Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-09-21 / 38. szám

A jelzett határidőig beérkezett megrendelések foganatosításához szükséges szénkéneggel, tartányokkal és eszközükkel a raktárak az illető gyérítési időszak beálltáig tel toguak szereltetni, ugy, hogy ezeu_ megrendeléseket kellő időben foganatosíthassák. A határidőn tul beérkező megrendelések azonban csak anuyibau tognak figyelembe vétetni, a mennyiben azt az idején érkezett megrendelések foganatosítása után netalán szabad rendelkezésre maradó készletek megengedik. V. Szénkéneg tartdnyok. A szénkéneg szállítására jelenleg háromféle tartányok vannak használatban, és pedig: 1. a mintegy 500 kgm. és 2. a mintegy 100 kgm. űrtartalmú vashúrdók, továbbá 3. az ujabban használatba vett — 25 kg. űrtartalmú — csavarzárral elzár ható cink-bádog tartányok. 1. Az 1. alattiak első sorban lehetőleg a szénké neggyár és a raktárak közti forgalom ellátására lévén hivatottak : amennyire lehetséges, kerülendő lesz az, hogy a nagyobb tartányok a magán megrendelések foganato 1 sílása céljából vétessenek igénybe. 2. A raktárból aránylag távolabbi vidékekre irányuló vasúti szállításokra alkalmasabbak az 1 mm. iirtar talmu kisebb vashordók. Miután azonban ilyenek e minisztériumnak aránylag korlátolt számban állanak rendelkezésére, s így azokat nagyobb számban hosszabb időre ki nem kölcsönözheti egyes birtokosoknak, ha nem akarja, hogy az egész forgalomban fennakadás álljon I be: kívánatos, hogy azok a birtokosok, a kik aránylag ! nagyobb mennyiségben akarnak szénkéneget készletben tartani, az e célra szükséges hordókat a minisztériumtól az eredeti beszerzési áron megvásárolják. Ilyen vastartányokból ez időszerűit rendelkezésre áll: a) 100 drb poroszországi (Laurahüttei gyártmány); áruk a zsolnai állomáson atadva 27 forint; (ezeket tartják eddig a legjobbaknak, minthogy nincsenek szegecselve) ; bJ 1200 drb fraueziaországi, ezeknek ára az állami vagy bizományi raktárakban átadva, darabonként 17 forint. Ezek eddig jó szerkezetüknél fogva jól használhatóknak bizonyultak ; és végül: c) 100 darab hazai gyártmány, uielyekuek ára darabonként lö'/.j forint; ezeknél eddig az a hátrány találtatott, hogy a széukéneg-tartáuyok altal igényelt 10 légköri nyomást nem állják ki. 3. Miután a szőlőkben —- különösen ineredekeb b fekvésű helyeken — még ezen kisebb vastartányok használata is gyakorlati nehézségekkel vau egybekötve, a szénkéneg könnyebb kezelhetése céljából Készíttetett a minisztérium kisebb, 25 kg. űrtartalmú bádogtartányokat, olyan kosarakban elhelyezve, melyek egyrészt a vasúton és kocsiu szállitásuál a tartányokat a sérüléstől megóvják és másrészt lehetővé teszik, hogy a szénkéneggel töltött tartányokat a kosárra erősített kötél segélyével egy-egy munkás hátára emelve, a legmeredekebb helyekre is könnyen elvihesse. Egy másik, nem kevésbé figyelembe veendő elő nyiik ezen kis tartányoknak az, hogy a minisztérium által igen mérsékelt áron — kosarastul együtt darabonként 2 frt 75 kron — bocsáttatnak a közönség rendelkezésére ; és igy ezen tartányokat mindenki uagyobb megterheltetés nélkül beszerezheti. Igen kívánatos, hogy azok a szőlőbirtokosok, a kik szőlőiket állandóan gyéríttetni akarják, néhány ilyen tartányt saját számlájukra szerezzenek, hogy ily módon az igényelt széukéneget a legközelebbi raktárból saját tartányaikbau hozatva, azt tetszés szerinti időben hasz nálhnssák fel — nem lévén a tartányok záros határidő alatti visszaszolgáltatására kötelezve ; s e mellett még a vasúton is — a tetemesen könnyebb tartáuyokban szállított szénkénegért aránylag kevesebb szállítási dijat fizetnek. Annak pedig, a ki állami tartányban — vashordóban — hozatja a szénkéneget, szintén módjában áll a hordóban a gyérítés befejezte után uetaláu vissza maradt anyagot saját kis tartányába átürítve, az állami hordót a 3 havi határidőn bellii visszaszolgáltatni. A kik ilyen tartányokat óhajtanak szerezni, vonatkozó megrendeléseiket a legközelebb eső raktárkezelőséghez intézhetik. E tartányok megrendelésére nézve ugyanazon határidők érvényesek, mint a szénkéneg rendelésre (I. IV. pont a) b) cj.) VI. Kölcsönvett dllami tartányok visszaszolgáltatása. Mindaz, a ki nem a saját tulajdonát képező, hanem állami tartányban vásárol szénkéneget, téritvényt állít ki a raktárkezelőnek azon kölcsönnyert tartányokról, melyekben a szénkéneget átveszi és kötelezettséget vállal arra nézve, hogy a tartányt azonnal a gyérítés befejezte után, de mindenesetre legkésőbben az átvételtől számítandó három hónap lejártával, teljesen jó állapotban, bérmentve visszaküldi azon raktárba, mely a szénkéneget kiszolgáltatta; egyszersmind kötelezi magát az üres tartánynak a raktárból a gyárba való visszaszállításával járó költségeket is megtéríteni. A ki ezen kötelezettségének eleget neiu tesz : a) mindaddig, mig a tartányt vissza nem küldte — további megrendelésének figyelembe vételére nem számíthat; b) az átvételtől számítandó három havi határidő lejártával olyannak tekintetik, mint aki az eddig vissza nem küldött tartányokat megvásárolta s ennélfogva a raktár — az ő költségére — a visszatartotthoz hasonló uj tartányokat szerez be, melyek ára tőle beszedetik ; és pedig : az 500 kgos tartányok ára fejében 50 frt, az egy métermázsás és a 25 kgos tartányokért pedig a jelen hirdetmény V. 2. a) bj c) és V. 3. pontja alatt megállapított összegek. c) Amennyiben a kölcsönvett tartány sérült állapotban küldetnék vissza: az illető raktárkezelőség a tartányt az érdekelt fél költségére kijavíttatja. VII. Bizományi raktárak felállítása. Felhivatik végül az érdekeltek figyelnie arra, hogy a jelen hirdetmény III. pontja alatt jelzettekhez hasonló bizományi raktárak felállítását a minisztérium mindazon érdekelt borvidékeken engedélyezni hajlandó, melyeknek közeié ben még ilyen raktár nem létesíttetett; és ahol a felállítandó raktár kezelésére, akár valamely hatóság, akár pedig az illető vidék védekezési szövetkezete, avagy gazdasági, vagy borászati egyesülete vállalkozni hajlandó; akként, hogy —- anyagi felelősséget vállalva a bizományba nyerendő eszközök éi anyagok értékéért — egyszersmind kötelezi magát arra, hogy a raktárt a mi niszterium által előírandó elszámolási módozatok mellett fogja kezeltetni. Helyi, megyei és vegyes hirek. Szemelyi hírek. Tolnai Festetics Tassiló gróf és családja a mult héten Keszthelyre érkeztek. A grófi családot folytou magas veudégek látogatják. A női vendégek gyakran kikocsiznak s gyönyörködnek a táj szepségeben ; az urak vadásznak s lövik a legszebb szarvas példanyokat, melyekben a keszthelyi Festetics urod. erdők bővelkednek. A walesi herceget is várják. — Dr. Ktinc Adolf praelátus, csornai prépost, a keszthelyi és szombathelyi gyuiuasiuui kegyura, ki a mult héten Türjén időzött, a napokban .Keszthelyre megy s a helyszínen szemléli meg az építendő főgymnasium helyét és tervrajzát. Új titkos taiiacsos. Őfelsége, megyénk első virilis tájának, gróf Festetics Tassiló kamarásnak a titkos tanácsosi méltóságot díjmeuteseu adomauyozta. E magas kitüntetés alkahuaból Keszthely város elöljárósága a közöuség nevében meleg hangú feliratban íejezte' ki az uj titkos tauácso.s gróf előtt a kitüntetés feletti örömét, kérve egyúttal a grófot, hogy mim eddig, úgy ezután is legyen Keszthely város szelleun és anyagi érdekeinek javara. — Festetics Tassiló grótot kitüntetése alkaliuaból üdvözölték még : a keszthelyi községi iskolaszék, a keszthelyi lu. kir. gazd. tauintezei, az urodalmi tisztikar s mások számosan. m megyei lorvenyíiatosayi imottsay október l ón tartandó közgyűlésének főbb tárgyai: Az alispáni jelentés; a vármegye jövő evi költségvetésének megállapítása; a közigazgatási bizottság által az 1891, és 18'j2. évekre vonatkozó utfeutartasi költségelőirányzatának jóváhagyás vegett való bemutatása; a vármegye által a helyi érdekű vasutak segélyezésére felvett kölcsön törlesztésére az 1891. évre szükséges megyei pótadó megállapítása; a belügyminisztérium leirata a törvényhatósági bizottság tagjai névjegyzékének az 1891. évre történendő kiigazítása tárgyában; a belíigymiuiszterium az ebtartasról szóló megyei szabályrendeletekre tett észrevételeit közli; a belügyminisztérium rendelete a Magyarés Stájerországok közti országos határvonal kiigazítása tárgyában; községi szabályrendeletek jóváhagyása. A katonai lóverseny, melyet a m. kir. 3-ik houvéd-lovasdaudar 1. hó 14 én Nagy-Kanizsán, illetve a Kis-Kanizsa és láormás közt levő területen rendezett, tejesen megtelelt a hozzá fűzött várakozásnak. A versenytéren nagy számú közönség gyűlt egybe. — A versenybíróság tagai vottak : Csepei Zoltau Elek tábornok, hvastits Benó főispán, gróf Sehlippenbach István és Teinzinan Viktor ezredesek. A verseny első szama : Akadaly verseny a dandárbeli tisztek számára szolgálati lovaikkal, tulajdonosaik által lovagolva. Távolság 3501) in. Az első dijat (Schlippeubach ezredes altal ajándékozott 300 frt értékű ezüst .hüvelyű dainaszk kardot) Pálffy Imre 8. ezredbeli hadnagy uyerte ; a másodikat (Keszthely városa által ajándékozott ezüst vadász evőkészletet] Lux (jdón 10. ezredbeli hadnagy, a harmadikat (ezüst dohány szelencét) Kovács Kázmér 7-ik ezredbeli hadnagy, a negyediket (ezüst serleget) Koller Ödön 7. ezredbeli hadnagy, az ötödiket (iovagiópálca) Gsigó Kálmán dandártörzsbeli hadnagy nyerte. — A verseuy második pontját a gátverseny képezte tartalékos tisztek, liadapródok és önkéntesek számára szolgálati lovaikkal. Távolság 2500 in. Az első díjat Próbáld Ferenc haduagy, a másodikat Bogyay Kornél tiszthelyettes nyerte el. —A verseny legérdekesebb része az akadály verseny volt, nyitva iniudeu ló számára, mely tettleges tiszt tulajdonát képezi és melyet a csapat előtt lovagoltak, kivéve azon lovakat, melyek a folyó évben nyilvános idomítás alatt voltak, vagy versenyben nyertesek. Távolság 4000 m. — Az első dijat (József főherceg által adott egy arany óra lánccal) Kálmán Frigyes alezredes uyerte „Harmat" pej lovával, lovagolta Fálf'y Imre hadnagy; a másodikat (Pécs város által adományozott eziist serleget) Koller Ödön 8. ezredbeli hadnagy, a harmadikat (Nagy-Kanizsa város által kitűzött 300 franknyi értékű aranyozott ezüst dohány készletet) Gsigó Kálmán haduagy, a negyediket (Beniczky Gábor százados által kitűzött ezüst szelencét) Berezel József alezredes „Cseres" pej kancájával, lovagolta Vaszary 7, ezredbeli hadnagy. — A dandárbeli altisztek számára rendezett vadászversenyeu az első díjat Szommer 8. ezredbeli (4. század) altiszt nyerte. — A gátverseuyen tiszti tulajdonlovak számára 2000 m. távolsággal a zalamegyei gazdasági egyesület által adott díjat (ezüst kancsó) Fejérvdry Géza százados, a másodikat (ezüst dohányszelence) gróf Sehlippenbach ezredes nyerte Esperanza lovával, melyet Gsigó haduagy lovagolt, a harmadikat (emaillirozott ezüst gyufatartó) Tantossy Sándor 8. ezred, főhadnagy uyerte „Ilonka" lovával, melyen Sirá/cy hadapród lovagolt, a negyediket (a tisztikar részéről felajánlott arany SzentGyörgy tallér tiszteletdíjat) Kálmán Frigyes alezredes nyerte Világhy hadnagy által lovagolt „Olga"-jávai. -- A daudárlegénység 2500 m. távolságú vadász-verse nyén az első díjat (egy ezüst óra és 2 drb. 10 francos arany) Bencze 8. ezr. 5. századbeli közhuszár nyerte el. A verseny záradékát képező vadászverseilyen az első dij (a tisztikar által felajánlott ezüst korsót) Világhy Márton 8. ezr. haduagy, a második (egy szép lovagló pálca) Bauer József 8. ezr. hadnagyé, a harmadik (lovagló vessző) Fehérvárt/ Gézáé (lovát Héthelyi hadnagy lovagolta), negyedik (60 franc értékű arany tallér) Waldbauer Henrich 8. ezr. hadnagyé lett. A huszártisztek tancvigalma. A hadgyakorlatok alkalmával Nagy-Kanizsán levő m. kir. 3. honvédlovasdandár tisztjei f. hó 14-éu a lóverseny befejeztével az „Arany Szarvas" vendéglő nagytermében fényes és minden tekintetben kitűnően sikerült táncmulatságot rendeztek, melyen jelen voltak : August Zsigáué, Beniczky Gáborné, Baranyay Béláné, dr. Baánné, Botka Lászlóné, özv. Bogyay Jánosné, Bogyay Ödönné, Cseresnyés Sándorné, Dam Hugóué, Darás Ágostouné, Duka Kálmán né, Fügh Déuesné, Gaál Miklósué, Gulyás Miklósné, Juhász Náudorné, Koller Istváuné, özv. Matosch Józsetné, Markó Antalné, Morgeubesser Jánosné, Mészáros Jánosné, Saáry Vincéné, Stirling Sándorné, Zathurectky Zsigáné úrhölgyek, Botka Aliz, Bogyay Irén, Cseresnyés nővérek, Dam Margit, Darás nővérek, Duka Auna, Gaal Atala, Grobetti Micike, Hartmaun 1 leién, Markó nővérek, Mészáros Mariska, Saary Piroska, Vosou nővérek. A zala-egerszegi kereskedő ifjak önkepzö köre évi közgyűlését t. hó 21-én esti 8 órakor tartja saját helyisógebeu (Zöldfa szálloda) a következő tárgysorozattal : 1. Titkári jeleutés. 2. Pénztári jelentés. 3. Tisztújítás. 4. Indítványok. Á nagy-kanizsai képviselőtestület f. hó 13-áu tartott rendes ülésén a szegények tápiulézetónek 100 frt, a kisdednevelő egyesületnek 250 frt és az ágost. ev. gyülekezetnek 1000 frt segélyt szavazott meg. — A városi nyugdíjalap ügyébeu javaslattétellel a pénzügyi bizottság bízatott meg azzal, hogy a szabályzat jogi részének készítésénél a jogügyi bizottság véleménye veendő figyelembe- — A varos 1891. évi költségvetése 288.721 frt 33 kr. bevétellel, 359.3Í9 Irt 90 kr. kiadással változatlauúl elfogadtatott; ekkép a pótlék utjáű fedezendő hiány 70.058 fr. u7 kr. A kéményseprői kerületek újabb beosztásáról készített szabályrendelet a miniszteri leiratban foglalt százalékos beosztás szoros megtartása értelmében leeudó újabb kiiolgozás végett a városi tanácsnak azon utasítással adasik vissza, hogy a régibb joggal biró Mautuauo Józsefnek lehetőleg a belváros területén legyen a kerülete. — A vadászati bérletek ügyebeu a tanács által kötött szerződéseket a közgyűlés jóváhagyta. — Az új közvágóhíd a puskaporos torony körül, a „Sipadomboiiou"' a 2. és 3. számú csatorna közt elterülő s e célra inegvásárlott területen építtetik fel 22 ezer frt költségelőirányzattal. — Elhatároztak a honvéd-laktanya kibővítését s ezzel kapcsolatban az új utca kinyitását, mely folytatása lesz a korouaherceg utcáuak. — Az általauos hely pénzszedés behozatalauak targyabau beadott javaslatot a közgyűlés nem fogadta el. —- A koldulási ügyben elfogadtatott a pénzügyi bizottság javaslata. A bizottság ugyauis nem javasolja egyelőre meg a koldulási ügynek általános megadóztatás utján való reudezését, hanem ezzel szemben hivassanak tel a város polgárai öuiiéntes ajáukozasra és adományozásra, umeiylyel magukat a koldulás terhétől megmeuteni akarják. (Hogy uz uton ez ügy nem nyer erdemleges megoldást, azt köuüyd belátni. A koldulás ügy csakis úgy intézhető el, h i — mint más városokban, így nálunk, is — összeírja:; a város szegényeit, megállapítják, hetenként mennyit ^up mindegyik, mekkora összeget tesz ez ki egy évben s ezen összeg az adóalap szenut pótlékban kivettetik s miut szegény •pótlék, beszedetik. Szerk.) Gyászhír. Vettük a következő gyá>z,eleiitést : Alulírottak tájdalomtelt szívvel jelentik forrón szeretett telejthetlen térje, illetve atyjok és fivéráiíaek, Csempesz József nyugalmazott kir. nyilvántartási biztosuak tolyó évi szeptember hó 13-án esti 9 órakor, rövid szenvedés s a halotti szentség felvétele után, élte 63-ik, boldog házasságának 41-ik évében történt gyászos kunultát. A boldogult hült tetemei folyó hó 1.') én délutáni 4 órakor fognak beszenteltetni és a helybeli közös sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmiseáldozat tolyó hó 16-án fog a helybeli róm. kath. templomban reggeli 9 órakor az Urnák bemulattatni. Zala-Egerszeg, 1890. szeptember hó 14-éu. Áldá) és béke lengjen drága porai felett! Csempész Józsefué született Horváth Rozália mint az elhunytnak neje, Csempesz Erzsébet miut nővére, Csetnpsz Vilma özvegy Hayden Déuesné, dr. Csempesz Kálmán gyermekek. A Balaton jövője cimen a „Pester Correspondenz" igen érdekes és figyelemre méltó cikket közöl, mely bennünket, Zalavármegyeieket, nagyon is közelről érdekel. Ep ez okból kötelességünknek tartottuk a kiválóan fontos cikket lapunk mai számában egész terjedelmé ben közölni s egyúttal felhívjuk reá olvasó közönségünk figyelmét. Kinevezes. A m. kir. igazságügy miniszter Berkes János keszthelyi járásbíróság! díjuokot a letenyei járásbírósághoz írnokká uevezte ki. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést : „Somogyi Józsetné szül. Gesell Irma a maga, valamint gyermekei Oszkár és József nevében fájdalmas szívvel jelenti felejtlietlen férje, illetve atyjuk Somogyi József polgári iskolai tauitónak, f. hó 12-én, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, élte 33., boldog házassága 7. évében hosszas szenvedés után történt elhunytát. A boldogultnak hült teteme f. hó 14-én d. u. fél 4 órakor fog a tapolcai r. kath. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat f. hó 13-án reggel 7 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Tapolca, 1890. szept. hó 12-én. Áldás lengjen hamvai felett!" — A boldogult 1888. évben a zala egerszegi polgári fiú- és középkereskedelmi iskolához neveztetett ki, hivatalos állását azonban betegsége miatt nem foglalhatta el s a minisztérium által szabadságoltatott, mig ezen évben az alsó-kubini polgári- ée középkereskedelmi iskolához helyeztetett át, de ezen állásának elfoglalásában is meggátolta Őt évek óta tartó betegsége. Béke poraira ! A lótenyésztési jutalomdijosztás Zala-Egerszegen f. hó 14 én d. u. 3 órakor tartatott meg a vásártéren; jelen voltak Durrmann ezredes, a fehérvári méntelep parancsnoka, Csertán Károly alispár, Farkas József, Kovács Károly, Dervarics János, Csillagh Gyula bizottsági tagok s szép számú közönség. A kiállítást általában véve sikerültnek mondhatjuk úgy a bemutatott lovak számát, mint általában minőségét tekintve. Szq-