1889-ről 126.755 frt 99 és fél kr. 1890. évi befizetés 15.034 trt 56 kr., hátr ilék augusztus végén 111.721 frt 41 és fél kr. **) R kimutatás szerint az összes járásokra előiratott 23877 kettős, 4528 egyes igás, 82.182 kézi napszám, Ebből leszol^álta­tott 18.1*4 és tél kettős, 3477 és fél egves igás, 62.321 és fél kezi napszám; leszolgálatlanúl maradt 5.704 és fél kettős, 1.050 és fél egyes igás és 19 86: és 3 negyed kézi napszám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom